Tolna Megyei Népújság, 1957. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1957-02-05 / 30. szám
iNKÁSPÁRT ÉS A TANÁCSOK LAPJA » AR.i SZÁM. ________________ARA: 50 FILLER KEDD. 1957. FEBRUÁR 5. K ormányhatározat a mezőgazdasági ingatlanok tulajdoni és használati viszonyainak rendezéséről A magyar forradalmi munkásparaszt kormány, mind a termelőszö. vetkezetek és az állami gazdaságok, mind az egyénileg gazdálkodó parasztok számára biztosítani kívánja a földek zavartalan használatát és megvédi őket minden, a föld birtoklása elleni támadástól. Azokat, akik megkísérlik, hogy a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok kialakított földterületét törvénytelenül megváltoztassák, a törvény erejével kell súj_ tani. A szocialista mezőgazdaság fejlesz, tése érdekében tagosítás a jövőben is szüloséges lesz. Ez azonban nem sértheti a dolgozó parasztság törvényben biztosított jogait. A tagosítások, a földrendezések, a közérdekű igénybevételek a termelőszövetkezeti tagság megszűnése során elkövetett hibák miatt keletkezett vitás ügyeket 1957. október 1-ig le kell zárni. A dolgozó parasztságnak okozott legkirívóbb sérelmeket a kormány a 25 hat. holdnál kisebb parcellákban levő tartalékföldekből orvosolja. Kártalanítás céljából állami gazdaság és termelőszövetkezet tábláit megbontani nem szabad. Azt, hogy kik és milyen mértékben részesüljenek kártalanításban, a kiadásra kerülő törvényes rendelkezések alapján, a községi (városi) tanács végrehajtó bizottsága dönti el. Tiszteletben kell tartani a családi munkán alapuló földmagántulajdont, és meg kell engedni a föld adásvételét olyan birtokhatáron belül, hogy az a családi munkaerő felhasználása mellett ne tegye lehetővé a kizsákmányolást. A magánszemélyek által megszerezhető mező- és erdőgazda, sági földterület a jövőben családonként — a föld minőségétől függően — legfeljebb 20—25 kát. hold lehet, de azok, akiknek jelenleg több földjük van, azt megtarthatják. A megállapított felső határon belül a földműveléssel élethívatásszereűn foglalkozók 5 kát. holdat vásárolhatnak, illetőleg meglevő földjüket 5 kát. holddal növelhetik, míg a földműveléssel nem élethivatásszerűen foglalkozó dolgozók háztáji veteményesföld céljára 1 kát. holdat vásárolhatnak. A földreform során juttatott földeken eddig fennállott elidegenítési és terhelési tilalom, az öröklési korlátozás megszűnik abban az esetben ha a juttatásban részesült személy a megváltási árat kifizeti. A juttatott vagyontárgyak megváltási árát vég. legesen meg kell állapítani. A kormány mindenki számára lehetővé teszi, hogy földjét akár haszonbérbeadás vagy részművelés útján, kölcsönösen megállapított feltételek mellett szabadon hasznosíthassa. A haszonbérlő azonban a saját és a vele közös háztartásban élő családtagjainak tulajdonában, illetőleg használatéban levő földek beszámításával együtt legfeljebb 20—25 kát. holdat bérelhet. A föld tulajdonjogának megszerzése, vagy a haszonbérlet szempontjából egy kát. hold erdő vagy termőszőlő, illetőleg gyümölcsös általában öt kát. hold mezőgazdasági ingatlannak felel meg. A fenti célkitűzések megvalósítására a magyar forradalmi munkásparaszt kormány törvényerejű rende. lettervezeteket terjeszt a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elé. Törvényerejű rendelet a mezőgazdasági ingatlanok tulajdoni és használati viszonyainak rendezéséről A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa törvényerejű rendeletben szabályozta a mezőgazdasági ingatlanok tulajdoni és használati viszonyait. A rendelet mindenekelőtt kimondja, hogy az ezzel kapcsolatos jogviták rendezését 1957. október 1-ig be kell fejezni. A folyamatos termelés érdekében az 1956—1957. gazdasági évben minden termein részére annak a törvényesen kialakított földterületnek zavartalan használatát kell biztosítani, amelyen a jelen törvényerejű rendelet hatályba lépésekor gazdálkodik. Az 1957—1958. gazdasági évtől kezdődően a földek tulajdonára és használatára a jelen törvényerejű