Tolna Megyei Népújság, 1956. december (13. évfolyam, 281-306. szám)
1956-12-12 / 290. szám
TT 4 ARA: 50 FILLÉR. XIII. ÉVFOLYAM, 290. SZÁM SZERDA, 1956. DECEMBER 12. Tolnai iit Egyotomi Könyvtár 9 r w A MAGYAK SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ÉS A TANÁCSOK LAPJA V. A MAI SZAMBÁN: Á statárium (2. o.) Válasz a kistormásiaknak (3. o.) Á megyei labdarúgóbajnokságról (4. o.) J Á forradalmi munkás-paraszt kormány nyilatkozata az egyes rendkívüli intézkedésekkel kapcsolatban A forradalmi munkás-paraszt kormány a népköztársaság további vé- delme, a törvényes rend további biztosítása érdekében és a dolgozó nép érdekéi védelmében egyes rendkívüli intézkedéseket hozott. Ezeket a rend. kívüli intézkedéseket az alábbi okok és körülmények tették szükségessé. Az ellenforradalom nem mondott le aljas céljai megvalósításáról A forradalmi munkás-paraszt kormány november 4-e óta határozott intézkedéseket tett az ellenforradalom fegyveres erőinek szétverésére, politikai befolyásának elszigetelésére, a termelőmunka megindítására és zavartalan folytatására, a törvényes rend helyreállítására és a lakosság nyugalmának biztosítására. Ezek az intézkedések, valamint karhatalmi szerveink megerősödése és határozott fellépése az ellenforradalmi erőkkel szemben, a budapesti munkásság tüntetése a törvényes rend helyreállítása mellett, gyűlöletet és elkeseredést váltottak ki az ellenforradalmi erők soraiból. Az ellenforradalom eddig elszenvedett veresége után sem mondott le aljas céljai megvalósításáról. Nem törődve dolgozó népünk azon óhajával, hogy minél előbb helyreálljon országunkban a törvényes rend és mindenütt zavartalanul folyjon a termelő munka, újabb és újabb támadásokkal kísérletezik. Fegyvertárában változatlanul ott található a rémhírterjesztés, a terror, a sztrájkra való felhívás, és az újabb fegyveres provokáció. December 4-én például Budapest egyes helyein nőtüntetéseket szerveztek. A tüntetésben résztvevő nőket a Hősök teréről a Kossuth Lajos-szo- borhoz akarták felvonultatni. Körülbelül 150 főnyi tüntető tömeg el is jutott az Alkotmány utcán keresztül a Kossuth Lajos térig, ahol karhatalmi alakulataink oszlásra szólították fel őket. Már ezt megelőzően karhatalmi alakulataink észrevették, hogy a Kossuth-szoborral szemben levő Kúria épületének padlásablakaiban az ellenforradalmi provokátorok gépfegyver-tüzelőállásokat létesítettek azzal a gálád céllal, hogy az általuk megszervezett tüntetés részvevői között ők maguk vérfürdőt rendezzenek, és a r történtekért a kormányra hárítsák a felelősséget. Provokációk vidéken Pontosan ugyanilyen recept szerint s ugyanazzal az aljas céllal szerveztek tüntetést december 8-án Salgó turjánban ,ahol, sajnos, a provokáció részben már sikerült. Azon a címen, hogy az ugyanaz nap reggel őrizetbe vett Gál Lajos kisterenyei lakost, aki demokráciaellenes röpcédulákat terjesztett a bányászok között sztrájk ra uszított és Vicián -Tibor szupataki lakost, aki a népköztársaság elleni fegyveres szervezkedés miatt 12 évi börtönre volt ítélve, ki akarják szabadítani, tüntetést szerveztek a rendőrség ellen. Erőszakkal hajtották ki az üzemekből a dolgozókat. A főkapitányság és a megyei tanács előtt így összegyűlt tömegre s a karhatalom tagjaira az ellenforradalmi provokátorok golyószórókból és géppisztolyokból tüzet nyitottak és kézigránátokat dobáltak. E provokációnak több halálos és sebesült áldozata volt. Hasonló céllal provokációkkal kísérletezett az ellenforradalom a napokban Tatabányán, Békéscsabán és Battonyán is. Az ellenforradalmi erőknek a