Tolna Megyei Népújság, 1956. december (13. évfolyam, 281-306. szám)
1956-12-25 / 303. szám
TOLNA MEGYEI 4 ARA 50 FILLÉR XIII. ÉVFOLYAM, 303. SZÁM KEDD, 1856. DECEMER 25. m 9 A uAGYAR szocialista munkáspárt és a tanácsok lapja Hdtwncs JíacáiMfttyi Ünnepeket! Éjféli harangszókor . . . Éjfélkor megkondulnak a harangok szerte a világon, az ország minden kis falujában: a szeretet, a béke karácsony éjszakáján. Az ember, aki pihenni vágyva letette a szerszámot, elcsitította a gépek zümmögését, akinek egy mozdulatára elcsendesedett a gyár lüktető szívverése most megáll egy pillanatra és gondolkodik. A harangok zúgása belopódzik minden családhoz, minden ember szívébe, ez a búgás átöleli a világot, s ez a pillanat az, amikor az Ember, a föld ura önmagába néz, keresi magában e harangzúgás magját azt az érzést, amit a harangszó feléleszt lelkében: a szeretet, az emberség, a hit, a biz:.- lom érzése. E nap a jelképe annak a küzdelemnek, melyben minden eggyé forr vallásra és pártállásra való tekintet nélkül, hogy elmélyítse a szeretet és béke érzését, hogy kiűzze a haragot, gyűlöletet és a gyilkolási lázat az emberek szívéből. Hányán és hányán próbálták már meg a szeretet és békesség eszméjét meghonosítani az emberek között, ezt uralkodóvá tenni az emberi érzésvilágon. Voltak, akik őszintén hirdették mindezt, de sokan közülük e nemes érzések közé rejtették aljasságukat, e nyugalmat, boldogságot igérő gondolat leple alatt embereket gyilkoltalak le. A világtörténelemben számos példát találhatunk, hogy az egyenlő jogok biztosítása nevében ez. reket fosztottak meg emberi jogaik gyakorlásától, az igazság nevében tízezreket végeztek ki igazságtalanul, a béke és szeretet leple alatt üldöztek és pusztítottak embereket, akik soha nem bántottak senkit, akik békében és szeretetben akartak élni. Volt inkvizíció, volt Hitler, amikor e magasztos eszme megcsúfolása tetőpontjára hágott és most mégis, most újra tisztán, lerúgva magáról minden szennyet él az emberek szívében. És jöhet bármilyen önkény, bármilyen zsarnokság a világra, az emberekből a szeretetet nem lehet kiirtani, szívükben nem lehet megölni a béke érzését, az utána való vágyakozást. Az emberszív melegségre, megértésre, szeretetre vágyik, mely betölti életét, értelmet ad létének. Milyen ke. vés jutott mindebből az utóbbi évtizedek emberének ... A II. világháború vérfolyamát követő időben hány özvegy várta hiába vissza azt a férfit, aki mindezt adni tudta volna neki. Ártatlan arák őrizték csókjaikat, hol boldoggá tegyenek vele egy embert, akinek a szívét valahol golyó ütötte át, akit halálba kergettek aki olyan embert ölt meg — akinek olyan ember ontotta a vérét, akit soha nem bántott. Árvák panasza, sóhaja suttog e karácsony éjszakáján is, akik nem érezték még az apai csókot, akik nem ismerik és soha nem ismerhetik már meg az apai kar védő ölelését. Meg kell hallani minden embernek ezt a sóhajtást, e sóhajtásnak erősebbnek kell lenni a rohanó orkánnál, hogy megnyisson minden szívet. Ezek a jajok töltik már be a világot és mégis akadnak olyan bűnösök, akik vért akarnak. Hányszor hangzott már az égig kétségbeesett anyák kiáltása, sikolya: Nem! — Mely a szeretet, a béke nevében tiltakozik a gyilkolás ellen. És akadt ember, aki e sikolyt nem hallotta, vagy nem akarta meghallani, aki félrelökte a görcsösen ölelő, visszahúzó karokat és vért ontott... Mi, magyarok nagyon jól tudjuk, hogy mit jelent a béke, mit jelent szeretni és érezni a szeretet melegét. Nem azért, mert nagyon sokat éreztük, hanem mert nagyon