Tolna Megyei Népújság, 1957. március (2. évfolyam, 51-77. szám)
1957-03-31 / 77. szám
>51. MÄRCIUS 31. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1 HTA A BÉREZÉSRŐL: Teljesítménybérezés a téglaiparban V : Egy fiatal műszaki munkájáról Az októberi ellenforradalmi ese- lények során a téglagyáraknál is gyanúgy, mint az ország valameny- yi ipari üzemében az addig érvényen volt és alkalmazott progresszív érezési formát felrúgták. Hangsú- yozni kívánom hogy jogosan, mi- itán nem volt egy egészséges bére- ési forma és rendkívül sok csalásra $ visszaélésre adott okot. Azok az mberek, akik megfelelően tudtak a eruzával bánni, indokolatlanul nagas progresszív bért vettek fel, níg azok, akik becsületesen beírták ledolgozott órájukat, azonos telje- ítményük mellett is 4—500 forinttal nevesebbet kerestek. Ez a bérezési forma rendkívül sok /itára és veszekedésre adott alkai- nat a vezetők és a dolgozók között, le maguk a dolgozók között is. Megszüntetése helyes volt, csupán az nem volt helyes, hogy ugyanúgy, mint ahogy más iparágakban, különösképpen az első időkben, az időbérre álltunk át, amely nem volt lisztönző és amellett még a minőségi munkát sem segítette elő. Ekkor a dolgozók javaslatait meghallgatva egy olyan teljesítménybért dolgoztunk ki, amelyben benn foglal tátik mindennemű nicllékmunkálat, megszünteti az időbérrel és az állás- órákkal történő manipulációkat, amelyeket a múltban vezetőink bérkiegészítésnek használtak, melyen ugyan még van mit csiszolni és módosítani, de jelen pillanatban ezt tartjuk a legegészségesebb bérezési formának a téglaiparban. Dolgozóink nagy százaléka is meg van elégedve és ma már világos élőt tűk, hogy az igazságos bérezés teljesítménybérezés nélkül szinte elképzelhetetlen. A teljesítménybérezés teszi lehetővé, hogy a szorgalmas, jól képzett munkás többet keressen, mint a kevésbé szorgalmas, hanyag, gyengébb képzettségű. Az ilyen arányokat a munkások maguk Is követelik, mert a munkások több sége nem veszi jó névvel, ha a dolgozók keresete azonos a gyengéb- bekével, még kevésbé persze azt ha a képzetlenebb munkások egyenesen többet keresnek. A teljesítménybérezés segíti elő egyéni ösztönzésen Ikeresztül a vállalat gazdaságos működését, A több, jobb és gazdaságosabb termelés eddig is gazdasági életünk központjában állt, ma azonban, ami kor a vállalatok önállósága nőtt, s reméljük még tovább növekszik, ez a népgazdaság számára fontos központi kérdés, ma már az egyes vállalatoknál is fokozottabban célkitűzéssé válik. Teljesítménybér alkalmazása az elmúlt évek folyamán nagymértékben elősegítette a több- termelést A téglaiparban, miután a többteljesítéssel nőtt a progresszivitás. helytelenül hatott a termelés minőségére és a gazdaságosságra. Reméljük azt, hogy a most kialakított úgynevezett szakmánybérrel sikerül mennyiségi termelés mellett a gazdaságos és minőségi termelést is elérni. Mivel a darabbérezést tekintettük a múltban a teljesítménybérezés fő formájának, ezért azt az indokoltnál sokkal nagyobb mértékben használtuk, az annak ellenére történt, hogy a darabbérezés helytelen irányban ösztönzött, máskor oly nagy adminisztrációt követelt, mely miatt alkalmazása nem volt gazdaságos. Különösképpen hiba volt a darabbér alkalmazása a karbantartóinknál, ahol a teljesítés felmérése rendkívülien bonyolult volt és ahhoz, hogy egy bonyolultabb gépet minőségileg kifogástalanul elkészítsünk, bonyolult gépen minőségi munkát végezzünk, nem volt lehetséges, miután nem volt meg a megfelelő kereset a minőségi munka hátamögött. Sok esetben előfordult, hogy a munkautalványök kiállításának költ sége meghaladta a legyártandó egyéni munkadarabok értékét. Tehát a darabbérezés sem