Tolna Megyei Népújság, 1957. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1957-02-27 / 49. szám

1957. FEBRUÁR 27. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG S A pártépítés helyzete a paksi járásban, § az ezzel kapcsolatos feladatok Ha pontos, reális képet akarunk látni pártszervező munkánk eredmé­nyeiről, feltétlenül azoknak a politi­kai feltételeknek alapos elemzéséből kell kiindulnunk, amelyek a szerve­ző munka beindításakor adva voltak. Meg kell őszintén mondanunk, sok meg nem értett kérdés, s abban az időben még nehezen megmagyaráz­ható kérdések komoly gátat emeltek a párt újraszervezése elé. Melyek voltak a legjellemzőbbek? A párttagok csalódása, kiábrán­dultsága. Nem az eszméből, hanem a gyenge, határozatlan, tehetetlen párt vezetésből ábrándultak ki, sőt nem kell tagadni: kiábrándultunk mi is. Nem az eszmében, hanem a veze­tők egy részében csalódtunk. Szinte mindéül elvtárs egyember- ként rója fel bűnül a régi veze­tésnek: nem figyelmeztettek, kiszolgáltattak bennünket az el­lenforradalomnak. A másik komoly akadály az ellen- forradalom erkölcsi terrorja. Nem volt ugyan nyílt fellépés, de a fenye­getések mellett a felelősségrevonás helyett új módszerként a proletárha­talom mellett síkraszálló munkáso­kat, parasztokat vádolták a „rákosiz­mus“ visszaállításával. A fentiekből szinte következik a harmadik aka­dály, a perspektivátlanság. Nem lenne helyes azt állítani, hogy a fenti nehézségek meghátrálásra kényszerítették a kommunistákat, de azt is hiba lenne mondani, hogy könnyen vették azt. Azok, akik át­kerültek az MSZMP-be olyan embe­rek, elvtársak, kommunisták, akik proletárhatalmat akarnak, akik an­nak szilárd támaszaivá váltak a tűz- próbán. Jelenleg 30 pártszervezet van, 419 taggal. A járás területén még két községben, egy ÁMG-ban, egy ál­lami gazdaságban nincs pártszerve­zet, bár az előkészítő munka itt is folyik. Legnagyobb eredményünk a falusi és a tsz pártszervezetek szer­vezésében van aminek az a magya­rázata, hogy a falut érintette legked­vezőbben a kormány és a párt egész sor határozata. Az üzemekkel is kezdünk rendbe jönni, Csupán a Paksi Konzervgyár­ban nincs még pártszervezet. (Hogy miért? Nem törődtünk megfelelően ezzel.) Úgy véltük, nincs még meg a megfelelő politikai légkör. Az idő azonban nem nekünk kedvezett. Bebizonyosodott az a klasszikus tanítás, hogy nincs üres tér, másszóval: agitátor mindig van s a különbség csak annyi, hogy az egyik így, a másik amúgy agitál. Míg az első megbeszélésen körülbe­lül 10—15 elvtársról volt szó, a má­sodik beszélgetéskor csökkent a szá­muk, harmadszor a szervezőbizott­ság tagjait is újra kellett agitálni. Ennek az volt az oka, hogy Szabó elvtársat, az üzem volt párttitkárát egy-két hős meg akarta verni no­vember 4-e után, mert — szerintük — ő tudott arról, hogy az üzem el­lenforradalmi képviselőjénél lesz „háztűznézés.“ A szervezés pozitív oldala, hogy a pártszervezeteink — egy-két kivételtől eltekintve — egysé­gesek, szilárdak. Ez az egység nem a jelszavak meg- tapsolásában jut kifejezésre, hanem a párt tisztaságának féltésében, a jövő iránti bizalomban. Például a kistápéi tsz-tagok maguk-szerkesz- tette belépési nyilatkozatában töb­bek között ez áll: „Amennyiben a párt ismertetett célkitűzését, programját meg­tartja s azért harcol, hajlandó vagyok belépni, s lehet rám is számítani. Ne várjanak üres fejbólogatást, támaszkodjanak ránk.’' Éberen ügyelnek a párt tisztasá­gára. Azokat, akik régi bűnük miatt személyükben a pártot kompromit­tálták. nem veszik fel. Nem vették fel például Dunaföldváron az egyik vasutast, mert mint az elszámoltató bizottság tagja, szappant s egyebet lopott. Pusztahencsén a jelentkező postamesternek megmondták a sze­mébe: „Nincs szükség köpönyegfor­gatóra.