Tolna Megyei Népújság, 1957. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1957-01-05 / 4. szám
TOI, ARA: 50 FILLER II. ÉVFOLYAM, 4. SZÁM. SZOMBAT, 1957. JANUAR 5. r----------------------^ A MAI SZÄMBAN: Megérkezett Moszkvába az NDK kormányküldöttsége (2. o.) „Mit kezdjünk a 70 millióval ?" (3. O.) v_________________________________y Száztizenöt erőgépet javítottak ki eddig a Tolna megyei gépállomásokon A katonai bíróság halálra ítélt egy fegyverrejtegetőí Decemberben a hideg idők beálltával Tolna megye valamennyi gépállomásán hozzáláttak a gépek fő és folyó javításához. Egyes gépállomások ugyan a termelőszövetkezetek kérésére őszi mélyszántást is végeztek, sőt, vetettek is, de ezek a munkák az azelőtti eredményeknek csak kis hányadát teszik ki. Karácsony és az újévi ünnepek között például 535 kataszteri hold őszi mélyszántást végeztek a megye gépállomásai, s a dal- mandiak 20, a dunaszentgyörgyiek is 20, a pincehelyi gépállomás traktorosai pedig 14 hold őszi kalászost vetettek el az ünnepek között. Annál jobb azonban a gépállomások gépjavítási munkája. A megyében eddig 115 erőgépen végezték el a fő és folyó javítást, s mintegy 110 ekét és több, mint száz más gépet javítottak ki, bár az áramhiány és főleg az erőgépekhez szükséges anyaghiány, különösen a csapágyak hiánya igen nagy nehézségeket okoz a szerelőknek és lakatosoknak. Ezek ellenére is néhány gépállomás a decemberre tervezett javításokat elvégezte, sőt, a várdombi gépállomás a tervezett 12 erőgép helyett 14 erőgép főjavítását végezte el, a traktorok, eke javítási tervét pedig több, mint kétszeresére teljesítette: 12 helyett 25 ekét javított ki. A megye 12 gépállomásán jól szervezetten kezdték meg az év első két hónapjára tervezett erő- és munkagépek javítását is. Február végéig nem kevesebb, mint 417 erőgépnek a fő és folyó javítását kell elvégezniök, de ezenkívül több száz más munkagépet is elő kell készíteniük a tavaszi mezőgazdasági munkák megkezdéséig. A budapesti helyőrség katonai bírósága — mint rögtönítélő bíróság — csütörtökön tárgyalta Szívós Géza polgári egyén, huszonötéves fuvaros, budapesti lakos fegyverrejtegetési bűnügyét. A vádlott október 30-án szerzet! egy géppisztolyt, két töltött tárral. Ezt követően megjelent a budapesti pártbizottság épületének környékén és résztvett a pártbizottság ellen indított fegyveres támadásban. Kihallgatásakor elmondotta hogy az a fegyveres csoport, amelynek tagja Hét és félmillió házépítési kölcsön Mint ismeretes, az állam a rászorulóknak 15—20 évi törlesztésre házépítési, illetve lakóház helyreállítási kölcsönt adott tavaly. Az Országos Takarékpénztár megyei fiókjának a vezetője közölte velünk, hogy ezév- ben is folyósítanak kölcsönt e célra. A kölcsönök iránti kérelmet 354-en adták be tavaly. Az illetékesek a beadott kérelmeket felülvizsgálták, s valamennyit jogosnak találták. Ennek alapján az elmúlt évben 9 millió 200 ezer forintot hagytak jóvá lakóházépítési, illetve helyreállítási kölcsönként. (Ez az árvízkárosultakon kívül van.) 1956. december 31-ig bezárólag 287 házat építettek fel, illetve tataroztak állami kölcsönből, mintegy 7 és félmillió forint értékben. A be nem fejezett építkezéseket rövid időn belül befejezik, melyre a megállapodás értelmében a tavaly megállapított kölcsönt az idén is folyósítja az állam. S a kérelmeknek megfelelően ebben az évben is hasonló feltételek mellett adnak a rászorulóknak házépítési, illetve lakóház helyreállítási kölcsönt. Az abortusz rendeletről