Tolna Megyei Népújság, 1957. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1957-01-01 / 1. szám

GOQGOOOGOOGOOGGGGOGGOGGOOOOGGGGGOOGQOOGOOOGGGOOOOOOOGOO© ß U É K "3ÖOGQGGGGGGGGGGGGGGGGG0GGGGGGGGXDGXIXZX3GGGGGGGGGGGGGGGGGGOG A TUDOMÁNY VILÁGÁBÓL Felrobbanhat-e a Nap? SPORT Tolna megyét érintő sportügyeket tárgyaltak Budapesten A tíz nappal ezelőttre megtervezett országos labdarúgó értekezlet, melyet Budapesten akartak megrendezni, elmaradt. A Délnyugati Labda­rúgó Alszövetségtől a labdarúgószövetség ideiglenes intéző bizottságának tagjai azonban tárgyalásokat folytattak az MLSZ ideiglenes intéző bizott­ságával és annak elnökével, Nagy Marcellal. Ezekről a megbeszélésekről készült az alábbi írás: Az elmúlt évek és évtizedek folya­mán gyakran hangoztatták egyes nyu gáti csillagászok, hogy a Nap egyszer felrobbanhat és minden emberi kép­zeletet felülmúló kozmikus lángor­kánnal elhamvaszthatja a hozzá kö­zelebb eső bolygókat, tehát a Mer­kúrt, a Vénuszt, a Földet, sőt, még a vörösfényű Marsot is. Tekintettej arra, hogy napjainkban is szóba kerül ez a kérdés, nem árt, ha egy kicsit jobban szemügyre vesszük. Tagadhatatlan, hogy a csillagok kö­zött olyanok is akadnak, amelyek időnként erősen kifényesednek^ „fel- púffadnak’’ és valósággal ledobják magukról külső gázburkukat. Mindez igen hevesen zajlik le: a gáztömegek nagy sebességgel törnek ki a csillag­közi térségbe. Elképzelhetjük tehát, hogy mi’yen óriási energiák szaba­dulnak fel egy ilyen fellángolás alkaL mával. Ha figyelembe vesszük az em­lített óriási sebességet, nem csodál­kozhatunk azon hogy a gáztömegek legyőzik a csillag vonzását és végkép elszakadnak tőle. Egy ilyen kitörés alkalmával a csillag megválik anyagának egy ré­szétől. Átlagos anyagvesztesége körül belül a Nap tömege 1/1000-ed— 1/10.000-ed részével egyenlő. Ne gon. dőljük, hogy ez a veszteség kicsi. — Tudnunk kell ugyanis, hogy a Nap tö­mege 333.000-szeresen múlja felül Földünk tömegét. Ez azt jelenti, hogy egy ilyen kitörés során a Föld töme­gének átlagosan mintegy százszorosát veszíti el a csillag. A múltban, amikor még nem álltak megfelelő műszerek a kutatók ren­delkezésére, csak azokat a csillagokat láthatták, amelyek meglehetősen fé­nyesek voltak. Mielőtt tehát egy nagy távolságban levő, igen gyenge fényű csillag nem lángolt fel, nem volt lát­ható bolygónk égboltján. Amikor az­után ez a csillag fellángolt és a fé­nyessége esetleg több százezerszere­sére növekedett, a Földről láthatóvá vált. Ezek az „új” novának nevezett csillagok azonban nem sokáig ra­gyogtak. Aránylag rövid idő múlva elhalványultak és végül is teljesen el. tűntek az emberek szeme elől. Az új csillagot tehát nem újak hi­szen már kitörésük előtt is a „helyü­kön” voltak. Ezért, ha napjainkban egy ilyen csillag fellángol, az a csil­lagászok első teendője hogy előkere­sik az égbolt megfelelő részéről ké­szített felvételeket, és megpróbálják megállapítani, hogy melyik csillag robbant fel. Ma már rendszerint azo. nosítani tudják a fényesebb novákat egy-egy halványfényű csillaggal. Az eddig mondottak alapján annyit mindenesetre leszögezhetünk, hogy a novák rendkívül érdekes csillagok. — Hirtelen és magyarányú fényesség­változásuk arról tanúskodik, hogy ilyenkor rendkívüli események zajla­nak le életükben. Érthető tehát, hogy a csillagászok valósággal „va­dásznak” az ilyen égitestekre. Sajnos, a nova-kitörések megfigyelése meg­lehetősen nehéz, hiszen minden eset­ben váratlanul következnek