Tolna Megyei Népújság, 1957. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1957-02-14 / 38. szám
A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ÉS A TANÁCSOK LAPJA II. ÉVFOLYAM, 38. SZÁM. ______________ARA: 50 FILLÉR CSÜTÖRTÖK, 1957. FEBRUÁR 14. T öbb, mint száz taggal újraalakult llparhant község két termelőszövetkezete: a Felszabadulás és a Március 15 Szántanak a várdombi és a nagydorogi traktorosok A várdombi gépállomás néhány nap alatt 169 hold szántást végzett Hétfőn este mintegy negyven család részvételével közgyűlést tartottak Aparhanton a volt Március i5 és a Felszabadulás Tsz tagjai. Már a közgyűlést megelőző napokban gén parázs volt a hangulat a községben — látszólag a Felszabadulás elnöke ellen — az igazi ok azonban nem az elnök, hanem a két szövetkezet valamikor egészséges vetélkedésének igen rossz irányba való fejlődése volt. KÉT HÉTTEL EZELŐTT ugyanis az történt, hogy a Felszabadulásból és a Márciusból is néhá- nyan közösen alakítottak egy szövetkezetei s abban az időben úgy látszott, hogy a Felszabadulás veszi át a másik tsz vagyonát, mert a Március tizenötbeliek nagyobbrésze a sző vetkezeti vagyon szétosztását kívánta. A régi nagy gazdaság szerelmeseinek azonban igen mélyen sértette az önérzetét, hogy az általuk épített, az ő kezeik munkája nyomán létesült istállók, magtár és különféle berendezések mások birtokai lesznek, s azt meg, hogy még az űj egyesült tsz vezetői is, mint mondjuk az elnök is nem a Márciusból, hanem a Felszabadulásból legyen, szinte elviselhetetlennek látták. A Felszabadulás tagjai viszont többségben voltak s ragaszkodtak az ő régi elnökükhöz, ők sem akartak a saját portájukon kevesebbek lenni másoknál. Elképzelhető, hogy az egymással szembeni acsarkodás mennyire kiéleződött közöttük, amikor régen a „békés1- időben is egymás lépéseit lesték. Persze ez akkor igen egészséges volt. Ha például a Felszabadulás répatábláján húsz asszony kapált s ezt meglátták a Márciusbeliek, egy órával később már harminc asszonnyal vonultak ki a saját répatáblájukra, mégha napszámos asszonyokkal is, csak azért, hogy A FELSZABADULÄSBELIEKET TÚLLICITÁLJÁK. De így volt ez minden munkában. Innét adódik hogy a két aparhanti termelőszövetkezet igen jó módot biztosított az igazán becsületes és jó munkás tagjainak. Kiss Gyula például 1954-ben lépett a Felszabadulásba, amikor a honvédségtől leszerelt. A 13 hold földjén kívül jóformán semmije sem volt. Belépése után mindjárt pénzsegélyt adott neki a tsz a nősüléshez, a tsz- től kapott egy tehenet is — aminek az utolsó részletét még a mai napig sem fizette ki — s kapott egy disznót is. A múlt évben a 11 mázsa búzán, a 12 mázsa kukoricán, az 5 mázsa árpán, a 8 mázsa burgonyán és 17 mázsa szénán kívül 84 kiló cukrot, 12 mázsa takarmányrépát, 10 mázsa szalmát és mindezeken felül másfél hold háztáji földet kapott megszántva, elvetve. Most, amikor feloszlott a tsz, újból egy tehenet, egy lovat, két üszőt, hét süldőt vitt magával, de két hízót levágott a maga részére, kettőt meg eladott s az elmúlt évben szobabútort is tudott vásárolni. ÍGY ÉLTEK hasonlóan a többi tsz-tagok is Aparhanton. Ezek után, mintha természetes is lett volna, hogy az először 22 családdal újra alakult tsz-be pár nappal később újabb hat család, majd az elmúlt hét végén egyszerre 19 család kérte vissza a régi jogait, a tsz tagságot. Ezeknek az embereknek általában már szűk az egyéni parcella, a pillanatnyi büszkeségük is csak tetetett, erőszakolt. Mézes Andrásné kereken ki is jelentette, hogy nem érzi jól