Tolna Megyei Népújság, 1957. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1957-02-02 / 28. szám

tf.o , Ik M’ YE1 E, f Kö 9 0 c JP , í£áM4ú4> A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ÉS A TAN Á £ SOK LAPJA II. ÉVFOLYAM 28 SZÁM. ARA: 50 FILLÉR TAVASZI KÉSZÜLŐDÉS... Téli látogatás a Tolna megyei állami gazdaságokban SZOMBAT, 1957. FEBRUAR 2.!' !> I» l> I» l> Itt-ott még hótakaró borítja a ha­tárt, a föld fagya sem engedett ki még, az állami gazdaságokban mégis szorgalmasan készülődnek a tavaszi munkák kezdetére. Javítják a gépe­ket az ekét, tárcsát, a fogast tisztít, ják a vetőmagot és több helyen befe­jezték már a bor első fejtését is. Amiről Csarnai Gyula főgépész beszélt — A szorgalmas és előrelátó szak­ember időben még a nyár folyamán gondoskodik arról, hogy a gépek javí_ fásához szükséges alkatrészeket idő­ben, még a nyár folyamán szerezze be. Nálunk a Leperdi Állami Gazda­ságban is ez volt a helyzet, így rész­ijén ennek köszönhető, i'ogy befejez­tük eddig 12 darab G 35-ös traktor folyó és főjavítását azonkívül 80 levél fogast, 9 darab traktor-tárcsát, 7 da­rab vetőgépet és még több cséplő­gépet, Zetort és Lanz-Bulldogot javí­tottunk ki. Számításaink szerint a gé­pek téli javításával február 15-ig vé­gezni tudunk. — Pedig nem volt könnyű munka eddigi eredményünket elérni, mert a kezdeti áramkorlátozás bennünket is érintett. Igaz, ezen is próbáltunk se­gíteni kölcsönkért agregátorral. Mi tehát igyekezünk, hogy gépeinket a legtökéletesebben javítsuk ki, hogy mire beköszönt a jó idő, késedelem nélkül indulhasson a munka. Fejtrágyázzák a pillangós területeket Az Állattenyésztési Kutató Intézet Középhídvégi Kísérleti Gazdasága nemcsak kiváló állatállományáról és állattenyésztéséről híres hanem nö­vénytermesztéséről is. Az elvetett őszi gabonák legnagyobb része elit-szapo- rítású, vagyis a vetőmag elsőfokú szaporulatként fog társgazdaságokba vagy termelőszövetkezetekbe kerülni- De nemcsak búzát termelnek és ad­A nép szolgálatában A kommunista sajtó napjára 100 000 forintot forgalmazott az Iregszemcsei Kísérleti Gazdaság savanyító üzeme A 2000 holdas Iregszemcsei Kísér. |l leti Gazdaságban a korai fagyok mindig nagy kárt tettek a még föl­deken maradt paradicsom, paprika és uborka termésében. Az elmúlt év őszén a gazdaság kísérletként meg­próbálta, saját erejéből, hogyan tudja tartósítani ezeket a terményeket. Mi­vel saját erejükből beruházásra nem tellett, a MESZÖV-vel kötöttek meg. állapodást, hogy a kis üzem részére kölcsönözze' a szükséges hordókat, kádakat és tartósító szereket, a gaz­daság pedig elsősorban a földműves­szövetkezeteknek adja át ennek fejé­ben készítményeit. A megállapodás alapján jött létre Iregszemcsén a kis üzem, amely az őszi és a téli hónapokban 260 mázsa különböző kerti terméket, paradicso­mot paprikát uborkát dolgozott fel, s többek között készített vitaprixet is. A befektetés nélkül létrehozott üzem 100.000 forintot jövedelmezett a gazdaságnak. Éppen ezért elhatároz­ták, hogy az idén kibővítik a kis tar­tósító üzemet s az ősszel az első évi 260 mázsával szemben legalább 500 mázsa kerti terméket tartó­sítanak. Iparengedély kiadását kérte az elmúlt hetekben több simontomyai kisiparos. A köz­ségi tanácshoz ezideig 2 cipészmester, 2 hentes és mészáros adta be kérek mét. Három vendéglős is azzal a gondolattal foglalkozik, hogy kéri a tanácstól az iparengedély kiadását. Gárel Jánosné pedig azzal a gondo­lattal foglalkozik, hogy Simontornyán kézimunka szaküzletet nyit. A ta­nács a kérelmek többségét jóváhagy­ta és továbbította az illetékes fel­sőbb hatóságokhoz. * A gyönki járási tanács ipari cso­portjához naponta 3—4 kérvény ér­kezik, melyben különböző