Tolna Megyei Népújság, 1957. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1957-02-16 / 40. szám
TO* " ‘ '""'lYEl ^ 1 . Tolnai xj |pP, Esy©t oiii^f^íu /» A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ÉS A TANÁCSOK LAPJA II. ÉVFOLYAM. 40. SZÄM. ARA: 50 FILLÉR PÉNTEK, 1957. FEBRUÁR 16. Kitűztük a munkások vérrel áztatott vörös lobogóját A Tamási Téglagyár kommunistáinak levele a téglagyártól bevonult karhatalmistákhoz. Kedves Elvtársak! Tudomásunkra jutott, hogy mint karhatalmisták, jól megálljátok helyeteket a Néphatalom ellenségei elleni harcban. Ez nagy büszkeséggel tölt el bennünket és reméljük, a jövőben sem csalódunk Bennetek. Gazdaságos termelést Az októberben kezdődött ellenforradalmi események igen súlyos helyzetbe sodorták népgazdaságunkat. A szénbányászat katasztrofális állapota, a sztrájkok csaknem teljesen megbénították az ipar munkáját. Sok becsületes emberben vetődött fel a két. ségbeesett kérdés: „Mj lesz ezután, hogyan lábolunk ki a nehézségekből.’’ A nagyméretű munkanélküliség, az infláció veszélye fenyegetett. Ma már azonban megállapíthatjuk: A nehezén már túl vagyunk. Mint az 1945—47-es években, ma is születőben van a „magyar csoda”. Újra, a szakemberek legmerészebb elképzeléseit is felülmúló gyorsasággal áll helyre az ország gazdasági élete. A baráti országok, elsősorban a Szovjet, unió anyagi segítsége, a munkások, műszakiak jó munkája eredménye, képen egyre távolodik a veszély, amely nélkülözést, nyomort hozott volna a dolgozóknak — elsősorban a bérből és fizetésből élőknek. A mun. kanélküliség sokkal kisebb méretű, mint egy-két hónappal ezelőtt gondoltuk, — néhány hiánycikk kivételé_ vei — újra teltek az üzletek kirakatai, raktárai és ami igen fontos: Az árucikkek árai változatlanok. A munkások, alkalmazottak többségének — elsősoban az alacsony keresetűeknek — emelkedett a fizetése, tehát a dolgozók zöme jobban él, mint ezelőtt. Azonban ha nemcsak az ilyen „külső” jeleket vesszük figyelembe, hanem a termelés gazdaságossági mu. tatóit vizsgáljuk, nem ilyen biztató a helyzet. Az ipar sokkal drágábban termel, mint október előtt. Az eddigi adatok szerint az ipari vállalatok át. lagosan 20 százalékkal több költséget fordítanak a termelésre, mint egy évvel ezelőtt. A termelt árukért pedig ugyanannyi folyik be az állam kasz- szájába, mint korábban, az árak nem emelkedtek. Az önköltség növekedésének van alapja. A bérek — a kormány rendeletéinek megfelelően — átlagosan 10 százalékkal emelkedtek. Egyes üzemekben csökkentették — indokoltan — a túlságosan szoros normákat. — Az/;-:ban ez nem indokolja az önköltség ilyen mérvű emelkedését. Meg kell mondani, sok helyütt — a túlszi. gorú normák elleni jogos kifogások indokolatlanul vezettek a teljesít, ménybérezés teljes megszüntetésére. Csökkent a termelékenység béreket fizetnek ki — termelés nélkül, sok a törvénytelen juttatás. Fenntartható tartósan ez az álla. pót? — Nem. Ráfizetéssel termelni, hosszú ideig, nem lehet. Mi történik a kapitalistával, ha többe kerül üzemében a termelés, mint amennyit a termelt áruért kap? — Csődbejut, tönkremegy, bezárhatja a gyárat. Mi történhetik nálunk? — Ha csak né. hány vállalatról van szó, az állam esetleg más vállalatok azok dolgozói nak rovására támogathatja a veszteséges üzemeket. De ha az üzemek többsége veszteséges, akkor az árakat kell emelni, ezt béremelés kell, hogy kövesse, ilyenkor már nincs megállás, infláció lesz. Hogy ez mit jelent a dolgozók számára jól tudjuk 1945—46-ból. Az elmúlt években sokszor volt szó az önköltségcsökkentésről. A csőkké. nő önköltségből azonban közvetlenül nem sok haszna volt a munkásnak. A megtakarított összegek nagy része a nagyon is lassan megtérülő, az ország gazdasági erejét meghaladó beruházásokra ment és fölemésztette az egyre növekvő