Tolna Megyei Népújság, 1957. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1957-01-08 / 6. szám
193:. JANUÁR 8. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 \ A forradalmi munkás-paraszt kormány nyilatkozata a legfontosabb feladatokról VI. A gazdasági vezetés módszereiről (Folytatás a 2. oldalról) A helyes gazdasági célok megvalósításához szükséges a gazdasági vezetés módszereinek megjavítása és fejlesztése is. A kormánynak az a nézete, hogy a történelmi tapasztalatok által igazolt lenini demokratikus centralizáció a szocialista építőmunkában a gazdasági vezetésnek is legjobb ismert módszere. A szocialista állam központi irányító szerepe a szocialista gazdasági építésnek nagy jelentőségű és nélkülözhetetlen feltétele. A gazdasági vezetés és tervezés szükséges központosítása nélkül anarchia, s végső fokon a kapitalizmus újraéledése következne he. A központi irányítást azonban ki kell hogy egészítse a tömegek aktív részvétele a szocialista gazdaság építésének tudatos és tervszerű irányításában. Az utóbbi években nálunk túlzott, központosítás érvényesült a gazdasági vezetésben, ami károsan éreztette hatását egész népgazdaságunkban. A gazdasági vezetés túlzott központosításának csökkentése nem a központi irányítás megsemmisítését, hanem valójában annak hatékonyabbá tételét kell hogy eredményezze. Ennek megfelelően fontos feladataink vannak a gazdasági vezetés módszereinek megváltoztatása és javítása terén. 1. A minisztériumok, a középfokú állami, gazdasági irányítószervek (igazgatóságok. trösztök) apparátusát csökkenteni, tevékenységüket pedig mentessé kell lenni a bürokráciától, mindezt azonban oly módon, hogy a gazdasági vezetésben a központi állami irányítás az | eddigiekhez képest hatékonyabb legyen A központi irányításnak a legfontosabb kérdésekben kell érvényesülnie. Ugyanakkor azonban nagyobb önállóságot kell biztosítani az üzemeknek egyrészről, másrészről helyi államigazgatási (tanács) szerveknek, a helyi jellegű ipar irányításában. A vállalati igazgató (üzemigazgató) a törvényben biztosított jogkörben érvényesíti az állami vezetés irányelveit és az össznépi érdekeket az egyes üzemeken belül. Köteles a központi rendelkezéseket végrehajtani, ugyanakkor a munkástanácsok határozatát érvényesí- ' teni az üzem vezetésében, amennyiben azok a fennálló jogszabályokat nem sértik. Az igazgatót a.z állam nevezi ki, aki személyében felelős az üzem gazdasági irányításáért. Amennyire köteles a üzemi munkástanács törvényes határozatait végrehajtani, ugyanúgy köteles a munkástanács törvénybe vagy jogszabályba ütköző határozatainak végrehajtását — ha ilyenek születnének — meggátolni és visszautasítani. 2. Az Elnöki Tanács a kormány javaslatára törvényerejű rendeletben szabályozta az iparvállalatoknál megválasztott munkástanácsok működését. A munkástanácsok azok a szervek, amelyeken keresztül a termelők jogot kaptak arra, hogy választott képviselőik útján résztvegyenek az üzemek gazdasági irányításában. Az ipar vezetésében — ahogy ezt az elmúlt évek tapasztalatai megmutatták — jelentős bürokratikus vonások alakultak ki és ez hátráltatta a vállalatok termelőmunkáját. A törvény előírásai alapján működő munkástanácsok hivatottak az üzemvezetést bürokráciamentessé tenni, ugyanakkor az ipar szocialista állami vezetésének segítséget nyújtani. 3. A munkástanácsok saját üzemeikben tegyék érdekeltté a munkásokat a termelésben és a kormányszervekkel, valamint a szakszervezetekkel együtt olyan bér- és prémiumrendszert dolgozzanak ki, amely a dolgozók anyagi érdekeltségén keresztül elősegíti a legfontosabb gazdasági feladatok megoldását. A munkástanácsok akadályozzák meg az üzem vagyonának bűnös elherdálását, szigorúan tartsák és tartassák be a munkaviszonyra, bérezésre, értékesítésre stb. vonatkozó kormányhatározatokat. 