tárgyalnak az orvosok Hétfőn délelőtt a megye egészség- ügyi szakemberei, valamint a szülész és nőgyógyász szakorvosok értekezletet tartanak. A megbeszélésen arról lesz szó, hogyan lehetne egy közbevető megoldást találni a jelenleg érvényes abortusz-rendelet módosítására. A rendelet ugyanis messzemenő szabadságot biztosít az anyának, de sérti az orvosok önállóságát és az egészségügyi követelményeknek sem mindenben felel meg. Zavartalanul működik a TTIT A TTIT Tolna megyei szervezete is kénytelen volt az októberi események után átmenetileg szüneteltetni munkáját. A kényszerű szünet azonban csak néhány hétig tartott: november közepén ismét megkezdődtek az ismeretterjesztő előadások, természetesen most már más szellemben, mint a Rákosi-korszak alatt. A TTIT előadói elsősorban az iskolákat keresték fel, ahol vetítettképes előadásaikkal segítették áthidalni a tanításban bekövetkezett kieséseket. Elsősorban Liszt Ferencről hangzott el több előadás, akinek Tolna megyében kettős évfordulója volt: halálának 110. és első szekszárdi hangversenyének pedig 70. évfordulója. Az előadásokon Liszt műveiből is mutattak be hanglemezekről. November folyamán 22 decemberben azonban már 35 előadás zajlott le Tolna megyében. A magyar nyelvű előadások mellett a német lakosság részére több községben németnyelvű előadásokat is rendeztek. Tíz községben emlékeztek meg Heine és Schiller költészetéről s valamennyi helyen nagy tetszéssel fogadták a hosszú évek óta elsőízben német nyelven megszólaló előadót. A bányászoktól függ, hogy a Dunaföldvári Cipész KTSZ tudja-e teljesíteni a bányászat megrendelését. Az október 23-a utáni események komoly válságot idéztek elő a szövetkezeti mozgalomban, most mutatkoznak meg a szövetkezetek szervezésénél előfordult hibák következményei. A kisipari szövetkezetek azonban kiállták a próbát, legfeljebb egy-két szövetkezetnél fordultak elő kilépések. A szövetkezetekbe tömörült kisiparosok tehát megtalálták számításaikat a szövetkezésben. A megye egyik legnagyobb kisipari szövetkezetének, a '"üunaföldvári Cipész KT3Z-nek tagjai pedig azzal büszkélkedhetnek, hogy teljes létszámban megmaradtak, egy tag sem hagyta ott a szövetkezetei. Igaz, hogy az elmúlt évre nem nagyon kap senki sem jövedelemrészesedést, ezt felélték az "év utolsó heteiben, amikor nem tudtak dolgozni, mégis fizettek bért a dolgozóknak. A múlt héten azonban ismét megindult a munka a szövetkezet minden részlegében. A szövetkezet gyártmányai közül az elmúlt években országos hírnévre tett szert a melegvulkanizálással készült gumicsizma. Főként a bányászok szeretik ezt a tartós, strapabíró csizmát. Az első negyedévre tizenötezer pár gumicsizmára érkezett rendelés az ország bányáitól. A bányászat szükségletének kielégítése azonban komoly akadályokba ütközik. A gumicsizma-üzem gépeinek működtetéséhez villamosenergiára van szükség. A szövetkezet je. lenleg csak kevés áramot kap, azt is éjszaka. így csak mintegy harmadrészét tudják előállítani naponta annak a mennyiségnek, amennyi kellene a negyedévi tizenötezer pár gumicsizma legyártásához. A bányászat megrendelésének teljesítése tehát elsősorban magukon a bányászokon múlik. A szövetkezet nyersanyaggal el van látva egészen áprilisig. Munkaerő is rendelkezésre áll. Csak a villamosenergia ellátást kell megjavítani, ami tudvalévő a széntermelés emelkedésétől függ. RobbanOanyag hiány akadályozza a regálozást a Paksi Téglagyárban. A téglagyárakban a tél folyamán az egyik legfontosabb munka a „re- gálozás“, a földkitermelés a tavasz- szal meginduló nyersgyártási idény előkészítéséhez. A munkát a Paksi Téglagyárban is megkezdték. Azonban a földkitermelést nagymértékben akadályozza, hogy nincs robbanóanyag. Ugyanis a helyenként rendkívül kemény, agyagos földet robbantással szokták meglazítani. A gyárban most úgy döntöttek, hogy kapcsolatba lépnek a bányászokkal gyujtózsinórért — amelyből több évre elegendő készlettel rendelkeznek — paxitot kérnek cserébe. Tűrni ©iimeL ©©... A szakszervezet és a munkástanács tevékenysége a Sárközi Állami Gazdaságban Az MSZMP hírei;; A Szekszárd belvárosi alapszerve- p zet a napokban taggyűlést tartott, p ahol a tagság mintegy 80 százaléka megjelent. A taggyűlésen több maii eseményekkel foglalkozó problémát i vitattak meg. f * f A jövő héten a tamási járásban? megalakult MSZMP-szervezetek ak-i tiva ülést tartanak. i * J Szombaton a dombóvári városi t MSZMP intéző bizottsága értekezle-i tét tart a tanácsok és a kereskedelemi1 képviselőinek. Az értekezleten a munl1 kások ellátásáról, a munkástanácsok** feladatairól, a munkástanácsok és a*, pártszervezetek együttműködéséről; | lesz szó. . i * I» Szekszárdon a Megyei Börtön dol-|> gozói a napokban alakították meg ai! pártszervezetet. r. Most valóban „uborkaszezon“ van a Sárközi Állami Gazdaságban. A határban teljesen mozdulatlan minden, az országútról látni az egyik tábla két végében mozdulatlanul álló gőzekét — bizonyára ott is szénhiáuy van — fekete folt csupán a fehér hó- takarón. Csupán a raktár körül van némi mozgás, valamit szállítanak . .. A hangulat kicsit még szilveszter- utáni — igaz viszont, hogy ilyenkor gondolkodik az ember a legtöbbet arról, hogyan és mit hoz az év. Erről beszélgetünk éppen Várhegyi Pállal, a gazdaság ÜB-elnökével. — Milyen munkák vannak most a gazdaságban? — A műhelyekben folyik a szokásos téli javítás, rendes mederben az állattenyésztés, más gyakorlati munkáról aligha beszélhetünk. Azonkívül most folyik az évvégi leltár elkészítése. — Müyen elképzelések vannak a gazdálkodásra nézve, mivel az állami gazdaságok is nagyobb önállóságot kapnak? — Határozott elképzelésünk még nincs. Most még csak tervezgetünk, gondolkodunk, hogyan alakítsuk ki a gazdálkodást. Annyi azonban bizonyos, hogy a legfontosabbnak tartjuk a gazdaság jövedelmezővé tételét. Ehhez természetesen elsősorban a sokat hangoztatott önállóság kell. Gazdaságunk vezetőiben megvan a képesség, és ha teljesen rájuk bízzák a gazdálkodást, sokkal többet tudnak felmutatni. Teljesen meg kell szűnni annak a gyakorlatnak, hogy például öcsényben termeljük meg a lucernát, amikor másutt jobban beválna, vagy Üjberekben a kukoricát. — Ha már az önállóságról van szó, akkor a gazdaságokra kell bízni az adminisztráció kialakítását is, ne abban merüljön ki a gazdaság vezetőinek munkája, hogy ötnapos, tíznapos jelentéseket készítsenek. A felettes szervek ezután inkább csak szakmai tanácsadó szerepet töltsenek be, de ne legyen annyi közbenső szerv se a gazdaságok és a minisztérium között, vagyis vonjanak össze több megyei igazgatóságot. —- A szakszervezet és a munkás- tanács hogyan működnek közre a gazdaság ügyeinek intézésében? — Először is, munkástanács eddig még nem volt — mondja Várhegyi Pál —, így nem lehet sok tapasztalata. Az az elhatározásunk, hogy jó összhangot teremtünk meg a szak- szervezet és a munkástanács között, ez már csak azért is szükséges, mert mi már jobban ismerjük a különböző körülményeket, mint a munkás- tanácsban levő