Tolna Megyei Népújság, 1957. március (2. évfolyam, 51-77. szám)

1957-03-26 / 72. szám

1957. MÁRCIUS 26. TOLNA 1HFOVF! NÉPÚJSÁG 3 Napirenden a termelékenység növelése a Bonyhádi Zománcműveknél Talán soha nem foglalkoztak a Bonyhádi Zománcműveknél sem annyit a termelékenység kérdésével, mint napjainkban. Nem is volt erre szükség, hisz a termelés az elmúlt évek alatt jól haladt és csak a legrit­kább esetben kellett különleges in­tézkedéseket tenni a termelés növe­lése, az önköltség csökkentése érde­kében. Az októberi események után elő­állott gazdasági helyzet egy időre megbénította a gyár termelését is. Ez csak addig tartott, amíg a megfe­lelő anyagellátást pótolni tudták. Nehéz volt a lemez és zománcozó­anyag beszerzése. Vajúdott a terme­lés, sokáig csak a naponkénti terme­léshez tudták biztosítani a megfelelő mennyiségű anyagot. Ahogy múltak a napok, a hetek, úgy javult a, gyárban is a termelés. Négy hónap munkájára ha visszate­kintünk, akkor azt kell megállapí­tani, eredményes volt a gyár vezetői nek. munkástanácsának fáradozása a termelés növelése érdekében. Januárban a nem megfelelő anyag ellátás folytán közel 1000 dolgozó­nak kellett munkaviszonyát ideigle­nesen, vagy végleg megszüntetni. A januári termelés, ha a decemberihez viszonyítva emelkedett is, de nem érte el a szeptemberi termelés 50 százalékát sem. A statisztikai kimu­tatások szerint a termelés az első két hónapban egyenletesen emelke­dett. Mind több zománcedényt tud­tak a kereskedelemnek átadni. Februárban a termelés felfutása ■ már elérte az augusztusi munka­termelékenység 91.5 százalékát, egy főre számítva. De ez még nem elég. Nem, mert még most is sokkal több bért fizetnek ki, mint az el­múlt hónapokban, a magasabb ter­melés idején. Márciusban tovább javult a helyzet. S úgy tervezik, hogy a márciusi termelési ered­mény már eléri az október előtti szintet. Bár még sok nehézséggel kell megküzdeni. Most is rendszer­telenségek fordulnak elő az anyag- szállításban. A termelés további növeléséhez minden lehetőség megvan. Ezekben a napokban tárgyalnak import lemez behozataláról, s ha ez a tárgyalás si­keres lesz, akkor még jobban tudják a termelést emelni. Nem lehet azt mondani, hogy a gyárban bizonytalankodnak, hogy nincsenek határozott intézkedéseik. Számos olyan intézkedést hozott a gyár vezetője a munkástanáccsal egyetértésben, amely döntő a terme­lés növelésében. Ilyen intézkedés volt a prémium rendszer bevezetése, illetve a bére­zés rendezése. Bár elöljáróban meg kell állapítani, hogy ez a megoldás nem tökéletes, még ezzel sem tud­ták teljesen megoldani, hogy a bér ösztönzőleg hasson a munkásra a termelés növelésekor. Az üzem produktív termelő mun­kásait 3 kategóriára, szakmai kép­zettség szerint felosztották, így álla­pították meg az órabéreket és így ehhez szabták a prémium kifizetését is. Az új premizálási rendszer, ha kollektíván hat is a termelés növelésére, bizonyos mértékig, de személyileg nem. Nem ösztön­zi a dolgozót, mert egy-egy munkacsoportban például nem azonos képességű emberek mun­kálkodnak és a termelés elszámo­lása csak a csoport munkája nyomán lehetséges, így ez a módszer, ha pillanatnyilag meg is oldja a termelés emelését, nem lehet végleges. Ugyanis nem lehet számítani, hogy a több mint háromszáz produktív termelő dolgozó összessége a munka időt becsületesen, tudása legjavának hozzáadásával kidolgozza. Nem lehet erre számítani, mert mindig van a gyárban és volt is és lesz is olyan, aki a másik munkája, termelése után akar babért aratni. A gyár vezetői