be. A kö­zelmúltban azonban sikerült egy ki­törést éppen a kezdet kezdetén meg­örökíteni. Ez az első eset, hogy egy ilyen fellángolást sikerült az első pil. lanattól kezdve megfigyelni és fény­képezni. Ne gondoljuk azonban, hogy mindez a véletlen műve volt. Bármilyen rendkívüli esemény is a novakitörés, időnként még komo­lyabb katasztrófák is bekövetkezhet­nek egyes csillagok életében. A szu­pernóva-kitörésekre gondolunk. Szupernóva-kitörések alkalmával a csillag fényessége még nagyobb mér­tékben növekszik. Ilyenkor a fellán­goló csillag fényessége olyan rendkí­vül nagy, hogy egymagában is vetek­szik annak a sok-sok milliárd csillag­ból álló csillagrendszernek a fényes­ségével, amelynek maga is tagja. — Egy átlagos szupernovacsillag egyet­len nap alatt annyi energiát veszít, amennyit a mai Napunk 250.000 év alatt. A szupernóva-kitörés alkalmá­val a csillag tömegének a felét is el­veszítheti. Nem is vitás tehát, hogy a szupernóva-kitörés a legnagyobb ka­tasztrófa, amely egyáltalán előfordul­hat egy csillag életében. A kitörés al­kalmával a világűrbe távozó gáztö­megek nem egy esetben elérik a má­sodpercenkénti 6000 km-es sebessé­get is. Miután nagy vonalaiban megismer, kedtünk a nova. és a szupernóva- kitörésekkel, arról kell szólnunk, hogy mi lenne a következménye an­nak, ha a Nap valóban kitörne nova- csillagként. Ahhoz nem fér kétség, hogy ebben az esetben a Naphoz leg­közelebb levő, úgynevezett belső bolygók a kitörés áldozatául esné­nek. Ha a Napot a magas hőmérsék­letű gáztömegek, mondjuk 2000 km-es másodpercenkénti sebességgel hagy­nák el, akkor 8 óra múlva a Merkúrt, 15 óra múlva a Vénuszt, 21 óra múlva a Földet, két és fél napon belül pedig már a Marsot perzselnék fel a Nap izzó gázai. Nem történhet meg vajon az, hogy a Nap nyugtalansága foko­zódni fog míg végül maga is kitör? Amint említettük js már, erre a kér­désre több nyugati csillagász igennel felelt az elmúlt években. Természete­sen igyekeztek ezt az állításukat iga. zolni is. Lássuk csak, hogy mire hi­vatkoztak. Általában két számadatból szoktak kiindulni. Az egyik az, hogy a geoló­gusok megállapítása szerint a földké­reg kétmilliárd éves, a másik pedig az, hogy csillagrendszerünkben, a Galakszisban — évenként mintegy 100 nova-fellángolás zajlik le. A két szám egybevetése alapján megállapít­hatjuk, hogy ezek szerint a földkéreg kialakulása óta 200 millárd csillag­nak kellett már fellángolnia — De hiszen nincs is annyi csillag az egész Tejút-rendszerben! A csillagászok szerint ugyanis mintegy 150 milliárd csillagból áll csillagrendszerünk. — Mindebből szerintünk arra lehet kö­vetkeztetni, hogy előbb-utóbb min­den csillagra ez a sors vár. Mivel pe­dig a földkéreg kialakulása óta a Nap még nem lángolt fel, a mi Na­punkra még a jövőben vár ez a sors. Ha ez valóban így volna, meglehető­sen vigasztalan lenne a Föld és az emberiség további sorsa, hiszen nem tudhatnánk, hogy melyik pillanatban „szánja” rá magát a Nap erre a ki­törésre! Ezzel szemben a való helyzet egé­szen másképp fest. Parenago és Kukarin szovjet csillagászok még a 30-as évek derekán rámutattak né­hány körülményre, amelyek igen va_ lószínűvé teszik azt, hogy a nova­kitörés ismétlődő folyamat, ami csu­pán a csillagok egyes speciális cso­portjával történhet meg és hogy csil­lagrendszerünkben legfeljebb egy­millió olyan csillag lehet, amely eset­leg fellángolhat. A nova-kitörés tehát nem a csilla­gok „gyermekbetegsége”, amelyen minden csillagnak keresztül