magát, amikor az istállóban az egy tehénkéjét fejegeti. S a legutóbbi látogatásunk alkalmával bizony maga a gazda is a régi Március 15 Tsz megsárgult térképét nézegette, s a tsz ügyével törődik akkor is, amikor a két szép deres csikót hajtja. Igaz, Mézesék, Porubszki- ék és Cseriék még várnak, a felvidéki emberrel veleszületett büszkeség még tartja őket, de a tavasz, az élet már megindult Aparhanton, s nem is akárhogyan. Amikor hétfőn este a 19 családot egyhangúlag a titkos szavazás ellenére is felvették a tagok közé már érezni lehetett, szinte a levegőben lógott A MÁSIK TSZ MEGALAKÍTÁSÁNAK GONDOLATA is. Csak szólni kellett róla s az első szó után hamarosan megszületett a döntés is. Csak ott volt a hiba, hogy a Március 15 tagsága a Felszabadulás fiatal agronómusát, Papp Jóskát akarta elnökének. A felszabadulásbeliek nem akarták engedni a fiatal szakembert, a Márciusbeliek viszont csaknem tenyerükön vitték át magukhoz s az éjféli óraütéskor már szent volt a béke a Márciusban is, a Felszabadulásban is. A fiatal agro- nómusból elnök lett a Március 15- ben, s ennek még a Mézes-portán is örültek, s ittak a megújhodott Március erejére, jövőjére. Azt mondja a közmondás, hogy — KÉT DUDÁS EGYCSÄRDÄBAN... Valahogy így volt ez Aparhanton is. Két olyan igen erős termelőszövetkezetet kár lett volna egybe erőszakolni, hisz azok az emberek egymás termelési eredményeit túllicitálva szokták meg az életet, benne van a vérükben a törekvés, az iparkodás és nem is tudnának anélkül létezni, hogy ne vetélkednének egymással. S ez a vetélkedés már hétfőn este meg is kezdődött a több mint 100 taggal újraalakult aparhanti két termelő- szövetkezet: a Felszabadulás és a Március 15 között. Nagy F. Építkeznek az asztalosüzemben A téli hónapokban sem szünetel az építkezés a Szekszárdi Vasipari Vállalat asztalosüzemében. A gépműhely mellett új összeállító-műhelyt építenek, így nem kell majd a bútoralkatrészeket nagy távolságra szállítani, az új műhely nagyobb, tágasabb lesz, mint a régi. Képünkön a többmázsás vasgerendát, a „mestergerendát“ emelik helyére a munkások. Hargitai Sándor, a várdombi gépállomás vezető agronómusa arról tájékoztatott, hogy az októberi események miatt sok őszi szántással maradt adós a gépállomás a termelőszövetkezeteknek. S bár a várdombi gépállomás körzetében kevés homokos talaj van, mégis néhány nappal ezelőtt 11 géppel, hét termelőszövetkezetben megkezdték a szántást. A munka egyelőre nehezen megy, mert nagyon nedves a talaj, a szokottnál jóval több üzemanyagot fogyasztanak a gépek. De ha lassan is, azért megy a szántás. Néhány nap alatt all gép 169 hold szántást végzett. A napi átlagteljesítménye a traktoroknak a szokottnál Jóval kevesebb, de így is egy-egy traktor naponta 4 hold szántást végez el. Az újságok már korábban hírül adták, hogy az idén külkereskedelmi szer- veink különböző hengerűrtartalmú motorkerékpárokat szereznek be külföldi országokból. Az első szállítmány motorkerékpár a napokban érkezett meg a Német Demokratikus Köztársaságból. A szekszárdi Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat egyelőre 25 darabot kapott a Simson-Moped típusú, 48 köbcentiméteres segédmotoros kerékpárokból. Az új motorok nagyon szépek, Ízléses kivitelűek, az első és a hátsó kerék, valamint a nyereg gumituskós Még néhány hét és itt van a tavaszi munkák ideje, meg kell kezdeni a szántást, a vetést és a többi mezei munkát. Erre az időre azonban nagyon sok vitás földügyet kell még elintézni a bonyhádi járásban, hogy minden talpalatnyi föld meg legyen