Tolna Megyei Népújság, 1957. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1957-02-02 / 28. szám

TOLNA MEGYEI NÉPtJSÁG 1957. FEBRUÁR 2. A Liszt Ferenc Emléktáblabisottság felhívása 500.— 200.— Bizottságunknak elmúlt évi felhí­vása a robbanás által leszakított Liszt emléktábla helyreállítására élénk visszhangra talált. Október hó 23-ig az alábbi adományok érkeztek be, melynek alapján az emléktábla helyreállítására irányuló munkálato­kat megindíthattuk: Ft 1. Honvédelmi Minisztérium 1000.— 2. Megyei Tanács Szakszerv. Bizottsága 3. Vas- és Műszakj Nagyker. Vállalat 4. Vágóhíd és Húsfeldolgozó Vállalat 5. Vasipari Vállalat 6. Tolna megyei Építőipari Vállalat 7. Pedagógus Szakszervezet 8. Általános leányisk. tan­testülete 9. II. ez. ügyvédi munka- közösség 10. Kg. technikum tantestü­lete 11. Építőipari Szövetkezet Összesen 200.— 200.— 100.— 100.— 100.— 50 — 50.— 50.— 2550.— Bizottságunk az október hó 23-ig beérkezett adományokat hálásan kö­szöni és ezúton is nyugtatja. Az emléktábla elkészítésének most olyan akadálya támadt^ amelyre bi­zottságunk nem számított. Nevezete­sen az, hogy az emléktáblán nem ke­vesebb, mint 243 betű van, amelynek vésése és aranyozása betűnként 6 fo­rintba kerül. Ez olyan nemvárt ki­adás a betűk nagy száma miatt, amely körülmény további 1000 Ft összegyűjtését teszi szükségessé. Bizottságunk ezúton arra kéri azo­kat a vállalatokat, üzemeket, hiva­talokat, amelyek küátásba helyezték adományukat, de az október 23-i és az azt követő események miatt nem tudtak eleget tenni Ígéretüknek, hogy az erre a célra szánt adományokat szíveskedjenek eljuttatni a bizottság titkárához: Tucsni Lászlóhoz, megyei tanács. Bizottságunk bármilyen cse. kély adományt is köszönettel fogad. Elérkezett a tilalmi idő Egy héttel ezelőtt még lehetett va­dászni. Ma már hallgatni kell a va­dászpuskáknak, azaz, hogy mégsem. Bár beköszöntött a tilalmi idő, a puska megszólalhat akkor, ha a vad ellenségei kerülnek a puskacső elé. Mit tanácsolunk február hónapra a vadászoknak? Miután beköszöntött az általános kíméleti idő, kíméljük és óvjuk vad­állományunkat. Lehet ugyan még vaddisznóra vadászni, de a kocák már gyakran malacoznak ebben a hó. napban, ezért legfeljebb csak a ma­gános kanokat, vagy süldőket lőjjük. Vadkacsákra is vadászhatunk még de a nagy hideg esetén az elgyengült kacsákat inkább etessük, mint lőjjük. A februári fagyok, hófúvások nagy kárt tesznek a vadban, ezért megfe­lelő etetéssel kell jó erőben tarta­nunk. Ha a hótakaró teteje megkér, gesedik és jégpáncél borítja a havas határt, köszönt be igazán az ínséges idő a vadállományra. Most már az őz és a nyúl nem találja meg élelmét, nem tud a vetésig kaparni. Az őzek számára szálastakarmányt, a nyulak számára a szálastakarmány mellett nedvességtartalmú répát, takarmány - káposztát is rakhatunk az etetőkre. A havas idő a legalkalmasabb a káros vadak mérgezésére. Etető kőr­útjainkon egyben lerakhatjuk és el­lenőrizhetjük a mérgezett csalétke­ket. Apasszuk vadászattal is a rókák számát! A rókára való igen változa­tos és élvezetes vadászat; módok kö­zül eredményesen alkalmazhatjuk a hajtást egy-két haj tóval és kevés puskással, de irthatjuk a rókákat a kotorékból való ugratással, vagy ki­ásással is. Nagy almavásár Budapesten Soha annyi almát nem fogyasztot­tak Budapesten, mint az utóbbi hóna­pokban. A gyümölcsüzletek nem bír­ták a vevők tömegeit befogadni. Ezért az igények kielégítésére a for­galmasabb utcasarkokon külön, heve­nyészett elárúsító helyeket állítottak fel. A választék