kell mennie. Sokkal valószínűbb az, hogy a nova-kitörés a csillagok egy bizo­nyos fajtájának „krónikus betegsége”. Tehát nem felel meg a valóságnak az, hogy minden csillagra előbb-utóbb ez a sors vár. Sőt, mivel a fentiek sze­rint csak a csillagok mintegy egyez­red százaléka ilyenfajta, nyilván kicsi a valószínűsége annak, hogy a Nap éppen ebbe az egyezred százalékba sorolható be. De nemcsak valószínű, hanem bi­zonyos az, hogy a Nap nem tartozik a novák csoportjába. Kétségtelenül megállapították ugyanis, hogy a nova kitörésre csak bizonyos fizikai tulaj­donságokkal rendelkező csillagok „hajlamosak”. Ezeket a csillagokat a kitörésen kívül is aránylag magas hőmérséklet és nagy sűrűség jel­lemzi. Ezzel szemben a Nap kisebb sűrűségű, alacsonyabb hőmérsékletű csillag (úgynevezett sárga, törpe), tel­jesen stabilis csillag, amely semmi „hajlandóságot” sem mutat ilyen ki- törésre ZERINVÁRY SZILARD Szerte az országban a labdarúgó szur­kolók körében a legtöbb szó arról esik, milyen lesz 1957-ben a labdarúgóbajnok­ság, hány csapat vesz részt az NB I-ben, hogyan rendezik meg az NB Il-őt és mi lesz az NB III-al. Áz MLSZ tervei Nagy Marcell, az MLSZ ideiglenes bizottságának elnöke elmondotta, hogy két tervezetet dolgoztak ki a jövő évi bajnoki rendszerre vonatkozóan. Az egyik szerint egy 16 csapatból álló NB I., három 18 csapatos NB II. és kilenc 16 csapatos NB III. bajnokság megszer­vezését javasolják, a másik tervezet sze­rint az NB I-et 14-es létszámmal állí­tanák fel, a kétcsoportos NB II-ben 16— 16 csapat lenne, míg a nyolc csoportos NB Ill-ban ugyancsak 16 lenne a lét­szám. Az MLSZ vezetői ez utóbbi ter­vezetet tartják a jobbnak. Éspedig miért? Azért, mert a 14-nél magasabb létszámú NB I. nem tenné lehetővé az ez évi külföldi válogatott mérkőzések zavartalan lejátszását. Ezeket a mérkő­zéseket már lekötötték és azokon vál­toztatni nem lehet. 1957-ben nyolc vá­logatott mérkőzés kerül lejátszásra, eb­ből négy világbajnoki selejtező. De a búsvéti torna és a Népköztársasági Kupa-mérkőzések megrendezésére is időt kell biztosítani. Július elején nyolc­hetes szabadidőt kívánnak adni az NB T-es csapatok részére, hogy a nemzet­közi kapcsolataikat is fenn tudják tar­tani. Miért nem helyeslik az MLSZ vezetői a kisebb létszámú NB Il-őt és NB IIT-at? Egyszerűen azért, mert nem akarják több, nagyobb létszámú baj­noksággal felhígítani a magyar labda­rúgást. Az OTSB labdarúgó osztálya is kidol­gozott egy javaslatot. Ebben szerepel az NB I/B. felállítása is. Az MLSZ ezt el­vetette. Áz a I szövetségek felállítása Az NB III. bajnokság mellett a jelen­legi megyei bajnokságok helyett úgy­nevezett alosztály-bajnokságokat szer­XXIII. Megérkezésem után az első utam a Műegyetemre vezetett. A siker, a lel­kes fogadtatás bizakodóvá tett s azt reméltem, hogy a sportolást olyan ke­vésre értékelő dékánom ezúttal enge, dékenyebb lesz és nem lesz hátrá­nyom, sőt előnyöm is származhat olimpiai bajnokságomból. Vágó József építőművész, a genfi népszövetségi palota tervezője, egy­kori műegyetemi tanulótársam, év­tizedek múlva egy francia építészeti folyóirat hasábjain igy emlékezett vissza megérkezésemre. „Csodálatos ifjúkori emlék. König Gyula professzor a differenciál és integrál egyenletek legérdekesebb ese teit magyarázta, de senki sem figyelt az előadásra. Mialatt a legszebb DX-eket rajzolta a táblára, mi türel­mesen és izgatottan számoltuk: Mi­kor lesz „ö” itt. 1 óra 38 perc. — A diáktársak, akik kimentek