4. Az üzemek nagyobb önállósága a gazdasági vezetés terén, az igazgatók és munkástanácsok megnövekedett jogköre lehetővé teszi, hogy a különféle felsőbb irányító szervek Siáma és apparátusa je lentősen csökkenjen. Ugyanakkor a kormány tanulmányozza olyan szakmai szervek létrehozását, amelyek alkalmasak arra, hogy az üzemek szakmai irányítását a dolgozók közvetlenebb és hatékonyabb bevonásával javítsa. 5. A jelenlegi gazdasági nehézségek miatt elkerülhetetlen és szükséges — különösen az anyag és energia legcélszerűbb felhasználása érdekében — a központi irányítást olyan kérdésekben is biztosítani, amelyek később decentralizált irányítással is megoldhatók lesznek. A fentiek figyelembevételével azonban az üzemek munkástanácsainak maguknak kell előmozdítaniok üzemükön belül a termelőmunka minél jobb megszervezését. A kormány bízik abban, hogy a munkástanácsok képesek lesznek felelősség- teljes feladatuk ellátására és minden segítséget megad ahhoz, hogy a munkás- tanácsok beváltsák azt a reményt, amelyet a dolgozók összessége és a dolgozók állama működésükhöz fűz. tudósok és szakemberek döntsenek. A Magyar Tudományos Akadémia tagjai, az ország legkiválóbb tudományos szakemberei, a jövőben az eddiginél jóval nagyobb mértékben vegyenek részt az állami feladatok megoldásában, csökkentve az őket terhelő adminisztratív tevékenységet. , 4. Iskoláinkban az ifjúságot a demokrácia és a szocializmus szellemében, a haza, a munka, az igazság szeretetére, emberiességre és becsületességre kell nevelni. A tantervekben és a tankönyvekben érvényesíteni kell a napi politikai események hatásától, a hibás aktualizálástól mentes tudományosságot és az oktatás nemzeti jellegét. Az általános és középiskolákban az idegen nyelvek tanítása a tanulók választása alapján történjék. Az ifjúság számára a középiskolai és egyetemi továbbtanulást a tanulók képességei és tanulmányi eredményei alapján kell biztosítani. Az eddiginél nagyobb mértékben kell növelni az iskolai tantermek számát építkezéssel és az oktatás céljára alkalmas épületek átadásával. Törekedni kell a népi kollégiumi rendszer visszaállítására és fejlesztésére. Törvényjavaslatot kell készíteni az egyetemek és a felsőoktatási intézmények reformjáról, a munkás- és dolgozó parasztgyerckeknek az egyetemekre és főiskolákra való felvétele jelentős kiszélesítéséről azzal, hogy a felsőoktatási intézmények, a népgazdaság és a kultúra minden területe számára képzett, a népi demokratikus rendszerhez és a szocializmushoz hű szakembereket képezzenek. Az egyetemi oktatás reformjának keretein belül számos karon öt évre kell felemelni a tanulmányi időt. Továbbra is biztosítani kell, hogy a felnőtt lakosság általános, közép- és felső fokon a legteljesebb önkéntesség alapján továbbképzésben részesülhessen. 5. A magyar művelődés előttünk álló feladatait a kormány a demokratizmus kiszélesítésével a legkiválóbb szakemberekkel szoros együttműködésben kívánja megoldani. A kulturális élet irányításában, a kultúra művelőinek és alkotó továbbfejlesztőinek elgondolásait messzemenően figyelembe kell venni. Ennek érdekében a kormány, vezető állami szerveink mellett, tudományos szakintézetekre támaszkodik. A dolgozó nép kulturális színvonala szakadatlan emelése érdekében az iskolán kívüli művelődés ügyét széleskörű társadalmi feladatnak tekinti, amelyhez az állam hathatós erkölcsi és anyagi támogatást biztosít. 