Tolna Megyei Népújság, 1957. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1957-02-24 / 47. szám
957. FEBRUÁR 24. TOLNA MEGYEI NEPOJSAG 7 AZ ÖNÁLLÓSÁG ÚTJÁN • • Tervek Gondok Eredmények aPaksi Konzenrayárban Izgalmas kérdésről folyik a szó a aksi Konzervgyár főmérnökének az •ódájában. Arról, amiről rengeteget eszélünk, írunk és vitatkozunk lostanában, a vállalatok önállóságról. Az alapvető kérdésekben megnézünk: kell az önállóság, mint a úat kenyér, de olyan önállóság, melyik biztosítani tudja nemcsak gy szűk területnek, egy gyárnak az üdékéit, hanem az egész népgazda- ígét is. Olyan önállóság kell, amely em akarja ferúgni a tervgazdálko- ást, az egyetlen olyan gazdaságpo- tikai formát. amelyben a szocia- sta gazdálkodás zavartalanul fej- idhet. Előfordul, hogy a gyárak érdekei szembekerülnek a népgazdaságéval. Ez mutatkozott meg Pakson például tavaly és tavalyelőtt a hagymaszárítás területén, ‘elsőbb utasításra rengeteg hagyat kellett szárítaniok annak elle- ére, hogy ennél a gyárnak sokkal asznothajtóbb tevékenységet is űzettek volna. De, ha a Paksi Kon- rvgyár nem foglalkozott volna lagymaszárítással, a népgazdaság- k komoly károkat okozott volna a gymennyiségű hagyma tönkreme- ése. Bármennyire is harcolunk a vállatok önállóságáért és gazdaságos ermeléséért, egyről soha sem sza- ad megfeledkezni. Mégpedig arról, ogy a népgazdaság érdekeinek, amely egész társadalmunk érdekeit jelenti, mindig alá kell vetni a termelőegységek szűkebbkörű érdekeit! Beszélgettünk egy másik érdekes érdesről is, a termékek értékesíté- éről. Egy nagy gyárnak kifizetődő ehet az ha például önállóan bonyo- ítja le külkereskedelmét. A Paksi onzervgyárnak ez nem lenne elő- yös. ök nem képesek egy olyan ke- eskedelmi apparátus fenntartására, melyik külföldön el tudja helyezni z exportra kerülő termékeket. Egy ülkereskedelmi szervnek sokoldalú tevékenysége: piackutatás, reklám, árgyalások, szállítások megszervezé- ;e és így tovább. A konzervgyáriak- k sokkal jobban jön az, ha a kül- ereskedelmet országos központi zerv, a Terimpex bonyolítja le. A belkereskedelem területén már lás a helyzet. Itt nem csak a gyáriak, de a fogyasztóknak és a népgazdaságnak is használna, ha a gyár lönállóan tartana kapcsolatot a kis Ikereskedelemmel. Több cikknél nem lártana a nagykereskedelem kikapcsolása. Persze ezt sem lehet általá losítani, főleg ha tudatában va- |gyunk a Paksi Konzervgyár raktározási viszonyainak. Ha problémát okoz a késztermékek értékesítésénél egy láncszem kikapcsolása, nem okozna semmi problémát a gyümölcs, zöldség és egyéb nyersanyag felvásárlásánál a földművesszövetkezet kikapcsolása. Jól beválik a legtöbb cikknél az a módszer, hogy a gyár közvetlenül a termelőkkel áll szerződéses viszonyban. Az ilyen szerződéses viszony a parasztoknak is meg a gyárnak is előnyösebb, mint ha közbeiktatódik egy szerv, a földművesszövetkezet. Csak támogatni lehet a Paksi Konzervgyár ilyenirányú törekvéseit, még akkor is, ha az esetleg a földművesszövetkezeteknél egy két íróasztalt feleslegessé tesz. Támogatni kell a paksiaknak azt a törekvését is, hogy specializálni, profilírozni akarják gyáruk termelését. Olyan termékeket szeretnének gyártani zömmel, amelyek a legjobban megfelelnek a gyár műszaki adottságainak és Tolna megye tájjellegének. Erre vonatkozólag kedvező feltétel a tervkészítés új módja, amely nem felülről kapott utasításokból, hanem elsősorban