is elismerik, hogy ez a megoldás nem tökéletes és még javításra szorul. Terveik vannak a gyár vezetőinek, hogy a termelés növelése, és főleg az önköltség csökkentése érdekében és a bérezés arányosságára különleges intézkedéseket tesznek majd. Azt akarják elérni, hogy a gyár termelése újból olyan szinten mozogjon, mint az elmúlt év harmadik negyedében volt. A felsőbb szervektől ígéretet kap­tak a rendszeres anyag ellátásra. Megoldott már az áruk értékesíté­sének módja is. Sőt tárgyalásokat folytatnak a külföldi cégekkel edény eladására is. A zománcművekben már kezd tisz tulni a légkör, a termelés lassan ki­alakul, úgy hogy arányos lesz a bérekkel és megoldódik az a kérdés is, hogy megtalálják a termelékeny­ség emeléséhez legjobban hozzájá­ruló intézkedések kidolgozását. Tud­ják a gyár vezetői, hogy még hiba van, de a hibák kijavításához már hozzákezdtek és azt igazolja az is, hogy a termelés állandóan emelke­dik és mind kifizetődőbbé lesz. Miért pusztulnak a szőlők Nagyszékelyben ? HATÁROZOTTAN szép falu Nagy­székely. Helyesen értékelve önmagát, szerényen kanyarogva bújik meg a szelídhajlású dombok között, csak az értékeit mutatja. Apró, szépen gondo­zott présházak és mindenfelé szőlő, mintha maga Bacchus gereblyézte volna végig a napsütötte domboldala_ kát, hogy hódolóinak kedvére legyen. Akinek tetszik, jöjjön velem egy sé­tára ebbe a közel 240 holdas szőlős­kertbe. Elindulunk a tanácsházától és a pos­ta mellett feljutunk egy domb gerin­cére. Az utca présházak sorában foly. tatódik, van köztük olyan, amelyik nya ralónak is beillene. De szétnézni nem szabad, mert oda minden illúzió. Rég elhanyagolt szőlők, bennük többéves gaz, korhadó tőkék, horpadtte'tejű, beomló falú présházak. így közelről olyan ez a rész, mint egy csúnya him. lőhelyes arc. Hogy kerülnek ide ezek a gazdátlan elvadult területek? — A legelső ember, akivel találkozunk, sóhajtva a fejebúbjára tolja a sapká­ját így válaszol: I — Én kérem sváb ember vagyok és ez a szőlő valamikor az enyém volt. Most bérletbe kaptam meg. Tudja mit jelenj ez? A hajdani 5 vágóból (pászta) kettőt kiszántottak és 20 hektó helyett 300 litert szüreteltem tavaly. — De ha olyan jól termett itt ré­gen a szőlő, miért nem telepít újat? — A bérletes földbe? — ingatja ta- gadóan a fejét —, hiszen sohasem tudhatom meddig művelem én, med­dig más. Pedig szívesen telepítenék ám. A BESZÉLGETÉS hiteléül, sajnos, nem írhatok nevet, mert ezt meg­ígértem. Sietve magyarázta el nem jó az, hogy Nagyszékelyben felhívják a figyelmet egy gondozott szőlőre. — ő pedig trágyázta és pótolta a tőke­hiányt — mert azt nagyon gyorsan kicserélhetik. Azért van ez a sok bi­tangba ment szőlő, mert a legrosszab. bak persze senkinek sem kellenek. Gyerünk tovább. Leereszkedünk egy domboldalon, ahol egymás mellett öt néhai szőlőterület neveli a gazt. Az egyik faluvégi préshá7 előtt idős bá­csi dolgozgat, Zahar Vilmos felvidéki telepes. Mindjárt nekitüzesedik, amint a szőlőkről hall: — Miért pusztul a szőlő? — rántja fel a szemöldökét az öreg —, mert itt mindenki vándorol, a szőlő meg marad műveletlenül. Én jópár éve itt élek, de azt hiszi, tudom kiék ezek? — mutat rá a fekete foltokra, ame­lyek olyanok, mintha az ördög tényé relt volna oda. — Azt hiszem, senki sem tudja. SEBAJ ha Zahar Vilmos nem tud­ja, talán a két Hódos-lánynak (ezek meg alföldi telepesek), akik a szom­szédban metszik a szőlőt, eszükbe jut. De ők is csak a fejüket ingatják. — És ez, amit most művelnek, ez a sajátjuk? — kérdezem csak úgy talá­lomra. — Nem. Bérletben van