6. Az irodalmi és művészeti szakterületek legkiválóbb képviselőinek bevonásával sürgősen ki kell dolgozni azokat a szervezeti és gazdasági formákat, amelyek az irodalmi és művészeti élet gazdag, sokoldalú kibontakozását minél nagyobb mértékben elősegítik. VII. A művelődés ügyéről A szocialista társadalom felépítésének hatékony előmozdítása érdekében, s annak igen fontos részeként a kormány kötelességének tartja a tudomány és kultúra fejlődésének, s a magyar nép kulturális felemelkedésének hathatós elősegítését. Ez sokoldalú munkát ró mindazokra az állami és társadalmi szervekre és intézményekre, amelyek a tudomány- és kultúra területén fejtik ki tevékenységüket. Azokkal a kérdésekkel kapcsolatban, amelyek ezen a területen megoldásra várnak, a kormány szükségesnek tartja kijelenteni: 1. A kormány biztosítja a haladást szolgáló tudományos és művészi alkotómunka szabadságát, a tudományos és művészeti meggyőződés tiszteletbentartását. A tudományos és művészeti életben helyet kell kapnia minden haladó irányzatnak és felfogásnak, amelyek segítik nemzeti kultúránk fejlődését. Szabadságot és támogatást biztosít politikai pártállásra való tekintet nélkül minden tudósnak, írónak és művésznek, kivéve a szabadság és a szocializmus ellenségeit. A tudósok, műszaki értelmiségiek, írók, művészek és általában az értelmiségi szakemberek munkájának megítélésében elsősorban a képesség, a szaktudás és az legyen a döntő szempont, hogy milyen mértékben járulnak hozzá alkotó munkájukkal az egész dolgozó magyar nép anyagi és kulturális értékeinek növeléséhez, a haza, a dolgozó nép felemelkedéséhez. életünk fejlődését, az elméleti és kísérleti tudományos kutatást — főleg a gyakorlati feladatok megoldását előkészítő alapkutatásokat — anyagi eszközeinkhez mérten támogatásban kívánja részesíteni. A kutatások támogatására szánt i eszközök felhasználásáról maga a Tudó- j mányos Akadémia, illetve a legkiválóbb A forradalmi munkás-paraszt kormány alkotmányunk szellemében tiszteletben tartja minden egyes állampolgár lelkiismereti szabadságát és a vallás kérdésében való állásfoglalást az állampolgárok magánügyének tekinti. 1. A kormány az egyházak és vallásfelekezetek szabadságát biztosítja, támogatja és védi. A népi demokratikus állam és az egyházak között megkötött egyezményeket elismeri és tiszteletben tartja. Az iskolákban teljes mértékben biztosítja a fakultatív hitoktatást, vagyis a vallás- oktatásban való részvétel vagy rész nem vétel szabadságát. 2. A kormány ugyanakkor elvárja, hogy a különböző vallásfelekezetek egyházainak vezetői, lelkészei, egyházi és világi funkcionáriusai a jelen helyzetben a feszültség enyhítése, a társadalmi konszolidáció érdekében, általában pedig az 7. A kormány a művelődésügy intézésének több minisztériumra és főhivatalra való szétdaraboltságát, a párhuzamos tevékenységeket kifejtő középszerveket és intézményeket megszünteti és ahelyett kislétszámú, újtípusú, egységes Művelődésügyi Minisztériumot hoz létre, amely az adminisztratív utasítgatás helyett döntően fontos feladatának tekinti a kulturális tevékenység elvi irányítását, serkentését, támogatását és koordináláállam alkotmányának és törvényeinek teljes tiszteletbentartásával töltik be hivatásukat. 3. A kormány törvényes felelőssége tudatában nem tűrheti, hogy bármely vallásfelekezet egyházának bármely szervét vagy funkcióját bárki is a Magyar Népköztársaság törvényes rendje ellen irányuló politikai reakció céljai szolgálatába állítsa. Megengedhetetlennek tartja a kormány azt is, hogy az egyházak tagjai közül valakit is az egyházi funkciók vagy szolgáltatások tekintetében haladó politikai nézetei miatt az ország törvényét sértő módon hátrányos megkülönböztetésben részesítsenek. 