Tolna Megyei Népújság, 1957. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1957-01-29 / 24. szám

KEDD, 1957. JANUÁR 29. Szalad a villanyodé 22 családdal, mintegy SO taggal újjáalakult az aparhanti Felszabadulás Termelőszövetkezet Az ellenforradalom erőszakos és kényszerítő hatására november köze­pén feloszlott Aparhantcn mindkét termelőszövetkezet: A Március 15 és a Felszabadulás is. A tagok egy része azóta már sokszor próbálkozott a két igen gazdag termelőszövetkezet újra­alakításával, de a fenyegetések és durva hangok visszavonulásra kény­szerítették a volt tsz-tagokat. Külön nagy rémületben tartotta a falut a volt begyűjtési megbízott, Komjáthi Lajos, aki az elmúlt három hónap alatti rémtetteivel „tisztára“ mosta magát a begyűj­tési lelkiismeretl^nség tetteitől. A beadási kötelezettséget ugyanis kö­nyörtelenül behajtotta a községben, amiért havonta rendszeresen premi­zálták őket. Most, hogy régi lelkiis­meretlenségét kisebbítse a tsz leg­nagyobb ellensége lett. Bár apja a Március 15 tagja volt s neki volt a legnagyobb jövedelme — kb. 70 000 forintot kapott az elmúlt évben, a fiatal Komjáthi mégis tsz legnagyobb ellensége lett. Az ellenforradalom idején megjelent a tsz-ben, intézke­dett mindent szétoszttatott és erősza­koskodott a tagokkal. S hogy a népi demokratikus hatalommal szembeni gyűlöletét beigazolja a községi bolt­ban petróleumot is vásárolt, hogy a könyvtárban levő szovjet és haladó irodalmat elégesse. nosságra döntésüket minél előbb. Ellenkező esetben én és társáim fo­gunk intézkedni az ön és társainak görcsös ragaszkodásai ellen, de azt hiszem, nem nagy előnnyel fog járni az önök számára. Mielőbbi intézkedést figyeli: Magyar Nép jobb életéért harcoló társaság/ Ilyen előzmények után a mun­kás-paraszt hatalom melletti bá­tor helytállás volt az aparhanti — Felszabadulás — termelőszö­vetkezet volt tagjainak szombat délutáni alakuló gyűlése, amelyen 22 család mintegy 50 taggal hatá­rozott újból a szövetkezeti gaz­dálkodás mellett. Az újra alakult termelőszövetkezet most igen jó anyagi és gazdasági föl­tételek mellett kezd. 1952-ben 3 te­hénnel kezdtek, ma 84 igen szép szarvasmarhájuk van. A megalakulás első napján 4 szép lovat vettek, de van tehergépkocsijuk és traktoruk is Van elég takarmány, megvannak a gazdasági épületek is. Egy hónap múlva már hízott sertéseket bocsájta- nak áruba, s az első naptól kezdve tudnak előleget is adni a tagoknak. A Felszabadulás tsz több mint 900 holdas gazdasága tehát egy tagban maradt. Vasárnap délután már az első ve­zetőségi ülést is megtartották, ez azonban merőben különbözött a régi ülésektől. A három vezetőtagon kí­vül mintegy tízen jelentek meg az ülésen, s közösen vitatták meg a gaz­dasági élet megindulását. Különösen a háztáji föld körül volt néhány ja­vaslat. Az egyik a munkaegység ará­nyában való háztáji részesedést ja­vasolta a többség azonban inkább az előre megadott háztáji föld mellett foglalt állást. Sok szó esett a kiöregedett tagok sorsáról, a szülési, a házasságkötési és halálozáskor biztosítandó gyorsse­gélyről is. A Felszabadulás Tsz szombati meg­alakulása után, vasárnap estig újabb 4 család írta alá utólagosan az újra- alakulási jegyzőkönyvet. Az aparhanti termelőszövetkezet­tel együtt Tolna megyében most már az ötvenedik feloszlott ter­melőszövetkezet alakult újjá. Nagy Ferenc Negyvenöt konfekciós bedolgozó részére szabják a különböző ruha­anyagokat a Szekszárdi Kézműipari Vállalat szabászműhelyében. A kor­szerű villany-ollóval egyszerre — az anyagok vastagságától függően — ötven-hatvan különböző színű, de egy mintájú ruhának anyagát szabják ki. Képünkön: Benke Ferenc szabász és Tischler János diszpécser munka köz ben. Két tej szövetkezet alakult vasárnap Tolna megyéken Tengelici Petőfi Tsz : 678 090 forint készpénzt osztottak A tengelici Petőfi Termelőszövet­kezet tagsága szombaton közgyűlés­re jött össze ,ahol ünnepélyes keretek között 670.000 forint készpénzt osz­tottak kj a tagoknak a munkaegysé. gekre. A tagság készpénz részesedé­se munkaegységenként 15 forint volt, míg a múlt