a gyár tervjavaslataiból indul ki. Az önállóság útján egyik legkomolyabb eredménynek lehet elkönyvelni a Paksi Konzervgyárban a bérgazdálkodás új formáját. A megadott béralapon belül szabadon alkalmazhatnak a gyár helyi adottságainak legmegfelelőbb bérfor mákat. Sőt ezeket a szabadon kialakított bérformákat időszakonként vagy egyes munkáscsoportokra vonatkoztatva is megváltoztathatják. Olyan kilátásaik is vannak hogy a felsőbb szervek megszüntetik teljesen a béralapellenőrzést és ezután az önköltséget csak globálisan fogják vizsgálni. Tehát: ha túllépik a béralapot, akkor ezt a túllépést más területen megtakaríthatják. így az önköltség nem fog emelkedni. Csak itt arra kell vigyázni — lévén a Paksi Konzervgyár élelmiszer ipari üzem —, hogy ez a módszer ne menjen a felhasznált anyagnak, így a minőségnek a rovására. A Paksi Konzervgyárban szóhoz jut a munkástanács is! Máról holnapra nem lehet elérni azt, hogy azok a munkások, akiket eddig kizártak a vállalat irányításából, minden kérdésben otthonosan mozogjanak. A paksi jelek azonban biztatóak. A konzervgyár munkástanácsa beleszólt a tervkészítésbe, egyes cikkek termelése ellen, illetve más cikkek termelése mellett szállt síkra. Javaslataik nyomán lényegesen megváltoztatták a tervjavaslatot. Üzemeink az önállóság útjára léptek! Sok a probléma, sok a még tisz tázatlan kérdés, van sok helytelen intézkedés is, de az új kibontakozása nem megy simán. Csak a lelkesedést nem szabad elveszíteni, mert az új út szocialista gazdaságunk, egész népünk jobb jövőjéhez vezet! Ne legyen prémium — legyen magasabb a fizetés Ez a tamási erdészek véleménye Szóbak érült már, milyen mostoha körülmények között kell az erdészek, nek munkájukat végezni s milyen sé_ relmeik vannatySokan: mondják, hogy az erdészek irígylésreméltó emberek, meri nincsenek tüzelőgondjaik. Ebben még igazuk van, viszont, hogy nem gondtalan áz erdészek munkája, élete, azt a tamási erdészet erdészei mondhatják meg. Miről beszélnek leginkább az erdészek? A munkájukkal kapcsolatos gondokról, a megélhetésről. — Csak. nem mindenütt sor került a bérrendezésre, rólunk azonban eddig megfeHÍREK — Ügyeletes orvos február 24-én, vasárnap: Dr. Ferenczy József. Lakása: Rákóczi u. 19. Telefon: 25—50. — A Magyar Játékszín (volt Faluszínház) február 25-én, hétfőn Ernőd Tamás Mézeskalács című daljátékát adja elő Hőgyészen. — Épül az első műanyag melegház Franciaország északi részén, az egyik mezőgazdasági iskolában. Az acélcsővázra faléceket erősítenek és azokra feszítik ki a polietién lapokat. Ez az eljárás jelentős megtakarítással jár, ugyanis egy négyzetméter polietién műanyag 70 frankba kerül, egy négyzetméter üveg pedig 450 frankba. — Felsőnánán az elmúlt évben feloszlottak a termelőszövetkezetek. A Zöld Mező Tsz most tovább folytatja működését 12 családdal. — Rövidesen megindul a vetőmagcsere a megye területén. A tamási járás 1200 mázsa burgonyát és 345 mázsa hibrid és rövidtenyészidejű kukorica vetőmagot kap. — Géppisztolyt és lőszert rejtegetett Wolf Lőrinc alsónánai lakos, s a fegyvert és lőszert házkutatás során megtalálták. Wolf Lőrincet előzetes letartóztatásba helyezték és megindították ellene az eljárást. ledkeztek. Az eddigi gyakorlat az volt, hogy kaptunk prémiumot a fakitermelési és egyéb terv túlteljesítéséért, ez afféle fizetéskiegészítésnek számított. Ezentúl ne adjanak prémiumot, hanem megfelelő illet, ményt. Nem