Tolna Megyei Népújság, 1957. március (2. évfolyam, 51-77. szám)
1957-03-07 / 56. szám
1951 MÁRCIUS ?. TOLNA MEGYEI. NÉPÚJSÁG 3 A téglaipar felkészült 1957-re A téglaiparban ezekben a hetekben rakják le az egész évi gazdaságos termelés alapjait. A mostani előkészítő munkálatoktól függ egy- egy gyártelep, az egész vállalat munkája. Október 23-a után komoly visszaesések voltak a Tolna megyei Téglagyári Egyesülés üzemeiben is. Az előkészítő munkálatoknál a termelés vontatottan haladt. melyet még az is tetézett, hogy a bérrendezési ügyek lassan intéződtek el, és később pedig az egyes intézkedések egymást szüntették meg. Most már megoldódott a bérezés kérdése is. Mindenki számára elfogadható úgynevezett szakmánybért állapítottunk meg, amely minden ; mellékmunkálatot magában foglal, ez az intézkedés a dolgozók elégedettségét eredményezte Az anyagelőkészítő munkálatoknál a dolgozók soha nem látott lelkesedéssel pótolják a decemberi és januári lemaradást. Március 15-ig a mostani lendülettel az egyesülés üzemei az előkészítő munkálatokat elvégzik, ennek növeli még értékét az is, hogy sokkal jobb minőségben és nagyobb figyelemmel végzik ezt a munkát, mint az előző években. A gyártelepek az elmúlt hetekben nagyobb önállóságot is kaptak, és egyes üzemekben a munkástanácsok jól helytállnak. Különösen jó munkát végeznek a dombóvári í. téglagyárban, ahol a munkástanácsnak nagy szerepe van abban, hogy az'elmúlt hónapok kiesesét lassan már pótolni tudják. A földelőkészítés mellett, az egyesülés műszaki osztályának vezetésével a karbantartók is kiveszik részüket a tavaszi előkészületekből. Minden gépet, és egyéb gépi termelő berendezést kijavítanak. Úgy tervezzük, hogy a gépállási órák számát ebben az évben jelentősen csökkentjük, éppen a szakszerű javítással. Az egyesülés üzemeiben ebben az évben kétmillió forintot fordítottunk beruházásokra és felújításokra. Két modern 450-es téglaprést állítunk üzembe a dombóvári I-es és ITes üzemben. Ezeken a gépiberendezési felújításokon kívül!, nagyjavítást végeztetünk a dombóvári Il-es kemencén, valamint a szárítószíneken. És befejezzük a szekszárdi téglagyár öt lakóépületének építkezéseit. A kgzdeti eredmények biztatóak, de az szükséges, hogy a mostani kapcsolatot a dolgozók és vezetők és a munkástanács között még jobban kiépítsük. Még ezen a területen vannak hibák, és meg lehet állapítani azt is, hogy a hibák mind kevesebbek lesznek. Igaz viszont az is, hogy munkástanácsaink többsége nem ismeri teljesen feladatát, nem értik meg egyes tanácstagok még most sem, hogy a munkástanács testületi szerv, tehát egyénileg nem hozhatnak döntést és a vezetőket — akik a tanácsok határozatait érvényre juttatják — nem kerülhetik meg egyéni intézkedéseikkel. De az is biztos, hogy ezek a hibák — melyek a fejlődés tünetei — nem állandóak, és nem általánosak. Az esetben, ha a munkástanácsok több segítséget kapnának, még nagyobb eredményekről tudnának beszámolni. Az is szükséges, hogy a munkás- tanácsok a párttal, a szakszervezettel a jövőben még szorosabban. együttműködve oldják meg fejadataikat. Ez az együttműködés ha jó lesz, bizonyára a termelésben is éreztetni fogja hatását. A politikai élet is kezd téglagyárainkban mindinkább kibontakoz ni. Az elmúlt héten újból alakultak MSZMP-alapszervezetek azokon a helyeken, ahol a kommunisták a múltban is szervezetet alakítottak. A