Tolna Megyei Népújság, 1957. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1957-01-31 / 26. szám

1*57. JANUAR 31. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Sikeresen oldja meg feladatait a Gépjavító Vállalat munkástanácsa s«k ár.» esik manapság arról, hogyan dolgozzék a munkástanács, milyen le­gye* annak kapcsolata a pártszervezet­tel. Ne«a könnyű kérdés ez, hiszen a munkástanácsok egészen új szervezetek, a munkások önkormányzati szervezete, de a pártszervezetek is új módon kez­denek dolgozni. A munka összehango­lása nem megy mindenütt zökkenők nél­kül. Gyakorlatuk úgyszólván egyáltalán nincs. A munka során azonban néhány üzemben már kezd kibontakozni a mun­kájuk jellege, vannak bizonyos eredmé- | nyék. A Gépjavító Vállalatnál a munkás- tanács már túl van a kezdeti nehézsé­geken — ezzel azonban nem akarom azt mondani, hogy működésének útján már semmi nehézség sincs. A munkástanács az ellenforardalom ideje alatt nem engedte meg, hogy az üzem tulajdonát képező szerszámokat és egyéb vagyontár­gyakat széthurcolják, nem engedte meg azt sem, hogy a vállalat pén­zét HIetéktelenek felhasználják. Itt nem volt semmiféle „forradalmi pól- lék“. amelyet most le kellene vonni a dolgozók fizetéséből. A munkástanács tehát védte a nép vagyonát. Jelen körül­mények között is igyekszik a törvényes­ség szigorú szabályait betartani munkája során. A munkástanács — a munkások ön- kormányzati szerve — az előbb említet­tek mellett a dolgozók egyik évek óta húzódó problémáját oldotta meg. r . Megszüntette az igazságtalan bére­zési besorolásokat és helyette újat, a vállalat helyzetének legmegfele­lőbb bérezési formát, a darabbére­zést vezette be. Az órabér egyik módosított formáját alkalmazzák, amely egyben ösztönző a termelés emelésére is. Az új bérezés megállapítása során fe­lülvizsgálták valamennyi dolgozó ter­melőmunkáját: megkérdezték a brigád­vezetőt és a művezetőt, hogy milyen órabér-besorolást alkalmazna az illető dolgozónál. Amikor így kikérték a véle­ményeket. akkor ült csak össze a mun­kástanács és a javaslatok alapján, azo­kat figyelembevéve hozta meg a besoro­lásról a határozatát. Amint a vállalat igazgatójától és mun­kástanács elnökétől értesültünk, a termelésben nincs lényeges visz- szaesés, sőt csaknem elérték már az október előtti termelési színvona­lat. A januári termelési tervüket is teljesítik. A teljesítménybérezésről történő át­állást egyesek igyekeztek felhasználni sa­ját céljaikra. Ügy vélték, hogy most már elegendő a munkaidőt eltölteni az üzem­ben, az órabért úgyis megkapják. Nos, a munkástanács ezekkel szemben is fel­lépett, többek között a munkástanács egyik tagjának órabérét is csökkentette, mert nem törődött azzal, hogy milyen munka kerül ki a kezéből, a mennyiség­gel sem törődött. Az üzemben ezt úgy hívják, hogy egész nap lógott. A vállalat gazdaságossága sem meg­vetendő szempont. Az új bérezési elv szerint azonban a dolgozók érdekeitek abban, hogy a vállalat teljesítse tervét. Ettől te­szi ugyanis függővé a munkás- tanács, hogy lesz-e prémium. A fizikai munkásokat a munkástanács havonta premizálja. A prémium összege a kereset 10 százaléka, — nem is meg­vetendő összeg! A premizálást a bér­alapból biztosítják. Nem kaphat azon­ban mindenki prémiumot, néhány ki­záró intézkedést is hoztak. Az, aki iga­zolatlanul hiányzott vagy késett, a gé­pét hanyagul kezelte, vagy hanyagság­ból géptörés