alkalmazható minden területen, s éppen ezért a karbantartóknál, s azokon a mun- helyeken ahol a teljesítménybér elszámolása bonyolult és csalásra adott okot, ott a prémiumos időbért találtuk helyesnek, miután a darabbér-rendszer erőszakos kiterjesztése a minőség fokozatos romlását okozta. Igaz ugyan, hogy ez ellen lehetett volna védekezni, törvényes lehetőség volt arra, hogy teljes darabbért csak kifogástalan minőségű termékért fizessenek, a gyakorlatban azonban többször nemcsak kifogástalan darabok bérét fizették ki teljes egészében, hanem a csökkentett értékűket is. Ez a tulajdonképpen helytelen gyakorlat több okra vezethető vissza: elsősorban nem mindenütt lehetséges minden munkadarab minősítése, mert a minősítési mérvek elkészítése és a megfelelő ellenőrző személyzet alkalmazása sokszor nem gazdaságos, másodsorban.'ahol a minősítés előfeltételei fennálltak és a minősítés megtörtént, gyakran még ott is kifizették a félig selejtes termékért az egész darabbért, a megfelelő kereseti színvonal biztosítása, a feszített termelési tervekhez szükséges munkáslétszám biztosítása érdekében. Ez természetesen lazította a munkafegyelmet nem véletlenül éppen ab ban az időszakban, mikor a reálbérek csökkentek. A kormány az elmúlt hónapokban megemelte az ipari munkások keresetét. Ennél lényegesen nagyobbá mértékben volt lehetőség az alapbé-f rek megemelésére. £ Alapjában véve megszűnt a bér- £ rendszer kötött volta is. Nincs külön időbéres és darabbéres tarifa sor sem, nincsenek központilag rögzített munka és munkáskategóriák. A vállalatok széles bérhatárok között maguk sorolják be a munkásokat és maguk választják ► meg a helyi körülmények között legcélravezetőbb, leggazdaságosabb bérrendszereket. Éppen ezért, miután a kormány ilyen nagy önállóságot és szabadkezet ad a bérezési ► formák kialakításában, a munkás-£ tanácsokkal összeülve, a dolgozókat ► meghallgatva vezettük be a tégla-► iparban az előbbiekben ismertetetté szakmánybért és karbantartó dol-£ gozóinknál a prémiumos időbért, £ amely ha ma még nem teljesen tö- f kéletes, azonban az időben a gyakorlat ki fogja alakítani és egy egészséges és mindenki számára érthető bérezési formát sikerül a téglaiparban is ugyanúgy, mint az egész iparban kialakítani és bevezetni. Várni Gyula a Tolna megyei Téglagyári Egyesülés igazgatója. a lig két éve dolgozik a gyárbaan és már~s igen fontos munkát vé- géz Ihász Zsuzsa a Tolnanémedi Kendergyár anyagvizsgálója.. A hatalmas tilolócsamok egyik sarkában van az ő birodalma. Az ajtón a kő. vetkező felírás látható: Laboratórium. A Tolnanémedi Kendergyár nagyot fejlődött az elmúlt években. A régi pajtaszerű hodály helyén ma hatalmas csarnok áll, mely modem kenderfeldolgozó gépekkel van felszerelve. A gyárban évente 50—60.000 mázsa nyerskórót dolgoznak fel. Az üzem gépesítésével egyidőben felszerelték a laboratóriumot is anyagvizsgálat azonban nem igen folyt. Egy rövid ideig volt ugyan egy technikus aki időközben férjhez ment. A laboratórium így gazda nélkül maradt. Ihász Zsuzsa akkor még a törőgépnél dolgozott. A gép mellől küldték el Budapestre tanfolyamra, amelyet jó minősítéssel végzett el. A tanfolyam elvégzése után 1956. őszén került a laboratóriumba, ahol nagy igyekezettel állja meg helyét. — Most már nagyszerűen tájékozódik Zsuzsa a műszerek világában mondja mosolyogva Kovács Laci bácsi a telep helyettes vezetője. Valóban igaza van Laci bácsinak, Zsuzsa érti a dolgát és nagy szakértelemmel magyarázza a szálszilárdság megállapításának fortélyát. Na* ponta többször is meglátogatja az osztályozókat és válogatás nélkül húzza ki a vizsgálatra kerülő szálakat az I., II. és a III. osztályú kenderbálákból. — Ezután torziós mérlegen 