kevés részünk volt benne. Vágyunk rá mint éhségtől, szomjúságtól csontig aszott ember egy laktató falatra, egy csepp vízre. Mi vért ontottunk most is, vállaltuk még ezt a vért, hogy élvezhessük végre a békét és nyugalmat. A fegyverek elcsitultak hazánkban, de az öklök felkiáltó jelként a fejek felett merednek, hogy lesújtsanak arra, aki mégegyszer önként, igazságtalanságot akar ránk hozni, arra, aki meg akarja zavarni nemzetünk békéjét, aki a szeretet helyett ismét gyűlöletet akar szítani az emberek között. És most, mikor az éjféli harangszó rést keres minden szíven, ahol a szeretet és békevágyás egy csepje még pislákol, most amikor minden család karácsonyfáján gyertyafények villannak fel, most, most van az ideje, hogy ezekből az itt-ott felvillanó apró fényekből egy hatalmas fény koszorút fonjunk az ország karácsonyfája köré, ahol megmelegedhet minden ember, ahol minden ököl görcsös szorítása megenyehülhét ,hogy egy nemzet elszakíthatatlan kézszorításává egyesül jön. Most van az ideje, hogy a szeretet és béke jegyében megbocsásson minden ember annak, aki megbántotta, s aki hajlandó kezét a nemzet kézfogásába kulcsolni. E karácsonyig mellett, e gyertyafénynél minden!:! elfér: munkás, pap, katona, paraszt, diák és tanár... Karácsony jelentőségét tekintve e nap szellemében, elfér egymás mellett az istenhívő, aki a megváltó békéjét várja és a materialista, aki karácsony napját, mint napot a béke szimbólumát tartja számon. Mint cél, a béke eszméje az, amelyben nézetük találkozik ebben eggyékovácsolódhatnak, ez lehetővé teszi, hogy együtt harcoljanak a béke világgyőzelméért. E karácsonyfánál pont e melegítő fénynél jut szeretet annak, akit még soha nem szerettek, itt adhat szere- tetet az, aki még soha nem szeretett, itt jut meleg annak, akinek feldúlták1 a fészkét, itt lélekben megbocsátást nyer az a bűnös, aki e szeretetre-1 vágyók közé áll, és itt megbocsáthal az az ember, akit igazságtalanul ar- concsaptak. E karácsonyfánál hamuvá ég a gyűlölet és tiszta szívvel indulhat minden ember a béke, a szeretet útján a boldogság felé, melyet az éj sötétjében a tornyokban és szívekben búgó éjféli harangszó hirdet. Ifjúsági vezetők tanácskozása Szekszárdon A megye volt ifjúsági vezetőinek egy csoportja az MSZMP ideiglenes intézőbizottságának kezdeményezésére az elmúlt napokban megbeszélésre jöttek össze Szekszárdon. A volt EPOSZ, SZÍT, MINSZ, Diákszövetség, valamint DISZ vezetők és aktívák megtárgyalták az elmúlt hetek, hónapok eseményeit, valamint az ifjú sági mozgalom előtt álló feladatokat, természetesen tanulva a DISZ hibáiból. „ . . . békesség a földön a jóakaratu embereknek66 Solymár Gábor esperes nyilatkozata . . . Karácsony a béke és szeretet ünnepe. Az angyali szózat, amely karácsony éjszakájával a világnak szólt, mais szól Szekszárd népének is: „Dicsőség a magasságban istennek, békesség a földön a jóakaratéi embereknek”. Ezekkel a szavakkal kezdte nyilatkozatát lapunk munkatársának Solymár Gábor esperes, a karácsonyi ünnepek jelentőségéről Az éjféli szentmise Krisztus szavaival azt hirdeti, hogy legyen béke a világban. honoljon felebaráti szeretet az emberek szívében. — Legyen békesség Szekszárd városában is. Nyilatkozatát később így folytatta: „Köszönetét mondok a város és megye szerveinek azért a megértésért, amellyel lehetővé tették számunkra az éjféli szentmise megtartását, s a hívőknek a szentmise látogatását a kijárási tilalom feloldásával. Köszönetét mondok továbbá azért, hogy a kórházi kápolnát használhatjuk szentmise-szolgáltatásra, s