4. Az állam és az egyház viszonyában felmerülő esetleges vitás kérdéseket a kormány tárgyalások és megegyezések útján kívánja rendezni. IX. Külpolitikai kérdésekről sat. VIII. Az állam és az egyház viszonyáról 2. A kormány tovább kívánja fejleszteni szocialista kultúránkat. Ennek érdekében építeni akar mindazokra a kulturális eredményekre és vívmányokra, amelyeket a magyar nép felszabadulása óta elért. Ápolni és tovább kívánja fejleszteni haladó nemzeti hagyományainkat. A nemzetközi kulturális kapcsolatok széles hálózatának megteremtésével, tudósaink, íróink, művészeink külföldi utazásaival, vendégszerepléseivel biztosítja, hogy nemzeti kultúránk a szocialista és kapitalista országok haladó kulturális eredményeivel szüntelenül gazdagodjék és ezek nemzeti kultúránk szerves részeivé váljanak. 3. A szocializmus megvalósításának egész társadalmi életünkben — az állam- igazgatásban, ipari, mezőgazdasági és kulturális téren egyaránt — tudományos alapokon, tudományos módszerekkel kell történnie. Ezért a kormány tudományos A Magyar Népköztársaság forradalmi munkás-paraszt kormányát külpolitikai tevékenységében, a nemzet függetlenségének, az ország szuverenitásának biztosítása s a dolgozó magyar nép érdekeinek védelme vezérli. Korunkban minden haladó ügynek, így a nemzet függetlenségének és az ország szuverénitásának legkövetkezetesebb képviselője és védelmezője, a nemzet leghaladóbb osztálya: a munkásosztály és annak eszmei és politikai vezetője: a munkásosztály forradalmi pártja. A ma gyár kommunisták bátran síkraszálltak a nemzeti függetlenségért 1918-ban, a Habsburg-monarchia ellen, hősiesen harcoltak 1919-ben a magyar lcommün megdöntéséért rohamra indított imperialista seregek ellen, a Tanácsköztársaság bukása után 25 éven át kitartóan küzdöttek az ellenforradalmi Horthy-rend- szer ellen. A második világháború éveiben, a Hitler-fasiszta hódítók elleni harcban magasra emelték a nemzeti függetlenség és szabadság zászlaját, s az utóbbi 12 év alatt is visszavertek minden, a nemzeti függetlenségünket fenyegető imperialista beavatkozási kísérletet. A forradalmi munkás-paraszt kormány november 4-én, amikor felvette a harcot az ellenforradalom ellen, nemcsak a szociális és társadalmi haladásért, a munkáshatalomért szállt síkra, hanem síkraszállt a magyar nemzeti függetlenség szent ügyéért is, amelyet a magyar ellenforradalmi erőket támogató és tápláló imperializmus a munkás-paraszt állammal együtt megsemmisítéssel fenyegetett. A nemzeti függetlenség, a társadalmi haladás, népünk békéjének védelme s a szocialista Magyarország felépítésének biztosítása vezeti a kormányt akkor, amikor külpolitikájában a dolgozók nemzetközi szolidaritására, a Szovjetunióval és a szocialista tábor valamennyi országával való tartós szövetségre támaszkodik. Ugy anakkor külpolitikánk alapelve változatlanul az, hogy minden országgal — függetlenül annak társadalmi berendezésétől — az egyenjogúság, a nemzeti függetlenség és szuverenitás, az egymás bel- ügyeibe való be nem avatkozás, a kölcsönös előnyök alapján békés és gyümölcsöző kapcsolatot teremtsünk. A Szovjetunióval való kapcsolatunkat a népünkkel s a Magyar Népköztársasággal szemben rosszindulatú és ellenséges körök igyekeznek kedvezőtlen színben feltüntetni és támadni, holott ez a kapcsolat a múltban is és most is mély elvi alapokon nyugodott és nyugszik. A Szovjetunió