év november és decem­ber hónapjaiban elért munkaegy­ségre — munkaegységenként — 29 forint jutott. Major Péter és csa­ládja például 15.000 Boricza Péter pedig 12.000 forintot kapott. Hosnyánszky János, a szövetkezet elnöke arról is beszámolt, hogy ter­melőszövetkezetük ebben a gazda­sági évben kevesebb földön 1740 hol- j dón gazdálkodik azért, mert a külső | üzemegységekben önálló íermelőszö- ! vetkezetek alakultak más név alatt. Jelenleg 152 családja és 237 tagja van j a szövetkezetnek. Az országosan is híres tengelici Petőfi Termelőszövet- j kezeiből mindössze 14 család lépett ki. A végleges zárszámadás még nem történt meg éppen ezért előre annyit mondhatunk, hogy a tagok egy munkaegységre eső készpénz részese­dése 18—20 forint között lesz. A közgyűlés hajnalig tartó mulat­sággal végződött, ahol fiatalok, s öre­gek egyaránt jól érezték magukat. íi. ÉVFOLYASÜ 24. SZÁM. Az aparhanti ellenforradalomnak László Ferenc volt a másik főve­zére, aki október 23-ig a földművesszövet­kezet alkalmazottja volt. Október vé­gén azonban megjelent a faluban s átvette a község irányítását. A két tsz elnökét éjfélkor és délben több­ször végigkísértette, hasonszőrű fegy­vereseivel a falu főutcáján, csak azért, hogy gúnyt űzzön belőlük. De az aparhanti ellenforradalmi gárda november 4. után sem nyugo­dott meg. November 16-án László Fe­renc szövegezésével egy fenyegető le­velet küldtek a két tsz elnöknek, amelyben többi között a következőket írták. „Felkérem én és társaim nevé­ben, hogy a tsz-ből kikívánkozó gazdáknak adjon meg minden lehe­tőséget, hogy egyénileg folytathas­sák gazdálkodásukat és a nekik járó jövedelmet és ingatlant bo- csájtsa rendelkezésükre. Továbbiakban felkérem, hogy a levél tartalmát gondolják ét és hozzák a tsz közgyűlésen nyiivá­•• Ötvenhétezer tonna felett A Nehézipari Minisztérium jelenti: A szénbányászat január 26-án is­mét növelte napi teljesítményét. Amennyiben 57 309 tonna szenet ter­melt, kimagasló teljesítményt nyúj­tottak a nógrádi tröszt bányászai, akik csupán 340 tonna szénnel ter­meltek kevesebbet' mint amennyi az ok tóber 23-a előtti tervszám volt. Ezen a napon az első három helyet a nóg­rádi, a középdunántúli és a tatabá­nyai szénbányászati tröszt dolgozói szerezték meg maguknak. Több tröszt — különösen Komló, Középdunántúl és Tatabánya — területén az utak sí­kosak voltak, így a munkásjáratok részben nem érkeztek meg, részben késtek. Gyakori volt az is, hogy a bá­nyászok csupán gyalogosan tudták megközelíteni munkahelyeiket. A Tolna megyei parasztok régi ér­tékesítési szövetkezetei a tejszövetke­zetek amelyeket az 1949-es államosí­tási rendeletek szüntettek meg. egy­más után jelentik be újraalakulási szándékukat a Megyei Szövetkezetek Központjában, ahonnét a legmesz- szebbmenő támogatást kapják a gaz­dák. Vasárnap például Szakályon ala­kult újjá 49-ben feloszlatott tejszö­vetkezet. Előzőleg 64-en kérelmezték a szö­vetkezet újraalakítását, de az alakuló gyűlésen több mint 100 tehéntartó gazda jelent meg, s a megalakulás után igen sokan léptek még be a tejszövetkezetbe. Az alakuló ülés elfogadta a tejszö­vetkezet alapszabályait, majd megvá­lasztotta 6 tagú igazgatóságát és a 6 tagú felügyelőbizottságát. A felszóla­lások során Kovács György gazda el­mondotta, hogy egy tehéntől naponta 12 liter 44 százalékos zsírtartalmú te­jet adott át: a begyűjtőhelyen, de sem savót, sem korpát nem kapott soha a tejfeldolgozó üzemtől. Több kérdésre válaszolva, Nika Károly a MÉSZÖV küldötte elmon­dotta, hogy most. miután a tejszövet- kezet megalakult, a szövetkezetbe tö­mörült gazdák saját maguk határoz­nak a tej értékesítéséről, s nemcsak a soványtejet vagy a sa­vót kapják vissza, hanem min­den eladott liter tej után 20 deka ingyenesen juttatott korpát is kell a gazdáknak kapniok. De a tejszövetkezet már közvetlen kapcsolatba léphet az ország külön­böző növényolajipari üzemeivel is, különféle jó takarmányt jelentő mel­léktermékek méltányos megvásárlása céljából. Kemény János idős parasztember, a tejszövetkezet megalakításának egyik szorgalmazója 