Tolna Megyei Népújság, 1957. március (2. évfolyam, 51-77. szám)

1957-03-06 / 55. szám

TOLNA MEGYEI ... ' * I A MAGY AH SZOCIÁLIST A MUNKÁM» Á RT ÉS A tanácsok lápja | II. ÉVFOLYAM 55. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR SZERDA, 1957. MÁRCIUS 6. További előrehaladásunk Gazdagodnak tsz-eink új dokumentuma Nem egészen három hónap telt el a Magyar Szocialista Munkáspárt ideiglenes központi bizottságának de. cember elején nyilvánosságra ho­zott határozata óta. Igen súlyos volt az ország helyzete abban az időben. Bár az ellenforradalom fegyveres erői már szét voltak verve, a gazdasági és politikai élet számos területén még erős hadállásai voltak. Még sztrájko­kat tudott szervezni nőtüntetéseket provokálni. Az ország gazdasági élete szinte teljesen béna volt, sokan már tényként beszéltek a fenyegető több- százezres munkanélküliségről, inflá­cióról. És ma, három hónap után, gyöke­resen megváltozott helyzetben ülhe­tett össze a párt központi bizottsága. Az élet normalizálódik, sokkal gyor­sabban, mint pár hónappal ezelőtt re­méltük, az iparban, a bányászatban egyre jobbak a termelési eredmé­nyek ,az ország dolgozói közül egyre többen ismerik fel az októberi esemé­nyek igazi jellegét, a kormány politi­kájának helyességét. És ami mind­ezeknek döntő tényezője: A szocia­lista építés vezető ereje, az újjászüle­tett Párt alapjaiban egészségesen és kielégítően fejlődik. A rend, a normális élet helyreállí­tásának sikereit, a még meglévő hiá­nyosságokat, a soronkövetkező fel­adatokat összegezni az ideiglenes központi bizottságnak az elmúlt na­pokban hozott határozata. A határo­zat azt tükrözi hogy helyes volt a párt eddigi politikája, amikor az or­szág népe előtt nyíltan feltárta a helyzetet, helyes volt megmondani az igazságot az októberi ellenforradalmi eseményekről, leleplezni azokat az ellenforradalmi erőket, melyek a ka­pitalista rendszert akarták visszaál­lítani az országban. Bebizonyosodott, hogy nem az ellenforradalmi elemek által felvetett különböző követelések elfogadásával, nem a Nagy Imre— Losonczy-féle nacionalista csoporttal való „megbékélés” politikájával lehet megszilárdítani a néphatalmat az országban. Pártunk megerősödött az elmúlt hónapok alatt. Ma már meghaladja a kétszázezret a párttagok száma több mint nyolcezer párt-alapszervezet van az országban. „A párt rendezvényeit általában a magasfokú látogatottság, az élénk ,szabad elvi és építőjellegű vita, az üres sablonos vonások eltű­nése. a harcos hangulat és egység jel lemzi.” — állapítja meg a határozat. Nehéz körülmények között születik újjá a párt, de — kisebb létszáma el­lenére — erősebb lesz, mint volt az MDP. Tevékenysége nem elsősorban a hivatali apparátusra, hanem az ön­kéntes társadalmi munkára épül. — Bár komoly sikereket értünk el a párt erősítése terén, de a határozat felhívja a figyelmet a további fejlő­dést fékező hibákra, elsősorban az egyes párttagoknál még mindig meg­nyilvánuló szektás magatartásra is. Fel kell lépni az olyan nézet ellen, hogy „akik eddig nem léptek be a pártba, azokra már nincs is szükség’’. A volt MDP-tagok május 1-ig jelent­kezhetnek felvételre a pártban — régi párttagságuk elismerése mellett. — Ezeknek az elvtársaknak — hiszen többségük becsületes híve a pártnak, a népi demokráciának — türelmes szóra, figyelmességre van szüksé­gük, hiszen nem