nagy volt, mert kilo­grammonként 3 forinttól egészen 8 forintos áron lehetett almát vásárolni. Az ép, egészséges almáért szívesen adtak a fogysztók 2—3 forinttal töb­bet, mint a férges, varas, vánkospené­szes (moníliás) almáért. A szakszerű védekezést már télen meg kell kezdeni. A gomba- és ro­varkártevők legtöbbje ugyanis a gyü­mölcsfán, vagy annak környékén te­lel át. Amennyiben a fát és környékét télen ném tisztítjuk meg, akkor na­gyon nehezen tudjuk megvédeni a fát és a gyümölcsöt tavasszal és nyáron permetezéssel, vagy porozással. A tisztogatási munkákat azzal kezd jük, hogy az előző évi hemyófész- keket és gyümölcsmaradványokat (múmiákat) a gyümölcsfáról leszed­jük. Helytelen eljárás, ha azokat a fa alá dobjuk, vagy annak közelében hagyjuk mert akkor a felmelegedés bekövetkezte után a kártevők köny- nyen megtalálják a gyümölcsöt. A fa kérgét drótkefével megtisztítjuk minden szennyeződéstől. A legveszedelmesebb és mind erő­sebben elhatalmasodó kártevője a gyümölcsöknek a pajzstetű. Alig talá­lunk olyan almatelepítést az ország­ban, amelyben a pajzstetű ne károsí­tana. Ez a kártevő nemcsak erősen megtámadja a gyümölcsfát, hanem életét is megrövidíti. Ezenkívül pajzs­TOLNA MEGYEI NÉPŰJSAG A Magyar Szocialista Munkáspárt és a tanácsok lapja Szerkeszti a Szerkesztőbizottság Szekszárd, Mártírok tere 15—17. Telefon: 20-10, 20-11 Felelős kiadó: az MSZMP intézőbizottsága Szekszárdi Nyomda Telefon: 21-21 tetves gyümölcsöt exportra sem lehet vinni, így annak eladási ára is ala­csonyabb. A fatisztogatási munkát a vegysze­res növényvédelem kövesse. Erős pajzstetű-fertőzés esetén 5 szá­zalékos gyümölcsfaolajjal permetez­zünk, rügyfakadás előtt, fagymentes napokon. Kisebb fertőzés esetén, illetve ott, ahol előző évben már permeteztek gyümölcsíaolajjal,, téli higítású mészkénlével kell az almafát meg­permetezni. A pajzstetű elleni véde­kezésre nézve is áll az az általános megállapítás, hogy a gyümölcstermelő a saját gyümölcsösét egyedül meg­védeni nem tudja akkor, ha a szom­szédok nem védekeznek. Ezért kívá­natos, hogy a községben a pajzstetű elleni védekezést közösen szervezzék meg. HÍREK — Ma este nagyszabású iparosbált rendeznek a szekszárdi iparosok a kultúrház összes termeiben. — A megyei kórházba:! működő véradó állomáson havonta 50—60 li­ter vért adnak a véradók. Ebből nem csak a szekszárdi, hanem a pincehelyi kórházat is ellátják, sőt esetenként Pécsre és Budapestre is szállítanak vért. — A haiti bíróság nemrég tárgyalta egy Filipó nevű vádlott ügyét, aki féltékenységből meg akarta ölni menyasszonyát és fel akarta gyújtani annak lakását. Súlyosbító körül­ménynek számított, hogy a vádlott már többször hangoztatott ilyen fe­nyegetéseket Az érdekes a dologban csak az, hogy a féltékeny vőlegény 93 esztendős, barátnője pedig 90. — Uj színdarab előadására készül a zcmbai kultúrcsoport. A terv sze­rint két darab közül választanak: vagy az ,,Obsitos“-t, vágj' a „Falu- rosszá“-t adják majd elő. — Az uzdi Táncsics Termelőszövet­kezetben havonta 10 forint előleget fizetnek munkaegységenként az új el­osztási rendszer szerint. A mezőgaz­dásznak havonta 15 munkaegység jó­váírását szavazták meg. — A „Bolond Ásvayné“ című drá­mával szerepelnek Szekszárdon feb­ruár 8-án a Pécsi Nemzeti Színház művészei. A 75 százalékos táppénz Igénylése A 75 százalékos táppénzhez az 1956. évi november hó 29 napja óta nem kell szakszervezeti tagságot igazolni, elegendő ahhoz a két évi megszakí­tás nélküli munkaviszony fennállása is. Felhívjuk a dolgozók figyelmét ar­ra. hogy a fenti időponttól kezdve szakszervezeti tagság nélkül jogosul­tak felemelt összegű táppénzre. Erre irányuló igényüket terjesszék elő an­nál a kifizetőszervnél, (SZTK Alköz­pont üzemi kifizetőhely), amely táp­pénzüket folyósítja. A MAGYAR KÖZLÖNY 1957. Január 29-i 12. számából. 