művelve. Többszáz termelőszövetkezetből kilépett dolgozó parasztnak a földügyeit kell intézni, mert különben baj lesz a vetéssel. Ezt a munkát néhány nappal ezelőtt megkezdték. Napjainkban a bonyhádi járás valamennyi községében dolgoznak a földA nyárra nagy idegenforgalomra számítanak a Balaton-menti üdülőhelyeken. A növekvő igények kielégítésére érdekes elgondolásokkal foglalkoznak az illetékesek. Az egyik terv szerint a szervezett üdültetésre nem használható kisebb Ba- laton-parti villákat nagyobb külföldi családoknak, vagy kisebb társaságoknak adnák ki. A másik terv Balatonfüredre vonatkoAz említett 11 gép termelőszövetkezetekben dolgozik. Eolyik a munka a báta- széki Búzakalászban, a decsi Alkotmányban, az alsónyéki Világszabadságban, a szekszárdi Békében és még néhány termelőszövetkezetben. A nagydorogi gépállomás körzetében levő termelőszövetkezeteknek viszont több homokos talaja van. Éppen ezért » február 11-én, hétfőn, a gépállomás nyolc traktorral, több termelőszövetkezetben, a bikácsi erdőgazdaságnál és a sárszentlőrinci egyéni parasztok földjén megkezdte a szántást. Előrelátható, hogy rövidesen a gépállomáshoz tartozó termelőszövetkezetekben mindenütt megkezdik a traktorosok a munkát. rúgózással van ellátva, a reflektorba van beépítve a kilométer-óra és a sebességmérő. Kétfokozatú sebességváltójuk van, utazósebességük 30—35 kilométer óránként, üzemanyagfogyasztásuk 100 kilométerenkint másfél liter benzin-olaj keverék. Az új segédmotoros kerékpár ára 4200 forint. Egyelőre az érkezett 25 kerékpár nagy részét a bányavidék üzleteibe szállítják, de jut belőlük más községekbe is. Ez az első szállítmány, a közeljövőben nagyobb mennyiséget kap belőle a vállalat. rendezők, a járási tanács dolgozói, mérik ki a termelőszövetkezetből kilépett dolgozó parasztok számára a földeket. Ez a munka még a kezdet kezdetén van, de előrelátható, hogy még ebben a hónapban befejezik. Különben a megye többi községében is — bár jóval lassúbb ütemben — megkezdődött a termelőszövetkezetből kilépettek földügyeinek intézése. A hétfői jelentés szerint a megye területén összesen 36 községben folyik az úgynevezett földrendezés. zik. Nem véletlenül nevezik ezt a fürdőhelyet a szívbetegek mokkájának. Az Országos Udülőellátó Vállalat elgondo-i lása szerint — s ezt a szívkórház vezetői is támogatják — úgynevezett „szívpenziót“ lehetne Balatonfüreden létesíteni. A gyógykezelésre szorulók szénsavas fürdőket vehetnének. Élvezhetnék az üdülőhely gyógyító hatású klímáját, nyugalmát, s megkapnák a szükséges orvosi kezelést. Segédmotoros kerékpórok érkeztek az NDK-ból a szekszárdi Vas-Műszaki Nagykereskedelmi Vállalathoz A bonyhádi fárás minden községében mérik a földeket a tsz-böl kilépett dolgozó parasztoknak „Szívpenziót“ létesítenek Balatonfüreden Tavaszi készülődés A hőgyészi malomban A bátaszéki Búzakalász Tsz kertészetében szorgalmasan dolgoznak. A nők mellett ott vannak a férfiak is, friss trágyával töltik meg a melegágyakat. Készülnek a korai zöldségfélék (primőráruk) vetésére. A korai retek, paradicsom, paprika magja hamarosan földbe kerül. Előkészítették a talajt a borsó Az idősebb nemzedék Bátán sokszor emlegeti: mennyi színdarabot játszottunk mi fiatal korunkban. Vagy húsz évvel ezelőtt játszották a községben a János vitézt, de még most is emlegetik jónéhányan, milyen jól sikerült. Szó ami szó, régi hagyománya van már a kultúrmunkának Bátán. Igaz az is, hogy a régi hagyományok felelevenítése tette éppen ismertté a bátai népi együttest, amelynek vidéki szerepléseit