iparágak­ban az engedélyek kiadását kérik. Tizenöt évvel ezelőtt, amikor az országban minden hivatalos szerv dicsőítette a világháborút, amikor arról számolt be a sajtó, hogy mi­lyen hasznos dolog a magyar nép számára a háború, hogy az ezeréves határok visszaállításának útját jár­juk — ekkor jelent meg illegálisan a Kommunisták Magyarországi Párt jának lapja, a Szabad Nép. Ez az egyetlen sajtó volt az, amely le­rántotta ai leplet az imperialista tö­rekvésekről, bemutatta hogy az or­szág menthetetlenül elpusztul, ha továbbra is a németek oldalán részt vesz a háborúban. Nos, ezt az ille­gális lapot, annak munkatársait ül­dözte a Horthy rendőrség, csendőr­ség és valamennyi fegyveres és fegyvemélküli intézménye. De a lap megjelent, hirdette az igazságot^ Ezt vallja örökének hazánk kom­munista sajtója, így megyénk lapja is, s annak minden munkatársa. Nem kisebb feladatok állnak ma előttünk, mint elődeink előtt. — A közelmúltban számoltuk fel az ellen forradalom fegyveres erejét, de az eszmei harc, amely nem kisebb je­lentőségű, mint a fegyveres össze­csapás, — még csak most van ki­bontakozóban. Ebben az eszmei harcban, döntő szerep vár a kom­munista sajtóra. Az elmúlt évtized, ben bemocskolták a szocializmus eszméit, Marx—Lenin tanításait, el­ferdítve hirdettették és hirdették az eszméket hogy céljaikat elérhes­sék. A szocializmus eszméi nem azonosak mindenben a Rákosi— Gerő politikával. Ezt a különválasz­tást kell elősegíteni a kommunista lapnak. A sajtót felhasználták hamis cé­lok érdekében az elmúlt időkben. Nem, nem engedhetjük meg többé, hogy népellenes törekvések eszkö­zévé váljék a kommunista újság. Egy cél lebegjen előttünk Az iga­zat megírni, a nép javát szolgálni írásainkkal, leleplezni mindent, ami a nép ellen történik. Segíteni kell a régi és az újkeletű hibák elleni harcot. Bátran kell for­gatni a tollat. „Nagy dolgot vállal magára az, ki most kezébe tollat vesz” — Pe­tőfinek ez a figyelmeztetése ma méginkább aktuális, mint volt egy évszázaddal ezelőtt. Nagy felelőssé, get vállaltunk magunkra mi újság­írók. Ennek tudatában vagyunk, s másként nem is tehetünk e fele­lősségnek eleget, csak akkor, ha a kommunista újságírás legjobb ha­gyományait valljuk magunkévá és azt a nép érdekében használjuk fel: őszinte, igaz tájékoztatás, a munkás^ osztály és a dolgozó parasztság harcának bemutatása a hibák ellen, harc a jólétért, leleplezni az ellen- forradalmat és segíteni az eszmei harc sikeres megvívásához. Az aki ezeket a feladatokat vállalni nem tudja — tegye le a tollat, mert nem segít, csak árt a nép ügyének. A kommunista sajtó megjelenésé­nek évfordulója alkalmával a Tolna megyei Népújság minden munkatár sa a dolgozó nép szolgálatára tesz ígéretet. Jelentés a dombóvári vasútállomásról A vasutasok januárban rendszere­sen megjelentek munkahelyeiken. Az utóbbi hetekben már ahogy növeke­dett a gyárak termelése, úgy nőtt az elszállításra váró áruk mennyisége is. Azt mondják a vasutasok, hogy olyan lehetőségek mint most a csúcsforga­lom rendezésére, még nem voltak. De január közepéig a szállításra váró áruk nagy részét továbbítani tudták. Most már csak olyan árukat szállí­tanak, ami ezidőben szokásos. Befejeztek a dombóvári vasuta­sok által járt vonalakon a cukor­répa szállítását is. Könnyebbséget jelent ez, de egyben veszéllyel is jár, mert ha a forgalom nem növekedik, akkor a felesleges dolgozókat el kell bocsátani. Úgy ter­vezik, hogy erre nem kerül sor. Ugyanis a termelés normalizálódásá­val emelkedik a szállítandó áruk mennyisége is. Eddig például még irány vonatokat nem küldtek, kivételt képez az a néhány szerelvény élőál­lat, amit az elmúlt napokban állítot­tak össze és küldtek el. Már