Tolna Megyei Népújság, 1957. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1957-02-07 / 32. szám

1957. FEBRUÁR 7. TOLNA MEGYEI NÍPÜJSÁG 3 Vajon meddig tűrik még a dolgozók!? ,Csendélet“ a Tolnai Sertéstenyésztő Vállalatnál Kilenc ember szájából hallottam, kilenc ember mondotta el részleten­ként azt a történetet, amelyet okulás és tanulságként szeretnék leírni. Az ellenforradalom szele Tolnán is éreztette hatását és különösen felka­vart mindent a helybeli Sertéste­nyésztő és Hizlaló Vállalatnál. A vál­lalat akkori főmérnöke, Polgár Já­nos volt főintéző, mint AZ ELLENFORRADALOM HÜ KATONÁJA leváltatta a vállalat munkásigazgató­ját, Szekeres Jánost és helyébe saját magát nevezte ki. Igazgatói működé­sét azzal akarta kezdeni< hogy a vál­lalat anyakoca-állományából 1000 darabot akart piacra dobni, a másik ténykedése pedig az volt, hogy Sze­keres Jánosról azt - híresztelte, hogy ávós százados volt és rendőrökkel ke­restette lakásán. Később a párnapos „pünkösdi királyság1* elmúlta után Szekeres János ismét igazgató lett. Gondolható, hogy ez a pálfordulás nem tetszett a főmérnöknek. De, ami késik, az nem múlik — gondolta ő és nagyon ügyesen megkártyázta, hogy hasonszőrű kollégái közül töb­ben a munkástanácsba kerüljenek, sőt kijátszotta, hogy Rend Miklós le­gyen az elnöke. Lassú víz_ partot mos, megkezdte működését a munkástanács, elkezdte kisded játékát Rend Miklós — akiről pontosan nem is tudják, hogy ki fia volt, egyesek szerint tartalékos zász­lós, vagy főhadnagy — és dr. Szabó Gyula a munkástanács titkára. ELSŐ TENNIVALÓJUK volt a racionalizálás végrehajtása és ezen belül is a becsületesen gon­dolkodó párttagok „eltüntetése.“ Rend Miklós hivatkozva a megjelent ren­deletekre, vagyis arra, hogy az át­szervezés során egyes munkaköröket meg kell szüntetni és össze kell von­ni, felmondatott Reményi Rezső üzemegységvezetőnek, bár munkakö­re nem szűnt meg, amit bizonyít az is, hogy mást vettek fel helyette. A munkástanács elnöke attól sem riadt vissza, hogy átnyúljon hatáskörén. amit bizonyít, az 1957. január 31-i keltezéssel megirt levél, amely a vál­lalat állatorvosának dr. Wranovics Eleknek szól. „A 15/1956. kormányrendelet értel­mében a vállalatunknál végrehajtott átszervezés során az élelmiszeripari miniszter végrehajtási utasításában a kiadott szempontok gondos mérlege­lése, valamint nagyarányú műszaki és adminisztratív létszámcsökkentés szükségessé tette, hogy ezekben a munkakörökben megválasztott, illet­ve beküldött munkástanácstagok lét­számát újból megállapítsuk. Ennek során szükségessé vált hogy egyes munkástanácstagok tagságát megszün tessük, illetve visszahívjuk. Ennek ér­telmében a munkástanácstagi és igaz gatósági tanácstagi tisztjét megszün­tetem. Re^nd Miklós sk. munkástanács elnöke.'1 AZ ELMONDOTTAKON KÍVÜL egy egész sor tény jellemzi Rend és társainak aljas munkáját. Előttük az a cél lebegett, hogy saját embereiket ültessék felelős vezető helyre. Racio­nalizálták Szentendrei János gép­kocsi előadót, de mindjárt adtak neki egy főgépészi állást. A főgépészt, Hán Józsefet, aki négy tagú családot tart el. műhelyvezetőnek tették. Hat éve doigozik a vállalatnál Saranió Sándor, mint zetoros. Öt is racionali­zálták azzal, hogy megszűnt munka­köre, pedig a Zetor megvan, üzem­képes, munka is van mégis elbocsá­tották, mert kellett a helye egy kör­zeti szerelőnek. Racionalizálták Kürti Károlyt, a jegenyesi üzemegység egyik dolgozóját. Nem vették figye­lembe. hogy két gyereke van, azonkí­vül anyját, apját is ő tartja