8/1957. (I. 29.) Komi. rendelet: Az állami gépjárművek üzembentartásá - nak szabályozásáról. 6/1957. (1.29.) P. M. rendelet: A népgazdaság átszervezéséről szóló rendelkezések végrehajtását szabályo­zó 3/1957. (I. 13.) P. M. számú rende­let módosításáról. Apróhirdetések ÖNALLÖAN dolgozó villanymotor­tekercselő szakembert azonnal felvesz a Tolna megyei Villany- és Épületszerelő Vállalat. Szekszárd. Garay tér 14. TOLNA MEGYEI Villany- és Épület- szerelő Vállalat. Szekszárd. Garay tér 14. sz., vállal mindennemű vlllanysze relésl munkálatokat, villamos készülé­kek Javítását és motorok tekercselését. KÉSZPÉNZÉRT megveszek, vagy bizo­mányba átveszek férfi, női ruhát, bú­tort, kerékpárt, stb. Szomori ószeres, Széchenyi utca 60. Szekszárd. SZÖRTELENITSE lábát Barbienkrém- mel, arcát Barbienporral. Bőre percek alatt bársonysima. Egészségre ártalmat­lan. Tégelyenkint 7.20. Pattanásos, zsí­ros, mittesszeres arcbőrre, arcvíz, vita- minős, bőrtápláló arc és fehérítőkrémek is kaphatók. Megrendelhetők postán, utánvéttel dr. Rabinek Aladár vegyész- mérnöknél, Székesfehérvár, Piac tér 53. Sokat asztalitenisz fejlődött megyénk sportja az elmúlt évben Ha visszapillantunk a múlt évben me­gyénkben lezajlott asztalitenisz verse­nyekre, meg kell állapítani, hogy sokat fejlődött megyénk asztalitenisz sportja az elmúlt évben. Versenyzőink nagyobbik része kihasz­nálva a sportág versenyzési lehetősé­geit. eljutottak addig a színvonalig, amelyet a szomszédos megyékben (So­mogy, Baranya. Zala, Fejér) elértek. Itt elsősorban Luszkára, Engelre és Tö­rökre gondolok. A Baranya megyei TSB kezdeménye­zésére beindított területi asztalitenisz csapatbajnokság nagyban hozzájárult megyénk asztalitenisz sportjának fejlő­déséhez. Ezen a bajnokságon keresztül me­gyénk legjobbjai olyan versenyzőkkel vették fel a küzdelmet, akiktől sokat tanulva, tudásukat továbbfejlesztették, fejlődésükkel a megye asztalitenisz sportjának színvonalát emelték A bajnokságban legnagyobb siker­rel kétségkívül a Tolnai Vörös Lobogó szerepelt. Náluk egy olyan kiegyensúlyozott, jó­képességű versenyzőkből álló gárdával találkoztunk, akik könnyen beleszólhat­tak volna a bajnokság sorsába is. Jó szereplésüket elsősorban annak köszön­hetik. hogy Molnár és Engel Tolnán tel­jesítettek katonai szolgálatot. A bajnok­ságban végeredményben Pécs, Kanizsa, Baja, Kaposvár mögött az ötödik helyen végeztek. Kevésbé ilyen sikerrel szerepel a Dombóvári Vasutas csapat. Náluk csupán Török és Bogár játékára lehetett számítani, míg a csapat másik két tagja általában a várakozáson alul szerepeltek, ritkán váltották be a hoz­zájuk fűzött reményeket. A bajnokság­ban a kilencedik helyen végeztek. Ugyanez a vélemény elmondható a bonyhádi csapatról is. Náluk azonban sokkal kiegyensúlyozottabb volt a csa­pat játéka, mint a dombóváriaké. Csupán egyetlen hibájuk az volt, hogy a vidéki versenyeken legtöbb­ször hiányosan álltak ki, s főleg ennek köszönhető, hogy a bajnok­ságban a tizedik helyen végeztek. Az eddig elmondottak kizárólag a férfi versenyzőkre vonatkoznak. Sajnos, női versenyzőink korántsem állnak ott a fejlődés szempontjából, ahol a férfi versenyzők állnak. Női ver­senyzőinknek sokat kell fejlődniök, hogy elérjék azt a színvonalat, amit például