1938-ban 2 héten át tanulmányozta a dániai szövetke­Ä Népművészeti Intézet ismét felvette a kapcsolatot a Tolna megyei népi együttesekkel A Népművészeti Intézet az elmúlt években sok segítséget nyújtott a Tolna megyei népi együtteseknek s közülük nem egy így jutott országos hírnévhez. Ugyanakkor azonban több panasz is merült fel a Népművészeti Intézet munkája ellen: Kevés és csak a jó csoportokat patronálta, többen pedig azt kifogásolták, hogy az inté­zet működése a népi együtteseket éppen népi jellegüktől fosztotta meg, mert az eredeti népi táncok helyett balettet akartak meghonosítani az együttesekben. A felmerült panaszok ellenére a Népművészeti Intézet hasznos mun­kát végzett az elmúlt években s az intézet szakemberei most ismét fel­vették a kapcsolatot a legjobb Tolna megyei népi együttesekkel. A megye hat legjobb együttesét keresik fel, első sorban a sárközi csoportokat, vala­mint a sióagárdi népi együttest s kö­zös programot dolgoznak ki. Ennek keretében a Népművészeti Intézet a népművészet különböző ágaiban szak embereket küld az együttesekhez s elsősorban a népdalgyüjtő munkáju­kat, valamint műsoruk összeállítását segíti elő természetesen meghagy­va az együttesek teljes önállóságát. Áz Iregszemcsei Kísérleti Gazdaságban az idén megkezdik a pektin és a karotin gyártását Az iregszemcsei Kísérleti Gazda­ságban az elmúlt évek során eredmé­nyes kísérletek folytak a pektin és a karotin előállítására. A gazdaságnak az a célja, hogy ne csak termékeket, hanem mezőgazdasági félkész és kész árut is tudjon termelni, ezért kezd­ték meg az üzemek vertikális kiépí­tését. amelynek első eredménye a rövidesen elkészülő üzem lesz. A kísérletek megállapították, hogy a napraforgó tányérjából, amit eddig mint értéktelent eldobtak, értékes pektint, vagy erjesztés­sel alkoholt tudnak előállítani. A sárgarépából pedig a gyógyászat­ban fontos kristályos karctint tudjál: előállítani, amelynek mellékterméke ugyancsak felhasználható, mert mű­méz, mézetető cukor és alkohol elő­állítására alkalmas. A kísérleti eredmények szerint a most létesülő üzemben már az idén 15 kiló kristályos karotint (A vitamint), 90 mázsa mézet és 40—45 kiló ipari pektint állíta­nak elő. Ugyanakkor az üzem alkalmas lesz arra, hogy a különböző mezőgazdasá­gi hulladékot is feldolgozza. Száraz desztillációval az idén 30 vagon hul­ladékot hasznosítanak. A kísérletek szerint egy mázsa hulladékból 30 kiló faszenet, 28 kiló fakátrányt, 30 kiló gázvizet és nagyobb mennyiségű égethető fagázt állíthatnak elő. Az új iregszemcsei üzem építése már befejezés előtt áll. A 350 000 fo­rintos beruházással épülő mezőgazda- sági üzem, az előzetes számítások sze­rint, már az első évben csak a karotin előállításával közel 300 000 forintos hasznot jelent, a terv azonban az. hogy az elkövetkező években jelentő­sen kibővítsék mind a karotin, mind a pektin gyártását. zetek tevékenységét. Errol szórva töb­bi között elmondotta, hogy a dán pa­raszt különös nagy gondot fordít az állatállományának kialakítására. — Dániában a kiselejtezett borja­kat és teheneket felhizlalva értékesí­tették, állandóan a legjobban tejelő tehéntörzset alakították ki Nálunk is így lesz_ ha így akarjuk, hisz Tolna megye mindig a legtöbb és legízle— tesebb tejet adta az államnak. Ezt a jó hírnevet a legjobb állatállomány ki nevelésével visszaszerezzük a tej- szövetkezeten belül. Ugyancsak vasárnap alakították újjá tejszövetkezetüket a mado- csai gazdák is. Itt több mint 150 tehéntartó gazda kérte a szövetkezet megalakítását. El­mondották, hogy valamikor igen gaz . dag, szarvasmarha állománya volt Madccsának, de amióta a községi le­gelőt „tanuló“ reptérnek és birka le gelőnek kisajátították, közel egyhar- madával csökkent a tehénállomány. A tej szövetkezet megalakításává1 egyidőben a szövetkezet régi épületét és berendezéseit, de a legelőnek is a gazdák számára való visszajuttatá­sát kérték a madocsai parasztok. A vasárnap alakult 2 tejszövetke­zettel együtt most már tíz tejszövet­kezet kezdte meg a munkáját Tolna megyében. N.

Next

/
Thumbnails
Contents