lehet csodálkozni azon hegy az elmúlt események sok becsületes embert is megzavartak. Komoly sikereket értünk el az el­múlt hónapiokban az ellenforradalmi erők elleni harcban, a normális élet helyreállításában. De még sok munka van hátra, amelyek nemcsak egysze­rűen karhatalmi, adminisztratív in­tézkedést követelnek. „A megtorló intézkedések mellett feltétlenül szük­ség van az ellenforradalom eszmei és politikai leleplezésére és elszigetelé­sére” — mondja a határozat. Komoly politikai nevelő és felvilágosító mun­kát kell végeznünk a tömegek között. Támogatni segíteni a munkástanácso­kat, hogy betölthessék népgazdasá­gunk fejlődésében hasznos szerepü­ket, tovább javítani bürokráciamen­tessé tenni az államapparátus mun­káját szélesíteni a szocialista demo­kráciát. Egész közéletünkben biztosí­tani kell a dolgozó tömegek aktív részvételét. A törvényhozó testület tagjainak szorosabb kapcsolatot kell teremteni a választókkal, s ez a Haza_ fias Népfrontban jusson kifejezésre. Az állami vezetés és a tömegek kap­csolata érvényesüljön gazdasági éle­tünk egész frontján. A dolgozók ellen­őrzése és részvétele teszi lehetővé, hogy egész gazdasági életünk normá­lisan fejlődjön, hogy helyesen tudjuk elosztani a nemzeti javakat, s megfe­lelően tudjuk felhasználni azt a se­gítséget, amelyet a baráti országok küldtek népünk és munkás-paraszt hatalmunk megerősítésére. Pontokba foglalja a határozat a tömegszervez.eti munka területén a párt előtt álló feladatokat. Szakítani fog a párt a régi rossz, adminisztra­tív vezetési módszerekkel, arra tö­rekszik, hogy a tömegszervezetek­ben jó munkát végző kommunistákon keresztül érvényesüljön a párt poli­tikája. De fellép a „párttól és állam­tól független” tömegszervezetek, első­sorban a szakszervezetek elmélete és gyakorlata ellen is. Különösen súlyt helyez a munkástanácsokban, a szak- szervezetekben az ifjúság és a nők sorai között végzendő politikai mun­kára. Pártunk állandóan erősödik. Bár sok támadás éri mind a külföldi im­perialisták, mind a belső ellenforra­dalmárok részéről, mégis eredménye­sen tudja vezetni az ország szocialista erőit hazánk talpraállításáért, né­pünk felemelkedéséért folyó harcban. Erősödik, mert tevékenységében a munkásosztály, a dolgozó parasztság, a haladó értelmiség alapvető érdekei jutnak kifejezésre és e munkájában támogatja népünk döntő többsége. — Segíti és támogatja a hatalmas szo­cialista tábor. Az út, amelynek egyik állomása a határozat, felfelé vezet. A kedvező idő beköszöntővel gépállo­másaink körzetében szorgalmasan láttak a munkához a traktorosok, hogy mi­előbb pótolják az őszről visszamaradt szántásokat, hogy elkészítsék a talajt a tavasziak alá. A menve gépállomásai közül elsőnek a várdombi traktorosok láttak munká­hoz, s ma arról számolhatnak be, hogy körzetükben több mint 2500 normál­holdon fejezték be a szántást. A bátaszéki Búzakalász Tsz elnöke, Bab Zoltán arról beszélt, hogy az ősz­Arról hallottunk a Megyei Tanács Mezőgazdasági Igazgatóságán, hogy a megye számos termelőszövetkeze­téből fordulnak hozzájuk Zetor igénylési kérelemmel. Mióta lehető­ség van arra, hogy a termelőszövet­kezetek Zetort vásároljanak, úgy határoznak a termelőszövetkezetek­ben a tagok annak ellenére, hogy készpénzzel kell fizetniük és a Zetor ára sem csekélységemért a pótkocsi val együtt 82 000 forintba