rendelet alapján végrehajtott rendezéssel kialakított állapot az irányadó. A rendelet értelmében a vitás kérdések rendezésére és a kártalanítások céljaira szolgáló ingatlanokat úgy kell kijelölni, hogy állami, kísérleti, tan- és célgazdaságnak a termelőszövetkezetnek a törvényesen kialakított területét elhelyezésében megváltoztatni vagy csökkenteni nem szabad. Nem vonatkozik ez a rendelkezés a termelőszövetkezetből történt kilépésekkel kapcsolatos földkiadásokra. A termelőszövetkezetből kilépők részére az általuk bevitt földdel lehetőleg azonos művelési ágú és azonos értékű földet, elsősorban a termelőszövetkezet tagosítatlan földterületébe)!, ilyen hiányában a tábla szélén fekvő földekből kell kiadni. Az állami tartalékföldekből kártalanításra kizárólag a 25 kát. holdnál kisebb, szétszór, tan fekvő területet lehet felhasználni, s a földek kijelölésénél megegyezésre kell törekedni az érdekeltekkel, akik egymással földjeik kicserélésére szerződést köthetnek. Az 1957. október 1-ig végrehajtott ilyen földcserék nem esnek illeték alá. A rendelet kimondja, hogy kártalanítást azok a dolgozó parasztok és dolgozó kisemberek kaphatnak, akiknek földjét 1949. szeptember 1. után tagosítás, föld- rendezés, közérdekű igénybevétele útján, vagy más módon, kártalanítás nélkül igénybe vették. Kártalanítás címén a dolgozó parasztok, továbbá a mezőgazdasági szakemberek legfeljebb tíz dolgozó kisemberek legfeljebb egy kát. hold csereingatlant kaphatnak, azonban a kártalanítandó személyek, valamint a velük közös háztartásban élő családtagok tulajdonában, haszonbérletében, vagy bármilyen címen használatban levő összes földterületek a kártalanítás beszámításával a 25, illetőleg az egy kát. holdat nem haladhatják meg. Elsősorban a kevesebb földdel rendelkező, nagycsaládú igény löket kell kielégíteni. Csereingatlan hiányában pénzkártalanítást megállapítani nem lehet. Azok részére, akik földjüket az államnak 1951. augusztus 1-e után felajánlották vagy elhagyták, csak abban az esetben lehet földet visszaadni, ha kártalanítások rendezése után még marad 25 kát. holdnál kisebb, szétszórtan fekvő állami tartalékterület. A rendelet ugyanakkor leszögezi, hogy az állami tartalékföldek használatára kötött kis- haszonbérleti szerződéseket a szerződésben megállapított határidő előtt kártalanítás, vagy földvisszavonás céljából megszüntetni nem szabad. Rendezi a törvényerejű rendelet a dolgozó parasztoktól és dolgozó kisem. berektől 1949. szeptember 1. után tagosítás, földrendezés, közérdekű igénybevétel útján, vagy más módon, kártalanítás nélkül igénybevett bélés külterületen levő, nem nagyüzemi gazdasági épületek használatát is. Eszerint, ha az épület nincs termelő- szövetkezet, allami gazdaság, állami szerv, intézet, intézmény vagy vállalat tényleges használatában, azt ere. deti tulajdonosának kell visszaadni. Nem adható az épület vissza, ha az igénybevételt követően harmadik személy azt megvásárolta. A termelőszövetkezet, állami gazdaság, állami szerv, intézet, intézmény vagy vállalat a tényleges használatában levő ilyen épületeket megtarthatja, köteles azonban az épületet megvásárolni, vagy használatáért bért fizetni. A rendelet hatályba lépése előtt kártalanítás nélkül igénybevett, lebontott, vagy egyébként megsemmisült épületekért kártalanítás nem igényelhető. Kártalanítási, illetőleg földvisszaigénylési kérelmet csak az ingatlan volt tulajdonosa, vagy özvegye terjeszthet elő és azt 1957. február 28-ig a föld fekvése szerint illetékes községi, (városi, városi kerületi) tanács végrehajtóbizottságához lehet benyújtani. A községi végrehajtó bizottság határozata ellen az érdekeltek 15 napon belül fellebezhetnek a járási ("városi) tanács végrehajtó bizottságához. A földtulajdon és földhasználat rendezése folytán bekövetkezett változásokat a határozat jogerőre emelkedésétől számított 90 napon belül telek könyvben és az állami földnyilvántartásokban át kell vezetni. A közérdekű igénybevételekről és a folyamatban levő