Baranya megye versenyzői el­értek. Természetesen a nők közölt is talál kozunk olyan versenyzőkkel, akik már most komoly teljesítményekre is képe­sek, így a tolnai Dosztál, a bonyhádi Heller és Rajcsányi. Kár, hogy Dosztál az elmúlt évben keveset versenyzett, pedig tehetséges, jóképességű ver­senyző. A fiatal versenyzők nevelése jó uta­kon halad, s reméljük, hogy pár év múlva olyan fiatal tehetségekkel talál­kozunk, akik talán országos viszony­latban is számottevő eredményt fognak elérni. A fiatalság nevelésében kétség­kívül a Dombóvári Vasút áll az első helyen, hiszen a múlt évi úttörő- és serdülő­bajnokságon hét első és négy második helyezést hoztak el. A fiúk közül első­sorban Horváth, Kovács és a „kis" Ga- rai fejlődése érdemel említést. A leá­nyok közül Máté külön tehetség, de so­kat fejlődött Csurgai, Reményi és Nagy is. Kár, hogy Máté az asztalitenisz he­lyett legtöbbször a kosárlabdát választ­ja, pedig mindössze 155 centiméter ma­gas, s ezzel a magassággal bizony az. asztaliteniszt sokkal többre vlhetné. Bonyhádon is szépen foglalkoznak a fiatalsággal. Lendvai már fölfejlődött a „nagyok­hoz”. Rajta kívül még számos fiatallal foglalkozik Bonyhádi István, a „sziva­csos veterán”. Kétségkívül Tolnán is kellőképpen foglalkoznak a fiatalok nevelésével- azonban Koromvári óta egyetlen fel­törő tehetséggel nem találkoztunk. örömmel tapasztaltuk, hogy a me­gyei ifjúsági bajnokságon meg­lepően jól szerepeltek a tamási versenyzők. Sajnálattal kell azonban megállapítani, hogy a megyeszékhelyen, Szekszárdon,. kihalófélben van az asztalitenisz sport. Már csupán a „veteránok" (Jánosi, Papp) azok, akik szabad idejükben fog­lalkoznak ezzel a sportággal. Fiatal utánpótlásról Itt nem nagyor* beszélhetünk. Végül az 1956-os eredmények alapján a megyei ranglista a következő: 1. Török (Dombóvár), 2. Luszka (Tol­na), 3. Engel I. (Bonyhád), 4. Korom- vári (Tolna). 5. Bogár (Dombóvár), 6. Bonyhádi (Bonyhád), 7. Pálinkás (Tolna), 8. Sáth (Tolna), 9. Lendvai (Bonyhád). 10. Csurgai (Dombóvár). (Az értékelés folytatását lapunk hol­napi számában folytatjuk.) B. Gy­Á szekszárdi asztalitenisz csapatbajnokságot a Tolna megyei Asztalitenisz Szövetség február hó 12-i kezdettel kívánja meg­rendezni. Mint a kiírás mondja, a ver­seny módot kíván nyújtani az üzemek, vállalatok és egyéb szervek dolgozói­nak arra, hogy ezt a kedvelt tömegspor­tot űzhessék és ezáltal népszerűsíthes­sék. A csapatverseny egyfordulós és hármas csapatok részvételével kerül megrendezésre. Mindenki annak a hivatalnak, üzem­nek, vállalatnak a színeiben indulhat, amelyben dolgozik, teljesen függetlenül attól, hogy van-e igazolása és az me­lyik sportkörhöz szól. A versenyeket különben az Országos Asztalitenisz Szövetség által jóváhagyott versenyszabályok szerint bonyolítják le. A nevezések beérkezte után a szö­vetség közölni fogja majd a mérkőzé­sek helyét és idejét. A Szövetség lapunk hasábjain is kéri a vállalatok, hivatalok, intézmények dolgozóit, hogy a versenyen minél több csapattal vegyenek részt. Sióagárd válaszolt __ A sióagárdi sportpálya telekkönyvi­ig valóban a legeltetési bizottság terü­letén fekszik. Jó pár évvel ezelőtt — ta­lán harminccal is, — átadták sport­TÁNC ÉS SZERELEM Ez a címe annak az új argentin filmnek, amelyet Magyarországon most játszanak először, s amely mél­tán nagy sikerre számíthat a magyar filmszínházak közönsége előtt. A film nek politikai mondanivalója, — nyu­godtan mondhatjuk, — nincs, csupán szórakoztat, de olyan jói szórakoztat, hogy képről képre nyugtatja