a Csatáron lakó hívők kérését tolmácsolva azt kérem, hogy részükre szolgáltathassunk szentmisét a régi helyen.” A katolikus hívők megelégedését váltja ki a kormány megértése, melyet az iskolai hitoktatással szemben tanúsít, s nem gördít akadályokat a magyar népben mélyen gyökerező vallásos érzelem gyakorlása elé. A karácsony elválaszthatatlan a békesség gyakorlásától Dr. Kathona Géza református esperes nyilatkozata Mi, keresztyének, abból indulunk ki, hogy a karácsony mindenki számára a szeretet ünnepe. Talán még azok számára is a szeretet ünnepe, akik évközben megfeledkeznek Istenről, de most. ezen a napon, gondolnak Krisztus urunkra, aki megbocsájt az embereknek. Nekünk keresztyéneknek, akik hiszünk Istenben, karácsony több a békesség és a szeretet ünnepénél. Ha karácsony nem volna még ennél is több, akkor is a karácsony az emberek egyik legnagyobb jótékonysága volna, mert a karácsony egy táborba gyűjti azokat, akik a szeretet gyakorlásának hívei. S az. aki a karácsony középpontjában áll. a kis Jézus, az egész világ középpontjában áll, az egész keresztyén emberiség szívében él. Felmerül o kérdés, hogy mindannyian a szeretetre törekszünk és mégis mennyi érdek és ellentét választ el bennünket. Ez az emberi gyarlósággal jmagyarázható. Karácsony napján, a békesség és a szeretet ünnepén azonban megbocsájtás költözik az emberek szívébe. A szeretet gyakorlása azonban nem merülhet ki az esztendő egy napjában, hanem ál kell hatni magát az egész em béri életet. A legnagyobb szeretetet gyakorolja ma az és azok, akik a népek közötti ellentétek és feszültségek megszüntetésén ni adóznak, fís a legdrágább ajándék ma a világ népei számára a béke. Azoktól várják a világfeszültség enyhülését és enyhítését az emberek, akiknek szent és drága a karácsony. Ennyiben látom a karácsony és a világ békéjének az összefüggését. Akik a karácsonyfa gyártyafényénél el tudnak érzékenyülni, azoknak munkájukat a békére, annak megteremtésére kell fordítaniok. A karácsonyi angyalok azt mondják: „Dicsőség magasságos mennyben az Istennek, Békesség a Földön és az embereknek jóa’narat.” Ezt hallották a pásztor és ezzel a hívó szóval indultak útnak. A karácsonyt ünneplők az angyaloktól ma ezt veszik át. Jézus békességet hozott, békességet a jóakaratú embereknek. Mi keresztyének abból indulunk ki, hogy a karácsony elválaszthatatlan a békesség gyakorlásától. Minél jobban növekszik a jóakaratú emberek száma, annál biztosabb e földön a békesség. Mi keresztyén emberek hisszük, hogy a jóakaratú emberek száma több a világon, és ezek megszerzik a világnak a legdrágább kincset, a békét és a békességet. külföldi hírek STOCKHOLM A Magyar Népköztársaság stockholmi követe kérte a svéd külügyminisztériumot, tegye lehetővé, hogy kapcsolatba léphessenek a Svédországban tartózkodó magyar menekültekkel, hogy megkönnyíthessék a hazatérni kívánók Magyarországra utazását. A svéd hatóságok — mint a jelentés mondja —, nem engedték meg a követség tagjainak, hogy ellátogathassanak a menekültek táborába. LONDON Mint az angol rádió jelenti, befejeződött az angol és francia csapatok visszavonása Egyiptomból. Az angol és francia csapatok két héttel ezelőtt indították meg a támadást Egyiptom ellen, és szálltak partra Port Saidban. Az utolsó csapategységek kivonása minden zavaró körülmény nélkül folyt le. LONDON Észak-Irországban az angol rendőrség szombaton nagyarányú razziát rendezett, mintegy ötven személyt letartóztatott. A letartóztatások a rendőrségnek adott új hatáskör alapján történtek, letartótatási