akarunk sokat mondani, de ez vezetett az erdőben kialakult rablógazdálkodáshoz. Ha túlteljesítettük a tervet, prémiumot kaptunk, de a túlteljesített terv volt a következő évi terv kiindulást alapja. így fokozódott évről-évre a fakitermelés mértéke — a pótlás viázont nem tudott vele lépést tartani. Ne legyen ezután prémium, van az erdészekben annyi hivatásszeretet, hogy elvégezzék mun kájukat, adjanak inkább megfelelő fizetést helyette. Az egyenruhakérdés az erdészek másik problémája. Mint mondják, a kocsisok kapnak védőruhát, az erdész viszont, ak- állandóan az erdőt rója, nem kap ruhát, lábbelit. Ne adjanak ruhatérítést, adjanak inkább egyenruhát és lábbelit. Ugyancsak probléma a fejadag is. A rendeletek szerint az erdész felesége csak akkor kap fejadagot, ha két hat éven aluli gyermeke van, ellenkező esetben nem. Viszont, akinek hat éves elmúlt gyermeke annak is kell enni. Valósznű, lenne mód és lehetőség e rendelet megváltoztatására. TAVASZI BIZAKODÁS Azt mondják, sok embert még fogvatart a hitetlenség. — a bizonytalanság kedvező kibontakozásunkban. Az újságok is írnak hitetlen emberekről, akik még nem bíznak a pártban és a kormányban. Én azt mondom'■ lehet, hogy vannak még hitetlen emberek de többen vannak azok, akik hisznek, akik fel. emelkedtek a tragikus idők letar giájából és magukra találnak ebben a kibontakozásban. A sok közül nézzünk meg három embert, akikkel egy szép tavaszias délelőttön találkoztam riportkörutamon. János bácsi Szaporán lépdel a bölcskei határ_ ban. az országút mellett lévő földjén a ve'.őgép után. A dűlő végén megállítja a pej kókat, homlokár a tol ja kalapját és letörli a verejtékét. — Korán adott szép időt az Isten, de kell is. mert ilyenkor jó vetni a borsót. Megveregeti a Csás ló farát és megelégedetten veszi elő a dohány- zacskót. — Érdemes? — kérdem tőle vajon mit mond rá az öreg. Nem szól, csak csodálkozva kérdi szemével, hogy mit is akarok. — Mármint vetni... — Hát hogyne volna érdemes. A magamét vetem, nem a másét! — Nem a másét, hát eddig tán a másét vetette? — Bizony volt úgy! Mert hát tud_ ja az a beadás elvette a javát. — Biztos benne, hogy többé nem lesz? — Megígérték! Eddig elég sok mindent teljesített az új kormány, amit megígért. Én hiszek neki. — Azért vettem több, mint 4000-ért ezt az új vetőgépet is. S ezért igyek szem a vetéssel is. Tudja nem azért mert maga újságíró, bárkinek megmondom őszintén, én nem vagyok kommunista, de most bízom bennük! A főmérnök A gépállomás szerelőcsarnokában találom K. J. főmérnököt. Könyé- kig olajos a keze. Még az orrahe- gyén is csillog egy fényes olajfolt. — Nagy munkában vannak, látom — Hát bizony meg kell fogni! — Ez most a legfőbb gondja? — E7 is gond. De a legfőbb gondom még ennél is nagyobb. Azon töröm a fejem, hogy hogyan leszünk majd aZ ötálló elszámolással? — R dérnek? — Igen. És hát rentábilissá kell tenni a gépállomást úgy, hogy nyereséges legyen. Még nyereségrésze, sedés is akarunk fizetni. — Gondolja? — Most mór nemcsak gondolom, hanem tudom is. Vannak komoly terveim elképzeléseim. Érdekli? Hogyne érdekelne! Bementünk a raktárba és több mint egy órát beszélget ünk a főmérnök talpraesett terveiről. A% Újító Sokat írtam már róla. En mellette álltam mindig, de a felsőbb szervek sok gáncsot vetettek újításai elé. „Népgazdasági érdekre" a kis. ipari szövetkezet „alacsonyabb rendű szektor’’ mivoltára hivatkoztak. Sokat kesergett H. J. és egy évvel ezelőtt, amikor utoljára jártam nála, lemondott már minden reményéről. — Mi újság? — kérdem elkészülve arra, hogy írhatok egy felsőbb szerveket ostorozó cikket. — Van egy újabb újításom. — Na! — Igen. Három hétig várjon még, három hét múlva írhat róla. Akkorra elkészül a prototípus. Ilyen gumicsizmát nem láttak még Magyarországon! — Előnyei? — Sofc van! Leülünk az előszoba kényelmes karosszékeibe. hallgatom a terveit, a legújabb újításról, amellyel ismét ország is név lesz az újító neve. — Nem gondolja, hogy ismét elgáncsolják? — Bízza róm ezt. nem tudják elgáncsolni. De mondja csak még miidíg vannak olyanok, akik gáncsa akarnak vetni? Hitetlenül néz rám. Olyannyira hitetlenül, hogy belőleem is elszáll minden gyanú és bizalmatlanság. —is—os— V. Amerikában a második világhá- 3ni előtt még törvény írta elő, logy a házasulandó fiatalok kötelesek egymást őszintén tájékoztatni származásukról, addigi életükről, egészségügyi állapotukról. Az anyakönyvvezetőnél erre meg is kellett sküdni. Ez bizonyos mértékig a aji sovinizmushoz és a vagyoni el- I különül tséghez •'vezethető vissza. IVilágraszóló botrány született abból Iha egy milliomos feleségéről időköziben kiderült, hogy egy üres zsebű (bevándorlónak vagy valami rab- I szolgafélének közeli leszármazottja. Valami olyasféle elv uralkodott, Ihogy „az alma nem esik messze a ■fájától“. Ez az elv nálunk is érvé- I nyesült és egyre inkább elmélyítette laz osztály tagozódást. Az utóbbi évitizedben megváltozott társadalom I hatására azonban eléggé feledésbe I merült ez az elv, legfeljebb faluhe- llyen találhatók még meg a vagyo- lnos kérőkhöz való ragaszkodás és litt elsősorban azt veszik szemügyre, Ihogy milyen a kérő családja, rokon- Isága és ez nem egyszer döntően be- ] folyásolja a kérő sikerét. De ugyaniakkor kialakulóban volt egy másik, I szintén nem valami szerencsés ten- ] dencia. Olyan légkör alakult ki, hogy egy funkcióban lévő embernek csak azt volt tanácsos feleségül venni akinek „tiszta volt a káderlapja“, | vagyis nem volt a nagypapájának 27 idd földje, és a nagybácsija nem [járt külföldön... A nősülés előtt ft Házastársak a „vádlottak padján Tanulság felnőtteknek álló fiatalember nem egyszer töprengett, hogy elvegye-e feleségül azt a kislányt, akit nagyon szeret s akivel minden tekintetben megértik egymást, de ugyanakkor hátha kifogás lesz ellene „káder-szempontból“, vagy pedig kutasson tovább egy új menyasszonyért, mindenekelőtt a káderlapokat felülvizsgálva. Ez is több rosszul sikerült házasságot ered ménvezett, de szerencsére ez az elv ma már a lomtárba került. Nem igaz az az elv, hogy az alma nem esik messze a fájától. Előfordult már, hogy a feleség valósággal megszökött a családból és méghozzá nem is valami komoly ok miatt, hanem egyszerűen a férj féltékenysége „eredményeként.’“ A házasság boldog egyetértésben kezdődött, de mivel a feleség csinos lévén, a férj féltékenykedni kezdett. Feleségében még addig sem bízott meg, amíg elment a boltba bevásárolni. Kénes vo’t leskelődni utána és minden ismerősétől arról érdeklődött, hogy mikor, hol látta a feleségét, kinek köszönt, neki ki köszönt, kivel b°szélt, mosolygott-e beszélgetés közben, tekintgetett-e az utcán jobbra és balra. Ha tíz perc helyett 12 perc alatt fordult meg az üzletből, már meggyanúsította, hogy egészen biztos valaki férfiismerősével összetalálkozott, ha férfi köszönt neki az utcán, akiről, noha tudta a férj is, hogy régi diáktárs, mégis botrány lett az eredmény, mert a férj szerint az „nem véletlen...“ A feleség végül már nem bírta idegekkel, hogy ő ennyire megbízhatatlan a férje előtt és nem tudta elvise'm. hogy minden ok nélkül állandóan veszekedjenek a férj féltékenysége miatt. A féltékenység valami olyasféle dolog, mint amikor valaki állandóan az ördögtől retteg, de azt még soha nem látta és a valóságban nem is jelezte az érkezését. Ok nélkül feltételezni valamit az élettársról — a legnagyobb gyerekséeek közé tartozik. Az ilyen oknélküli bizalmatlanság legfeljebb arra jó hogy össze- kúszáljon egy családi életet. Ha pedig ok van rá vagy a feleség, vagy pedig a férj részéről, akkor már nem „féltékenykedni“ kell. Ugyanilyen veszélyes a „féltékeny ség“’ ellenkezője is, amikor a férjet vagy a feleséget egyáltalán nem érdekli élettársa viselkedése, s csináljon az bár mit, figyelmen kívül hagyja. Többnyire ott kezdődik valamelyik fél hűtlensége, hogy különböző elfoglaltságok miatt kimara- dozik, de amikor látja, hogy férje, még csak meg sem kérdezi tőle, hogy miért nem jött haza a megígért időre, elmarad akkor is, ha nincs rá megfelelő ok, csak összetalálkozik valamelyik ismerősével és hát jól esik neki egy kis beszélgetés... Ezzel a férj, vagy a feleség nem lépett még rá tulajdonkéopen a lejtőre, nincs is ok a gyanúsítgatás- ra de ha a férj, vagy feleség szép szóval nem figyelmezteti élettársát arra, hogy ezentúl ilyen váratlan eh. maradozások lehetőleg ne forduljanak elő, akkor csak fokozódik az elmaradozó élettársban a felelőtlenség. megfeledkezik ’arról hogy tőle a távollétet valaki számon is kérheti és aki már elérkezett a lejtőhöz, az onnan könnyen zuhan lefelé. Néhol például rendszeres, hogy a férj és feleség külön jár szórakozni, mert azt állítják, hogy egyidőben nem érnek rá mindketten szórakozni járni. Az ilyen dolgokra sem lehet paragrafusokat alkotni, nem is lehet kijelenteni, hogy minden esetben rosszra vezet az ilyen, de nem eey hűtlenség annál az ártat’annak látszó dn- lo^nál kezdődik, hogy a házastársak külön járnak szórakozni és ha nem is minden esetben, de „az alkalom szüli a tolvajokat.“ Szándékosan beszéltem olyan példákról, esetekről, amelyek közvetlen, vagy közvetett úton a váláshoz vezetnek. Ezzel azt próbálgattam bizonygatni, hogy a sok válás mennyire nem „törvényszerű“, hanem pusztán a házastársakon múlik, azon, hogy mennyire gondolkodnak, mennyire vesznek figyelembe apró- cseprőnek látszó dolgokat, amelyek azonban komolyan befolyásolhatják a házasság sikerét és mielőtt Valaki ilyen egész életre szóló útra tér, mennyire nem csak a pillanatnyi szerelemből vagy egyéb érdekből kell kiindulni, mert szinte megszámlálhatatlan dolog befolyásolja a családi élet alakulását. E sorok egy újságíró egyéni elképzelései egvéni megfigyelései alapián íródtak. Sok mindennel nem foglalkoztam, az is lehet, hogy nincs mindenben igazam. Ezért hasznos lenne, ha az érdekeltek: a férjek és feleségek közül minél többen elmondanák egyéni el'-énzelésríket azokról a dolgokról, amelyekkel elejét lehet venni a házasságok felbomlósának. Erre elsősorban énnen a gyerekek sorsa miatt van sziu-sév. mert az nem lehet egyszerűen vét ember üCTve, hoey a szülők felelőtlensége miatt szülő néi'-ül maradnak a gverekek, s a szükséges nevelés hiányában jelentős részük bűnözővé lesz közülük. (Vége.) Boda Ferenc
