Tolna Megyei Népújság, 1957. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1957-02-27 / 49. szám
TOLNA MEGYEI Egyotomi KÖv IL ÉVFOLYAM, 49. SZÁM. MU N KÁSPÁRT >•* -• ' HWS'* ARA: 50 FILLÉR T A NA CSŐ K LAPJA SZERDA, 1957. FEBRUÁR 27. Budapesti gyermekek Tolnái Tolna községben hatvan család készül lázas izgalommal arra a pillanatra, amikor két hónapi időtartamra, mint családtagot magához fogad egy-egy budapesti gyermeket, leányokat és fiúkat. A gyermekekért szombaton reggel utaznak el a megyei és Tolna község Nőtanácsának tagjai és autóbusszal hozzák „haza“ a kíjdves vendégeket. A Nőtanács és a szülők, meglepetésként, uzsonnával összekötött kis ünnepséget szerveznek a gyermekek fogadtatására, a selyemgyár kultúrotthonában. A Budapest, XVI. kerületi szülők nyugodtak lehetnek, mert gyermekeik olyan családhoz kerülnek, ahol az övékéhez hasonló korú és nemű gyermek vans s mindazt a szeret*tét, kedvességet megkapják, amit kis barátjuk (két hónapig testvérük) megkap. Jövedelmező gépállomásokat A mezőgazdaságban ugyanúgy, mint az iparban számba veszik az elmúlt érv eredményeit, levonják a tanulságot és ennek megfelelően készülnek fel a következő év feladataira. A számbavétel a mérlegbeszámoló, kon és az azt megelőző munkálatok, összegezett adatok és a kialakult mu. tatók alapján történik. Az 1956. év mérlegbeszámolói eltérnek az elmúlt évektől, mert azokat a munkástanácsok hagyják jóvá, ezzel lehetőséget kapnak a jövőévi gazdálkodás kialakítására, a beszámolási időszak beható jellemzésére. A számviteli dolgozók vizsgája a mérlegbeszámolók jó minőségben, ha. táridőre való elkészítése. Eredményként állapítható meg, hogy a vizsgázók közül csak a dunaszentgyörgyi gépállomás vezetőkönyvelője, Kern Richárd „bukott meg”, a határidő után 7 nappal adta át, egyébként jó eredményű gépállomás beszámolóját. Munkás-paraszt kormány legutóbbi határozata önköltség csökkentésére kötelezi a vállalatokat és gazdálkodás suk megjavítását. A gépállomások költségvetési rendszerben való gazdálkodásuk során a dunaszentgyörgyi gépállomás jó megítélésben részesül, de az önállóság küszöbén ilyen és mástermészetű számviteli lemaradások, melyek nem ritkák a gépállomáson — kellemetlen, következmények, kel járhatnak. Rátérve a jövedelmezőség kérdésé re 1957. évben végre megvalósul más vállalatokhoz hasonlóan — a gépállomások bevételeikből gazdálkodhatnak — önállóak lesznek. Az önállóság persze nem úgy képzelhető el hogy néhány ügyes dolgozó a gondjaira bízott gépekkel saját zsebére dolgozik, mint az a pincehelyi gépállomáson történt, hanem a körzetben a na. gyobb terméshozam elérése érdekében minden segítséget megadnak a termelőszövetkezetnek és az egyénileg dolgozóknak a gépi munkán keresztül. A teljes segítség mellett arra kell törekedni a gépállomásoknak, minél alacsonyabb önköltséggel a legnagyobb teljesítményértéket elérni. A törekvés sikeres lesz ha a gépállomások gépjavításaikkal a tavaszi munkák kezdetére jó minőségben elkészülnek. A jó gépre évközben a karbantartási anyagokon kívül más ráfordítás nem szükséges, csökken az önköltség, növekedik a teljesítményérték. Ha minden gépállomás így készül fel a tavaszra, nem fordul majd elő, hogy a vansádi gépállomás önköltségének 70.1 százaléka, a bony, hádi gépállomásnak pedig 75.8 százaléka volt a teljesítmény értéke. A teveli gépállomás, mely ugyanabban a területi kategóriában van, több, mint félmilliót takarított meg a népgazdaságnak, megdöntötte most már másodszor is, hogy a III-as kategóriában a területi adottság miatt, nehéz az eredményes gazdálkodás. — Pedig jövedelmezősége nem is a legjobb, itt csak a 6. helyen végzett, az első Iregszemcse és második Szedres és a többiek mögötte. Az iregszem- cseiek takarékos gazdálkodására jellemző, hogy egy szekszárdi kiküldetést kétszer is meggondolnak, mert az 100 forintba