“ (G vezette ugyanis a tanács- háztábla és a párttábla leverőket.) Sok taggyűlésen kezdték a 2. napi­renddel — a tagfelvétellel — a tag­gyűlést. Persze akadtak olyan szer­vezetek is, ahol sikerült a szervezési munkát megnyerni a karrierista ele­meknek, akik a párt dezorganizálá- sáért a helyi pártvezetést vádolták. Ezeken a helyeken nincs is egység. A tagok bojkottálják a vezetőket. Nehéz rendet csinálni, mert az elv- társak nem merik nyíltan megmon­dani véleményüket. Bikácson például azért fulladt passzivitásba a munka, mert a szervezési munkában részt vett, sőt a vezetésbe bekerült a volt „nemzetőr“ parancsnok. Legnagyobb gondot az okozott, hogyan dolgozzunk. Még talán mi sem tudtuk a „hogyan“-t megtalálni s azért lettünk a teljes önállóság szószólói. Ez az „önállóság“ teljes volt, mert mi közvetlen segítség he­lyett sok esetben a „Ti tudjátok“ módszert ajánlottuk. Ez lett azután az oka annak, hogy néhány szervezet ma is ott tart, ahonnan elindult. Pél­dául a gerjeni falusi, vagy bizonyos eredmény után megrekedt mint a paksi falusi. Még csak növelte a problémát az a vezetők által sokszor leszögezett kitétel, hogy a régi vezetési módsze­reket elítélve, új módon vezetünk, dolgozunk. Azért is maradtunk „csendben“, nehogy a régi módsze­rek visszakozásával vádoljanak ben­nünket. Ma már túl vagyunk ezen. S azt mondjuk: elítéljük a min­den lében kanál módszert, elvet­jük a szervezetek fölötti „átnyú- Iás“ módszerét, de minden te­kintélyünkkel kiharcoljuk az alapszervezeteink által felvetett jogos sérelmek orvoslását. Sokan, főleg az illetéktelenek hi­vatkoznak a vezetők által elítélt módszerek állítólagos visszatérésére. Ezen — mondanom sem kell — a proletárhatalom melletti kiállást ér­tik. Egyes helyeken be is „ugrottak“ ezeknek. S míg meg nem magyaráz­tuk az „urak“ egyoldalú humaniz­musát s annak szomorú eredményeit megtörtént, hogy az intézőbizottság egy tagja maga tiltakozott a karha­talom intézkedése ellen. Minden szervezetben elmondták, örülnek a párt és a kormány ha­tározott fellépésének a párt ve­zető szerep!} és a proletárdikta­túra mellett s ezt szilárdan tá- » mogatják is. Nem lenne helyes, ha elhallgat­nánk, hogy sok pártszervezetnek ko­moly tekintélye van már. A puszta- hencsei alapszervezet csupán öt elvtársból áll. De a taggyűlések előtt és után 5—6 paraszt keresi fel pro­blémáival, kér tanácsot, segítséget. Ebből azonban következik az is, hogy ahol még nem dolgozik a pártszervezet, nem lehet tekin­télye. A gyakorlatnak kell igazolni azt, amit a gerjeni pártnapon mondott az egyik pártonkívüli dolgozó: „A párt nem lehet nélkülünk, de mi sem anélkül, egymásra va­gyunk utalva.