el. He­lyébe más került, s neki csak azért kellett menni, mert párttag volt. Vass Frigyes három gyermekes családapa, beteges ember, de anyagbeszerzői ál­lását el tudta látni. Mivel azonban helye másnak kellett, ezért Vass Frigyest leváltották rakodómunkás­nak tették. Rend Miklós, aki jelenleg is a vál­lalat vezető állattenyésztője és társai: Polgár János főmérnök, ifj. Nagy Fe­renc, dr. Szabó Gyula, Schök Gyula és még többen nyíltan beszélnek ar­ról is. hogy ők majd megszervezik az üzemegységekben a sztrájkokat. ' — NÁLUNK NE SZERVEZZENEK SZTRÁJKOT, mi dolgozni akarunk — mondotta egy pártonkívüli munkástanácstag, Györki István. Gondolkodjon inkább a munkástanács elnöke azon, hogy vállalatunk végre rentábilis legyen, s ne csak azon törje fejét, hogyan, mi­lyen úton és módon lehetne a pártta­gokat racionalizálni. Ömlött az emberek ajkáról a szó, amelyből nemcsak egy újságcikket, hanem regényt lehetne írni arról, hogy Rend Miklós és társai hogyan akarják megalapozni kiskirályságu- kat. Az októberi események utáni pár hónap alatt teljesen ők vették át a vezető szerepet a vállalat élén. Szem­telenül átnéznek az igazgató feje fe­lett, amire példa egy héttel ezelőtt megtörtént eset, vagyis az, hogy Sze­keres János igazgatót kiküldték iro­dájából, amíg Rend, ifj. Nagy és dr. Szabó tárgyaltak, s a kommunista igazgató mindezt tűri. Vajon meddig tűrik még a dolgozók! —y —a Rendőrségi hírek ÚJABB FATOLVAJOKAT FOGTAK EL János József kakasdj lakos kivágott egy 30 méter hosszú és 120 centimé­ter átmérőjű nyárfát, amely a ta­nács tulajdonát képezte. Rendőr­kézre került, még mielőtt értékesí­Győzedelmeskedik az ember Nem is olyan régen — mondhatjuk, másfél-két évtizeddel ezelőtt — nem egy elhalt embernél állapították meg: A halál olca tüdőgyulladás. A magyar népbetegség pedig a tbc. volt, ez tette ki a halálozási arányszám nagy há­nyadát. S azóta... Az antibiotiku­mok feltalálása megfékezte ezt a pusztító betegséget és a tudomány ki. derítette a tüdő egyéb megbetegedé­seit is, és ma már tudott dolog az, hogy a tüdőgyulladás fogalma alatt sok esetben tüdődaganatok vagy esetleg tüdőrák fordul elő. És ha az antibiotikumok (a penicilin, a sztreptomicin stb.) alkalmazása vala­milyen okból nem lehetséges, akkor van még egy gyógyítóeszköz — a műtőkés. Igen, a tüdősebészet a tüdő meg­betegedésének egy nem régi keletű, de csakhamar általánossá vált gyógy­szere. A szekszárdi kórházban 1954 elején kezdte meg működését a tüdő- sebészeti osztály, azóta olyan eredmé­nyekről adhat számot, mint kevés kór ház az országban. Az osztály főorvosa dr. Bryzon János a következőket mondja el az itt folyó gyógyító eljá­rásokról. — Először is abból kell kiindul- nomt hogy kétféle gyógymóddal lehet gyógyítani a tüdő megbetegedéseit. Az első, amikor műtéti eljárással a bordák megrövidítésével összenyom­juk a tüdőt. A másik az úgynevezett reszekciós eljárás, amikor magát a megbetegedett tüdőrészt távolítjuk el. Ezeket a műtéteket hibernációban vé. gezzük. Hogy mi az? A betegnek egy gyógyszerkeveréket adunk, — három, féle gyógyszerből áll a keverék — amelytől egy, a téli álomhoz hasonló álomba merül. Ez egy kellemesen ön­tudatlan állapot, a beteg nem érez semmit. Sokkal előnyösebb a helyi érzéstelenítésnél, vagy az éteres alta­tás, már csak azért is mert az ilyen tüdőműtétek két, három óra hosszat is eltartanak ... — És ami még fontos... a műtét ralatt állandó vérátömlesztés folyik ... így távolítják el a sérült tüdőrészt. Különben itt vannak — mutat az üvegszekrényben sorakozó preparátu_ mokra. — Ez egy kavernás eset. a másik egy sajtszerű beszövődés, amaz egy tüdődaganat. Ez például egy T-i futballistáé volt, a felső tüdőcsúcsban volt ez a beszövődés. Az illető azóta már el is felejtette, hogy beteg volt. És mit mondanak a betegek, akik mindezt átélik? Elvégre ők a szenve­dő felek. Délelőtt van, csendes nap az osztályon. (Ez úgy értendő, hogy nincs műtéti nap.) A betegek pihennek, le­velet írnak, olvasnak. Van, akinek már „kifelé áll a szekere rúdja’’. K. A.