kerül, ebből másfél műszaknorma munkadíját kifizethetik. Természetes is ilyen takarékos gazdálkodás olyan gépállomáson ahol a vezetőség a kiváló törzsgárdát, műszakiakat és adminisztratív dolgozókat évek óta együtt tudta tartani. — Hiba persze azért itt is akad. Eltüntették Bonyhádon is a műhelyben gyártott alkatrészek és idegenek ré. szére teljesített javítások teljesítményértékét, pedig cdak az esztergályos munkáját ragadva ki a dolgozó teljesítményértéke a felszámított rezsivel együtt, évi 30.000 forint körül van. Az önálló gépállomások csak akkor lesznek életképesek, ha minden teljesítményük értéke pénzben realizálódik, ha minden dolgozó sajátjának tekinti a gépállomást — mert az is — ég megakadályoz minden pazarlást, legyen az üzemanyag, vagy szerszám, de lehet akár írószer is. Ha minden gépállomási dolgozó gondos gazdaként kezeli a használat_ ra átadott eszközöket ,akkor virágzók lesznek a gépállomások, persze ehhez az is kell, hogy a régóta várt minisztériumi rendelet végre meg- jelenljen. LAURENTHY TIBOR GÁ. lg. főkönyvelő. Örömhír a horgászoknak ! t A budapesti horgászszövetkezet a megalakulása óta eltelt alig másfél év alatt több, mint ötvenféle új hor_ gászati cikket készített és hozott forgalomba. E cikkek többségét azelőtt külföldről vásárolták drága valutáért. Általában arra törekednek, hogy minőségileg is jobb, s amellett sokkal olcsóbb műanyagokkal speciális hazai készítményekkel importanyagokat ta_ karítsanak meg. Az újdonságok közül érdemes megemlíteni a múlt évben kísérletként bemutatott „üveg”-horgászbotot, — amely az eddigieknél jóvai rugalmasabb, tartósabb a nedvességgel szemben ellenállóbb, amellett igen könnyű és tetszetős. A nylomból készített pe- remorsókon csak a csavarok és a ten_ gely van fémből. Nehezen beszerezhető importanyagot, a parafát pótolja sikeresen a műanyagból készült an- tennás úszó, amely változatos kivitel_ ben, a réginél sokkal olcsóbban — körülbelül fele áron — kapható. — Ugyancsak nagy a választék a különböző színű salakú forgós, halfejes és a mélyvízben foszforeszkáló villan- tókból. A nagymennyiségben most először forgalomba kerülő horgászbot-ujdon- ságok és úszók iránt Csehszlovákiában, Romániában, sőt, Portugáliában is nagy az érdeklődés, úgyhogy valószínűleg még az idén nagyobb meny- nyiséget exportál belőlük a szövetkezet. Újabb angol bányák tagadták meg magyar menekültek alkalmazását A Derby megyei szénvidéken — írja a Yorkshire Post — újabb két bánya szakszervezeti fiókja határozta el, hogy nem engedi meg magyar me. nekültek alkalmazását. Roy Mason munkáspárti képviselő, az alsóházban ülő 34 bányászképviselő egyike, kijelentette: Felhívással fordul majd választókerületének bányászaihoz és kérni fogja őket és a környező bányavidék bányászait, helyezkedjenek kevésbé hajthatatlan álláspontra a magyar menekültek alkalmazásával. Mason választókerülete Barnsley, amelynek bányászszakszervezeti fiók. ja különösen éles kifejezésekkel nyilatkozott a magyarok alkalmazása ellen A Bolgár Nőszövetség küldöttei Tolna megyében Február 25-én, hétfőn, kedves vendége volt megyénk két községének. Ezen a napon a Bolgár Nőszövetség három tagja látogatta meg Decs és Tolna községet. A küldöttség vezetője Zvetlana Kiranova volt, s rajta kívül még Tatjana Jeleas- kova és Stoianka Stoeva volt a két községben. A bolgár asszonyok először Decs- re látogattak el, ahol megtekintették a háziipari szövetkezetben dolgozó asszonyok munkáját, s itt a decsi tánccsoport sárközi nótákkal és táncokkal szórakoztatta őket. A vendégek ezután meglátogatták a decsi óvodát és ott átadták azt a csomagot, amit a bolgár asszonyok küldtek a gyermekeknek: öt láda gyümölcskonzervet és befőttet, egy láda szappant és több mint 20 méter ruhaanyagot, melynek megvarrására a községi nőtanács tagjait kérték fel. Az óvónőknek egy-egy díszes bárány