meg a napi gondoktól zsongó idegzetű em­bert. Sokan ismerik Dumas híres regém nyét, a Kaméliás hölgyet, annak egyik hasonlócímű filmváltozatát, vagy operaváltozatát filmen, a Tra- viátát. Ugyanaz, vagy nagyon hason­ló ahhoz ez a film is, egy két évszá­zaddal később, a suhanó autók, mo­dern gondolkozású emberek világá­ban ... Az apa szerelmét ismétli tneg a fiú. Az apa is szerelmes volt egy színésznőbe, de apja az esküvő esté. jén megkérte a színésznőt, hogy ne menjen a fiához, mert elrontaná vele fia életét, s ő mint apa ebbe nem egyezik bele. Az esküvői lakomára már egybegyűltek a. vendégek, de a lány megszökik. Most ugyanennek a színésznőnek a leánya, ugyanennek az apának a fia szeretnek egymásba, de az apa, aki még nem tudja, hogy miért szökött meg az esküvő napján a színésznő, gyűlöli a színésznőket, s amikor meg- tudja hogy egyetemista fia az egye­tem helyett egy fiatal színésznőbe szerelmes felelősségre vonja és fi­gyelmezteti, hogy hagyjon fel ezzel a szerelemmel. Érdekes szövevénye, bonyodalma következik az eseményeknek, melyek művészi megoldásukkal kiválóan szó­rakoztatják a nézőt. A nagyapában most feltámad a lelkiismeret, és azt «■ bűnt, amelyet fia ellen elkövetett, most unokáján akarja jóvátenni. — Pénzt ad az unokának, hogy a dara­bot, amihez a fiú a zenét írta, s mely. nek címszerepét a fiatal színésznő játssza, megrendezhessék. De az apa még mindig ellenszegül, még akkor is, amikor a hajdani menyasszony leve­lét a kezéhez kapja és elolvashatja belőle, hogy apja akadályozta meg akkori boldogságát. Valamilyen ma­kacsságból nem enged elhatározásá_ ból még az igazgató könyörgésére sem, amikor megnézi a főpróbát és fia menyasszonyát (akik már össze­vesztek jórészt miatta)' aki ugyan­olyan mint valamikor az ő szeretett menyasszonya. És mégis, amikor a nagyapa azt mondja, hogy tegyük jóvá, amit elkö­vettünk, enged az apa szíve ... Ez a rövid tartalom, ami nagyon, nagyon keveset tud elmondani abból az érzésből, amit a film jelent néző­jének: Könnyet és kacagást, féltő sóhajt és megkönnyebbülj szívdobo­gást ... A rendezés, a játék, a film kiállí­tása jó. Igazi, hamisítatlan argentin tangói magukban is élményt jelen­tenek. célokra. Hogy telekkönyvileg miért nem írták át, azt nem tudom. Lényeg az, hogy az agárdiak spor- . tolni akartak, és nem is gondolva arra, hogy a pálya nem az övék, megkezdték annak rendbehozását. Labdarúgópályát létesítettek, futópályát is mellé, kapu­kat emeltek a sportkör tagjai. Endrődi Péter és társai fákkal vették körül a kopár területet. Mindezt természetesen társadalmi munkában, a telkes spor­tolók támogatásával. Az eredeti pálya kicsinek bizonyult, nagyítani kellene. Ezt megtudta a le­geltetési bizottság és benyújtotta az igényét a már azóta magasra nőtt fák­ra. Indokuk: az ő területükön van. Igaz, hogy a terület telekkönyvileg az övék, de a rajta levő létesítmények a sportköri tagok munkájának eredmé­nyei. Az ősszel is egy modern öltöző építését kezdte meg a sportkör, rész­ben állami támogatással, részben tár­sadalmi úton. Félő, ha készen lesz, erre is jogot tartanak, mert ez is a legel­tetési bizottság területén épült. Jó lenne végre ezt az ügyet tisztázni de végérvényesen —, és ha egy mód van rá, az illetékes nevére telekköny- vezni, hogy az esetleges további vitákat megelőzzük. Döntsék el azt is, kit illet­nek a fák. A cikk írójának arra a mondatára, hogy „bárki kiszedheti a fákat”, csak annyit, hogy csakis az szedheti ki, aki ültette. Nagy Andor ált. isk. igazgató ^

Next

/
Thumbnails
Contents