250 milligramm szálkendert mérek és ahogy beszél, gyakorlatban is bemutatja a műveletet. A szakítógépen 15 centiméteres szálbefogással kezdődik a mérés, amely a súly emelkedésének hatására egyre jobban megfeszül. így ellenőrizzük a szál szilárdságát. Mérik ezenkívül a kender nedvességtartalmát is. Ezt a műveletet egy úgynevezett kondicionáló kályha segítségével végzi Zsuzsa. — A hengeralakú drótszitában megfelelő súlyú kendert keli tenni. A kályhát villamosenergiával 105 C fokra hevítjük. A nedves és a szálas anyag közötti súlydifferencia megmutatja az anyag nedvesség tartalmát és ha nedves, tovább kell szárítani, ha száraz, akkor locsolni kell az anyagot, magyarázza nagy szakértelemmel. — Még egy mérést végzünk ezen kívül, — veszi át a szót Kovács elvtárs. — Ez pedig a pozdorja tartalom mérése, amelynek alapján ellenőrizni tudjuk. hogy hány százalék pozdorja maradhat a szállításra kerülő kenderben. Ezután a naplót mutatja meg Zsuzsa, s az egymás alatt sorakozó szám_ adatok, a mérések eredményeit, a szál szilárdság és a nedvesség tartalom alakulását ismertetik. — Szeretem ezt a munkakört — mondja a fiatal munkáslányból kinevelt műszaki dolgozó ,aki immár a múlt év ősze óta dolgozik a laboratóriumban. Ezalatt az idő alatt több, mint 2000 vizsgálatot végzett. A több mint félesztendős tapasztalat azt mutatja, hogy a tudományos vizsgálatok nagyban elősegítik a gyár munkáját és emelik a minőséget is. Minden egyes gyártási folyamatot ellenőriznek s ennek tudható be, hogy a Tolnanémedi Kendergyárban az elmúlt félévben a labogatórium működése óta átlagban 5 százalékkal javult a minőség. Ehhez az eredményhez Ihász Zsuzsa jó munkája is hozzájárult. HÍM«® 0 helyes trágyakezelésről Nem olyan egyszerű dolog a helyes trágyakezelés. Ezt abból lehet legjob ban megállapítani, milyen trágyát k visznek a gazdák a mezőre. Igen ^gyakran lehet látni éretlen, szalmás, Kizáraz trágyát, aminek természetes Blig vagy egyáltalán nincs termés- ■fokozó hatása. r Ügyelni kell tehát arra, hogy a trágyában legyen elég nedvesség, ne száradjon ki ne melegedjen be, vagy égjen el. Legjobb ezért, ha a trágyatelepet körülkerítjük. Legjobb, ha az oldalfalak is, a trágyatelep alja is betonból készült. Az sem mindegy, hogyan rakjuk össze a trágyát. A helyes trágyakezelés módszere a következő. A reggel, jáélben, este' kihordott trágyát egyenletesen elteregetjük, természetesen ngm a trágyadomb egész felületén. hanem csak kis darabon, így nem fújja ki a szél, nem szárítja meg a nap. Többfelé az a gyakorlat, hogy naponta megtipratják a trágyatelepet. Ez káros, mert a trágya éréséhez levegőre is van szükség. Az a leghelyesebb, ha két-három napig csak elteregetjük a trágyát és utána tip- ratjuk meg. Még csak annyit, milyen legyen a jó trágya. Nem az a jó trágya, amelyiket lapáttal kell kocsira rakni, az már túlérett, nincs meg az a hatása, amit megkívánunk tőle. Akkor leghatásosabb a trágya, ha elég érett állapotban van, de még látszik benne az elkorhadt szalmaszál. szalma- rost és villával könnyen lehet rakni. Érdekes könyv jelent meg a kukoricáról Rengeteg új tapasztalatunk van a kukorieatermeléssel kapcsolatban. Világszerte érdeklődés kíséri a he- terózis-magvak, hibrid-kukoricák kiI magasló terméseredményeit. Termékeny viták folynak hazánkban arról is, hogy a négyzetes vetési mód jobb-e a sorosnál, mennyire válik be a mostanában kidolgozott „gödöllői ikersoros" vetési módszer. Mindezeket az eljárásokat, a kukoricatermesztésének valamennyi csínját-binját — nagy és kis gazdaság viszonyaihoz képest — részletesen tárgyalja Berzsenyi—Gonda—Nádudvari—Virágh: „A kukorica termesztése“ című művében. Ez a könyv nemcsak a magkukoricával foglalkozik, hanem