bőr- bekecset, vagy egy-egy ruhának való anyagot ajándékoztak. Az ajándékok viszonzásául a Háziipari Szövetkezet asszonyai egy-egy házi szőttes párnát adtak emlékül a bolgár asszonyoknak. Ezután Tolna községbe mentek el a küldöttség tagjai, ahol a csecsemőotthonnak adtak ajándékot: gyümölcs konzervet és befőttet, egy láda szappant, az otthon vezetőit pedig itt is bekeccsel vagy szép ruhaanyaggal lepték meg. A vendégek mindkét helyen elmondták, hogy aggódva gondoltak az ellenforradalom napjai alatt a magyar gyermekekre és anyákra, s ők is ott voltak az elsők között valamennyi bolgár asszonnyal, akik segítséget igyekeztek nyújtani a magyar anyáknak. Barátságukra és testvéri segítségükre továbbra is biztosították a magyar asszonyokat és az egész magyar népet. Megkezdték a gazdasági működést — műtrágyázzák a szőlőiket a szekszárdi pinceszövetkezeti tagok Múlt év szeptemberének utolsó vasárnapján alakult meg Szekszárdon hetven- három szőlősgazda részvételével a pince- szövetkezet. Azóta a szekszárdi szőlősgazdák újabb csoportjai, számszerint kétszázhetvenöten léptek be a szövetkezetbe. A 275 szőlősgazda mintegy 320 részjegyet jegyzett, ami több mint 80 hektóliter szekszárdi kadarka forgalomba hozatalát jelentette a , pinceszövetkezet kezdő tőkéjének biztosítására. Az eddig belépett gazdák több mint 300 hold szőlővel rendelkeznek, s gyengén közepes termés esetén is mintegy 3500—4000 hektoliter elsőrendű szekszárdi vörös kadarka értékesítését és forgalomba hozatalát biztosítják az ország számára A pinceszövetkezet tagjainak száma azonban a következő hetekben előreláthatólag háromszorosára nő. Csupán Szekszárdon még mintegy kétszáz olyan szőlősgazda belépésére számítanak, akik előbb meg akarnak győződni arról, hogy az állam valóban támogatja-e az egyéni gazdákat az egyszerűbb társulások létrehozásában. Sióagárdról máris mintegy száz szőlősgazda jelentette ki, hogy csatlakozik a szekszárdi pinceszövetkezethez. Decsről is sokan jelentkeztek már, hogy be akarnak lépni a szövetkezetbe. Bár a szövetkezet életlehetőségének alapját jelentő pincével és tárolóhellyel még nem rendelkeznek a szekszárdi gazdák, a gazdasági élet mégis megindult a pinceszövetkezetben. A szövetkezet a Tolna megyei Földművesszövetkezetek támogatásával már február első heteiben 275 q pétisót, 50 q kálisót és 30 q szuperfoszfátot osztott ki tagjai között, s a legtöbb pinceszövetkezeti gazda már el is végezte szőlőjének trágyázását. Legutóbb újabb 150 q műtrágyát osztott tagjainak a pinceszövetkezet. A műtrágyán kívül 170 mázsa réz- gálic beszerzéséről is gondoskodott már tagjai számára, sőt 550 000 forint állami hiteit is kapott a pince- szövetkezet. TER MELOSZO VETKEZETEK ÉLETÉRŐL Újult erővel tovább Az októberi események hatására Bonyhádon feloszlott a Szabad Föld Termelő- szövetkezet és nagyon sok tagja akkor figyelmen kívül hagyva a törvényességet, hordta, amit csak ért. Elmúltak már ezek a „forró“ napok és a megjelent törvényerejű rendeletek biztosítják a szövetkezeti és az egyéni paraszt jogait egyaránt. A Szabad Föld Tsz több tagja ezután később Petőfi néven új termelőszövetkezetet alakított, és ma arról számolhatunk be, hogy jobban megy a munka, mint1 azelőtt bármikor, és a munkából különösen az asszonyok veszik ki derekasan a részüket. Első teendőjük volt a területet letisztítani, hogy a traktor dolgozni tudjon. Az őszről — de nem az ő hibájukból — visszamaradt kuko- rieaszárat mintegy' 28 holdról letakarították. A fogatosok és a Zetor hordta a trágyát, az asszonyok pedig teregették szét. Körülbelül 15 holdon fejezték be már ezt a munkát. A Petőfi Tsz 22 családja nem torpan meg a kezdeti nehézségek előtt, újult erővel dolgoznak tovább, mert tudják, hogy munkájukat az ősszel méltó siker, gazdag termés jutalmazza. r Érdemes essen gondolkodni Sokan tudják, különösen a tamási járásban, hogy a nagvszokolyi Béke Termelőszövetkezet tagjai milyen szép jövedelemhez jutnak minden évben a szerződéses' növények termelésén keresztül. Arra kértük Teszler Vendel elvtársat, a tsz elnökét, hogy nyilatkozzon erről. — Az elmúlt gazdasági évben különösen a szerződéses napraforgó hozott sok pénzt a tagságnak. Tizenöt holdon termeltünk vetőmagnak napraforgót és érte mintegy 118 000 forintot és 10 000 forint értékű napraforgóolajat, darát és szappant kaptunk. Ezért határozott a termelőszövetkezet tagsága úgy, hogy az idei évben megkétszerezzük ezt a területet és 30 holdra kötünk szerződést. Tervünk azonban úgy látszik nem sikerült, mert az illetékes vállalat szerint termelőszövetkezetek nem köthetnek szerződést napraforgómag termesztésére, bár az Iregszemcsei Kísérleti Gazdaság tudna vetőmagot biztosítani. Természetesen, ha a napraforgó szerződéskötés nem sikerül, azért foglalkozunk mi más szerződéses növények termesztésével is. Jó jövedelmet biztosít a burgonya, amelyet vetőmagnak 10 holdon fogunk termelni, azonkívül ugyanekkora területen vetünk szerződéses tavaszi bükkönyt is. Üzenjük a nagyszokolyi Béke Tsz tagságának, hogy illetékes helyen érdeklődtünk arról, miért nem köthetnek szerződést napraforgóvetőmag termesztésére. Szűcs Lajos megyei főagronómus a következő választ adta: — Való igaz, hogy az idei évben a Magtermeltető Vállalaton keresztül nem oldható meg ez a probléma. Az Iregszemcsei Kísérleti Gazdaságnak azonban jogában áll, ha van vetőmagja, hogy a Béke Tsz-nek vetőmagot biztosítson. Ez annál is inkább megoldható, mivel a kísérleti gazdaság alig pár kilométerre van Nagyszokolytól és így a vetőmag- naprafo-gó termesztéssel kapcsolatos munkákat ellenőrizni tudják. A Nemzeti Banknál biztosított hitelből 300 000 forintos beruházásról — borászati szaküzletet nyitnak Szekszárdon, ahol a hajdan boráról volt híres város gazdái is beszerezhetik a szőlőtermeléshez és borkezeléshez szükséges cikkeket. Az állami kölcsön másik részét, 250 000 forintot, bor vásárlására fordítják, hogy ez eredeti szekszárdi borfajta már az idei termést megelőzve, meghódítsa az ország borkedvelőit. Hosszú évek után Szekszárdon, a belvárosi gazdakörben egyideig már kapható volt a szőlősgazdák pincéjében eddig féltve őrzött tiszta szekszárdi vörös kadarka. A pinceszövetkezet azonban napról napra erősödik. Különösen bíznak az MSZMP megyei intézőbizottságának támogatásában a szekszárdi szőlősgazdák. Amikor a párttól Ígéretet kaptak az egyik szekszárdi pince visszajuttatására, egyik napról a másikra csaknem százzal nőtt a szövetkezet tagjainak a száma. Hétfőn is öt szőlősgazda lépett be a pinceszövetkezetbe, köztük Nlodri Ferenc, Klézli Jánosné és idős Szőke János. E három gazdának együttesen mintegy 5000 négyszögöl szőlője van. Hétfőn értesítette a Földművesszövetkezetek Megyei Központja a pinceszövetkezetét nagyobb mennyiségű szőlőkaró beszerzési lehetőségéről is. Nagy F. Szabadtéri színpadot kap Bonyhád A Bonyhádi Járási Művelődési Ház udvarán még a múlt évben szabadtéri színpadot akartak építeni azonban anyaghiány miatt a tervet nem tudták megvalósítani. Az építkezést most végre sikerült megkezdő,ni, s ennek során 50 000 forintos költséggel hatalmas szabad téri színpadot, mellette pedig két öltözőhelyiséget építenek. A parkban elhelyezett nézőtéren több mint ezer embert lehet majd elhelyezni. A tervek szerint a tavasszal befejezik az építkezést és a nyár elején megtarthatják az első előadást. Február 28-ig! Mint ismeretes, az Elnöki Tanács a közelmúltban törvényerejű rendeletet adott kj a földekkel kapcsolatos viták, panaszok rendezésére. A rendelet szerint, akinek panasza kérése van. azt február 28-ig az illetékes községi tanács végrehajtó bizottságához kell írásban benyújtania. A tanács e határidő után nem fogad el ilyen természetű kérelmeket.