bürokratikus appará. tus. Ma azonban más a helyzet. Ä dolgozók soha ennyire nem voltak érdekelve a termelés gazdaságosabbá tételében, mint most. Hazzájárulni az ország gazdasági helyzetének megjavításához egyben azt is jelenti, hogy az üzem jövedelmezően termel, a nyereségből közvetlenül részesedést kap. nak a dolgozók, amelynek összege az év végén elérheti a másfél havi kereset összegét is. Legfontosabb gazdasági problé. mánk most az önköltség csökkentése. Ezért hozott a kormány a napokban határozatot a vállalati gazdálkodás megszilárdításáról, hogy „a termelés költségei már a legközelebbi időben legalább a korábbi, vagy azt megközelítő színvonalon alakuljanak, mert csak így hárítható el az árak általános emelkedése, az infláció”. A költségek emelkedésénél csak azokat a tényezőket szabad figyelembevenni, amelyek a kormány által engedélyezett béremelésből, az engedélyezett normacsökkentésből és az indokolt termeléscsökkentésből adódnak. Utasítja a határozat azokat a vállalatokat, ahol az önköltség ezt meghaladja, dolgozzanak ki programot az önköltségnek reális színvonalra való csökkentésére. E feladatok megoldásában tág tere nyílik a helyi kezdeményezéseknek, javaslatoknak. Üzemeinkben még mindig túl sok az adminisztráció, ez improduktív • kiadások csökkentését nagymértékben akadályozza, hogy a felsőbb szervek nem mondanak le a sok felesleges, észszerűtlen adatszolgáltatásról, jelentésről. A vállalatok vezetői törekedjenek az adminisztráció csökkentésére és harcoljanak felsőbb szerveikkel szemben is ezért, Minél magasabb a termelésben köz. vétlenül résztvevők aránya, annál gazdaságosabban tud termelni a vállalat. Rendet kell teremteni a bérezésnél. A becsületes, szorgalmas dolgozók egyetértenek azzal hogy szün. jék meg az egyenlősdi, többet kapjon az, aki több termékkel járul hozzá a jólét emeléséhez. A munkások igaz. ságérzetét csak a túlszoros, az egészségi állapot leromlását előidéző normák sértették. És az, hogy a bonyolult elszámolási rendszerben nem ismerhették ki magukat. Nincsenek el. lene a teljesítményen alapuló bérezésnek. Sok lehetőség van a munka észszerűsítésére, a technikai színvonal emelésével is a termelékenység fokozására. az önköltség csökkentésére. A munkástanácsok akkor dolgoz, nak jól, akkor szolgálják az üzem, de az ország dolgozóinak ügyét is, ha munkájuk középpontjába helyezik a termelés gazdaságosságának megjaví. tását. Sok munkástanács eddigi mun. kájával bebizonyította már, hogy a vállalatvezetés számíthat rá. Nem könnyű feladat az önköltség csökkentése. De mint már eddig is, sok nehézséggel megbirkóztunk, minden bizonnyá^ e téren is sikerül helyreállítani a rendet. Felmentette a bíróság A bíróság döntött Paksi József tamási lakos ügyében. Ugye azért került a bíróság elé, mert felgyújtott egy présházat és feldöntött 12 kaptár méhet, s ezzel mintegy 13 ezer forintos kárt okozott a tulajdonosoknak. A járásbíróság felmentette Paksi Józsefet a vád alól, mert megállapították róla, hogy szellemi fogyatékosságai vannak, így nem hozhatnak börtönbüntetéses ítéletet. Paksi Józsefet azonban biztonsági őrizetbe helyezték. Ez egyéves időtartamú és egy év után felülvizsgálják az elítéltet, s a bíróság szükség esetén meghosszabbítja újabb egy évre. A biztonsági őrizetbe helyezettek rendszeres orvosi kezelésben részesülnek. Legyetek hűek éltetek végéig a munkásosztály nagy ügyéhez, harcoljatok még keményebben munkás-hazánk, a Magyar Népköztársaság minden rendű-rangú ellensége ellen, akármilyen formában jelentkezik is. Elvtársak! Igaz hazafi csak az lehet, aki híve a kor társadalmi haladásának, korunk társadalmi haladása, szükséglete pedig a szocializmus. Aki mást akar, ellensége a nemzetnek. Legyetek hát, kedves Elvtársak, igaz hazafiak. Egyébként tudatjuk veletek, hogy