taglétszám még nem éri el az október 23 előttit. Ahhoz, hogy az október előttiekhez hasonló ne forduljon elő, a pártnak. a munkástanácsnak és a szak- szervezetnek szorosan együttműködve kell dolgozni, egy célért: az életszínvonal emeléséért, népgazdaságunk megerősödéséért. Várni Gyula Téglagyári ES. igazgatója. Értékes tagjai lesznek a társadalomnak Riport a tlőgyészi Gyermekotthonból Áldozatos és szép, de nehéz feladatot vállaltak magukra a Hogy ész; Petőfi Sándor Gyermekotthon pedagógusai. Áldozatos és nehéz munkájuk közben sok, igen sok türelemre van szükségük, mivel az intézetben 178 túlkoros gyermekkel foglalkoznak. Nem ritka például az, hogy az első osztályban 8—10 éves leánygyermekeket tanítanak az alapismeretekre, az írásra, az olvasásra. A gyermekek jó része szülő nélkül hányódott-vetődött az ország külön, böző részeiben, városokban, falvak, ban, a tanyavilágban. A legtöbbjük önhibáján kívül lett szerencsétlen, szívükben kitörölhetetlen sebet ejtett a sokszor durva nevelőszülők és mos. tohák bánásmódja. Ezeket a sebzett lelkű gyermekeket tanítják, nevelik az intézet pedagógusai az életre és azon fáradoznak, hogy visszaadják őket a társadalomnak. a gyermekekkel pedig elfelejtessék hányatottságukat, nehéz sorsukat. — Szükség van az ilyen intézetekre és munkánk nem is hiábavaló — mondja Bardócz László, az intézet igazgatója. — Még a legelvadultabb gyermekeknél is tapasztaltunk javulást, változást. Van olyan növendékünk is, mint R. J-. aki most már az V. osztály tanulója. A szerencsétlen gyermeket néhány évvel ezelőtt az elvetemült anya egy ú tszéli fára akasz tóttá. A járó-kelők mentették meg az életnek. Anyja azóta nyomtalanul eltűnt, a kislány pedig az alföldi tanya világban hányódott-vetődött. Két év óta neveljük intézetünkben, s türelmes munkánk nem volt eredménytelen. A sebzettlelkű kis R. J. ma már szorgalmas, jó tanuló, játékos gyermekké lett és a rendszeres tanulás és rendes életmód eredményeképpen, szellemileg és fizikailag szépen fejlődik. — A pedagógiai munkához, a neveléshez sok szív kell, s ezek a mostoha körülmények között sokat hányatott sorsú gyermekek kétszeresen igénylik a szeretetet — mondja Koszter Józsefné nevelő, igazgatóhelyettes. — Sokszorosan adják vissza azt a szeretetet, amelyet mi, pedagógusok nyújtunk nekik. Ennek számtalan tanújelét tapasztalják. Takács Emmi, az intézet volt növendéke jelenleg szövő-fonó ipari tanuló, Budapesten dolgozik. Rendszeresen és állandóan kapcsolatot tart velünk, s leveleiben tájékoztat bennünket sorsa alakulásáról. Valószínű a szünetet is nálunk fogja tölteni. Az intézetben 178 leányt tanítanak 8—18 évig. Itt végzik el az általános iskola VIII. osztályát, de az intézet gondoskodik továbbtanulásukról, elhelyezésükről is. A növendékek telje, sen ingyen kapnak ellátást és évente 1200 forint értékű ruhaneműt, cipőt. — A ruházással egy kis problémánk van — mondja az intézet igazgatója. Évente elég nagy a mozgás. Aki jön, csak a rajtavalóját hozza (többször ez is hiányos) aki pedig megy, egész ruhatárát magával viszi. Az intézet növendékei a délelőttöket rendszeresen iskolai foglalkozással töltik. A parkban szép nagy sportpályájuk van, ahol sportot űznek. A szabad időkben pedig sétálnak, szórakoznak. Ezenkívül kollektív mozilátogatást is szervez az intézet, de van saját keskenyfilm vetítőjük is. így élnek a Petőfi Sándor