a silózásra szánt és csalamádének vetett kukorica minden munkáját bőven, kimerítően ismerteti. A szerzők szakavatott alapossággal, de egyúttal jól érthető világos nyelven adják közre azokat a tudományos eredményeket, amelyeket a mindennapi munkában gyümölcsözően lehet hasznosítani. Megismertetnek a veszélyes kártevőkkel, s az ellenük való védekezéssel és sok hasznos tanácsot adnak még a legtapasztaltabb gazdáknak is. Kinek, milyen esetben jár adókedvezmény A Magyar Közlöny március 20-i számában jelent mgg a jövedelem- adó módosításáról szóló rendelet, amely részletesen szabályozza az együttadózás módját, megállapítja, kik mentesek az általános jövedelemadó fizetése alól, kik kaphatnak kedvezményt, vagy ideiglenes adó- mentességet. A rendelet errevonat- kozó része kimondja, hogy a földterület után kivetett általános jövedelemadó alól mentesek azok, akik által használt valamennyi földterület összesen négyszáz négyszögölnél kisebb, továbbá, akik által használt földterület kataszteri tiszta jövedelmének egy kataszteri holdra eső átlaga egy aranykoronát nem halad meg. Ideiglenes adómentesség jár újtelepítésű szőlőnél négy évig, gyümölcsösnél hat évig, erdőnél húsz évig. A termelőszövetkezeti csoportok tagjai a bevitt földjük után — ha a csoport alapszabály szerint működik — százalék kedvezmény illeti meg, s szintén annyi a kedvezmény annak számára, aki állami tartalékterületet öt évi időtartamra”haszonbérbe vett. Azt a 65. életévét betöltött férfi illetve 60. életévét betöltött nő-adózót, akinek kizárólag mező- és erdő- gazdasági munkából van jövedelme és nincs munkaképes, vele együtt adózó férfi családtagja a megállapított tételekből 50 százalék, de legfeljebb 1000 forint adókedvezmény illeti meg. A törzskönyvezett és a törzskönyvezésre előjegyzett kanca után a megállapított adót az ellés évére és az ezt követő évre nem kell megfizetni, ha az adóévben élő és felnevelésre alkalmas csikószaporulatot hoz. A rendelet végül tartalmazza az adókivetés és az adózással kapcsolatos más határozatok elleni fellebbezés módját, szabályait és megállapítja azokat a felemelt adótételeket, amelyeket akkor vetnek ki, ha az adózó késve teszi meg, vagy elmulasztja az adó megállapításához szükséges bevallást. 0 gazdákat érintő fontosabb rendeletek Magyar Közlöny március 22-i, 34. számában: 10/1957./III. 22. F. M. rendelet, „A gépállomási szerződések megkötéséről.“ Magyar Közlöny 27-i. 36. számában: 2/1957/III. 27. Bk. M. rendelet, „A termelői borkimérési tevékenység szabályozásáról.“' Már csak I napig van érvényben a kötelező biztosítás. Április 1-től kártérítést csak azok a tíízkárosultak kapnak, akik önkéntes biztosítást kötnek. Fizesse be a címére már kiküldött értesítő levélben közölt összeget, vagy forduljon az Állami Biztosító körzetfelügyelőjéhez, helyi megbízottjához. Állami biztosítú Kőművesek! Nem kell elhagynotok a megye területét, állandó lakhelyetekhez közel dolgozhattok a megye egyetlen építőipari vállalatánál, mely az eddigi három vállalat összevonásával létesült. Ugyanazokat a béreket fizetjük, mint az ország összes építőipari vállalatai. Az I. területi bércsoport darabbéreihez 24 százalék emelést adunk a ténylegesen megdolgozott, munkára, ezen felül 15 százalék idénypótlékot. Munkaruhát biztosítunk, nagyobb építkezéseinken pedig üzemi élelmezést is. Olyan munkaterületet biztosítunk, ahol lakóhelyeteket naponta, de hetenként biztosan elérhetitek. Elsősorban keresünk dolgozókat szekszárdi és nagymányoki munkahelyeinkre, ahol egész évre biztosított a munkaterület. Jöjjetek jelentkezni munkára központunkba, vagy a munkahelyeken. Tolna megyei Tanácsi Építőipari Vállalat Szekszárd, Keselyüsi út 6. J_JL J-T1