a mostani taggyűlésünk után üzemünk homlokzatára újra kitűztük a munkások vérrel áztatott vörös lobogóját. Mi tudjuk, megtanultuk, hogy aki ehhez a zászlóhoz ellenséges szándékkal nyúl, a munkáshatalomhoz, a szocializmushoz nyúl ellenséges szándékkal. Ha ilyenek akadnak a jövőben, azokkal pedig leszámolunk. Tudjuk, egyetértetek velünk. Mi, régi munkatársaitok, elvtársaitok, itthon, mindenesetre ezt elvárjuk tőletek. Elvtársi üdvözlettel: A Tamási Téglagyár kommunistái. Vetik a borsót és az előcsíráztatott burgonyát a dunaíöldvári határban ÜZEMI HÍREK A Simontomyai Bőrgyárban az évek során készített bőrökből úgynevezett mintakollekciót állítottak össze. Ezzel az eljárással végig tudják kísérni a bőrgyár munkáját. Ugyanis a kollekcióban többszázféle bőrt gyűjtöttek össze, amelyeket ezideig a bőrgyárban készítettek és mindegyik borfajtához mellékelték a legfontosabb kidolgozási dokumentációt is. Az üzemi műszaki könyvtárban kapott helyet ez a bőrmintakollekció, amely a további termelésben nagy segítséget jelent. A selyemszövőgyárak kérésére még ebben a hónapban megkezdik a Tolnai Selyemfonó Vállalatnál a selyemkrepp- fonal gyártását. Évek óta most újból felvették a gyártási programba ennek a keresett cikknek a termelését. Valószínű, hogy a szövödékből kikerülő selyem- krepp nagy tetszést fog aratni, különösen a falusi vásárlók körében. A fonal előállításához mindén anyagi és műszaki adottsággal rendelkeznek. • Február közepéig a Bonyhádi Malomban megállás nélkül két műszakban őröltek. Nagy szükség volt erre, ugyanis a környékbeli termelők naponta a gabonás kocsik százait állították a malom udvarára és a cseretelepekre. Ezideig ki tudták elégíteni az igényeket annyira, hogy most már a raktári készlet felszaporodásával egyműszakos termelésre térhettek ét. A malom kilenc cseretelepét is ellátták búza és rozsliszttel. A dunaföldvárj dolgozó parasztok körében már szinte hagyomány a korai borsó és burgonyatermelés. A dunapentelei és a budapesti piacokon általában elsőnek a dunaföldvári dolgozó parasztok jelentek meg zöldségeikkel. Hasonlóan az elmúlt évekhez, ebben az évben is többezer holdon termelnek korai borsót és burgonyát a dunaföldvári határban. S mivel ebben az évben a meteorológusok és a februári tavaszi napok azzal biztattak hogy nem lesz hosszúra nyúló kemény tél, az első mezei munkára alkalmas tavaszi napon a dunaföldvárj dolgozó parasztok hozzáláttak a munkához. Az elmúlt kedden mintegy 200 kisparaszt vetette a borsót és ültette az előcsiráztatott burgonyát. Az egyéniek mellett természetesen a termelőszövetkezet is hozzálátott a munkához. Az Alkotmány Tsz elvetette a mintegy 10 hold tavaszi borsót. Sőt, olyan hírek is érkeztek Du- naföldvárról, hogy imitt-amott már a napraforgót is vetik. S hogy védekezhessenek majd az esetleges fagyveszély ellen már a vetéssel egyide. jűleg a védekezést is előkészítik. — Dudvát hordanak a dolgozó parasztok földjeik végére, hogyha netán arra kerülne a sor, megvédjék koraivetésű növényeiket a fagyveszélytől. Sársxentlőrinc: Egy hét alatt négy mezőgazdasági szakcsoport alakult Sárszentlőrincről azt mondták a paksi járási és a megyei szervek az elmúlt években, hogy tsz-szervezés. szempontjából nehéz hely. — A sár- szentlőrinci dolgozó parasztok maradiak, idegenkednek az újtól, csak a megszokott kisparcellán akarnak gazdálkodni — hangzott el sokszor a megállapítás. — Ez azonban nem egészen így van. A valóság az, hogy a sárszentlő- rinci dolgozó parasztok is keresik a gazdálkodás új formáit, azon igyekeznek, hogy kevesebb munkával, minél többet termeljenek, íme erre a bizonyíték: Egy hét alatt négy mezőgazda- sági szakcsoport alakult a községben, ezen kívül is több dolgozó paraszt jelentette be a tanácsnak, hogy társulni szeretne. Az említett szakcsoportoknak