fogadni a pályaudvarra, már boldogan üdvözöl, ték s bizonyára vállukra is emelték, azután keresztültörtek a lelkes kiál­tozó tömegen. Kétségtelenül sokan verődtek össze a pályaudvaron. A beszállás a kocsikba, az út a Mű­egyetemig legalább 20 percet vesz igénybe, de mégis már itt lehetnének. És valóban néhány perccel később nyílik az ajtó és a terembe vonul a veznek az egyes alszövetségeken belül. Ezzel át kívánják vágni a megyei hatá­rokat, illetőleg módot adni arra, hogy a közlekedési, gazdasági és sportszem­pontok a legmegfelelőbbek legyenek az alacsonyabb osztályú bajnokságoknál, így a délnyugati alszövetségnél pécsi, szekszárdi, bajai, illetőleg kaposvári al­osztály felállítását tervezik. Az MLSZ vezetői hangoztatták, hogy elképzelésük és céljuk az, hogy teljesen független al- szövetségeket hozzanak létre vidéken, melyek mind gazdasági, mind szerve­zési téren teljesen önállók, de nemzet­közi mérkőzések rendezése szempontjá­ból is függetlenek lesznek az alszövet- ségek. Meg akarjuk szüntetni a Buda­pest és vidék között fennálló különbsé­get. A bajnoki tervezettel kapcsolatban felvetődött annak kérdése is, hogy mi legyen az alapja az 1957 őszén induló bajnokságnak. Többen azt javasolták, hogy ne az idei bajnokságot vegyék fi­gyelembe, hanem az 1957 tavaszára ter­vezett serlegmérkőzések helyett egy ki­sebb csoportokra osztott bajnokságsoro­zat döntené el az 1957—58. évi baj­nokságra szóló jogot. Volt olyan javas­lat is, hogy az NB II. bajnokságot ne folytassák, mert különösen a nyugat­dunántúli csapatok az ismeretes esemé­nyek miatt játékos állományuk jelentős részét elvesztették, s így a csapatok já­tékereje lényegesen csökkent. A jelen­legi kétcsoportos NB II. csapatait osz- szák négy részre és négy nyolcas lét­számú csoport játsszon egymás ellen, pont- és gólarányra menő kétfordulós tavaszi bajnokságot és ez legyen a jog­alap az NB I-be való jutásra. Ezt igen sokan ellenezték. Nem is lenne helyes, mert így egyes csapatok egész évi munkája veszne kárba. Lesz-e az NB Ill-ban prémium és ka­lóriapénz? Ezzel kapcsolatban az MLSZ vezetőinek az a véleménye, hogy sem­minemű prémium, sem kalóriapénz fo­lyósítását nem engedélyezik az NB Ill- ban. A bajnokságok komolyságára és za­vartalan lebonyolítására is nagy súlyt kívánnak helyezni. Az MLSZ célul tűzte ki, hogy a sorsolás szerinti mérkőzése­kis társaság. Az egész előadóterem — közel 300-an lehettünk mi, építészek és mérnökök — kiáltva fogadja: Hurrá! Éljen! A professzor zavartan körülnéz, de utána gyorsan megérti a helyztet és csatlakozik az örvendező hallgatókhoz: Hurrá! Éljen! Hajós Alfréd kétszeres olimpiai úszóbajnok megérkezett! Hajós nem engedi magát elcsábít- tatni a dicsőségtől, az újságok cikkei­től, a szinte mindenütt megjelent fényképektől, interjúktól, ünneplé­sektől. Másnap már ott dolgozott komplikált rajzain^ ugyanolyan szor­galommal, mintha sohasem hagyta volna el rajzasztalát, vagy az előadó­teremben az első sorokban levő ülő­helyét. Megmaradt jó tanulónak ...” — emlékezik az egykori tanulótárs. Diáktársaim ünneplése mélyen meghatott s még aznap dobogó szív­vei kopogtattam Ilosvay professzor szobája ajtaján. Most is el volt me­rülve irataiban, fel sem tekintett s úgy hallgatta egy ideig olimpiai sze­replésem történetét. Egyszerre csak éles hangon közbevágott: „Nem ér­dekelnek a legendái — nem vagyok kíváncsi gjcra, hogy mennyit ugrott (!) a versenyen! De biztosíthatom, hogy annál kíváncsibb leszek arra, hogy