véres provokációk kirobbantására irányuló törekvéseit megkönnyíti az a körülmény, hogy a lakosság birtokában még mindig igen nagy számban vannak törvénytelenül fegyverek. Ezeket a fegyvereket az ellenforradalmi elemek napról napra fegyveres támadásokra, gyilkosságok és rablótámadások elkövetésére használják fel a békére ét nyugalomra vágyó lakossággal szemben. Ez tette szükségessé, hogy a kormány a fegyvereket rejtegetőkkel szemben- erőteljesebb fegyverekhz nyúljon, kihirdesse a statáriumot. A kormány határozottan támaszkodni kíván az üzemi munkástanácsokra Az ellenforradalom a munkásszervezeteket is igyekszik felhasználni céljai elérésére. Ezek közül elsősorban a munkástanácsokon keresztül próbálja érvényesíteni befolyását. Az október 23-át követő napokban az ország minden termelő üzemében létrejöttek az ideiglenes munkástanácsok. A demokratikusan megválasztott munkástanácsokban az igazgatás ban kapott jogkörükön keresztül érvényesülnie kell a munkás önkormányzatnak. A munkástanácsok rendszerének teljes kialakítása fontos eszköz lenne a munkásosztály kezében a régi bürokratikus gazdasági szervezés hibáinak kijavításában is. A forradalmi munkás-paraszt kormány éppen ezért törvényerejű rendeletben szabályozta a munkástanácsok működését és a jövőben határozottan támaszkodni kíván a munkásoknak ezekre a szervezeteire. Budapesten és az ország más területein hetekkel ezelőtt minden törvényes alap nélkül a kormányszervek figyelmeztetése ellenére megalakultak a munkástanácsok területi szervei. A forradalmi munkás-paraszt kormány nem értett egyet a munkástanácsok helytelen szervezésével és nem ismerte el azokat. A budapesti munkástanács tagjaival ugyan saját kérésükre több alkalommal tárgyalt, azt remélve, hogy a budapesti munkástanács segítségére lehet az üzemi munkás- tanácsoknak feladataik elvégzésében. fl Népköztársaság Elnöki Tanácsának törvényerejű rendeiete a rögtöübíráskodásrél A budapesti központi munkástanácsba befurakodott ellenforradalmi elemek ténykedései A gyakorlat azonban mást bizonyított. A területi munkástanácsok nem' segítették az üzemek munkástanácsait a rendeletben előírt faladataik elvégzésében. A budapesti központi munkástanács eddig kibocsátott négy körlevelében egy szó utalás sem volt az üzemi munkástanácsok tényleges feladataira, mint például a dolgozók igazságérzetét sértő, sok vonatkozásban helytelen bérrendszer átalakítása, a termelés jobb megszervezése stb. A budapesti munkástanács tagjai ezzel szemben arra törekedtek, hogy csak politikai kérdésekkel foglalkozzanak, s a munkástanácsok területi szervezeteit a törvényes végrehajtó államhatalmi szervekkel szemben új államhatalmi szervvé építsék ki. A budapesti központi munkástanácsba befurakodott egyes ellenforradalmi elemek, mint például Nemeskéri Kiss Imre, volt tőkéscsalád sarja, csalásért elítélt személy, aki hamisított megbízólevéllel épült be a budapesti munkástanács vezetésébe és Mester Endre, a MÁV-igazgatóság dolgozója, aki népi államhatalmunk elleni röpcédulákat sokszorosított és terjesztett és más hozzájuk hasonló személyek célul tűzték ki a rendőrség lefegyverzését és kézbevételét. Az utóbbi napokban megtartott illegális országos értekezleten pedig a budapesti munkástanács és a résztvevőknek többsége újabb vérontásra, fegyveres provokációkra és sztrájkokra uszítottak. A forradalmi munkás-paraszt kormány igen nagy türelmet tanúsított a budapesti munkástanáccsal szemben, látva azt, hogy annak tagjai között becsületes munkásemberek is vannak, akikkel a kormány mindig szót értett. Bebizonyosodott