-nak a fél tüdejét vették ki. — Január másodikán kerültem be, 13-án operáltak meg. Csak annyit mondhatok, nem gondoltam, hogy még egyszer lábraállok. Nagyon rosz. szul éreztem magam, mielőtt beke­rültem. És most? Maguk a szobatár­sak is csodálkoznak rajtam, mennyire megjavultam. — És a műtét alatt érzett valamit? — szólt közbe Bryzon doktor. — Nem éreztem én semmit, még utána se igen. — Vasárnap már haza is küldjük — teszi hozzá magyarázóan a főorvos. — Persze, egyelőre nem lehet még nagyon hancúrozni... 1 Az egyik beteg — nemrég esett át a műtéten — ágyába gumicső vezet a mosdótáltól különböző üvegedénye­ken keresztül. — Ez vajon mire szolgál? — Ezzel távolítjuk el a műtét után a beteg mellkasából a levegőt, ned­vességet — adja meg a magyarázatot a főorvos és elmondva még azt is, mi_ lyen utókezelésen esik át a beteg, míg teljesen vissza nem nyert egészségét. Igen, az egészségét amely nem is olyan régen még csaknem teljesen le- he'etlennek látszott — és ma már olyan természetessé válik, olyan egy­szerűvé, mint egy vakbél vagy sérv­műtét. A betegségek legtöbbjén győ­zedelmeskedik ma már az ember. tette volna a fát. Megindították elle­ne az eljárást. Jankovics János bölcskei lakos öt­szörösen büntetett személy. Most leg­utóbb azon „bukott le”, hogy kivá­gott a madocsai tanács erdejéből 4 akácfát. A hatodik büntetés tehát fa- lopásért lesz. ÖSSZEGYŰJTÖTT FEGYVEREK A hatósági szervek november 4 óta folytatják a különböző illetéktelen személyeknél kint lévő fegyverek összegyűjtését. Eddig 665 puskát, 116 pisztolyt, 288 géppisztolyt, 4 golyó­szórót, 748 kézigránátot és közel 40 ezer lőszert szedtek össze. Ennek egy részét önként szolgáltatta be a lakos­ság a felhívásra, de nagy részét úgy kutatták fel a nyomozás során. A fegyverrejtegetők a bíróság elé kerül­tek, vagy kerülnek a törvények érteL mében. KULTURÁLIS HÍREK a paksi járásból A Paksi Járási Kultúrház műked­velő színjátszói, már az elmúlt év­ben, az októberi események előtt megkezdték az előkészületeket, egy vidám darab bemutatására. Elhatá. rozták, hogy bemutatják a „Zeng az erdő” című operettet. A közbejött események miatt a bemutató azon­ban elmaradt, s az előadásra azóta sem került sor. Most újult erővel kezdték meg a próbákat és úgy ha­tároztak, hogy a darabot február végén feltétlenül bemutatják. Mint minden eddig bemutatott darabjuk_ kai, úgy ezzel is ellátogatnak a járás községeibe. Már kaptak több meg­hívást is, aminek igyekeznek majd eleget tenni. * Pakson a KIOSZ rendezésében, az ősz folyamán játszották először Huszka: „Szabadság, szerelem’’ cí­mű operettjét. Az előadások olyan nagy sikert arattak a közönség kö­zött, hogy január 13-án újra bemu­tatták. A darabot kilenc telt ház előtt játszotta az együttes és nyers bevételük 15.000 forint volt. Tablóelőadást rendeznek a paksi gimnázium végző növendékei. Az előadást a Járási Kultúrház szín­háztermében rendezik, a tervek szerint március 3-án, legkésőbb 10-én, „A párizsi vendég” című, Pakson már ismert operettet mu­tatják be. * A