dolgozók, ahogyan éppen a lakáselosztással történt. A munkástanács döntötte el, kik kapjanak most lakást, és ez az elosztás nem a legjobban sikerült. Igaz, nem könnyű eldönteni, mert jónéhány dolgozó lakik távol a gazdaságtól, ugyanakkor itt helyben is sokan még a régi, közös-konyhás cselédlakásokban laknak. Nem túlzók, ha azt mondom, van olyan család, amelyik spájzban lakik. Éppen ezért a munkástanácsnak és a szakszervezetnek egyaránt azon kell tevékenykedni, hogy mielőbb megjavuljon a lakáshelyzet a gazdaságban. ■— Túlságosan sokat még nem lehet a munkástanács tevékenységéről mondani, a munkamódszereket majd a későbbi gyakorlat fogja kialakítani. Mindenesetre, közös erővel sokat tudunk majd változtatni a gazdaságban a gazdálkodás eddigi menetén. volt, az Erkel Színház épületéből tüzelt a pártházra. Ö maga több mint száz lövést adott le. A csoport tagjai, valamint az általa leadott lövések következtében többen meghaltak, illetve megsérültek. Ezt látva a csoport tagjai, a lövöldözést abbahagyták és szétszéledtek, Szívós is hazament és elrejtette fegyverét. 1956. november 4-e után Szívós Géza a Hűvösvölgyben talált két géppisztolyt, négy töltött tárat, hatszáznegyven darab géppisztoly töltényt, kétszázhúsz darab puska lőszert, nyolc élesített kézigránátot és három élesített láng gránátot. A fegyvereket, valamint a nagy- mennyiségű lőszert először a Hűvösvölgyben egy gödörbe rejtette el, később pedig egyik barátja segítségével lakására szállította. A fegyvereket a ház egyik mellék- helyiségébe rejtette el. December 18-án a lakosság bejelentése alapján a rendőrség Szívóst őrizetbe vette, a másnap tartott házkutatás során pedig megtalálták a fegyvereket és a lőszert is. A vádlott, bár tudott a statárium kihirdetéséről, a fegyvereket és a lőszert nem szolgáltatta be. A bíróság Szívós Gézát halálra ítélte, mivel a tanács nem találta kegyelemre méltónak, az ítéletet végrehajtották. Készülnek a csibekeltetésre A Hőgyészi Állami Gazdasághoz tartozó Csernyédi üzemegységben ké_ szülnek az idei csibekeltetésre. — A 60.000 darabos keltetőgép már üzemképes állapotban van, de megkezdték a keltetéshez szükséges tojások összegyűjtését is. Január végén, február elején indul meg az országszerte ismert sárga magyarfajta csibék keltetése, amelynek külön nevezetessége az, hogy az elmúlt évben megrendezett országos versenyen az állami gazdaság tojótyúkjai hozták el az első díjat, évi 250 darabos tojáshozammal. Ugyancsak a hőgyésziek hozták el a máso- jdik díjat is, egyedenként 249 darabos ? tojáshozammal. PANASZLÁDA „Itt az ötfillére, legyen vele boldog!” Így végződött e flegmatikus válasszal zárult az a rövid, de tartalmad diskurzus az egyik nap a szekszárdi háztartási bolt pénztárosával. (Pontosan január 3-án.) S miért? ... Nem mese ez ... gyermek, akarom mondani kérem szépen. Öh én balga, mit tettem? Bevallom, s higyfék el, én még az ellenségemnek is igazat szoktam mondani, súlyos bűnt követtem el. A vásárolt áruk áraként a 11 forint 2 fillért jelző blokk mellé 11 forint 10 fillért tettem le. Jámborul, vagy talán inkább megszokásból vissza is kértem. Hát kérem erre tört ki a vihar. Most már én sem hagytam magam. Hirtelen számolást csináltam: egy vevőnél 8 fillér, száz vevőnél meg ennyi, ezernél meg ennyi, stb., stb. Erre kaptam aztán a „bunkót” a fejemre, illetve lesújtó véleménnyel az öt fillért. Mindenkit, megkövetek, nem azért a néhány fillérért tettem, de az ilyen hang, ez az. ami tűrhetetlen a vevőkkel szemben. (i—e)