egyenlőre nincs sok tagja és nem 100 holdas nagytáblákban kezdik a gazdálkodást. Nyolc—tíz dolgozó paraszt állt össze és a betagosított földeken a gépállomással végeztetik el az alapvető talajelőkészítő munkákat, közösen vetik be a földeket s részben pedig egymásközt felosztva művelik azt. Az Előre szakcsoportnak például 7 tagja van, 60 holdon aprómagot termelnek. A csoport elnöke, Szőlősi József. A Törekvés nevet viselő szakcsoport tagjai pedig saját földjük mellett a községi tartalékból béreltek 25 holdat és nagyüzemű kertészetet létesítenek. Az említett többi szakcsoport is hasonló keretek között dolgozik. CIKKÜNK NYOMÁN a Tolnai Sertéstenyésztő és Hizlaló Vállalatnál Már megírtuk hogy a Tolnai Ser. téstenyésztő és Hizlaló Vállalatnál az ellenforadalmj elemek hogyan garázdálkodtak, a régi katonatisztek, intézők hogyan használták fel a „munká_ sok bizalmát” lepelnek és követtek el különféle munkásellenességeket, törvénytelenségeket, Természetes a mun kások bizalmát úgy kell értelmezni, hogy nem mertek és nem tudtak nyil- tan fellépni ellenük mert ezek nemcsak a munkástanács vezetői voltak, hanem a vállalat igazgatói székét is ők foglalták el és hát éppen a „megélhetés érdekében” nem szegültek velük nyíltan szembe. Maguk között azonban azt mondták, hogy addig akármi, lyen hatalom is volt, de a jelenlegi, nek semmj köze sincs a munkáshata. lomhoz. Elképzelhető, hogy mit váltott kj bennük, amikor látták, hogy az elbocsájtásoknál, az úgynevezett racionalizálásnál nem a rátermettséget, a becsületességet és • szociális helyzetet veszik figyelembe, hanem azt hogy ki volt tagja az MDP-nek és ki nem, mert ugye, aki annak tagja volt, az már eleve nem lehet becc:le. | tes ember mégha mindjárt egyszerű munkásember: kocsis, vagy éppen takarító is volt a vállalatnál, vagy a konyhán szakácsnő (még takarítónőt és szakácsnőt is raciztak — párttagságuk miatt). Az kétségtelen, hogy a racionalizálási rendelet a vállalatra is vonatkozik, így nem lehet meghagyni a régi létszámot, de semmi szín alatt sem lehet kikötni elbocsájtási feltételnek, hogy valaki párttag, vagy nem. Ezt csak azok akarták^ akik a munkáshatalom alapjait akarták alá. ásni. A múlt napokban pártnapot tartót, tak a vállalatnál. Itt bebizonyították a dolgozók, hogy nem az ellenforradalmárok szekértolói, hanem a munkáshatalom megszilárdítását akarják. Ezért értettek egyet cikkünk lényegé. vel_ ezért követelték a jogtalanul el- bocsájtott kommunistákat vissza és szinte minden felszólaló kifejezésre juttatta, hogy az ő nevében nem kö. vethet el törvénytelenséget, munkás, ellenes dolgokat még a munkástanács elnöke sem, mert ők erre nem hatalmazták fel. (Megválasztásuknál — a jelenlévők elbeszélése szerint — annyira érvényesítették az általuk állandóan hangoztatott igazj demokrácia elvét_ hogy az egyik emberük odaállt az ajtóhoz és majdnem min* denkinek a fülébe súgta, hogy kit kel] megválasztani a munkástanácsba.) A vállalat vezetősége természetesen felfigyelt ezekre a törvénytelenségek, re. Elhatározták, hogy visszavesznek olyan kommunistát akit jogtalanul bocsájtottak el az ellenforradalmi mun kástanácsvezetők uralma idején. (A racionalizálási problémák megoldását döntően nyilván az a vállalat] egyesülés fogja majd meghatározni, amelyre a közeljövőben kerül sor.) Cikkünkbe több ténybeli hiba csúszott be a téves informálás miatt; Az egyik dolgozóról például azt írtuk, hogy hat éve dolgozik a vállalatnál ugyanakkor kiderült, hogy csak más. fél éve. A dolgozók és a kommunista igazgató, Szekeres János szerint azonban ez nem változtat a cikk lénye, gén, mert az a tény, hogy egyes ellen, forradalmi elemek garázdálkodtak a vállalatnál és minden lehető módon igyekeztek megszilárdítani a hatalmukat. természetesen a munkáshata, lom rovására.