kerül, mégis vásárolnak. A tamási Uj Élet, a nagyszokolyi Petőfi, a bátai Vörös Zászló, a bonyhádi Petőfi, az ozorai Uj Élet és a gerjeni Rákóczi Termelőszövet­kezetek már napokon belül megkap­ják az új Zetort. Több termelőszö­vetkezet köztük a madocsai Igazság, a bikácsi Uj Élet, a gyönki Vörös Csillag, a váraljai Alkotmány, a bátaszéki Búzakalász Tsz-ek pedig most adták be igényüket. Milyen újdonságok várhatók a% üzletekben? Az üzleteket járva, mindenki meg lehet elégedve a megfelelő arányú áruválasztékkal és ha a pár hónap_ pal előbbi állapotokra, az áru­hiánnyal küszködő üzletekre gondo­lunk, akkor most nyugodtan nyug­tázhatjuk magunkban, hogy a je­lenlegi árukészlet árubőséget jelent. Ma már ott tartunk, hogy új, a vá­sárlóközönség előtt eddig nem is­mert áruk is megjelentek, vagy megjelennek a boltokban rövidesen. Kész női szatén és kartonruhákat lehet tenni különböző fazonokban a közeljövőben. — Érdekes szabású nylonkombinék megérkezését vár_ ják az NDK-ból. Az üzletekből ed­dig nagyon hiányzó japánujjas női műselyemblúzok is érkeznek 48 fo­rintos áron. Nagyobb lesz a vá­laszték a habselyem női garnitúrá­ban is. Nagy az érdeklődés az eddig nem ismert kétsoros átmeneti felöltők iránt, amelyek 750 forintos áron ke­rültek az üzletekbe. Ujfazonú vilá­gos drappszínű sportszövetből ké­szült férfinadrágokat is lehet vásá­rolni 170 forintért. A lakberendezési tárgyakat áru­sító népbolt sárközi mintákkal dí­szített sezlon és asztalterítőket, párnatokokat és egyéb eddig hiába keresett sárközi jellegű dísztárgyat árusít olcsó áron nagy mennyiség­ben. Előreláthatóan a tavasz folya­mán kínai selyem és brokátanyagot is kapnak méteráru gyanánt az üz­letek. Érdemes megemlíteni a cipőüzle­tekben jövő héten megjelenő kecses szabású női félcipőket is, amelyeket az NDK-ból importáltunk. Ezeket c velúr felsőrészből készített mikro­porózus talpú cipőket 180 forintos áron lehet megkapni. A vasboltok is érdekes újdonsá­gokkal lepték meg a vevőket. Ol­csó, 10 forintos késfenő készülékek kerültek forgalomba, azt hiszi az ember, hogy lcáprázik a szemet ami. kor a készüléket nézi munka közben. Alig pár húzás és a tompa, botélű kés élesen, akár a borotva, csillog a kezünkben élesítés után. A háziasszonyok nagy megelége­désére hagymaszeletelőket is kap a vasbolt. Ezzel az ötletes kis újdon­sággal másodperceken belül egyenle tes, vékony szeletekre lehet vágni a hagymát, amit egyébként sűrű könnyhullatás mellett, negyedóráig szeletelget a háziasszony, ha késsel végzi a műveletet. A legújabb fajta „kerekes hab­verő” is nagy segítséget nyújt a süteményt készítő háziasszonyok­nak. 10 darab tojásból 2 perc alatt készít habot. Gyors, alapos mun­kát végez, kevés fáradtságot igé­nyel. Ez a rövid pár adat is szemlélte­tően bizonyítja, hogy a kereskede­lem áruinak változatossága már a jelen pillanatban is bővül, s min­den jel arra enged következtetni, hogy a jövőben a választék növeke­dése nagymértékben fokozódik. Bár több nyelven beszélnek, — azonos a törekvés : szövetkezeti gazdálkodás GYÖNKÖT nagyobbrészt német- ajkúak lakták a felszabadulás előtt. Határa nem tartozik a legjobban termő területek közé, hegy-völgy az egész határ, még a házak sem fértek el egyszinten, mert még olyan magas helyekre is építettek, amely körülbelül egyforma magas a templomtorony tetejével. A néme­tek mégis