léányott- hon lakói, akikről az állam gondoskodik, hogy értékes tagjai legyenek a társadalomnak. Amíg áss ablakhoz nem érünk... Kinek lenne türelme megszámlálni, kapja jneg a címzett a pénzt, ha nem hány ember fordul meg naponta a szekszárdi postán? Aki vállalkozna erre a feladatra, reggel nyolctól este hat óráig ott kellene ülnie és figyelnie a bejáratot -— másra nem is igen lenne ideje. — De mivel kellene még foglalkozni — kérdezhetné valaki. — Jönnek, mennek az emberek, elintézik hivatalos ügyeiket és kész. . . . O .. ... • Pedig lenne mivel foglalkozni, lenne. mit megfigyelni. No, nem a tele. fonkészülékekre a csomagmérlegre ■és egyéb postai alkalmatosságra kell figyelni, hanem az emberekre. Nézzük csak őket. Egy idős, szemüveges néni levelet ír, tintaceruzával. Talán a fiának, vagy a lányának ír. Vagy éppen valamelyik ismerősének. Megírta már ugyan otthon, tintával, de úgy látszik, valamiről megfeledkezett. Itt még nem késő, nem ment el még a levél lehet hozzá írni és hirtelenében nincs más kéznél. Megfelel a ceruza is ... És amikor a levelet olvassák valahol, megjegyezhetik: — Úgy látszik, a mama erről megfeledkezett. De nézzük csak, mennyien vára_ koznak a pénztárablakok előtt. (Hány százezer forint fordul meg naponta a postások keze között.) — Hova küldi a pénzt — kérdezik egy báránybőrkucsmás parasztbácsitól. — Mözsre ... — Akkor legyen szíves, írja rá azt is a csekkre ... (Ejnye ejnye, erről megfeledkeztünk bácsikám? Hogyan írjuk rá az utalványra, hogy Budapestre, Sátoraljaújhelyre, vagy éppen Mözsre küldjük. Nem igaz?) Egy másik bácsi éppen takarék_ betétkönyvet nyújtja át. Hogy meny. nyit fizet be, nem látjuk, de nem is lényeges. — Ez már nem vesz részt a mostani sorsolásban? — kérdezi bizonytalanul. — De igen — kapja a megnyugtató választ. Lám, ő takarékoskodik. Bizonyára cgyre-másra szaporodnak a befizetést igazoló bejegyzések a betétkönyvben. Azzal akarja gyümölcsöztetni pénzét, hogy nyereménybetétet váltott. Lehet, hogy éppen most nyer majd nagyobb összeget... Vagy már nyert? Mindegy ... A pádon ott ül egy fiatalember. Motoros szemüveg a homlokára tolva, bőrtáska a. vállán, ölében aktatáska. Úgy látszik, vidéki. Most éppen cuz aktatáskában keres valamit. Egy előhívótank doboza kerüj elő. Úgy látszik, fényképezéssel foglalkozik. Vagy vette valakinek? Ki tudja? A fiatalemberen látszik, hogy türelmetlen. Talán telefonhívásra vár, vagy amit keres, nehezen akar előkerülni. — Itt van vidék. Lehet beszélni — szólnak neki. (Na, végre.) No, de odakerültünk mi is az ablak elé, vásárolunk két darab hatvan filléres bélyeget, aztán megyünk tovább, akárcsak mások. Befejeztük a nézelődést. Akik még ezután kerülnek sorra, folytathatják. B. I. Milyen könyveket olvashatunk 1957-ben? Szerkesztőségünk felkérte a Megyei Könyvtár vezetőjét, hogy több olvasónk kívánságára adjon tájékoztatást az 1957-es könyvkiadási tervekről, lehetőségekről. Megkérdeztük, lesznek-e jó új könyvek 1957-ben? Máté Géza dr. elvtárs elmondotta, hogy csaknem valamennyi kiadó tervében szerepel valami meglepetés, valami újdonság erre az évre. így- a Szépirodalmi Kiadó tervében szerepel Németh László Történelmi drámáinak két kötete és az Iszony című regényének új kiadása. Déry Tibor Befejezetlen mondat című művének első Kétszázharmincezer libát, kacsát keltetnek Bács megye víziszárnyastelepein tojnak már a libák és a