volt az a szocialista állam, melymek segítségével népünknek sikerült a második világháború végén visszanyernie nemzeti függetlenségét, lerázva magáról a Hitler-fasiszták és a Horthy- reakció jármát. Most ismét a Szovjetunió volt az a hatalom, amelynek támogatásával népköztársaságunk az ellene intézett ellenforradalmi imperialista támadást visszaverte s megvédelmezte a súlyos veszélybe került nemzeti függetlenségünket. A szovjet hadsereg a jelenlegi kiélezett helyzetben Magyarország területén védi a magyar népet a külső imperialista erők esetleges katonai támadásával szemben és ezzel biztosítja azt, hogy népünk békében éljen s a szocialista építés és az ország felvirágoztatása nagy ügyének szentelhesse erőit. Sztálin életének utolsó szakaszában a magyar—szovjet kapcsolatoknak valóban mutatkoztak olyan rendezést kívánó kérdései, amelyek zavarták a két testvéri ország egészséges viszonyának alakulását, ezeknek a zavaró körülményeknek jó részét az utóbbi időben teljes egyetértésben már felszámoltuk. A magyar—szovjet viszony- minden mai és jövőbeni kérdését —- így a Magyarországon tartózkodó szovjet csapatokkal kapcsolatos kérdéseket is —-a két ország baráti, testvéri és szövetséges viszonyának megfelelően a magyar és a szovjet kormány baráti tárgyalások útján kívánja rendezni. E rendezés elvi alapja a Szovjetuniónak a népi demokratikus országokkal való kapcsolatára vonatkozó október 30-i nyilatkozatában is deklarált proletár internacionalizmus, az egyenlőség, a szuverénitás és nemzeti függetlenség tiszleletbentartása, az egymás beliigyeibe való be nem avatkozás. s a kölcsönös előnyök elve. X. A nemzet haladó erőinek összefogásáról A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány ebben a nyilatkozatban leszögezte elvi állásfoglalását a legfontosabb kérdésekben. E nyilatkozat nem lép fel átfogó, minden kérdésre részletesen kiterjedő kormányprogram igényével. Olyan elvi célkitűzéseket igyekszik leszögezni, amelyek, meggyőződésünk szerint, egyeznek a magyar dolgozó tömegek kívánságával, akaratával, s megfelelnek a ország és a dolgozó nép érdekeinek. Ezek a célkitűzések további alapját képezhetik egy olyan kormányprogram kidolgozásának, amely már az egyes szakterületek részletes tennivalóit is tartalmazza. E nyilatkozatban kifejtett elvek és vázolt feladatok valóraváltását mindenekelőtt akkor látjuk biztosítottnak, ha a szocialista eszmékhez, a marxizmus- Ieninizmus elméletéhez, az igaz hazafi- ságot, a más népek meghecsülésével ösz- szeforrasztó proletár nemzetköziséghez hű magyar kommunisták, a munkásosztály becsületes fiai magukévá teszik azokat, s a maguk helyén dolgoznak és harcolnak értük. Másodszor abban látjuk a megvalósítás biztosítékát, ha világnézetre, foglalkozásra, korra és nemre való tekintet nélkül minden munkás, paraszt és értelmiségi, minden igaz hazafi nemzeti ügynek tekinti az ország előtt álló feladatok mielőbbi sikeres megoldását, s ezért közös erővel, a nemzeti összefogás alapján küzd megvalósításukért.' A kormánynak az a szándéka, hogy e nyilatkozatban kifejtett politikai platform alapján tárgyalásokat kezd a különböző pártállású és pártonkívüli közéleti tényezőkkel és szakemberekkel s közülük mindazokat, akik készek az ellenforradalommal szemben, a nép ügyéért, a szocialista vívmányok meg- védelmezéséért, a szocializmus további építéséért, az ország felvirágoztatásáért s a nép boldogulásáért dolgozni, bevonja ‘az átfogó, részletes tervek kidolgozásába. A kormányt ugyanakkor az a szándék is vezeti, hogy tárgyalásokat folytasson a különböző közéleti tényezőkkel és