következett be — nem kap­hat prémiumot. A munkástanács a bérezést — az ed­digi tapasztalatok szerint — jól oldotta meg. Számos olyan körülményt vett fi­gyelembe, amelyek betartásával és be­tartatásával a vállalatot nyereségessé te­hetik. Ezzel azonban ki is merül a fel­sorolás. Nemigen tett ennél egyebet még a munkástanács. Az eddigi tapasztalatok szerint a munkástanács számos tagja passzív az önkormányzati szerv munkájá­val szemben. A munkástanács pedig sok jó kezdemé­nyezésre lenne képes, hiszen a vállalat minden rétege — kivéve a műszakia­kat — képviselve van. Kiváló szak­emberek vannak a munkástanácsban. A vállalat igazgatója, Gyulay József elv­társ, valamint Steib József, a munkás- tanács elnöke szerint a passzivitásnak két oka van. Az egyik: a munkások az elmúlt évtizedben nem kapcsolódtak be ténylegesen az üzemek, vállalatok irá­nyításába, nincs gyakorlatuk, tapasztala­tuk. A másik ok pedig — és vélemé­nyünk szerint ez a fő ok — nem tudják, mit kell tenniök. Ez utóbbiak ellenére sem lehet pasz- szívnak értékelni a munkástanács tevé­kenységét, mert rövid egy-két hónap alatt olyan problémát oldott meg sikeresen, amely évek óta sok gondot okozott az üzem minden dolgozójának. Az üzemben megalakult a pártszerve­zet. A munkástanács elnöke ezzel kap­csolatban a következőket mondotta: — üzemünkben az MDP-nek a dol­gozók legjobbjai voltak a tagjai. Igen sokat segítettek az elmúlt időkben, fő­leg akkor, ha a tervteljesítésben volt le­maradás. Érezhető volt a kommunisták munkája. Meg kell mondani, hogy a volt MDP-tagok most is becsületesen helyt állnak a termelésben. Nekünk ezentúl is szükségünk lesz az üzemi pártszervezetre, a mun­kástanács támaszkodni kíván mun­kájára, várja segítségét. Arra kér­jük a pártszervezetet, hogy a törvé­nyesség betartásával hozott hatá­rozatainkat segítse megvalósítani. Végezzenek politikai munkát ennek érdekében. A munkástanács hiába várja egyelőre még a pártszervezet segítségét, mert je­lenleg sorainak rendezésével van elfog­lalva, ez köti le erejét De a kívánt se­gítség nem maradhat sokáig el, mert a gazdasági feladatok helyes megoldásához szükség van többek között a pártszerve­zet politikai munkájára is. , Pártnapok a megyében BELEGS KA l Az elmúlt napokban szerte a me­gyében pártnapokra gyűltek össze a falvak kommunistái és pártonkívüli dolgozói egyrészt, hogy az előadók segítségevei tájékozódjanak a nem­zetközi és belpolitikai helyzetről, hi­teles valódi képet kapjanak az októ­ber 23-át megelőző és az utána kö­vetkező eseményekről, valamint meg­beszéljék a helyi problémákat, a ki­bontakozás módját. Az alábbiakban röviden néhány ilyen pártnapról adunk hírt. IREGSZEMCSÉN körülbelül 100-an vettek részt a párt­napon, többségükben egyénileg dol­gozó parasztok. Legfőbb jellemző az volt, hogy a felszólalók őszintén s bátran, határozottan vetették fel problémáikat. Természetesen itt is, a vita központjában, a falut érdeklő problémák állottak. Szó esett a ter­melőszövetkezeti mozgalomról is. és itt különösen az önkéntesség elvének szigorú betartását hangsúlyozták a felszólalók. Mindjárt arról is érdek­lődtek, hogyan lehetne megszervezni például a sertéshizlalási társulást és milyen előnyökkel járna az. Ugyan­csak nagy érdeklődés van a dolgozó parasztok között a tejszövetkezet meg alakítása iránt. Arról is beszéltek, hogy engedélyez zék a dolgozó parasztóknak, hogy ket- ten-hárman közösen