“ Vannak komoly akadályok is. Sok esetben a szavakat nem követik tettek, vagy nem olyan határozott tettek. Például a nagydorogi elv­társak felvetik, hogy még mindig tanít az az igaz­gató, aki a „szent korona fényé­ben“ szeretné újra látni e hazát, vagy az a pedagógus, aki szer­vezte, irányította a „felkelést“ s szovjet harckocsik felrobbantá­sát magyarázta el a gyerekeknek. Györkönyben még most is ott van az a tanácselnök, aki szét akarta osztani az állami gazdaság földjét az ősbirtokosoknak. Sok helyen még azok funkcionálnak, akik az ellen- forradalomkor kerültek felszínre. Határozottabb gyakorlati megvaló­sítást sürgetnek szervezeteink. Iga­zuk van. Mi a legfőbb feladatunk napjainkban? Kezdjük a legfonto­sabbakon, azokon, amelyeken a párt ereje áll — vagy bukik: A belső egység. Nem a régi, unal­mas, passzív részvételekre gondo­lunk, hanem harcos, az élet által felvetett problémák elintézési mód­jának, a „hogyannak“ a megmutatá­sát. Nem azon kell vitatkozni, ne az legyen a fő napirend, mint egykor, ki legyen a barne- válos, hanem arról, hogyan kell úgy, intézkedni, hogy azt a tö­meg tetszése, támogatása kö­vesse. Soha sem volt még olyan szükség az eszmei-szervezeti egységre pár­tunk életében, mint napjainkban. Ez biztatóan szilárdul s ezt támogat­nunk is kell minden erővel. A tömeggel való kapcsolat. Erről már előbb szóltam. A lényege: legyen a pártszervezet a dolgo­zók jogos követeléseinek szó­szólója, sérelmeinek orvoslója, s a kapcsolat mint a példák soka­sága igazolja, szilárd lesz. De legyen következetes is az ellenséggel szem­ben, s csapjon oda, ahova kell. Nem igaz, hogy az ilyen pártmunkát nem támogatják. Emlékezzünk csak: miért nem tudott falun a nyílt fehér terror fellépni, a nyílt, becsületes tömegek nem támogatták, sőt pasz- szivitásukkal gátolták ezt? S ki mel­lett állnak, ha őket elítélik? Mel­lettünk. Helyes, igazságos, kemény, de törvényes intézkedést várnak a dolgozó parasztok. S ez meg is lesz, ezt a mi párt- szervezeteink garantálják. Rigóczki István Paks. A VILÁG MINDEN TÁJÁRÓL Összeomlott és 80 embert maga alá temetett egy takarékpénztár épülete Rio de laneiréban Mint a Reuter jelenti, a Szövetségi Takarékpénztár Rio de Janeiro közép­pontjában álló épülete kedden délután összeomlott és maga alá temetett mint­egy 80 embert. Hivatalos jelentések szerint a halálos áldozatok száma megközelíti az ötvenet, annak ellenére, hogy az épületben tar­tózkodókat órákkal előbb figyelmeztet­ték, hogy a nyolcemeletes épület össze­dőlhet, mivel már a déli órákban nagy repedések támadtak a falakon. Az épület összeomlásakor az utcán 35 járó kelő megsebesült. A hatalmas por­felhő jóidéig késleltette a mentési mun­kálatokat. Becsben hét és félévi börtönre ítéltek egy disszidált állítólagos magyar könyvkiadót A bécsi bíróság kétnapos tárgyalás után kedden ítéletet hozott Vastagli Imre 47 éves, Magyarországról disszidált állí­tólagos könyvkiadó bűnperében. Vastag kiadóvállalatot akart alapítani Ausztriában és ehhez különböző szemé­lyektől 208 000 schillinget vett fel. A pénzt azonban saját céljaira fordította. A bíróság sorozatos csalás bűntettében mondta ki bűnösnek és hét és félévi súlyos börtönre ítélte Vastagh Imrét. Francia közlekedési balesetek statisztikája Nyilvánosságra hozták az 1956-ban Franciaországban történt közlekedési balesetek áldozatainak statisztikáját. Az országúti szerencsétlenségek áldozatai fő­leg a motorkerékpárosok köréből kerül­tek ki. Franciaországban egy év alatt 4195 motorkerékpáros halt meg. A gép­kocsivezetők közül 1951 vesztette életét különböző szerencsétlenségek alkalmá­val. A gyalogosok köréből is sok áldo­zatot szedtek a járművek: 1790 járókelő vesztette életét különböző országúti bal­esetek során. : Mi újság az országban, ? Tíz év törökülésben : ötvenezer „Bolondos"-! szőtt így Tápé leg­idősebb gyékényszövője A Szeged melletti Tápé község dolgozó parasztságának a mezőgazdasági munkák mellett legfőbb jövedelmi forrása n gyc- kényszövés. Az ősi mesterséget egész év­ben, de különösen télen, folytatják. Ilyenkor az egész család otthon ezzel foglalatoskodik. Az asszonyok pedig ak­kor is ezt a munkát végzik, amikor a fér­fiak már a szántóföldeken dolgoznak. Biacsi Mihályné, Tápé legidősebb gyékényszövő asszonya, már túl van a hetven éven. Kislány volt még, amikor lekuporodott a házi szövőszékbe, s azóta is naponta legalább négy-öt órát dolgo­zik abban a furcsa pózban, ahogy szü­leitől tanulta: törökülésben. Ugyanis csak így lehet „kényelmesen“ dolgozni az alacsony szövőszékben kifeszített gyé­kényszálak között. Életéből legalább tíz évet töltött el f«— a még ma is fia- los fürgeséggel dolgozó Biacsi Mihályné, s ez idő alatt mintegy ötvenezer „Bo­londos“-! szőtt. A legnagyobb méretű gyékénytakarót azért hívják így, mert olyan hatalmas, hogy a kicsiny tápéi szobákban szövés közben alig tudnak mozogni tőle. Tizenkilenc kismalac egy kocától Szeghalmon 19 kismalacot fialt egy majdnem négymázsás anyakoca. A szo­katlanul nagy sertésszaporulat nemcsak örömet, de gondot is jelent a szerencsés tulajdonosnak, Molnár Sándor gazdá­nak, aki most kisegítő anyakocákat ke­res a sok kismalac szoptatásához. „Fait egy titkom99 — Az amerikai repülők világkörüli útjáról — A newyorki televízió egyik ked­velt műsorszáma a „Van egy tit­kom.” Ennek keretében a napok­ban azok közül a pilóták közül sze­repeltek néhányan, akik 45 óra 19 perc alatt körülrepülték a földet su­gárhajtású gépeikkel. A televízió riportere kérdéseket tett fel a re­pülőgép személyzetének. A kaliforniai Mercedes mellett lévő támaszpontról felszálló három sugárhajtású repülőgép olyasmit vitt véghez, amelyről még Verne Gyula sem álmodott volna. A re­pülőút hihetetlenül rövid idő alatt átvezetett az Egyesült Államokon, Vj-Fundlandon, majd az Atlanti- óceánt keresztül szelve< Francia- Marokkón, Egyiptomon, Szaudi_ Arábián, Indián és Ceylonon, utána a Maláji-félszigeten Guam felé, majd haza. Az eddig fennálló rekor­dot a felére csökkentették, — A repülőút egyébként azt is megmu­tatta, hogy ezek a sztratoszféra re. pülőgépek, amelyek a levegőben üzemanyagot felvéve 24.325 mérföl­det (egy angol mérföld 1608 méter) repültek, leszállás nélkül a föld bármelyik részére el tudnak jutni. A B—52-es gépek kétnapos repü­lésének fontos célja volt hogy bizo­nyos súlyt adjon a kongresszusban a katonai költségvetés megvitatásán nák. A repülőút sok érdekes kérdést is felvetett' melyekre a meginterjúvolt pilóták nem is tudtak válaszolni. — Hány naplementét és napkeltét láttak tulajdonképpen az alatt a 45 óra alatt, míg megkerülték a Föl­det? A gépek szerdán délben 1 óra, kor indultak Kaliforniából a nyugat —keleti irányban, vagyis a Kaptál távolodva repültek óránként 525 mérföldes sebességgel. A Nap órán­ként 1000 mérfölddel maradt el tő­lük (az Egyenlítő mentén számít­va). Mikor azonban beköszöntött a reggel, a Nap ugyanilyen sebesség­gel közeledett feléjük. Amíg a Gé­peit pénteken délelőtt 10 óra 20 perckor Kaliforniában ismét földet értek, 45 óra 19 percet töltőt, tek a levegőben. Tessék felelni a kérdésre: Hány napfelkeltét láttak? A felelet 2 és 4 között ingadozott. A Haydn csillagvizsgáló sajtófőnö­ke két napfelkelte mellett