tudtak bőségesen ter­melni. A környéken nem sok he­lyen volt olyan virágzó mezőgazdái- kódás — természetesen a hasonló fekvésű helyeken —, mint Gyönkön. Ez a falu nemcsak járási központ, székhely volt, hanem egyben a kör­nyék gazdasági központja is. S ez a németajkúak szorgalmát dicséri. A HÄBORÜ UTÁN erős megráz­kódtatáson ment keresztül e. falu gazdasági élete: kitelepítés, új nem­zetiségiek telepítése és így tovább. Most kezd ismét fellendülni® a fáin gazdasági élete és ez azt mutatja, hogy a faluban lévő nemzetiségek egyre inkább megtalálják a helyüket a népi demokráciában. A németaj- kúakat nagyon felbolygatta a kitele­pítés, sokáig nem is mertek biza­kodással nézni a jövőbe, de végülis a termelőszövetkezetben megtalál­ták a helyüket, a Petőfi Tsz-ben. egy csomó őslakos magyarral és néhány telepes magyarral együtt. Ez nem „újságírói túlzás“, hanem a szó teljes értelmében véve így van. Megtalálták helyüket és szépen megférnek egymás mellett. Ha nem így lenne, akkor a szövetkezet az októberi események során szerte­hullott volna, mint egy álom. Ha kicsit is hiányzik az egyetértés, ha kicsit is ellentét van a különböző anyanyelvű emberek között, az ok­tóberi események első szele elsöpri az egész szövetkezetét, mert hatvá­nyozott erővel nyilvánultak volna meg az ellentétek és nem tudtak volna ellentállni a külső nyomásnak sem. A SZÖVETKEZET tagjainak esze ágában sem volt a feloszlás, a közös vagyon széthordása, éppúgy dolgoztak, mint azelőtt, csak. ami­kor látták, hogy olyan erők vannak uralmon, amelyek majd nem enge­délyezik a szövetkezet létezését, az összefogást, akkor mondták, hogy ha fel kell oszlatni a szövetkezetét, ak­kor nincs más megoldás, mi is fel­oszlatjuk. De ezt csak mondták, mert valahogyan el sem akarták hinni, hogy ez bekövetkezhetne és továbbra is közösen dolgoztak. Az októberi események idején fejezték be például egy nagy közös istálló építését. Tehát a közös erősítésen dolgoztak még ezekben a napokban is — bíztak a jövőben, amelytől sa­ját erőfeszítéseik folytán még az ed­diginél is többet vártak. Még a be­adás eltörlésekor sem mondták, hogy most már jobb lesz egyénileg, tehát abban az időben sem elsősor­ban a beadás miatt léptek a szövet­kezetbe. Pedig mennyi mindent beszéltek azelőtt még felelős szerveknél is erről a szövetkezetről. „Kulákszo- vetkezetnek“, meg ki tudná elsorol­ni, mi mindennek nevezték ezt a tsz-t, csupán azért, mert nem ragasz kodtak mindenben mechanikusan az alapszabályhoz, hanem úgy igyekez­tek gazdálkodni, ahogyan ők leg jobbnak látták és nem kértek nyakra-főre hiteleket, mint egyné- melyik szövetkezetnél, hanem addig nyújtózkodtak, ameddig a takarójuk ért. ÉRDEMES MEGNÉZNI azt is, hogy mi tartja össze ilyen szilárdan ezt a több anyanyelvű tagokból áUó szövetkezetei. Vannak bizonyos ro­koni szálak is, de ezek nem hálóz­zák be az egész szövetkezetei. Ma­rad tehát a jobbért való törekvés, amely mindnyájuknál megvan és amelyet a szövetkezetben találtak meg, a közös erőben, a közös va­gyonban. Valami (különös varázsa, ereje van a szövetkezetnek, s ez az erő elmossa még a különböző anya­nyelvű emberek közti határokat is. Elmossa, mert ha megvan mindnyá­jukban az a .törekvés, hogy „dol­gozni, jobban élni’*, ez valamennyiő- jük hitévé, elvévé válik és nem azon keresztül nézik egymást, hogy milyen nyelven beszél, hanem