vehessenek gé­peket. Helyeselték a kormány hatá­rozatát, amely arra irányul, hogy mezőgazdaságunk a belterjesség irá­nyában fejlődjön. Egyúttal azonban panaszkodtak amiatt is hogy a napra forgó beadása után járó kedvezmé­nyeket még mindig nem kapták meg. Mindent egybevetve a pártnap han­gulata igen aktív, harcos, őszinte volt. Megmutatkozott, hogy elég nagy érdeklődés van a helyi problémák megoldása iránt. Meg kell jegyezni azonban, hogy annál kevesebb érdek, lődés volt az egész országot érintő kérdések felvetésében. Azt azonban mindnyájan megállapították, hogy igen helyes, ha a megye, a járás ve­zetői mind sűrűbben látogatják a falvakat, s beszélgetnek a dolgozók­kal. községben, annak ellenére, hogy szer­vezési hibák történtek, megtartották a pártnapot. A hozzászólók általában elítélték az október 23-a utáni ellen- forradalmi eseményeket. Többen be­széltek arról, hogy ‘egyesek, bármeny­nyire nem jó véleménnyel voltak ed­dig a dolgozó parasztságról, mennyire tévedtek. A dolgozó parasztság meg­cáfolta ezt azzal, nem állt az ellenfor­radalmárok oldalára, nem sztrájkolt, végezte a betakarítási és vetési mun­kákat. Ezenkívül számos, a község dolgo­zóit sérelmesen érintő problémát is felvetettek. Többek között kérték például, hogy a földfőkönyvet a leg­rövidebb időn belül a községben és ne a járásnál tartsák. GYULAJ községben a pártnap megkezdése előtt, melyet a moziban tartottak meg filmet vetítettek a megjelenteknek. Az utána megtartott bevezető előadás után a megjelentek több kérdést in­téztek az előadóhoz. Legtöbbjét a földrendezéssel kapcsolatban, hiszen lassan itt lesz az ideje a szántásnak, vetésnek. Szeretnék azt is, ha az erdőtelkességet minél előbb rendez­nék és azt igazságosan osztanák fel, természetesen a kulákokat kizárva. Nem véletlen ez a hangulat, mert ál­talános tapasztalat Gyulaj községben, tekintettel arra, hogy sok kulák volt és van is akiknek házát nagyrészt jogosan államosították az elmúlt évek ben, de az október 23-i események után ezek önkényesen jogtalanul ezeket az épületeket visszafoglalták, s a bent lakó lakosokat kilakoltatták. Ez különösen nagy mértékben érinti a volt termelőszövetkezeti tagokat és amellett nagyban hozzájárult a ter­melőszövetkezetek feloszlatásához is, akadályozza az új termelőszövetkezet tek megszervezését. Az előadó a tapasztalatokat a me­gyei tanács tudomására hozta intéz­kedés végett. „A legfelsőbb fórum66 Nem árulunk el titkot, ha azt mondjuk: Tolnanémediben van egy nem híva alos tengely, amely körül a község pletykái és hiva alos ügyei forog­nak. ízlés szerint nevezhető ez italboltnak, kocsmának, ivónak, vagy éppen asszonyszomorítónak. Ez a legfelsőbb fórum, itt mindenről lehet hallani, itt minden megtörténhet. Arról már írtunk, hogy a kocsmában tárgyalják meg a tsz ügyeit, de arról még nem, hogy ebben a nagyhírű szeszszanatóriumban már adói is szed ek. A dolog úgy történt hogy azokban az október 23-a előtti idők­ben, amikor még sört is lehetett innit Gyarmati Vince a falu „adós”- embere (már mint adóügyekkel foglalkozó embere) betévedt az italbolt­ba egy pohár sörre. A mindig tréfás és nagyhangú Szabó József kőműves rákiáVott: ,,Mi az, te is bejöttél, gyere már ide, mennyi adót fizessek?" Most azonban más fordulatot veit o-z ügy, mini várni lehetett volna. Gyarmati nyugodtan, mosolyogva elővette a blokkot, meg a ceruzát és amíg elfo- gyasz otiák a szokásos sörmennyiséget — tréfából-e, vagy komolyan, azt nem lehet tudni — Szabó József 300 forint adót kifizetett. Ez a történet igaz és megmagyarázza, miért megy még most is vi­szonylag jól az adófizetés Tolnanémedin. A község lakói 75—80 százalé­kát kifizet ék az elmúlt évi adónak. Az utóbbi években úgyszólván nem vök: ebben a faluban végrehajtás ami — valljuk be — sok helyen nem a ritkább esetek közé tartozott. — Akivel én szép szóval nem boldogulok, azzal végrehajtással sem boldogul más — mond a egyszer Gyarmati Vince és ez az alapvető magyarázata annak, hogy kéthónapos kiesés elle_ nére miért kevés mégis Tolnanémediben az adóhátralék. Ez tsz igazság... Őszintén mondhatjuk, mostaná. ban nem szűkölködhetünk a külön­féle rendeletekben, határozatokban. Jelenj meS egymásután rendelet annyi hogy bőven lehet válogatni köztük. Persze a jóból is megárt a sok. mondják sokan, és közöttük a tolnanémediek. A pár héttel ezelőtt megjelent rendeletek egyike arról szólt, hogy a tsz-tagok a termelő- szövetkezetből kivitj háztájiban tartott állat árát egy év múlva kö­telesek kifizetni. A bankban pedig arról hallottak a tolnanémedi Uj Élet Termelőszövetkezet tagjai, — hogy a felszólítástól számított 15 napon belül kell fizetni. Itt valami nincs rendjén gondolták ők és fel­keresték a gyönki járás tanacs el­nökét, Márton Andrást, hogy vá­laszt kérjenek. — Én egy tehenet vittem — mon­dotta Horváth György, a tsz elnöke — és 5000 forintra értékeltük. Ha nekem ezt 15 napon belül kj kell fizetnem, akkor szélnek eresztem a Riskát, de nekem nem kell. — Figyeljetek csak ide, itt vala­mi félreértés van — szólt Márton András. — Az a rendelet, amely arról szól, hogy a kivitt értékeket 15 napon belül kell visszatéríteni, csak azokra a tagokra vonatkozik, akik végleg a kilépés mellett dön­töttek. A maguk tsz-e feloszlott, de újjáalakult tehát a tsz-tagok ma­radtak. — A kilépett tagok követelik a szántó és vetésterületet, itt mi az eljárás — kérdezte az elnök. — A közgyűlés döntse el, hogy melyik táblákon kívánnak tovább gazdálkodni és melyik részből ad­nak a kilépőknek. Természetes, hogy a kilépő tagok csak annyi szántó és vetésterületet vihetnek ki, amennyit behoztak. Tehát nem a vetésterület meghatározott százalé­kán kapják meg hanem csak any­uját. amennyit behoztak. — Még egy kérdésem lenne. Fel­oszlott a Felszabadulás Termelő- szövetkezet, azok betagosított terü­leteit szeretnénk átvenni, s azon gazdálkodni. A kérdés most az, hogy a Felszabadulás Tsz volt tag­jainak jogos földigényeit honnét elégítik ki. — Természetes és okos elhatáro­zás, hogy a betagosított területen az Uj Élet Tsz tagjai gazdálkodjanak. A Felszabadulás Tsz tagjai pedig a földalapból lesznek kielégítve, ha pedig az nem elég akkor a tábla szélén hasítanak ki. — így már megértjük, így már másképpen néz kj a helyzet. Szentgálpusztai Szabadság Tsz: 3485 kiló tej egy tehén évi hozama Azzal a kéréssel fordultunk Krisz­tián Lászlóhoz, a megyej mezőgazda- sági igazgatóság törzs tenyésztő főállat tenyésztőjéhez, hogy nyilatkozzon la­punk munkatársának a törzskönyvi ellenőrzés alatt lévő tehenészetekről. — Az elmúlt években 23 termelő- szövetkezetünk volt, ahol kiváló egye dekből álló tehenészeteket alakítot­tunk ki. Az októberi események ha. tására több tsz feloszlott, így 15 tsz-t számolhatunk, ahol hiánytalanul meg van a törzsállomány. — Elért eredményeinkről azt mond hatjuk, hogy kielégítőek, míg 