azonban az, hogy a budapesti munkástanácsban a józan munkásemberek nem tudják akaratukat érvényesíteni a többségben levő ellenforradalmi- elemekkel szemben, akik egyre nyíltabban az ellenforradalom eszközeivé akarják változtatni a budapesti munkástanácsokat. Ellenforradalmi céljaik elérésére az egyes megyékben törvénytelenül működő területi munkástanácsokat is fel akarják használni. Éppen ezért a forradalmi munkásparaszt kormány a budapesti központi munkástanácsot, a budapesti kerületi munkástanácsokat, a vidéki megyei és városi munkástanácsokat törvényen kívül helyezi és működésüket azonnali hatállyal megszünteti. Ugyanakkor azonban a forradalmi munkás-paraszt kormány utasítja az összes ipari minisztériumokat, iparigazgatóságokat és tanácsi szerveket, hogy az üzemi munkás- tanácsoknak nyújtsanak messzemenő támogatást gazdasági feladataik elvégzéséhez, a törvényben előírt jogaik és kötelességeik gyakorlásához. A rendkívüli intézkedésekre az ország és a nép érdeke készteti a kormányt Ismeretes, hogy az üzemi munkás- tanácsokban is tannak még oda nem való elemek, akik szintén gátolják az üzemi munkástanácsok működését. A forradalmi munkás-paraszt kormánynak az a véleménye, hogy a munkás- tanácsok megtisztítása az oda nem való elemektől minden üzemben elsősorban a dolgozók ügye. Sok helyen a munkástanácsok felelőtlenül tékozol- ják az üzem javait, ami egyet jelent az állam vagyonának elherdálásával, az üzem dolgozóinak megkárosításával. Egyes üzemekben, mint például az Egyesült Izzóban, milliós összegeket herdáltak el forradalmi alap címén. (Folytatás a 2. oldalon) Az a körülmény, hogy nagymennyiségű lőfegyver van ellenforradalmi elemek, hivatásos bűnözők, felelőtlen zavartkelíők és fegyvertartásra nem jogosult más személyek birtokában, akadályozza a rend helyreálltát, és veszélyezteti az állampolgárok személyi, valamint vagyonbiztonságát. Népköz- társaságunk ellenségei a fegyverek birtokában gyilkosságok elkövetésétől sem riadnak vissza, és megfélemlítik azokat a becsületes dolgozókat, akik békés alkotó munkájukkal egész népünk érdekeit kívánják szolgálni. A becsületes dolgozók joggal követelnek hathatós intézkedéseket ennek a tűrhetetlen állapotnak megszüntetése érdekében. Ennek megfelelően a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alábbiakat rendeli: 1. §. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a rögtönbíráskodást az 1956. évi december hó 11. napjának 18 órájától kezdődő hatállyal az ország egész területére, és az alábbi bűntettek tekintetében elrendeli: gyilkosság, szándékos emberölés, gyújtogatás, rablás, fosztogatás, közérdekű üzemek vagy a közönség életszükségletének ellátására szolgáló üzemek szándékos megrongálásával elkövetett bűntett (BHÖ 73. és BHÖ 172.) ezeknek a bűntetteknek a kísérlete, lőfegyver, lőszer, robbanószer, illetve robbanóanyag engedély nélküli tartása. 2. §. Azok, akik lőfegyvert, lőszert, robbanó anyagot sttí. engedély nélkül tartanak birtokukban, azt az 1956. évi december hó 11. napjának 18 órájáig kötelesek a fegyveres karhatalom bármely szervénél beszolgáltatni. Azok, akik a jelen törvényerejű rendelet kihirdetése és a beszolgáltatási határidő között fegyvereiket, stb. beszolgáltat! ják, fegyverrejtegetés címén büntethetők. nem 3. §. Az 1. §-ban meghatározott bűntettek elkövetésére létesült szövet ség és az ezekre irányuló szervezkedés is rögtönítélő bírósági eljárás alá j esik. Aki hitelt érdemlő tudomást szerez 1 arról, hogy más személy lőfegyvert, j lőszert stb. engedély nélkül tart bir- ! tokában és azt a hatóságnak, mihelyt lehetséges, nem jelenti be, bűntettet I követ el és rögtönbíráskodás alá esik. t Ez a rendelkezés nem vonatkozik az 1950. 