pártonkívüli szakemberekkel azért, hogy a kormányban is vegyék ki részüket a közügyek irányításából, a feladatok megoldásának gyakran nem könnyű, de megtisztelő a nép, az ország, a nemzet érdekében folytatott munkájából. A szocialista forradalom igaz harcosai tömörítsék szilárd és megbonthatatlan egységbe dolgozó népünket, s vezessék tántoríthatatlanul a harcot szerte az egész országban! A szocialista eszme és a nép ereje legyőzhetetlen, ha ilyen egységben forr össze. Mi bizonyosak vagyunk abban, hogy hazánk hű fiai és leányai népünk javára egyesült erővel győzelemre viszik a szocialista Magyarország szent ügyét. 1957. január 5-én. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG FORRADALMI MUNKAS-P ARASZT KORMÁNYA Ä legkimeríthetetlenebb Szóba jöhet, mint kimeríthetetlen, a kereskedelmi dolgozók tiszteletre méltó buzgalma, az árukészlet, ami a vevők minden erőfeszítése ellenére még mindig tart, de a legkimeríthetetlenebh a vásárlókedv. Ez nem mindig azonosítható a pénztárcákkal, mert azok időről időre kiürülnek, viszont a vásárlókedv soha. Pár nap alatt a Szekszárdi Földművesszövetkezet áruházából nyolc darab 2200 forintos varrógépet vittek el. Ugyanilyen rohamos ütemben fogy minden egyéb áru is, kivéve a telepes rádiókat. Ezekkel aztán jól kifogtak a kimeríthetetlen vásárló kedven. Tizenöt telepes rádiót kapott a földművesszövetkezeti áruház, de egyikhez sincs telep, még egy zseblámpaelem sem. így eddig csak két olyan kisigényű vásárló akadt, aki a telep nélküli rádiókkal is megelégedett. Igaz, hogy a ma legelterjedtebb csemegéi, a rémhírek terjedéséhez, nem kell se telep, se áram, de akkor minek a rádió . . . Növekvő árukészletek Több, mint 19 millió forint értékű áruval növekedett a megyei nagykereskedelem árukészlete az elmúlt négy nap alatt. A nyolc és félmillió értékű textiláru között találhatunk jelentős mennyiségben férfi és gyermek felsőruházati cikket, férfi és női szöveteket, flaneltakarót, szőnyegeket, stb. A vas-műszaki szakma több, mint egymillió forintos beszerzésében a Szovjetunióból érkezett 125 köbcentis „IZS“ motorok is megtalálhatók. A MÉSZÖV raktárában a közel négymillió forint értékű árubeszerzésben találhatunk többek közt negyven tejszeparátort, sok ekét, kukoricadarálót, főzőüstöt, mezőgazda- sági szerárut is. A FŰSZERT és az FJK raktáraiba közel másfélmillió forint értékű áru érkezett. Többek között cukor, só, rizs, gyufa, fűszerféleségek, édesipari áruk stb., amelyek értékesítése a kiskereskedelem felé ugyanúgy, mint a többi nagykereskedelmi vállalattól, január 7-ével kezdődik meg. Némi javulás mutatkozik a világító petróleumellátásban is, miután az árut már nem teherautókon, hanem vasúti tartálykocsikban szállítják a termelőhelyről. Megkezdték az NDK-bél és Csehszlovákiákéi kapott cipők szétosztását a megye kiskereskedelmi boltjainak Mint ismeretes, a Német Demokratikus Köztársaságból és Csehszlovákiából nagyobb mennyiségű cipőt kapott a magyar kormány. Az említett külföldi szállítmányokból Tolna megye 3 vagonnal kapott. Ebből egy vagon Csehszlovákiából, egy vagon pedig a Német Demokratikus Köztársaságból érkezett. A cipők árát a Belkereskedelmi Mi nisztérium képviselője a megye illetékes szakemberei 40 forinttól 250 forintig terjedő összegben állapították meg. A megyei cipőlera- kattól január 7-én kezdték meg a szállítást a kiskereskedelmi hálózatnak. Szekszárdon a két cipőbolt összesen 2000 pár német, illetve csehszlovák cipőt hoz forgalomba. Akit érdekelnek az említett cipők, az vásárolhat mától kezdve a cipőboltban illetve a földművesszövetkezetben.