1955- ben 6 tenyészet volt 3000 kilón felüli, addig az elmúlt évben ez a szám 8-ra emelkedett. A legjobb eredményt a feloszlott Zomba-Szentgái pusztai Szabadság Tsz tagjai értek el. Az egy tehénre eső tejtermelésük 3485 kiló volt. Második a rongsorban a feloszlott de újjáalakult madocsai tsz ahol az átlag 3406 kiló volt. De szép eredményeket értek el a fácán- kerti Vörös Hajnal, a zombai Béke, a bonyhádi (volt) Szabad Föld, a szek­szárdi Béke és a dombóvári Rákóczi Termelőszövetkezetek tehenészetei­ben is. — Reméljük, hogy az eredménye­ket fokozni tudjuk annál is inkább, mivel takarmány bőven van az első zöldig, bár némi hiány mutatkozik főleg fehérje abraktakarmányban. Megverte a tanácselnököt — őrizette vették László Albert, Mőcsény, Béke-utca 33. szám alatti lakos, 28-án reggel megverte Szűcs Gáspár helyi tanács­elnököt, mert 1955-ben, amikor ki.é. pett a termelőszövetkezetből, q föld­jét nem a tagosított táblábój adta ki, hanem a tartalékterületből. László Albertet a rendőrség őrizetbe vette. HÍREK — ÜJ ÜZLET nyílik rövidesen Si- montornyán. A földművesszövetkezel körülbelül két hét múlva Vas- és Mező- gazdasági Kisgép Szaküzlettel bővíti üz­lethálózatát. Mivel a környéken hasonló szaküzlet nincs, az új bolt a környező falvaknak és a simontornyai földműves- szövetkezetnek egyaránt hasznos lesz. — HETVENHÉT új város létesült az elmúlt három év alatt a Szovjetunióban. 1954-ben 1515 volt a szovjet ''árosok száma. 1956-ban pedig már 1592. Ezen­kívül még igen sok lakótelepet is épí­tenek. — RENDŐRSÉGI KÖZLEMÉNY. A rendőrség közli a lakossággal, hogy a kijárási tilalom továbbra is tart. Akit a kijárási tilalom életbelépése után az ut­cán találnak és nem tudja kellően meg­indokolni az utcán tartózkodásának okát, azt beviszik a rendőrségre és csak xeg- gel engedik szabadon. — AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK lakos­sága újév napján 00.00 órakor majdnem elérte a 169.6 millió főt. Ezt a számot az amerikai népszámlálási hivatal adta meg különböző jelentések és becslések alapján. A hivatal szerint az Egyesült Államok lakosságának száma Í2 má- sodpercenkint egy fővel emelkedik. — KEDDEN ADTÁK ÄT Tolnanéme­din a Tolnai Szeszipari Vállalat egyik szeszfőzdéjét a tanácsnak. A szeszfőzdére szövetkezeti kezelés alapján 136 gazda is igényt tart. A helyi tanács végrehajtó bizottsága rövidesen dönt a szeszfőzde sorsáról. — A FÖÉLELMEZÉSI CIKKEKRŐL elsősorban a baráti államok segítségével az elkövetkezendő hónapokra biztosítot­ták az ország lakosságának ellátását. Ed­dig már 800 vagon húst és 50 vagonnyi baromfit tároltak. Kielégítő lesz a ke­nyérellátás is. — KÉT SZIÁMI IKRET sikeresen elválasztottak a Maryland-állambeli Bet- hesda országos egészségügyi intézetben: A műtétet két négyhónapos gyereken hajtották végre. Az ikrek homlokukkal voltak összenőve, s a műtét óta, amely nem sértette meg az agyat, mindkét gyermek szépen fejlődik. — MEGALAKULT a Vendéglátóipari Országos Szövetkezeti Központ. Az új szerv felvásárolja a bor és egyéb szesz­féléket, ezeket tárolja, palackozza és a földművesszövetkezeti nagykereskedelmi hálózat útján forgalomba hozza. — ELLOPTAK Szentes Mária majosi kereskedősegéd kerékpárját január 25-én a bonyhádi Béke-szálló udvarából. A rendőrség megindította a nyomozást. — KÉT VAGON PÉTISO és több má­zsa kálisó érkezett az elmúlt napokban Bátaszékre.

Next

/
Thumbnails
Contents