mindenütt nagy siker kíséri. Otthon sem marad el a siker, de mint mondják, ismerik, milyen lépés következik sorra egy-egy táncban. Bátán nemcsak a tánc az egyedüli, a színjátszók is adnak szórakozási lehetőalá is. Megkezdték kosarakban a korai burgonya előcsíráztatását, amelyből az eddigi számítások szerint 3 holdnyit vetnek. Szépen telelt át az ősszel kiültetett 20 000 darab fejessalátájuk is, amelyből kora tavasszal — mint primőráruból — jó jövedelmet várhatnak. séget a község aprajának-nagyjának. Most is — mivel farsang lévén —, a szórakozások, a 'mulatozások évszaka, színdarabbal készülnek: a Piros búgyel- láris című színművel, amelyet nagy érdeklődéssel várnak. Már nem sokáig váratnak magukra a színjátszók, e hónap 23-án akarják bemutatni. Mindezek mellett, nehogy valakit meg- kömyékezzen addig az unalom, 17-én a dunaszekcsői színjátszók rándulnak át Bátára a Falu rossza című színművel, hogy ápolgassák a két község között immár hagyományossá vált kulturális kapcsolatokat. Adandó alkalommal viszont majd a bátaiak mennek vendégszereplésre Dunaszekcsőre. Messziről nézve — azt hinné az ember, áll a malom legfeljebb takarítanak, a gépeket javítják. Hiány zik a megszokott kép a falusi malom képe, amikor lovaskocsik jönnek, hozzák a búzával telt zsákokat, vagy viszik a lisztet. De közelebb érve már halljuk a gépek zúgását, úgy látszik, „teljes gőzzel” megy itt a munka, a hőgyé- szi malomban. — Két hét óta kereskedelmi őrlést végzünk — mondja Witzl Ferenc művezető. — No és a gazdák nem hoznak őrletni búzát? — Azok most, azt hiszem, cséplé- sig nem jönnek ide — válaszolja ne. vetve. — Novemberben, meg decem. berben éjjel-nappal mentünk, akkor mindenki felőrlette a búzáját, nem hiszem, hogy valakinek is maradt a padlásán őrölnivaló. De azért van munkánk elég. Raktárunk tele van búzával meg rozzsal, azt őröljük fel. Witzl bácsi azonban nem a tele raktárnak örül legjobban. Hanem annak hogy akárki jön ide, a rendért a tisztaságért dicséri meg a malom dolgozóit. És valójában, a hengerszéken talán nagyítóval sem lehetne port találni. Olyanok, mintha most szerelték volna fel őket. — Tiszta a padló is. Hogy hogyan csinálják? — Vigyáznak a gépekre, a szállító csatornákra, ha valahol, va_ lami kicsiny résen kifúj a liszt, azonnal megjavítják, gyakran söpörnek és letörölgetik a gépeket. A sarokban lévő kis asztalon áll a vándorzászK), amit a tisztasági versenyben nyertek a malom dolgozói. A molnárok helyzetére terelődik a szó. — Bizony, sok panaszunk volt azelőtt — mondja Reményi Pál hengerőr. A szakképzett molnár, aki már évtizedeket töltött el a szakmában, nem keresett többet 750—800 forintnál. Most pedig havi keresetük ezerkétszáz—ezemégyszáz forintra is rúg. Azonkívül most már megkapjuk a fejadagot is. Mázsánként 130 forintért és vámmentes őr_ léssel. — Ez nagyon jó, hogy rendezték a munkások fizetését — teszi hozzá Witzl Ferenc. Igaz, hogy a molnárok többsége akkor se hagyta el a szakmát, amikor máshol sokkal többet lehetett keresni, ragaszkodott mesterségéhez. De azért még mindig nincs rendbe minden. Most az a furcsa helyzet állt elő, hogy a mű_ vezetői fizetés 1100 forint, a művezető nem keres annyit, mint a beosztott. Pedig a művezető az egész üzemért felel. De reméljük ezt Is majd orvosolni fogja a kormány. És így is kellene. Kapjanak nagyobb megbecsülést azok, akiken a lakosság kenyérellátásának zavartalansága múlik, akik az elmúlt hónapokban. a legnehezebb időben is helytálltak becsülettel. J; A „Piros bugyelláris“ és a „Falu rossza66 Bátán