2. tv., a BTA 29. §-a szerinti hozzátartozókra. 4. §. A rögtönbíráskodás kihirdetéséről a kormány gondoskodik. A kihirdetés sajtó, rádió és falragasz útján is történhetik. A rögtönbíráskodási eljárás a katonai bíróság hatáskörébe tartozik. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa más rögtcnítélő tanácsok kijelölése iránt is tehet intézkedést. A rögtönbíráskodás részletes szabá- ! lyainak megállapítására a Népköztár. ! saság Elnöki Tanácsa a kormányt fel I hatalmazza. A fegyveres gyár- és üzemőrségek fegyvertartásának módját külön törvényerejű rendelet szabályozza. 5. §. A jelen törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba. DOBI ISTVÁN, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, KRISTÓF ISTVÁN, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára (MTI) ű Képköztársaság Elnöki Tanácsának törvényerejű rendeiete a gyári munkásőrségek fegyverviselésének szabályozásáról Egyes üzemeknél, gyáraknál a szabotázs elleni védelemre szervezett munkásőrségekbe bűnöző és ellenforradalmi elemek kerültek be, ott hangadókká váltak és a munkásőrségeket eredeti céljaiktól ellentétes, a munkás- osztály érdekeit sértő tevékenységre igyekeznek rávenni. Szükségessé vált emiatt a munkásőrségek fegyverviselésének törvényes alapon való rendezése. Ennek érdekében a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alábbiakat rendeli el: 1. §. A gyárakban, üzemekben, vál. lalatoknál, intézményeknél szervezett munkásőrségek vezetői és tagjai 1956. december 12-én 24 óráig kötelesek a birtokukban levő lőfegyvereket, lőszert, robbanóanyagot az illetékes rendőrhatóságnál bejelenteni és a fegyverek stb. tartására engedélyt kérni. | 2. §. A fegyvertartási kérelem el* J bírálásáig a munkásőrség fegyverét megtarthatja. 3. §. Azt a munkásőrség-vezetőt és i munkásőrség-tagot, aki a bejelentést ( szándékosan elmulasztja, illetőleg más I úton meghiúsítja, vagy pedig a fegy- ! vertaríásra vonatkozó kérelem esetleges elutasításának hatósági közlése után is fegyvert stb. tart, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának törvény- erejű rendeletében meghatározott rögtönbíráskodási eljárás alá kell vonni. 4. §. A jelen törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba. DOBI ISTVÁN, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, KRISTÓF ISTVÁN, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára Széleskörű bizottság alakul a dolgozók új képviseleti szerveinek létrehozására A magyar forradalmi munkásparaszt kormány közleménye: A magyar forradalmi munkásparaszt kormány a szakszervezetek javaslatára szükségesnek tartja az iparvezetés felsőbb szerveinek demokratizálását, továbbá annak lehetővé tételét, hogy a termelő munkában részt vevők közvetlenül bekapcsolódjanak a gazdasági intézkedések, törvények előkészítésébe, népgazdasági tervek megtárgyalásába. Ezért a magyar viszonyoknak legjobban megfelel rí rvl-unti tnrvpnvwj Q^ervpket kíván létrehozni, amelyek a dolgozóknak ezeket a jogokat biztosítják. A magyar forradalmi munkásparaszt kormány elhatározta, hogy a | fen i feladatok elvégzésére, javaslatok, I törvények előkésztésére egy széles- ! körű bizottságot küld ki. Az előkészítő ; bizottság tagjai között legyenek szak- | szervezeti funkcionáriusok, munkás- j tanácstagok és a megszűnt Nagybuda- j pesti Munkástanács demokráciához ! hű tagjai. I A bizottság összetétele későbbi idő- 1 pontban kerül nyilvánosságra. (MTI)