kacsák. A siikösdi telepen a háromezres törzsállományból gyűjtik a tojásokat. A kunszentmiklósi víziszárnyastelepen 4000 pekingi kacsától, 1000 nemesített magyar parlagi libától várnak szaporulatot az idén. A törzsállományt nagyrészt fiatalok gondozzák, akik éjjeli szolgálatot is szerveztek, nehogy a tojások kihűljenek. A telepeken a tavasz folyamán összesen 230 000 libát és kacsát’ keltetnek. A baromfi jelentős részét egyéni gazdáknak és termelőszövetkezeteknek adják el. teljes kiadása négy humoros könyv, Grandpierre Emil: A bűvös kaptafa, Goda Gábor Panoptikumának új kiadása, a sokoldalú és népszerű Hegedűs Géza Szatírák könyve és Kellér Dezső Tisztelt közönség című munkája. A verseskönyvek közül nagy érdeklődés előzi meg Juhász Ferenc gyűjteményes művét: A tenyészet országát, Weöreös Sándor: A hallgatás tornya című új verseskötetét. Már az első negyedben folytatódik a bibliofilsorozat. így Csokonai Vitéz Mihály összes versei, Vörösmarty Mihály versei, Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival, Móricz Zsigmond: Galamb papné és Harmatos rózsa, Jókai Mór kisregényei, Gulyás Pál: Válogatott versei, Madách Imre: Az ember tragédiája lát napvilágot. Érdekes új sorozat lesz a miniatűr könyvtár, mely sorozatban bőrbe kötött, gyufásdoboz nagyságú könyvek jelennek meg biblia- papíron. Boccaccio: Dekameron, Mikszáth: Gavallérok, Móricz: Szerelmes levél című munkái jelennek így meg. (Legközelebb az olcsó könyvtár könyveiről számolunk be.) uj MIRŐL ÍRNAK A LEVELEZŐK ? Mi, kommunisták a jövőben jobban összefogunk Felsőnána község 1955-ben termelőszövetkezeti községgé lett. Három termelőszövetkezet alakult, mind a három tsz-ben jó munka folyt. A termelőszövdtkezeti tagok meg voltak elégedve jövedelmükkel, és mégis az októberi események zavart okoztak a tsz-ek működésében. Az Uj Barázda Tsz, mely közel 1000 holdon gazdálkodott, teljesen felbomlott még október folyamán. A másik két tsz, a Rákóczi és a Zöld Mező, még tovább gazdálkodik, azonban egyes tagok követelésére a későbbiek folyamán ott is szétosztottak mindent, ügy mint másutt, a mi községünkben is, nehezen ment a kibontakozás. A pártszervezet egészen február elejéig úgyszólván illegálisan működött. Az MSZMP járási ideiglenes intéző bizottság kezdeményezésére azonban február elején pártnapot tartottunk a községben. A párt nap előadója Márton András, a járási tanács elnöke volt. Ez a pártnap az egész községben megváltoztatta a hangulatot és mind többen és többen kezdték helyeselni a munkásparaszt kormány intézkedéseit. Ezután megalakult a pártszervezet is, amelynek 15 tagja van és sr.pról- napra jelentkeznek a régi MDP tagok, kérik átigazolásukat. Felsőnána község szocialista jellege újra kezd kibontakozni. Jelenleg négy termelőszövetkezet működik, sőt ötödik is alakult. A régi Uj Barázda Tsz-ből elsőnek az alapító tagokból alakult meg az Uj Élet Termelőszövetkezet, majd ezt követően február. 21-én a Hunyadi Tsz alakult meg, 12 családdal. Az 1955-ös évben megalakult Rákóczi és Zöld Mező tovább működne, ezekből a tsz-ekből 4—5 család lépett ki. A községben most rendezik a földügyeket és alakítják ki az új táblákat, amelyet mind a tsz-tagok, mind a kilépett jelenleg egyénileg dolgozó gazdák egyformán sürgetnek, mivel az időjárás kedvező és rövidesen meg kell kezdeni a mező- gazdasági munkákat. Egy bizonyos, hogy a szocialista erők győztek Felsőnánán, s az ellen- forradalomnak nem sikerült a termelő szövetkezet tábláit szétosztani és a tsz-ek által .