paksi gazdakör tagjai is szín­darab bemutatására készülnek. El­határozták, hogy megtanulják és be_ mutatják Tóth Ede: „Falu rossza” című színművét. A bemutató elő­adást husvétra tervezik. Ezzel az előadással akarják tulajdonképpen felavatni most visszakapott helyisé­güket, a régi katolikus kört. A da­rab betanulásánál önzetlen munká­jával nagy segítséget nyújt Kern Ferenc dolgozó paraszt és Lacza Istvánné. * A bölcskei kultúrcsoport az elmúlt évben, Polgár Jenő vezetésével igen szép eredményeket ért el. Egy év alatt az együttes több, mint har­mincezer forint bevételre tett szert. Régi vágya a kultúrcsoportnak, hogy zongorát vehessenek, mert er­re nagy szükségük lenne. Most úgy határoztak, hogy ebből az összegből zongorát is vásárolnak. A németkéri kultúrcsoport, az el­múlt években végzett munkája alapján ismertté vált a környező községekben. Az együttes komoly darabokat játszott mindig s ezek révén megszerettette magát közön­ségével. Elég, ha csak annyit em­lítünk, hogy tavaly nagy sikerrel játszották Johann Strauss „Cigány­báró” című nagyoperettjét. Ezzel, a valóban komoly igényeket támasz­tó darabbal sem vallott szégyent az együttes ... Most két darab között választanak, amit még a tavasz előtt be akarnak mutatni. Az egyik az „Olympia”, a másik pedig a „Mó­rica grófnő”. * Madocsán is munkához látott a kultúrcsoport. Az együttes vezetője és tagjai elhatározták, hogy a közel­jövőben bemutatják Herczeg Ferenc „Gyurkovics lányok” című színda­rabját. A próbákat már megkezd­ték és szorgalmasan készülnek a bemutatóra. fl pártélet hírei Az MSZMP Szekszárd városi ide­iglenes intézőbizottsága úgy határo­zott, hogy feldolgozza a városban tör­tént ellenforradalmi eseményeket. A bizottság arra kéri azokat, akik e munkából részt kívánnak venni, hogy élményeiket, tapasztalataikat írják le és küldjék el az intézőbizottsághoz, vagypedig személyesen mondják el azokat. • A közelmúltban üzemi pártszerve­zet alakult a Paksi Téglagyárban. Bírósági hírek Holczer Ferenc, fürgedi lakost, akit szándékos emberölés kísérlete miatt állítottak bíróság elé, felmentették a vád alól. Holczer Ferenc és Klemenc Ferenc még novemberben italozás után összeszólalkoztak. Holczer meg­szúrta tőrkésével Klemencet. A tár­gyalás során azonban kiderült, hogy mindezt jogos önvédelemből tette,\ mivel Klemenc vasvillával támadta meg. Az ügyész megfellebbezte az Íté­letet. * Hatala Károly pálfai lakos ügyét, akit szintén szándékos emberölés kísérlete ezenkívül fegyverrejtegetés vádjával állítanak bíróság elé, feb­ruár 15-én tárgyalják Szekszárdon. • Február 18-án tárgyalja a bíróság Loncsár Ottó bogyiszlói TÜZÉP veze­tő ügyét, aki hazament Gödöllőre a vállalat motorkerékpárjával és azt el­adta. Less-e elég bútor ? Lesz-e, és mikor? — Ez foglalkoztatj; izokat, akik nap, mint nap felkeresil jzekszárdon az ürességtől kongó bútor izletet. És az üzlet dolgozói minden eset jen kénytelenek üres kézzel elutasítan > vásárlókat, helyesebben a „vásároln ikarókat“. Még Ígéretre sem nagyon te ik a „készletből“. Kicsit fura helyzet ez. A városbal jgyanis működik egy üzem, amely gyár jútorokat és néhány hónappal ezelőt íemcsak a szekszárdi üzletbe, hanen izinte a Dunántúl minden nagyobb vá ■osába jutott készítményeiből. A Szék izárdi Vasipari Vállalat asztalosrészlegé ■ől van szó. Ez a modern gépekké élszerelt üzem a lakosság és a közüle ek részére végzett javítási munkák mel ett bútorokat is gyárt. Most azonban már hónapok óta nem szállít. A BUTORÉRT-nek pél­dául méq a múlt neqyedévről