vizsgáin mennyire felel meg a köve­telményeknek.” ket megalkuvás nélkül bonyolítják le. A cél a magyar labdarúgás teljesen új alapokoa történő újjászervezése. Mi lesz az átigazolásokkal Szóba került az átigazolások kérdése is. Ezzel kapcsolatban az MLSZ állás­pontja az, hogy a közeljövőben átiga­zolást nem engedélyez. Minden csapat­nak a jelenlegi játékosállományával kell tovább játszania. A diákok és a lesze­relt katonák átigazolásával kapcsolatban azonban minden valószínűség szerint rendelkezés történik. Több újonnan alakult klub, így a Debreceni Bocskai, kérte az NB I-be való beosztását. De ugyanilyen kéréssel fordult a Budapesti MATÉOSZ és a Szentlőrinci AC is. Nem beszélve a többi kisebb sportkörről, melyek hasonló kéréssel jöttek. Az MLSZ véleménye ez­zel kapcsolatban az, hogy ezek a sport­körök megalakulhatnak, de saját maguk vívják ki a jogot a magasabb osztályok­ban való szereplésre. Ebben mindenki megegyezett. No, meg abban is egysé­ges volt a vélemény, hogy a jövőben se ajándékozzanak egyes szerveknek, városoknak NB I-es és NB Il-es be­osztást. Terv, elgondolás tehát van bőven. Hogy mi a helyesebb és legcélszerűbb, azt majd az országos labdarúgó-értekez­let hivatott eldönteni. Reméljük, az ille­tékesek olyan határozatokat hoznak a magyar labdarúeósnort érdekében, mely annak továbbfejlődését biztosítja. SPORTHÍREK Mint az MTSB közölte, január kö­zepén Szekszárdon megkezdődik az 1957. évi terem-kézilabda bajnokság. ♦ A bonyhádi labdarúgó játékveze­tők az utánpótlás biztosítása érdeké­ben hét sportkedvelőt képeztek ki já­tékvezetőnek. A Játékvezetők Ta­nácsa még január hónapban levizs­gáztatja a hét játékvezetőt. • Mégsem marad gondnok nélkül a szekszárdi sportpálya. Bár egyelőre még egyik szekszárdi egyesület sem vette át a pályát, a városi tanács ideiglenesen meghosszabbította a pályagondnok szerződését addig, míg a pálya valamelyik egyesület bérle­tébe megy át. Azt sem tudtam, hogy kerültem ki a szobájából. Két hónapig feléje se néztem se uszodáknak, se sportpályá­nak. Korra reggeltől estig csak ta­nultam, s főképpen a kémiával fog­lalkoztam, s magoltam, magoltam a vegyi képletek hosszú sorát. De mire elérkezett a vizsga napja, elkesere­detten állapítottam meg, hogy a vizs­gaanyag nagy részét nem tudtam megtanulni. Elernyedés vett erőt raj­tam s ebben a hangulatban különös iz­galom nélkül léptem Ilosvay prof esz - szór elé, amikor szólított. Diáktársaim zsúfolásig megtöltöt­ték a termet és halálos csendben megkezdődött a vizsga. Elkészültem a legrosszabbra. A professzor közö­nyösen tálalta elém a kérdéseket s én egyikre a másik után feleltem. Mond­hatnám játszi könnyedséggel vizsgáz­tam le. Amikor az utolsó kérdésre is megfeleltem, a professzor bejegyzett valamit a könyvébe^ majd felállt, felém tartott és két kézzel megrázta kezemet így szólt: „Most pedig én is gratulálok olimpiai győzelméhez! , Szívből kívánóin hogy hivatása terén [ is olyan sikereket könyveljen el, mint amilyenek az athéni győzelmei vol­tak!” Elérzékenyülten hallgattam a nagy­szerű pedagógus, a kellemetlen, sőt, kíméletlen természetűnek híresztelt professzor megnyilatkozását, amely számomra utat mutatott. Ennek az útmutatásnak a megszívlelése hozta meg_ majdnem három évtizeddel ké­sőbb, a párizsi szellemi olimpián el­ért sikeremet és félszázados építészi tevékenységem gyönyörű jutalmát, az arany-diplomát. Véget Hajós Alfréd: így lettem olimpiai bajnok Újra itthon...

Next

/
Thumbnails
Contents