kisajátítási ügyek felülvizsgálatáról a rendelet akként intézkedik, hogy a termőterület védelme érdekében felül kell vizsgálni a közérdekű igénybevételeket és a folyamatban levő mezőgazdasági ingatlant érintő kisajátítási ügyeket, s ha a közérdekű létesítmény megvalósítására nem kerül sor, vagy az igény bevétel a szükséges mértéket meghaladja, a felszabaduló területet állami tartalékföldnek kell minősíteni és az erre vonatkozó szabályok szerint hasznosítani. Intézkedik a rendelet az ingatlan- forgalomról és haszonbérletről is. Magánszemélyek vétel, ajándékozás, vagy csere útján mező- és erdőgazda, sági ingatlan tulajdonjogát a járási mezőgazdasági osztály engedélyével szerezhetik meg. Engedélyt kell adni az élethivatásszerűen földműveléssel foglalkozók részére, ideértve a mező- gazdasági szakembereket is öt ka- tasztrális holdnál nem nagyobb föld tulajdonjogának megszerzésére, feltéve, hogy földterülete a megszerzett földdel együtt nem haladja meg a 20 —25 kát. holdat. A földműveléssel nem élethivatásszerűen foglalkozó személy által megszerezhető földterü. let nagysága nem haladhatja meg az egy kát. holdat, összefüggő zárt terület esetén az egy kát. hold négyszáz négyszögölet. A föld tulajdonjogának megszerzése szempontjából egy kát. hold erdő, vagy termő-szőlő, illetőleg gyümölcsös öt kát. hold mezőgazda- sági ingatlannak felel meg. Kimondja a rendelet, hogy magántulajdonban levő és termelőszövetkezet, vagy termelői társulás használatában nem álló földjét bárki haszonbérbe adhatja, illetve részes művelés útján hasznosíthatja. (Folytatás a 2. oldalon.) Hétfőn már a háromszázadik javított traktor hagyta el a Tolna megyei gépállomások javítóműhelyét Tolna megye 12 gépállomásának javítóműhelyeiből egymásután gördülnek ki a megjavított és műszakilag is felülvizsgált traktorok és munkagépek. Az elmúlt dekádban például naponta átlagosan hét megjavított traktor hagyta el a gépállomások javítóműhelyeit, január utolsó tíz napjában összesen öttel több, mint az előző dekádban. A gépjavításban hétfőn délig a vár_ dombj és a dunaszentgyörgyi gépállomás érte el Tolna megyében a leg. jobb eredményt. A két gépállomás együttesen 58 erőgépet javított ki az elmúlt két hónapban, s hétfő délre mindkét gépállomás befejezte az erőgép javítási tervet. Dunaszentgyörgy például már szombaton a tárcsa és vetőgépjavítási tervét is teljesítette, míg Várdomb csak hétfőn délben jelentette a tárcsák és ’-ultivátorok és a vetőgép javítási tervének teljesítését. A várdon.bi gépállomás javító- műhelyéből kigördült hétion délben a háromszázadik megjavított traktor a Tolna megyei gépállomások igazga. tóságának jelentése alapján. Főleg a két gépállomásnak, a dunaszentgyörgyi és várdombi gépállomás jó munkájának az eredménye, hogy a Tolna megyei gépállomások a téli javítási munkákban országosan is az elsők. „Hármasikrek“ a Sárközben A Sárközi Állami Gazdaság pör- bölyi üzemegységében a tehenészetben ritka „családi esemény” történt. A Bimbó nevű tehén három borjút hozott a világra. A három borjú súlya 84 kiló volt születésükkor, mindegyik egészséges, nagyon jól érzik magúkat. Azt mondani sem kell, hogy nagy becsben tartják a hármasikreket, kivételes gonddal gondozzák őket, ugyanúgy az anyjukat, a Bimbó tehenet is. FEBRUÁR ELSŐ NAPJAI Több, mint 4000 pár cipő Változatlanul, a január; termelés programja szerint gyártották a különböző cipő modelleket a Bonyhádi Cipőgyárban. Február első két munkanapján több, mint 4000 pár cipőt termeltek. A könnyűiparra jellemző anyaghiány miatt a termelést le kellett volna csökkenteni a cipőgyárban 37 százalékkal. Ez az intézkedés mint. egy 170—180 dolgozót érintett. volna. Ezeket a munkából kikerülő dolgozókat csökkentett bérrel szabadságolni kellett volna. A cipőgyár vezetőinek és munkástanácsának érdeme az, hogy úgy oldották meg a február havi munkát, hogy nem kell a termelést csökkenteni. Saját hatáskörükben átszervezéssel, és nyersanyag beszerzésével megoldották, hogy a februárban minden