végzés nélkül. Észak-írország és az ír Köztársaság között a határon rendkívüli óvóinféz- kedésekeí tettek. A rendőrségnek jóga van ahhoz is, hogy a határövezetben elrendelje a kijárási tilalmat. OTTAWA Nehru indiai miniszterelnök ottawai látogatása alkalmával sajtóértekezletet tartott. A többi között kijelentette: „Ázsia és Európa régebbi kapcsolatai már nem érvényesek. Egyes felvetődött nehézségek annak hiányából adódtak, hogy nincs egybehangoltság a valóság és a mai módszerek között”. Az újságírók kérdéseire válaszolva a miniszter- elnök hangoztatta: „Nem kétséges, hogy előbb vagy utóbb a kínai kormányt az Egyesült Államoknak is el kell ismernie. A két ország ellenséges érzése gyengül és fokozatosan meg fog szűnni. India visszautasítja a »két Kína« fogalmát az Egyesült Nemzetek Szervezetében, anélkül azonban, hogy kizárná az önálló for- mozai állam gondolatát, ha a sziget lakossága ezt követeli.” csak üres, becsavart végű cukros papírok maradtak. tnű-iú ez az emlékezés de a legszomorúbb az apa feljajdulása volt, amikor a vacsorához ültek. Pillantása a karácsonyfa alatt elhelyezett képre tévedt. Pista!... Fiam!... Van-e vacsorád? Sajnos, sok magyar család számára hozott szomorúságot az idei esztendő. Sok család nélkülözi a legszüksége. sebbet, a meleg szobát. Sok család halottját, vagy kivándorolt gyermekét siratja. Sok, nagyon sok gondunk és bajunk van. E bajok közepette emlékezzünk az elmúlt évekre, amikor a béke ünnepén feloldódott a gond. — Béke és nyugalom kell s a békére vágyók azt szeretnék, hä az idei karácsony meghozná a békét, a nyugalmat. Szeretnénk, ha a bizonytalanság érzését felváltaná a biztonság érzete, mely gyermeknek, felnőttnek egyaránt meghozná a békét, a nyugalmat. | 'le^é’í-ouddd szomorúan i készült az idei karácsonyra. Eszükbe i jutottak azok az idők, amikor a karácsony ünnepén feloldódott a gond ]és örömet hozott gyermeknek, felnőttnek egyaránt. 1 Pista játékot, később ahogy nőtt, 1könyvet, majd sportfelszerelést kapott. Az anya harisnyát vagy ken- i dót kapott, az apának cigaretta, me- \leg zokni, vagy kesztyű volt a kará- ' csonyfa alatt. i Az idei béke ünnepét, a karácsonyt 1 szomorúan, örömtelenül várják a ma- 1 gukra maradt szülők. Egyetlen fiúk, 1 reménységük, a Pista, akit nagy áldozatok árán taníttattak, elhagyta a i szülői otthont. Hazáját Ausztriával, i otthonát egy lágerrel cserélte fel. Öt i is magával ragadta a kivándorlási láz, 'amely a Soproni Erdészeti Főiskola 1néhány hallgatóját és egynémelyik , tanárát külföldre vitte. , /DóÜ mÁá. az ideihez hasonló ka- !rácsonyuk Fehéréknek. 1942. kará- i csonyán a családfő, az apa hiányzott. A Don-kanyarban egy istállóban töltötte a karácsonyi ünnepeket Fehér István szalmán, 40 fokos hidegben, súlyos betegen. Lázálmaiban megjelent a családi otthon, felesége, az akkor 6 éves kisfia, a Pista. Szomorú volt ez a karácsony, olyan szomorú, mint az idei. Akkor is, most is a helytelen politika szakította kétfelé a családot. liCC? dCdöéU^d alatt most nincs ajándék, nincs kit megajándékozni, az ajándék helyén a Pista /el- nagyított fényképe van elhelyezve, amely az érettségi alkalmából készült. A magára maradt két szomorú ember a távollévőről, a Pistáról beszélt. — Emlékszel — kérdi az apa. — Milyen boldog volt Pista, mikor korcsolyát kapott. Már IV. gimnazista volt és akkor is úgy örült a karácsonynak, mint valami kisfiú. Az ajándékot, a karácsonyfára való cukrot a szekrénybe, a sublótba kellett dugdosni, mert mire a karácsonyfa feldíszítésére került volna, már