nálunk — válaszolnak. — A miénk a tsz-ben maradt, hogy most kié, azt nem tudjuk. — Ennek a szőlőnek a tulajdonosa hol van? — Itt Nagyszékelyben. Az meg egy másik darabot bérel. Ez itt a szokás. Igen, úgy látszik, ez itt a szokás, de nagyon rossz szokás. Hódosiék is csak úgy viselik gondját a szőlőnek, ahogy a bérletesnek kijár Nagyszékelyben. A tőkehiányokat nem pótolják, az egyik sarokkal nem is törődnek, mert ott jobban nő a gaz, másrésze pedig nincs megkapálva, mert a gyerekek elját_ szották tavaly a munkaidőt. — De minek is jobban törekedni, hiszen bérletes a szőlő. *}; MOST MÁR csak egyet kellene megtudni: Kinek van ebből a rablógazdálkodásból haszna? Hódos Mihályék 70 forint bérletet fizetnek az egy hold után, a német származású bácsi talán 30—40 forintot. Mjt nyer ezzel az állam, mikor évről-évre ke­vesebb lesz a szőlő Nagyszékelyben (annak ellenére hogy az utóbbi évek­ben lanyhult a cserebere láz). A ta­nácsnál 234 hold szőlőt tartanak szá. mon, de ebből — szerintük — csak 200 hold terem. Lehet azonban, hogy még kevesebb. A meglévő állomány már elég öreg, s kilenc éve nem tele­pítettek újat. A tanács szerint 1948- ban telepítettek vagy 800 ölet, de többre a 12 év alatt nem emlékeznek Ez a gazdálkodás csak kárára lehet az államnak. Maguknak a bérlőknek sem hasznos, mert a rosszul gondozott szőlők kevés bort adnak. Hogy miért van így, nem tudom. Arról viszont meggyőződtem, hogy Nagyszékelyben — amely a környéken híres volt bo­ráról, — egyre kevesebb lesz a szőlő s ha nem változtatnak ezen a rabló, gazdálkodáson, talán hamarabb ki­pusztul, mint gondolnánk. B. L. KULTURÁLIS HÍREK Minden pénteken délután 4 órától 5 óráig helyi műsort sugároz a bonyhádi Járási Kultúrház a községi hangoshír­adón keresztül. Első ilyen adás március 15-én volt, amikor a 14-i ünnepi est műsorát 15-én délelőtt is közvetítették. Március 22-én a Közgazdasági Techni­kumban készült felvételt közvetítették, melyben bemutatták az iskola életét. Ta­nárok és tanulók szólaltak meg a mű­sorban és számoltak be arról, hogy mire is képesít az iskola, hogyan töltik el a szüneteket a tanulók, milyen munkát végeznek. . . * A Szekszárdi Központi Művész Együt­tes vasárnap délután nagy sikerrel mu­tatta be Decsen Huszka Jenő operettjét, a Mária főhadnagyot. Szombaton este Bonyhádon vendégszerepeit az együttes, s ott is nagy közönségsikert aratott a darab. * Nem töltötték tétlenül a telet a vár­dombi kultúrcsoport tagjai. A hosszú téli estéken állandóan készült, próbált a tánccsoport és a színjátszócsoport. A színjátszók Csizmarek Mátyás: Boci boci tarka című zenés darabját tanulták meg. Szálkán, Sárpilisen és Alsónánán már be­mutatták a darabot. Különösen Alsóná- nán mutatkozott élénk érdeklődés az elő­adás iránt, ami a bevétel összegénél is megmutatkozott. A kis községben 1050 forint bevétele volt az együttesnek. * A bonyhádi Járási Kultúrház januári pénzügyi terve 20 ezer forint volt. A kultúrház dolgozói jó munkát végeztek, •s tervüket túlteljesítették. Januári be­vételük 23 ezer forint volt. Úgy terve­zik, hogy a negyedévi 46 500 forintos tervet is túlteljesítik. * A Szekszárdi Központi Művész Együt­tes még csak a megye községeiben ját- sza a Mária főhadnagyot, de az előadás sikerének híre túljutott a megye hatá­rain. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint­hogy az együttes Szegedre kapott a na­pokban meghívást csereműsor keretében. A szegedi vendégszereplés időpontjában még nem történt megállapodás. Ezzel egvidőben az együttes vezetői tárgyalá­sokat folytatnak más távolabbi városok­kal is. (Baja, Dunapentele), hogy az együttes ezekben a városokban is ven­dégszerepelne. fl kölcsönös segítés elve alapján Március 10-én alakult meg Báta- széken 301 taggal megyénk második takarékszövetkezete a Bátaszék és Vidéke Takarékszövetkezet. Az előké_ szítő bizottság — melynek tagjai a lakosság minden rétegét képviselte — eredményes munkát végzett. A föld­művesszövetkezetek közreműködése is helyesnek bizonyult a takarékszö­vetkezet létrehozásában. Felismerték a takarékszövetkezet megalakításé nak fontosságát ,a lakosság kölcsönös segítségnyújtásának jelentőségét. Helyesen támaszkodtak a régi hitel- szövetkezet hagyományaira bízva a szövetkezés nagy erejében. Maga az alakuló közgyűlés is a kölcsönös segítés elvének jegyében zajlott le. Miután Pólyák László kar­társ elmondta előadását a megalakuló szövetkezet céljáról, működéséről, a közszeretetnek örvendő közgyűlést vezető elnök, köznéven Varga bácsi megkérdezte a közgyűléstől: — Akar. ják-e a takarékszövetkezet alakítá­sát? A közgyűlésen megjelentek, mintegy 120-an, együttesen kórusban adták meg az igenlő választ. És ezen nincs mit csodálkozni. A takarékszö­vetkezet tagsága — és mások is — tudják, hogy az utóbbi években nem volt olyan intézmény, vagy szövetke­zet, ahonnan főleg a falusi lakosság kisebb-nagyobb kölcsönt kaphatott volna megszorultság esetén. így szük­ség esetén a jó szomszédhoz, jó isme­rőshöz kellett fordulni. Ez viszont nemcsak anyagi, hanem erkölcsi lekö­telezettséggel is járt. A kölcsönző bámikor odavághatta volt adósának, még évek múltán is, hogy „az én pén­zem használta”. Ehhez elegendő ok lehetett egy véletlenül elfelejtett elő- reköszönés is, vagy egy adott kérdés­ben más vélemény. A takarékszövetkezet megalakulá­séval ez a probléma megoldást nyer. Természetesen ennek feltétele a szö­vetkezet jó működése. Ezt la tudják a megalakult takarékszövetkezet tagjai. Tudják, hogy amilyen mértékben se­gítik a szövetkezet munkáját egyéni_ leg is, olyan mértékben adja ezt visz- sza a szövetkezet viszonzásul. Ez azt jelenti, hogy minél több pénzösszeg folyik be a szövetkezetbe — és itt nemcsak a szövetkezeti tagok helyez­hetnek el betétet, hanem bárki — an­nál több tagnak tud kölcsönözni ki­sebb-nagyobb összegeket. Másrészt pedig ilymódon tudja ma­gát fenntartani saját eszközeiből. A közgyűlésen több kérdést tettek fel, melyekre a SZÖVOSZ képviselő­je, Pap Zoltán elvtárs nagy tetszéssel fogadott, részletes és világos választ adott. Ismertette a kamatláb nagysá­gát, a kölcsönök folyósításának lehe­tőségeit, példákon keresztül is bemu­tatva az egymás megsegítésének elve összehangolásával. Jellemző volt a közgyűlésre hogy ott a tagság akarata érvényesült. Az igazgatóság és felügyelőbizottság tag­jait senki nem jelölte ki előre, — mint erre a múltban számtalan példa volt, — hanem a tagság ténylegesen maga választotta. Igaz, ehhez meg­volt a demokratizmus légköre. Olyan igazgatóságot választott, amely képes lesz feladata elvégzésére. Ott vannak az igazgatóságban munkások, értel­miségiek és dolgozó parasztok, sőt, még a működési terület nemzetiségi összetételét. is fi­gyelembe vették. — Mindannyian közszeretetnek örvendő, tekintélyes emberek, mint pl. Varga Lajos, Egle Lajos, Vörös Mihály, Benkő Mihály és mások. Olyanok, akikben a tagság megbízik és becsületességük köz­ismert, kik képesek is arra a megtisz­telő feladatra hogy a kölcsönös segítés elvét tettekben megvalósítsák és mind több és több taggal terebélyesítsék saját szövetkezetüket. ORBÁN JÁNOS