nap tud naiv termelni. A simontornyai és a pécsi bőrgyáraktól nagyobb meny- nyiségű bőrt tudtak beszerezni. Teljes létszámmal — szén nélkül A Tolnai Selyemfonóban a cér- csak annyi szénnel rendelkeznek. názó üzerészben három műszakban végeztek termelő munkát. A fonoda a szokásos egy műszakban működött. Szombaton és péntekén a termelés általában a szokásos meny- nyiség felett volt. A termelésben a gyár valamennyi dolgozója részt- vett, nem hiányzott senk; a különböző műszakokról. Nagy probléma már hónapok óta a gyár szénellátásának megoldása. Ezideig csak úgy tudták a kazán fűtését biztosítani, hogy rendelkeztek tartalékkal, de most aggasztóvá vált a helyzet, ha a héten nem kap_ ják meg a kiutalást. Ugyanis már Gőzgép helyett — Elmúlt már több, mint két éve, amikor utoljára nagyjavítást végeztek a Furkópusztai Kendergyár gőzgépén. Az utóbbi hónapokban a nagy igénybevétel miatt szükségessé vált a generáljavítás elvégzése. Ezideig a gőzgép hajtotta generátor szolgáltatta a gyár gépeihez az energiát. Most a javítással egyidő- ben, zavartalanul tudnak dolgozni, ugyanis a gyár központjából kaptak egy 80 kilowatt teljesítményű Diesei hogy ezen a héten a kazán fűtését biztosítani tudják. Bár találtak már szenet, de az elszállítást még nem tudták megoldani. Decsen az egyik termelőszövetkezetben közel két- ! száz mázsa elfekvő szenet találtak, amit ott nem tudnak felhasználni, és a fonógyár kazánjához jó volna. Most tárgyalnak a gyár vezetői a szedres; gépállomással, hogy a fuvart végezze el. Ha meg tudnának egyezni, akkor néhány napra ismét biztosítani tudják a tüzelőt és még abban bíznak a gyár vezetői, hogy időközben a kiutalást és a szenet is megkapják. Diesel-agregátor agregát-berendezést és ennek üzemeltetésével a gyár valamennyi villanymotorját működtetni tudják, amelyek a munkagépeket hajtják. Úgy tervezik, hogy még a héten üzembeállítják az új gépegységet. Február első napjaiban a termelés a szokásos mennyiség volt. Az első két munkanapon csaknem tíz mázsa szálkendert és 5 mázsa ken- derkócot termeltek. Üzemzavar a hat műszakban nem volt. Száznál több szökött rabot fogtak el a megyében A megyei rendőrségi szervek száznál több, szökött rabot fogtak el és vettek őrizetbe a megye területén. Ezek az októberi események során szöktek meg a börtönökből. Nagyrészük lopás, betörés, gyilkosság, és különféle társadalomellenes cselekedet miatt volt elítélve többévi börtönbüntetésre. A legtöbb szökött rabot a vasúti gócokon és a forgalmasabb helyeken fogták el. A dombóvári járás területén 46, a szekszárdi járás területén 21, a paksi járás területén 35, a tamási járás területén 21 szökött rabot fogtak el. A bonyhádi és gyönki járásokban is tíznél több az elfogott rabok száma. Több olyan szökött rab is rendőrkézre került, akik a börtönből való megszökésük óta már különféle bűncselekményeket is elkövettek. Megkezdte működését Szekszárdon a „Röntgen ernyő“ szolgálat Szekszárdon február 4-én kezdte meg munkáját a „Röntgen ernyőszolgálat“ azzal a céllal, hogy minden hat éven felüli lakos tüdejéről röntgenfényképet készítsen. A tüdőgondozó, rendelőintézet és kórház elegendő arra, hogy a már tüneteket kiváltó betegségeket felderítse, de kevés az összes gümőkórban megbetegedettek felkutatásához. Ehhez céltudatos, rendszeres, az egész lakosságot felölelő, úgynevezett röntgenszűrésre van szükség. A tüdőgondozó évente még mindig 50 60 új the-s beteget talál csupán Szekszárdon. Ez a szám a széleskörű, megelőző védelmi intézkedések hatására azonban egyre kisebb lesz. A modern gyógyszerek és fejlett műtéti technika lehetővé teszik a korán felkutatott tüdőbetegek teljes meggyógyítását. Megelőző intézkedésekkel az új fertőzések elháríthatok. ha ismerjük a fertőző forrásokat, az ifjúságot megvédhetjük a fertőzéstől, védőoltással. A vizsgálatokat korábbi értesítéssel ellentétben, a városháza, földszint 14—15-ös számú szobájában tartják. Iskolás gyermekek vizsgálatát csoportosan, az iskolából felvezetve végzik.