jelezték, hogy Komlóról és Pécsről a közeljövő­ben szénirányvonatokat állítanak rendszeresen össze. Lesz mit fuvarozni és nem kell a dol­gozókat elbocsátani. Az elmúlt években még nem volt példa arra hogy januárban ekkora forgalmat bonyolítottak volna le, mint most. A tehervonatok forgalma, az áruk szállítása már kielégítőnek mondható. Baj csupán a személyszál­lítással van. A szokásos vonatoknak mintegy 65—70 százalékát tudják csak közlekedtetni. Ezért rossz egyes vonatoktól a csatlakozás. És akadá­lyozza a kijárási tilalom is több vonat beállítását. Nem a vasutasok miatt, hanem azért, mert az utasok nem tud nának a vonatok indulására megje­lenni az állomásokon. A vasutasok munkába tudnak menni éjjel is, ugyanis az állomásfőnökség, a helyi karhatalmi parancsnoksággal megbe­szélte, hogy az utazó személyzet ré­szére megfelelő igazolványt adjanak ki. Az igazolványt az utazószemélyzet megkapta és a munkakezdésre mindig, pontosan megjelennek. A személyvonatok fűtésére már több esetben panaszkodtak az utasok. A panaszok helytállók, de jobban megoldani a vonatok fűtését nem le­het. Ugyanis a ritka vonatközlekedés miatt hosszabb szerelvényeket kell közlekedtetni és egy mozdony a leg­szükségesebb esetben csupán nyolc Pulmann személykocsit tud fűteni. A személyvonatok világítása kielégítő, csak azokban a kocsikban van sötét, ahol akkumulátor adja az áramot a világításhoz. A közeljövőben, ha meg­kapják a mintegy 60 darab láda ak­kumulátort, akkor ezek a hibák is megszűnnének. Túlyik a "píwz,, az, utcát*! 'I! / Az ember azt hihel- né, hogy ilyen nem lé­tezik, mert ha valahol pénz folyik, ott túl nagy lenne a tolongás ahhoz, hogy sokáig folydogáljon. Pedig higyjék el a kedves olvasók, Simontornyán szabályosan van egy pénzforrás, ahol a helybeli földmű­vesszövetkezet „egyedül tolong”, még­hozzá évek óta eredménytelenül. A szó- banforgó pénzforrást ugyanis előbb ki kellene aknázni, hogy valódi pénzzé imi- jón, ehhez pedig egy jóakaratéi segítőre lenne szüksége a simontomyai földmű­vesszövetkezetnek. A helyzet azonban évek óta semmitmondóan egyforma: a „pénz” folyik, a karaván halad s min­den a régiben maradt. . . A tanácsháza előtt ugyanis van egy szabadon folyó ártézihút, ennek a vizé­ben rejlenek a forintok. Valamikor, még a háború előtt, egy ügyes üzletember fel­fedezte, hogy a víz igen gazdag hasznos ásványi sókban. Nem sajnálta a befek­v_ tetést, üvegeket, töltőberendezést vásá­rolt és nemsokára már a megyén túl, a Balaton mellett is vidáman itták a nya­ralók, vendégek és finnyás öregurak a szénsavas simontomyai ásványvizet. Azt beszéliki rendkívül kifizetődő volt az üzlet. Az ásványvizes ember azonban a háborúban valahol elkallódott, s vele együtt mintha kiveszett volna minden üzleti érzék Simontornyán. Talán ez egy kissé túlzásnak tűnik, de mit gondoljon az ember, amikor a simontomyai föld­művesszövetkezet már címkéket is csi­náltatott, a töltőberendezések hibátlanul megvannak, folyamodtak már a megyé­hez, segítséget kértek a SZOVOSZ-lói, állandóan siránkoznak — a helyzet azon­ban évek óta semmitmondóan egyforma: a „pénz” folyik, a karaván halad, s min­den a régiben maradt.. . Dehát mi az akadálya tulajdonképpen annak, hogy a simontomyai szénsavas ásványvíz újra a fogyasztók asztalára kerüljön? Senki ne csodálkozzon a vá­laszon: nincsen üveg és nem is tudnak keríteni. Egyszer ugyan szó volt arról, hogy a Margitszigeti átad egy nagyobb mennyiségű kiselejtezett üveget, de ez máig sem valósult meg. Az a furcsa helyzet állt tehát elő, hogy alkalmas víz van, vállalkozó szellemű földművesszö­vetkezet van, SZÖVOSZ járási, megyei tanács van, Belkereskedelmi Miniszté­rium, Országos Tervhivatal, Iparügyi Mi­nisztérium (vagy a jóég tudja, hova is tartozik az ilyesmi) van, üveggyárak is vannak, csak éppen üveg nincs és kö­vetkezésképpen a szénsavas simontomyai ásványvíz sincs. A simontornyaiak szé­leskörű ásvány víz-agitációt folytatnak, ügyvezetői értekezleteken mutogatják a címkéket, de hiába, üveg nincs. Így azután még e cikk megjelenésekor is a helyzet semmitmondóan egyforma, a víz folyik, a karaván halad, de most már igazán figyeljen fel a megye, a minisz­térium, hogy ne maradjon minden a ré­giben, hiszen értékes forintok csordogál­nak el hosszú évek óta Simontornyán. A bogyiszlói újjáépítők főhadiszállásán Ezekben a téli napokban csendeseb­bek a bogyiszlói utcák. Nem hallatszik az árvízsújtotta házakról a kőművesek vidám kopácsolása, s nem száguld egy- egy dumper végig a sáros utcán, har­sogó motorral. Kint az épületek között talán csend van. Hisz csak alig egy­két helyen dolgoznak, de bent az iro­dában, az újjáépítés főhadiszállásán, nagy a munka. Rengeteg anyagot be­építettek az építők. Több mint 10 millió téglát falaztak be, s el lehet képzelni, hogy emellé mennyi cementre, mészre, köret és faanyagra volt szükség. Most ezt összesítik építkezésenkint. Az Építésügyi Minisztérium bogyisz­lói újjáépítési csoportjának vezetője — Iszak Gábor főmérnök — azt mondja, hogy az újjáépítést már csaknem be­fejezték. Az újjáépítendő épületek mint­egy 95—96 százalékát már befejezték. Több, mint 460 lakóházat teljesen újjá­építettek. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy új falegyent, tetőt és belső beren­dezést mind új anyagból építették. A károk nyomán teljesen újjá kellett épí­teni több, mint 150 istállót. Az újjáépí­tési munkák mellett számos helyreállí­tást is végrehajtottak, ami sok esetben többe került, mint a teljesen új ház fel­építése. Százötven lakóházat és mintegy 70 istállót állítottak helyre. Az újjáépítők, mikor a borzalmas ka­tasztrófa után megjelentek, azt mond­ták, nem építik újjá, hanem újjáalakít­ják az egész községet. Ügy is készítették a terveket. E szerint számos épületet le­bontottak és az utcákat így egyenesbe tudták hozni. Több helyen útkövezést és járdakészítést végeztek. Február 15-ig az építő csoport a vég- elszámolásokat végzi. Megállapítják, hogy egy-egy épületbe mennyi anyagot használtak fel és azt számlázásra továb­bítják a pénzügyi szerveknek. Azt tervezik most az újjáépítő csoport vezetői és dolgozói, ha a tavasz megjön és újból teljes ütemmel lehet majd dol­gozni, akkor néhány hét alatt a hálra- levő munkálatokat is befejezik. nak tovább vetőmagként, hanem ku-J koricát is. 4 Megkezdték és az alsóhídvégi üzem f egységben be is fejezték a pillangós 4 és egyéb évelő szálastakarmányok fej r trágyázását. A középhídvégi üzemegyf ségben most végzik ezt a munkát. —(( összesen 414 hold pillangós terület kerül fejtrágyázás alá. A kiszórt mű.,| trágya mennyisége holdanként 150—|i 250 kiló között változik. ú Tisztítják a vetőmagot <> — fejtik a bort ji Tavaszra készülődnek a Kanacsil* Állami Gazdaságban is. Bercsényi Bélának, a gazdaság főagronómusá-* nak szavai alapján a gazdaságban(i már be is fejezték a vetőmagvak tisz (i títását. összesen 120 mázsa zab, 350p mázsa olajlen és 97 mázsa borsó vanf már vetésre előkészítve. 1 Míg a magtárakban szorgalmasan1, folyik a munka, addig a gazdaság \ más munkaterületén is serényen dol-i goznak az emberek. Simítják a do-|t hányt, válogatják és szállítják a vető-i* magkukoricát, de végzik az előkészítői* munkálatokat a gyümölcsösben is. A* gazdaság az elmúlt évben jó borter-\ mést ért el, amelyből 270 hektót már], le is szállítottak. A még megmaradt 4 97 hektó bor első fejtését is befejez-4 ték már. 4

Next

/
Thumbnails
Contents