száz qarnitúra hálószobabútorral tarto­zik. A BAJ OKTÓBERBEN KEZDŐDÖTT. gaz, ekkor mindenütt lazult a munka egyelem, a Vasipari Vállalatnál is. D< -bben az asztalosüzem vezetett. A vál alati munkástanácsba sok becsületei lolgozót is választottak, de szépszám nal kerültek be olyanok is, akik csal lágy hangjukkal, követeléseikkel kerül ek felszínre ebben az időben. November elejétől úgyszólván teljeser negszűnt a termelőmunka az asztalos- észlegnél. Demizsonszámra hordták a lorokat, a műhelyből kocsma lett. Ennek eredménye lett többek közt, hoqy az as talosíizem december havi bruttó bevétele 25 000 forint volt, míq a biztosított órabér alap­ján kiszámított munkabér a dolqo- zók részére 45 ezer forintot tett ki. Amikor a munkástanács ülésein szóba került a termelés ügye, az asztalosol „képviselője“, Csengéi Imre (akit azóti már visszahívtak munkástanácstagi meg bízásából), állandóan különböző követe lésekkel lépett fel, például ilyenekkel „Huszonnégy órán belül választ várok hogy hajlandó-e a vállalat ennyi és eny nyi órabért fizetni, mert ha nem, akkoi nem dolgozunk“. Amikor a józan él hozzáértő vezetők megmagyarázták hogy milyen lehetetlent követel, akkoi elkezdett alkudozni: — Nem gyártunk hálószobabútort nem gyártunk a Bútorértékesítőnel semmiféle árut, csak maszekoknak dől gozunk. A maqánmeqrendelőktől pediq any- nyit kérnek, amennyit akarnak és íqy a vállalat kibírja az általuk kö­vetelt 12 forintos órabért. Bontsa fel a vállalat az összes szerződé­seket, amelyeket a Bútorértékesítővel kötött. Ml LETT VOLNA ENNEK A KÖVET­KEZMÉNYE? A bútor megdrágulása. Egy lépés az in' fláció felé. Kétségtelen, hogy a „Kör­mend“ hálóbútorra hosszú ideig ráfize­tett a vállalat. (E hálószobabútor fo­gyasztói ára 4616 forint.) A részleg ve­zetői azonban kimutatták, hogy ennek oka nemcsak a szoros normában van, hanem a laza munkafegyelemben is, ab­ban is, hogy túlsók a segédmunkások aránya a szakmunkásokhoz viszonyítva, többen nem tudnak, mások nem akar­nak rendesen dolgozni. A vállalati munkástanács január ele­jén tárgyalta meg az asztalosüzem hely­zetét. Ekkorra már a józanabb elemek kerekedtek felül mindenütt. I A munkástanács taqjai, a többi rész- leq vezetői követelték a rendterem­tést az asztalosrészleqnél. Követel­ték ezt az asztalosüzem becsületes dolqozói is, akik tudták, nem lesz munkájuk, ha a rossz qazdálkodás miatt be kell zárni az üzemet. Ügy döntöttek, hogy azokat, akik nem dolgoznak megfelelően, elbocsátják. — Theisz György, a részleg vezetője vál­lalta, hogy a megmaradó létszámmal rentábilissá teszi az üzemet. A részleg termelési értekezletén meg­beszélték a tennivalókat és a dolgozók egyetértettek abban, hogy csak fegyel­mezett munkával lehet tovább is fenn­tartani az üzemet. Vállalnak majd olyan munkákat is — mint például politú­rozott virágállványok gyártását —, amik munkaigényesek, gyártásuk előnyösebb, így tudják a „Körmend“ hálókat is gyártani. MA MÁR HELYREÁLLT A REND. A vállalati munkástanács rendszere­sen beszámoltatja az asztalosrészleget és január közepén már arról számolhat­tak be ,hogy a havi terv esedékes ré­szét teljesítették. Egyelőre az alkatrésze­ket gyártják a bútorokhoz, de február­ban már 15 garnitúra hálót szállítanak a kereskedelemnek. Az üzemben folyó építkezés befejezése után pedig ismét teljes kapacitással dolgozik a „bútor­gyár“. Hogy lesz-e elég bútor? ■— Erre még egy ideig nagyon nehéz lenne íMovj ^ vjol Trnlnrnmltji Vi 1CI70TJ nxrnlr nf

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents