Tolna Megyei Népújság, 1957. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1957-01-20 / 17. szám

TOLNA A SI ARA: 50 FILLÉR II. ÉVFOLYAM, 17. SZÁM. VASÁRNAP 1957. JANUÁR 20. r~ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ÉS A TANÁCSOK LAPJA A MAI SZÁMBAN: A forradalmi munkás-paraszt kor­mány határozatai 2. o. Támadás a kölesdi szegényparasztok ellen 3. o. Falus krónika 6. o. A Magyar Rádió műsora 7. o. V­-J Mi a karhatalom, kik a tagjai, miben különbözik az AVH-tól ? Panyor Mihály főhadnagy, a szekszárdi karhatalom helyettes parancsnokának nyilatkozata — Milyen céllal alakult meg a karhatalom? — Röviden ennek az a célja, hogy biztosítsa a rendet, fegyelmet, nyu­galmat — minden áron, mert orszá­gunkban létkérdés, hogy megszűnje­nek a zavargások és a különféle rend ellenességek. Nyugodt, békés élet, termelőmunka nélkül nem tud előre jutni az ország és ezt biztosítanunk kell ha szükség van rá, fegyverrel is. Példákon keresztül még nem igen le­het bemutatni a hivatását, mert lé­nyegében most szerveződik a karha­talom. így a fő eredmény a karha­talomnak a puszta léte, az hogy egy­általában van, és aki valamilyen tár­sadalomellenes bűncselekményt akar elkövetni, az előtte arra is gondol, hogy most már van egy szervezet, amely ha kell, fegyverrel is fellép el­lene. A karhata’misták már rendszeres járőrszolgálatot teljesítenek és szük­ség esetén különféle akciókat is végrehajtanak. Jelenleg egy csoport a megye egyik nagyközségében tartóz­kodik és ott az elrejtett fegyvereket szedi össze — természetesen az előző bejelentések alapján. Karhatalmistá- ink fogták el azt az embert, aki a szovjet emlékműről leverte a csilla­got. A csatári téglagyár környékén lövöldöző katonákat fogtunk el és át­adtuk őket a katonai parancsnokság­nak. Ez a lövöldözés, pincében, bo­rozgatás közben történt, de nagy ria­dalomban tartotta a környékbelieket — így feltétlenül hasznos volt ez az akció is. Szálkán erdőben bujkáló fegyveresek után kutatott a karhata­lom egy csoportja. Itt az eredmény az lett, hogy megállapították: nem is jártak arra abban az időben fegyve­resek, csak valaki kitalálta. — Milyen a kapcsolata a karhata­lomnak a dolgozókkal? Milyen a bi­zalom a karhatalom iránt? — Ez már most, a kezdet kezdetén is jó, mert hiszen erre építjük a mun­kánkat. A karhatalom tagjai 24 órai szolgálatot teljesítenek és utána 24 óráig otthon tartózkodnak falujuk­ban. Ez is mutatja, hogy a karhatal- rnisták nincsenek elszigetelve a la­kosságtól. Az irántunk való bizalom­nak már számos jelét tapasztaltuk. A csatári téglagyár környéki lövöldö­zésre a lakosság hívta fel a figyel­münket. Amikor meghallották a lö-l völdözéseket, megijedtek és termé­szetesen hozzánk fordultak segítség­ért. Szálkára is a dolgozók hívtak kid bennünket és nagyon megnyugtatta őket, amikor átkutattuk a környéket. ’ — Milyen egyenruhát viselnek? , — Először rendőrruhában voltunk. Most honvédegyenruhát viselünk J ideiglenesen. — Hogyan verbuválták a karhata-J lom tagjait és kikből tevődik össze? { . — Voltak az üzemekben a szerve­zők, ahol megkérdezték, hogy ki? akar belépni a karhatalomba. Töb­ben így kerültek hozzánk. Mindenütt az önkéntességet, vették alapul és több helyen kikérték a dolgozók és aj különböző szervek véleményét isi arról a személyről, aki jelentkezett aí karhatalomba. Természetesen nemf lehetett mindenkiről előzetesen meg-? állapítani hogy tisztességes ember-e' és ott van-e a helye a karhatalom-' 6an. Majd időközben mindenkiről ki-? derül, hogy méltó-e a karhatalmid egyenruha viselésére és aki nem ide-J váló, azoktól megtisztítjuk a karha-i talmat. Már történt olyan eset is,f hogy elbocsájtcttunk embereket? azért mert kiderült róluk, hogy nem? tisztességes életűek. ? A karhatalom tagjai többségükben? parasztszármazásúak, de ezen kívül? vannak üzemi munkások is. Több volt katonaember: tiszt, tiszthelyet­tes és sorkatona is bekerült a karha­talomba. Néhány volt párt és állami funkcionárius is karhatalmista lett. Helyet kapott a volt Államvédelmi Hatóság több tagja is, de csak olya­nok, akiknek az ügyét az igazolóbi- zottság kivizsgálta és megállapította róla, hogy nem követett el az elmúlt időkben törvénysértést. Arra töre­kedtünk, hogy lehetőleg minden terü­letről kerüljön be néhány ember a karhatalomba. — Kihez, vagy milyen tartozik a karhatalom? szervhez — A rendőrség, illetve a belügy­minisztérium kötelékéhez tartozunk. Nekünk a közvetlen felettesünk a megyei rendőrkapitányság vezetője. — tVíibgn fog különbözni a karha­talom a volt Államvédelmi Hatóság­tól, vagyis, ez mennyivel lesz kü­lönb, emberségesebb szervezet ? — A két szervezetet nem lehet összehasonlítani, mert akkora kü­lönbség lesz közte. Az Államvédelmi Hatóságnál különösen az 1950—51— 52-es években nagyon eluralkodott a törvénytelenség, a kilakoltatások tö­mege stb. Ezért váltak bizalmatlanná a tömegek az ÁVH-val szemben. Mi nem tűrünk törvénytelenséget, igyek­szünk mindenkivel a legembersége­sebb módon bánni és ha elő is állí­tunk valakit, mert rajtaérjük vala­milyen bűncselekményen, azonnal át­adjuk a rendőrségnek. Az ÁVH poli­tikai ügyekkel, nyomozással foglalko­zott. mindenkit igyekezett meggyanú­sítani. Mi ezt nem tesszük, a mi hi­vatásunk az, hogy biztosítsuk a nyu­godt életet és ha valahol ellenforra­dalmi megmozdulások történnek, azt megtoroljuk. — Milyen a fizetés a karhatalom­nál? — Ezzel kapcsolatban különféle hírek terjengenek. Helyenkint azt be­szélik, hogy mint az ávósok, mi is 10 000 forintokat vágunk havonta zsebre. Ebből persze egy szó sem igaz még az ÁVH-nál sem volt így, mert a vidéki kisebb beosztású emberek ott is ezeméhányszáz forintért dol­goztak. Egy karhatalmista alapfize­tése 1300 forint, így tehát sem a fi­zetéssel kapcsolatos híresztelések nem igazak, sem pedig az nem igaz, hogy a karhatalom azonos a volt Ál­lamvédelmi Hatósággal. Karhatalom az még az olyan nyugati országokban is van, mint Svájc és nyilvánvalóan nálunk is biztosítani kell a rendet — még karhatalommal is. Mi a helyzet a kiskereskedői engedélyek kiadása^körül? Sokakat érdeklő és érintő kérdés ez napjainkban. Éppen ezért felkerestük Győri Istvánt, a megyei iá ács ke­reskedelmi osztályának a vezetőjét, aki elmondotta, hogy Szekszárdon eddig mindössze három kiskereskedő engedélyének a kiadásához járultak hozzá. Megyénkben kevés kiskereskedő kapott még engedélyt. A kívülállók­nak talán úgy tűnik, hogy a kereske­delmi osztály nem szándékozik ki­adni engedélyeket. Ezzel kapcsolat­ban megnyugtatásként közölte Győri íz ériekeitek döntsék el, kogy kova kell agronémus Hozzászólás as agronómus vitához Figyelve cikkeiket, melyekben a parasztok szólnak saját ügyeik- hez csak helyeselni tudom, mert így az ember helyesebb nézetet tud ma­gában kialakítani. Nem beszélve arról, hogy több szem többet lát alapon még csiszolódik az ember felfogása több téren. Így mivel részben én is a földmíveléssel foglalkozom, csatlakozom azokhoz, akik elvetik a köz­ségi mezőgazdász hasznos és irányító voltát. Nem akarok személyes élmé­nyeimről írni, de nagyon sokszor megtörtént, hogy eljártam földügyben a tanácsnál lévő mezőgazdásznál, de nagyon hiányos és felületes ügyin­tézést kaptam. Itt nem térek ki arra a tényre, hogy egy mezőgazdász lehet jó szakember kint a területen, de egy községi tanácsnál nem látom eléggé indokoltnak beállítását tekintve, hogy effektive nem tud bele­folyni sem a tsz-ek, sem az egyéni termelők munkájába. Az előbbinél van mezőgazdász, az utóbbiak pedig, szerintem is eléggé nagy gyakorlat­tal bírnak többé kevésbé nagyobb birtokaik megművelésére. Én úgy lá­tom azoknak a termelőknek van helyes felfogásuk, akik úgy szeretnék, ha ezt a község termelői 'föntenék el, hogy hol kell és hol nem kell agro­nómus. Mert eddig is csak puszta adminisztrációs intézkedéseket fogana­tosított egy községi mezőgazdász, vagy esetleg segített a tagosítások körül. Úgy emlékszem rá, mintha a rádió említette volna, hogy a tsz-ek maguk döntenek arról, hogy kell e mezőgazdász-e, vagy sem azt, hiszem ez eléggé kedvező azirányban, hogy a község is maga dönthessen e téren. SZABÓ LÁSZLÓ, Bála 186. Bíróság elé kerül a pálfai merénylő A közeli napokban tárgyalja a bí róság Hatala Károly 1927-ben szüle­tett pálfai asztalossegcd bűnügyéi aki jelenleg előzetes letartóztatásban van. Hatala Károly október 27-én az éjszakai órákban az engedély nélkiii nála lévő géppisztollyal belőtt Csikc József tanácselnök lakásába az abla­kon keresztül. A sorozat Csike József ágyát és kalapját fúrta keresztül. A tanácselnöknek az volt a Szerencsé,}.% hogy felkelt rádiót hallgatni és ezek­ben a percekben pont az egyik sarok­ban, lövéstől védett fielyen tartózko­dott, különben az ágyon fekve lövi őt is szitává a merénylő. Hatala Károlyt szándékos ember­ölés kísérlete vádjával állítják bíró­ság elé. István, hogy erről szó sincs. Csupán azért késett és késik még napjaink­ban is a kiskereskedői engedélyek ki­adása, mert a Belkereskedelmi Mi­nisztérium javaslatát csak most tár­gyalja a minisztertanács. Valószínű­leg hamarosan elfogadja a javaslatot és a részletes utasítás ezzel kapcso­latban rövidesen napvilágot lát Ez­után a járási és a városi kereske­delmi osztályok nagyobb mértékben adnak ki kiskereskedői engedélyeket. Közölte még Győri István azt is, hogy a kereskedelem mintegy 30 ágában tudnak engedélyeket kiadni. Elsősorban azok kapják meg, akik olyan engedélyeket kérnek, amelyek kiadásával nagy mértékben hozzá le­het járulni a lakosság jobb ellátásá­hoz. Már most is tudnának kiadni engedélyeket zöldség és gyümölcs, lőtt vad, használt ruhák stb. árusítá­sára, de megvárják a részletes uta­sítást. Az engedélyek kiadásánál, mint mondotta Győri István, figye­lemmel kell lenni arra hogy a kiske­reskedők árukészletét biztosítani tud­ják. Hiába adnának tehát ki olyan kereskedésre engedélyt, amelyből az árukészletet nem tudnák biztosítani — nem érnének el vele semmit. A kiskereskedői engedélyek kiadá­sához a legtöbb esetben üzlethelyiség is szükséges. Ezzel kapcsolatban a városi tanács kereskedelmi osztályá­nak a vezetője. Hegedűs József kö­zölte, a lehetőségekhez mérten igyek­szenek üzlethelyiségeket is biztosí­tani. Szekszárdon felmérik majd rö­videsen a szükségletet, hogy milyen üzletek nélkülözhetetlenek és ezek megnyitásához az engedélyeket e hó­nap végén, vagy a jövő hónap elején kiadják. Többen érdeklődtek afelől, hogyan kapott Latyák Károly kiskereskedői üzlethelyiséget és a másik két kiske­reskedő miért nem kapott? Ezzel kapcsolatban közölték, csupán azért, mert ő mindjárt üzletnyitásra kért engedélyt és sikerült megegyeznie a földművesszövetkezettel. Ugyanis az említett helyiségre nem volt tovább szüksége a földművesszövetkezetnek, mivel megkapta a Magyar Távirati Iroda volt kétszobás helyiségét. Egy fiatal vállalat bedolgozó asszonyok mazsákot.” varrnak szal­ALACSONY, földszintes ház az Arany János utcában. Kocsma volt itt valamikor, erről árulkodik az egyik üvegajtóba maratott felirat: „Hitel nincs.”. Most — üzemhelyi­ség. Kívülről, az épületet és a sze­rény „Szekszárdi Kézműipari Vál­lalat” táblát nézve, senki sem gon­dolná, hogy itt működik a megye egyik jelentős, sőt, az egyik leg­eredményesebben gazdálkodó helyi­ipari vállalata. Délelőtt látogattunk el az üzem­be, amikor legnagyobb a forgalom. Asszonyok nyitnak be, kis csoma­got hoznak, majd újabb csomaggal távoznak. Bedolgozók. Otthon, a házi munka mellett varrják a ruhá­kat. Legtöbbjük a gyermekek miatt nem járhatnak üzembe, hivatalba dolgozni dé így az otthoni munkát is elvégzik és kereset is van. Bent éppen az egyik behozott ru­hát vizsgálják. — „Bizony, ezt fel kell bontani. No, nem az egészet, csak az eleje* és újra megvarrni” — mondja Bozsányiné, minőségi ellen­őr. Majd szakszerűen megmutatja, hol a hiba, hogyan kell kijavítani. Aki hozta, nem tiltakozik, a többi munkája jó volt, csak ez a kék, kockás nőiruha nem sikerült. Nem kell csodálkozni, most kezdték meg a vállalatnál ennek az új modellnek a „gyártását”. Bozsányi néni pedig — aki szintén beldogozóként kezdte —, mindig türelmesen megmagya­rázza, mit, hogyan kell csinálni. — „Nálunk még az is tud dolgozni■, aki most ül le először a varrógéphez’’ —- mondja. „KÉT ÉVES a vállalatunk — válaszol Érdi Andor igazgató, ami­kor az üzem munkájáról érdeklő- . dünk. — Amikor megalakultunk, semmink se volt. Még azt az egy széket, amivel indultunk, úgy hozta hazulról a főkönyvelő. És mégis, az első naptól kezdve rentábilisan dol­gozunk a múl évben a vállalat több, mint hárommillió forint ter­melési értékkel zár+a az évet. Nye­reségünk meghaladta a százhúszezer forintot.” MI KÉSZÜL ITT? — „Minden, amit kér a kereske­delem tőlünk, — mondja Tischler János diszpécser. — Arra törek­szünk, hogy a boltokban minél ke­vesebb árucikkre mondják rá, hogy „Nincs, kifogyott.” Minél kevesebb legyen a hiánycikk. Most különböző női és gyermekruhák, ágyneműk készülnek. Gyártunk férfi kötött mellényeket is. De csináltunk már — amikor kértek tőlünk, — gyer­mekeknek ugrókötelet, az állattfor- galminak kötőféket a magasépítők­nek kötéllétrát. Anyag nálunk nem megy veszendőbe. A maradékokból kesztyűket, porrongyot készítünk. De talán az még érdekesebb, hogy miből. Igaz, kapunk végszámra is anyagot a textilipartól. Konfekció­részlegünk főkép ebből dolgozik. De feldolgozzuk mi a textilgyáraknak nemcsak kész érmékéit, hanem a hulladékanyagait is. Ezek itt — mu­tat a nagy ládákra — mind ilyen fonalhulladékkal vannak tele. — Szövőüzemünkben és kö’ődénkben dolgozzuk fel. Van cérnázó, kereszt- orsózó és -motrongológépünk is. Ké­szítünk szövetanyagokat a konfek­ciórészleg részére, hulladékanyagok ból szalmazsál>szövetet, amiből a SZÉP TERVEIK is vannak a vállalat vezetőinek. Bővíteni akar­ják az üzemet, hogy minél jobban tudják enyhíteni az áruhiányt és ami még fontosabb, minél több munkanélkülinek tudjanak munkát biztosítani. Rövidesen megindítják a gyapjúkártolást, termelők ré­szére. A kártolt gyapjú egy része — ■munkadíj fejében — a vállalaté ma­rad abból gyapjú kötöttárut és gyapjúszövetet készítenek. Folya­matban van nyolc-tíz szövőgép be­szerzése is. Egy ilyen szövőüzem textilgyári hulladékanyagokat dol­gozna fel és egyben biztosítaná a textilanyagot a konfekciórészleg­nek. Ké száz főre tudnák így emelni a bedolgozók létszámát. Az egyedüli akadály: Megfelelő helyiség hiánya. A helyiség a mostani létszámhoz sem megfelelő nagy a zsúfoltság. Tavaly kefekötö üzemet akartak lé-i tesí eni, már iöbbezer dornb kefe gyártásra volt megrendelésük, az ügy azon bukott el, hogy nem volt megfelelő helyiség. Most megint ez a probléma. Egy-kétszáz munkanél­küli gondjain lehet könnyíteni, ha ezt az illetékesek megoldják. J. J.

Next

/
Thumbnails
Contents