MÉSZÖV előadó, HÍREK — Gyermekkocsi kiállítást rendez a Tolna megyei Népbolt Vállalat április 2-rán és 3-án. A piac térten többfajta, körülbelül 60 gyermekko­csit állítanak ki. A gyermekkocsik árát 20—50 százalékig leértékelték. — Dán mérnökök és tudósok meg. állapították, hogy Grönlandban a hó és jég óriási mennyiségű urániumot takar. Amerikai mérnökök most el- határozták, hogy atombombákkal fel robbantják az urániumkincset takaró 900 méter vastag jégréteget. — Tolna megye legjobb tehene, amely az Alsóleperdi Állami Gazda­ságban van — fa Megyei Tanács állattenyésztési osztályától kapott értesülésünk szerint — az elmúlt évben 300 nap alatt 8151 kg tejet adott. Az eredmény értékét növeli, hogy a tej zsírtartalma elég magas. — üj színes fémlelőhelyekre buk­kantak Csehszlovákiában. Szlovákia területén fedezték fel a világ egyik leggazdagabb magnézium lelőhelyét. Csehszlovákia rövid időn belül teljes mértékben fedezni tudja ezzel fluo- rit és magnézium szükségletét. — A dombóvári járási ügyészség benyújtotta a vádiratot Szabó István igali és Karcagi Sándomé budapesti lakosok ellen, akik disszidálni akar­tak, de Dombóváron elfogták őket. A vádlottak már előzőleg megbeszél­ték, hogy mindketten elválnak, s az asszony elhagyta gyermekét is. — Óriási elefánt koponyájának preparálását fejezték be a Szovjet Tudományos , Akadémia Állattani Múzeumában. Az elefánt minden bi zonnyal 4 és fél, 5 méter magas volt. E ritka leletet néhány évvel ezelőtt Turkméniában találták. — A Vendéglátóipari Vállalat Szekszárdon körülbelül egy hónapja maga készíti a nápolyi szeletet egy körsütő segítségével. így saját üze­meiket — a központi áruelosztástól függetlenül — állandóan el tudják látni nápolyi szelettel. — Szocsiban, a híres szovjet üdülővárosban az elmúlt évben több mint 170 000 ember üdült nyaralók­ban. A különböző szállodákban és turista házakban pedig mintegy 150 000-an töltötték a nyarat. A ha­todik ötéves terv során Szocsi bőví­tésére egy milliárd rubelt fordíta­nak. — Száz százalékon felüli ered­ményt ért el negyedévi tervének tel­jesítésében a Nagykanizsai Gyü- mölcsszeslzipari Vállalat szekszárdi telepe. Ezalatt az idő alatt közel 30 vagon kékszilvát dolgoztak fel gyü­mölcspálinkának. Négynapos karban tartási munkálatok után az üzem újra elkezdi a termelést. Aki kivetkőzött emberi mivoltából Dombóváron Fikó Dezső szemet vetett a nála megjelenő kislánykákra és szem- telenkedni kezdett velük. Ennek során két tíz és két tizeikét éves kislánykát a szobájába csalogatott és fajtalankodni kezdett velük. Amint az ügyészségi vád­irat leírja, Fikó erőszakot követett el rajtuk. Az ügyészség erőszakos nemi közö­sülés és szemérem elleni erőszak vádjá­val állította Fikót bíróság elé. Az ügy­ben már megvolt az első tárgyalás, ame­lyen Fikót másfél évi börtönbüntetésre ítélte el a dombóvári járásbíróság. Az ügyészség súlyosbításért, a terhelt és vé­dője enyhítésért fellebbezett. A Megyei Bíróság az ítélet enyhesége miatt hatá­lyon kívül helyezte az ítéletet. Kőmíves szakmunkásokat keres a Betonútépítő Vállalat vidéki munkahelyére. Ingyenes szállás és 24 ledolgozott munka­nap után ingyenes hazautazás biztosítva van. A vállalat 15°/o idénypótlékot fizet, családfenntar­tóknak ezen felül napi 6 Ft. külön- élési pótlékot. Üzemi étkeztetés térítési díj ellenében. jelentkezni lehet a Betonútépítő Vállalat vár­palotai építésvezetőségénél levélben, vagy személyesen. Munkábaállás esetén az oda- utazási költséget a vállalat megtéríti. betonútépItö vAllaut

Next

/
Thumbnails
Contents