azon, hogy milyen becsületesen dolgozik a közösben, hogyan fáradozik saját boldogulásáért, akkor már eleve nem lehet lényeges különbség köz­tük. S az ilyen szövetkezet ellene tud állni minden külső támadásnak. Újabb árak a terményértékesítésnél A Terményforgalmi Vállalat 1957. február 6-tól kezdve jelentősen ma­gasabb árat fizet egyes termékekért Például a fehér here ára 1600 forintról 2600 forintra, a szö- szösbükkönyé 280 forintról 420 forintra, az étkezési borsóé 300 forintról 330 forintra emelke­dett. A tsz-eknek, ha szerződést kötnek rövidtenyészidejű kukoricafajtákra, a helyi felvásárlási ár 120 százalé­kát fizeti a vállalat, ezenkívül még mázsánként 50 forintot fizet. Hibrid kukorica termelés esetén pedig 150 százalékkal magasabb árat kapnak a szabadpiaci felvásárlási árnál a tsz-ek, és ezenkívül 300 forint „címerezési költség“ is jár nekik kataszteri holdanként. Érdemes megemlíteni még azt is, hogy aki kenderre köt szerződést, az 100 kilogramm átadott kendermag után 100 forint értékű ingyenes utalványt kap textilárura a Ter­ményforgalmi Vállalattól, aki pedig napraforgóra szerződik, minden 100 kilogramm napraforgó után az árán felül 2 liter olajat kap, literenként 11 forintos áron. Továbbá 5 kilo­gramm olajpogácsa darát és 1 kilo­gramm mosószappant is biztosít 14 forintos áron a termelőnek a vállalat mázsánként az eladott napraforgó után. A r J . Halált okozó súlyos testi sértés VítCl • Tiltott határátlépés Molnár József bonyhádi lakos ellen halálthozó súlyos testisértés és tiltott határátlépés miatt emelt vádat az ügyészség. Az ügyben bíróság elé kerül két társa is bűnpártolás és tiltott határ- átlépés elősegítése miatt. Az egyik Szabó László, a másik pedig Csősz István, akik Csátaljáról (Bács megye) átsegítették a jugoszláv határon. Az ügy, mint azt már közöltük, egy bonyhádi lakodalmon kezdődött, ahol megjelent Bicskei Ferenc bonyhádi rendőr, aki ekkor szolgálaton kívül volt, és később ittas állapotban össze­szólalkozott az egyik vendéggel, akit Bicskei megütött. Molnár is beleavat­kozott a verekedésbe és ököllel három ütést mért Bicskei fejére. Bicskei erre összeesett, Molnár pedig visszatért a szobába és tovább szórakozott. Később tudta meg, hogy Bicskei eszméletét vesztette és ekkor a következményektől való félelmében a kerteken keresztül hazament. Feleségétől később arról ér­tesült, hogy valószínűleg meghal Bics­kei, mert állapota súlyos. Ekkor elhatá­rozta, hogy megszökik. Cikóra ment, ott tudta meg, hogy Bicskei meghalt és ezért úgy döntött, hogy külföldre szö­kik. Innen ment Csátaljára, ahol a má­sod- és harmadrendű vádlottak segítsé­gével sikerült is átszöknie a határon, de a jugoszlávok a vádlottat kiadták. Az ügyet március 8-án, reggel nyolc órai kezdettel tárgyalja a bonyhádi já. I rásbíróság. •ől visszamaradt 500 hold szántanivalc jól ma mér csak körülbelül 176 hol ran vissza, a többi területen befejezt i munkát a hét G. 35-ös és egy lám talpas traktor. A várdombi traktoroso nemcsak arra törekednek, hogy menny ségben mielőbb végezzenek ezzel a műi kával, ügyelnek a munka minőségére i és hogy ez sikerül, erre példa Kiss Ai talnak, a szekszárdi Béke Tsz elnökéne a véleménye: „Elégedettek vagyunk : eddigi munkával, csak így dolgozzana tovább“ — mondotta. Negyvenhat kormos szánt a várdombi körzetben

Next

/
Thumbnails
Contents