épített épületeket lebontani. A község kommunistái elhatározták, hogy ezután sokkal jobban összefognak és nem engedik magukat megfélemlíteni az ellenforradalomtól. Koch Péter községi MSZMP ideiglenes intéző bizottság tagja. Csak egy kis megértésre volna szükség ,,Kéréssel fordulok a szerkesztőséghez, segítsék megoldani problémámat. 1956 tavaszán vettem egy két szoba-konyhás kis házat falunkban, Magyarkeszin. Ebben az épületben a földművesszövetkezetnek egy vegyes boltja van, a mai napig. A bérleti szerződés 1955 december 31-én lejárt. Meg kell jegyeznem, hogy mielőtt megvettem a házat, ígéretet kaptam a földművesszövetkezettől, hogy nyugodtan megvásárolhatom, mert az üzletből 1956. tavaszán kiköltöznek. Ez sajnos nem történt meg, még a mai napig sem. Szüleim szeretnének visszaköltözni falunkba, mert apámat nyugdíjazzák, de mi nem tudjuk átadni lakásukat addig, amíg a szövetkezet ki nem költözik az én lakásomból. Decemberben kértem az igazgatósági gyűlés összehívását, ahol megbeszélték kérésemet. Ezt követően 1957. március elsejei határidőre felmondó- levelet küldtem a szövetkezetnek, amelyre azt a választ kaptam, hogy semmi szín alatt sem hajlandók kiköltözni. Ügyvédhez nem fordulhatok, mért ez igen sok költségbe kerülne, amit jelenleg fedezni nem áll módomban. Az iregszemcsei gépállomáson dolgozom és nem tudok annyit keresni, hogy a földművesszövetkezetnek házat vásároljak. Kérem, hogy az illetékesek hassanak oda, hogy házamat, amelyben többévi keserves munkám fekszik, végre megkaphassam. Süss János Iregszemcse, gépállomás. * Süss János lakáskövetelése jogos, ezt a községi tanács végrehajtóbizottsága, de maga a községi földművesszövetkezet igazgatósága is elismeri. Foglalkozott a panasszal a MÉSZÖV is, ellenőrt küldött az tigy kivizsgálására, de foglalkozott a panasszal Kálóczi István a JASZÖV elnöke is, aki javaslatot is tett a panasz orvoslására. Kálóczi elvtárs véleménye szerint a Süss János házában lévő boltot át lehetne helyezni az I. számú textilbolt helyére, így a lakás is felszabadulna és a vegyeskereskedés is központi helyen maradhatna. Ehhez viszont az kellene, hogy Kersák György, a szövetkezet helyi ügyvezetője jóindulattal és megértéssel kezelje Süss János lakásproblémájának megoldását. Diák panaszok Diákok beszélgetnek. Sok jelentéktelen probléma közt felvetődnek sürgős intézkedést igénylő dolgok is. — Nincs újságunk — mondja az egyik. — Miért ne lehetne a gimnáziumnak intézeti újsága; hol a jó dolgozatokat, verseket, rajzokat, tudósításokat közölhetnénk. A tanárok is segítenének. Imreh tanár úr például már megemlítette illetékes körökben, de semmi eredmény ... — Nem értenek meg a felnőttek — szól a másik. — Minek avatkoznak az öltözködésünkbe? Miért nem járhatok én csőnadrágban, meg olyan cipőben, kalapban, amilyenben én akarok, ha nem megy a tanulás rovására és szüleim megengedik. Egy leány is beleszól a vitába. — Nekünk ezt a gyászköppenyt kell viselnünk, pedig mennyivel szebb lenne egy matrózruha,' vagy egy másmilyen ruha is lehetne egységes. — Aztán itt van a mozilátogatás kérdése — szól egy fiú. — Elvégre már rég elmúltam 16 éves és mégsem nézhetem meg a 16 éven felülieknek való filmet. Vagyok már olyan érett, hogy józanul bíráljam meg... H. I.