foglalt állást, dr. Motz. a columbiai egye­tem csillagásza három mellett. A repülőút parancsnoka, Old vezérőr­nagy a következő véleményen volt: „Az órákat alapulvéve két napot voltunk a levegőben, a szoláris na­pokat figyelembevéve (világosság és sötétség váltakozása) azonban három egész éjszakát, három egész napot és két napnak egy-egy részét. Tekintettel arra, hogy fele olyan gyorsasággal mozogtunk, mint a föld' szoláris napjaink hosszúsága 24 óra helyett 16 óra volt. Ebből fele időn át világos, iehát három naplementét és három napfelkeltét láttunk. Az első naplemente három órával azután következett be a nyílt tenger felett, hogy déli e9V- kor elindultunk. Oodaérve ugyanis már délután 6 óra volt. Azután 8 órás időközökben jöttek a napfel­kelték és napnyugták. Napfelkelte az Atlanti-óceán fölött, napnyugta Szaudi-Arábia fölött, ismét virradat a maláj sivatag fölött, alkonyat Guam fölött és végűi a legutolsó napfelkelte a kaliforniai sivatag fö­lött, röviddel 10 óra 20 perckor be­következett leszállásunk előtt.” „Most azonban még egy kérdé­sem lenne’ — fejezte be mondani­valóját Old tábornok. — „Tekin­tettel arra, hogy 48 óra alatt három napot és három éjszakát „éltem át”, vajon most egy nappal öregebb va­gyok, mint valójában?’’ Mttbőrkabálokat gyárt a Szegedi Ruhagyár A Szegedi Ruhagyárban megkezdték a férfi műbőrkabátok gyártását, egyelőre barna, majd később zöld. kék és szürke színben. A terv szerint az év végéig csaknem 20 000 műbőrkabát kerül ki a gyárból. Amikor „lélegzik“ a Nap... A Nap mélyének titkait még nem is­merjük. Eddig csupán külső, hidegebb részeit, a koronát, a fotoszférát és a kroímosaférát sikerült megfigyelnünk. Már ez is szép eredmény, de az, hogy még sok mindent nem tudunk a Napról, számos bajt okoz. Vegyük például azt a kérdést: miért „lélegzik“ a Nap? Napunk általában tizenként évenkint nyugtalanul viselkedik. Testén foltok jelennek meg és nagyméretű fellobbaná- sokat észlelünk, amelyeket kromoszférai robbanásoknak nevezünk. Ha ez elmúlik, a Nap megnyugszik, majd újból kezdő­dik minden elölről. Az emberek azt hiszik, hogy nem ér­zik a fenti változásokat, pedig a Nap sokszor veszélyes és alattomos ellensé­günkké válik. A Nap okozza a mágne­ses viharokat, amelyek lehetetlenné te­szik a rádióösszeköttetést. A Nap hatá­sára törnek ki a föld felett a tomboló ionoszférai viharok. Számos tüdős meg­állapította, hogy a fák növekedése, egyes tavak vízszintjének változása és általában az éghajlat — mind-mind szo­ros összefüggésben áll a Nap-tevékeny­séggel. A Nap hatalmas atomkályhához ha­sonlít, amely nagymennyiségű fény-, hő-, röntgen-, rádió- és atomsugarat bo­csát a földre. A sugárzás oly erős, hogy földünkön minden élőlényt megsemmi­sítene, ha .. . Ez a sugárzás azonban a föld felett „védőövezetet“ hoz létre. Ez az ionoszféra, vagyis a különböző gázok ionizált atomjainak rétege. Az ionizált atomok elnyelik vagy vesszaverik a su­garakat és így a földre már csaknem ártalmatlan sugarak jutnak. A hosszú napfürdő kedvelői azonban sokat tudná­nak beszélni a Nap erejéről. De a föld „védőövezetének“ állapota a Nap aktivitásától függ. Ez azt jelenti, hogy minél több folt és lobbanás kelet­kezik, annál nyugtalanabb az inoszféra. A fenti jelenségeknél keletkező sugárára­dat összetöri a „védőövezetet“' és ilyen­kor keletkeznek a mágneses viharok.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents