Tolna Megyei Népújság, 1956. december (13. évfolyam, 281-306. szám)

1956-12-18 / 295. szám

4 TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG 1956. DECEMBER 18. Gasdatanácsadó A PINCÉK HŐMÉRSÉKLETE Az épületek alatt fekvő, megfele­lően mélyre épített, továbbá a hegy­oldalakba vájt pincék hőmérséklete általában 8—12 C° között mozog. Az ilyen pincékben nagy hideg idején sem fagynak meg az ott elhelyezett mező- gazdasági termények. Ha a pince nem épület alatt fekszik, illetve a födémje vékony, fennáll a fagyveszély. Rak­junk az ilyen pince fölé 2—3 méter vastagon kukoricaszárat, esetleg szal­mát. A bor a jó pincében nem fagy meg. Ha viszont fűtetlen kamrában tartjuk, könnyen befagyhat. Jó tudni, hogy a bornak minél magasabb az al­koholtartalma, annál nehezebben fagy meg. A 9 százalék szesztartalmú bor 3,7 C fokon, a 11 szeszfokos 4,7 fokon, a 15 szeszfokos pedig 6,9 C fokon fagy csak meg. Állatok sűlyvesztesége Az állatok szállítás következtében sokat veszítenek súlyukból. Ezt a súly veszteséget etetéssel, itatással, nem le hét nyomban teljesen pótolni. A lá­bon hajtott szarvasmarhák rendes ete tés mellett 20 kilométer után általá­ban öt százalékot, 40 kilométer után pedig 6—8 százalékot veszítenek sú­lyukból. A hizlalt szarvasmarhák —, Egyik téli napon történt, hogy a Gépjavító Vállalatnál reggel műszak kezdésre három dolgozó ittasan je­lent meg, annak rendje és módja szerint az óránál bélyegeztek és nyu­godtan indultak az öltözőbe. Átöltöz­tek és leültek hármasban kártyázni. Míg társaik kint a hidegben dolgoz­tak, addig ők a jó meleg öltözőben vígan, jó hangulatban csapták agyon az időt. * A vállalatnál a harmadik negyed­év mérlege azt mutatja, hogy nincs semmi baj a termeléssel, ha akarnak és ha szívvel dolgoznak. Ugyanis ak­kor több, mint 140 ezer forint része­sedést kaptak volna, ha a mostani önállóság életben van. * Egyik dolgozó arról panaszkodott, hogy nincs munka, nem tud dolgozni. Már napok óta munkanélkül van, nem tudja, hogy hegesztő vagy esz­tergályos beosztásban van-e. Mikor azonban a munkástanács az ügyet ki­vizsgálta, kiderült, hogy barátunk már több, mint két hete végez egy fontos munkát, de még mindig nem készült el vele. * A legutóbbi húsz napi termelésre ráfizettek. Több, mint százezer fo­rintot tesz ki az az összeg, ami mö­gött nincs termelés. * Energia hiányában naponta a gép­műhely a termelésből mintegy 14—15 órát kiesik. Annak ellenére, hogy napközben gyakran használnak „fe­ketén” áramot. * Az elmúlt hetekben igen gyakori eset volt, hogy már fél öt után a mosdóba érkezők nem fértek be, mert az ügyesebbek már minden csapot elfoglaltak. Furcsaság csupán az, hogy 5-ig van munkaidő. — Azt mondják, hogy most már ez nem tör. ténik meg. * A vállalat jellegét, mint gépjavító, mór évekkel ezelőtt elvesztette. Rit­kaságszámba megy, ha véletlenül — A Bonyhádi Járási Művelődési Ház a Vörösmarty nevet vette fel, amelyet eddig a színjátszó csoport vi­selt. Karácsonyra és Szilveszterre mű­sorról is gondoskodnak. 25-én és 26- án táncest, Szilveszterkor pedig tánc és kabaréműsor megrendezésére ke­rül sor. * — A szálkai kultúrcsoport decem­ber 25-én—26-án és 31-én mutatja be a Liliomfi című, három felvonásos vígjátékot. Az előadás megrendezé­ha azokat 2 napig vonaton szállítjuk és gondosan etetjük, szállítás közben átlagosan 6—7 százalékot veszítenek. Ugyanennyi idő alatt a sovány, ki­csontozni való jószág 8—12 százalékát veszíti el élő súlyának. A fiatal, beál­lítani való sertések 60—80 kg súlyban egy napi szállítás után átlagosan 5 —6 kilóval, 3 napi szállítás utón pe­dig 8—9 kilóval könnyebbednek. A jó hízott állatok súlyvesztesége vi­szonylag kisebb. Minél fiatalabb a jószág, annál kevesebb a szállítás alatti veszteség. ÉLESZTŐSÍTETT TAKARMÁNY A takarmányértékesítés fokozása érdekében érdemes bevezetni az élesz tősített takarmányok etetését. Ha ko­vász nélkül készítjük az élesztősített takarmányt, egy 150—200 literes fa­kádban egy kg közönséges élesztőt meleg vízben feloldunk, s azt a Kád vizében keverjük, majd 100 kg ab­rakdarát öntünk hozzá. Hogy az ab­rakkeverék hőmérséklete ne emelked jen 40 C fok fölé, hűtsük langyos víz­zel, vagy kavargatással. Az élesztősí­tett takarmányt, amely az erjedés be­fejezése után 6—9 órára etethető, könnyebben emésztik és jobban érté­kesítik az állatok. mezőgazdasági gépet javítanak. Ehe­lyett új cikkeket készítenek. Ródlit, tetőszerkezetet és egyebeket. Felve­tődött már az a kérdés hogy van-e a mostani szervezési formának értel­me, hogy továbbra is a mostani tröszt alatt legyenek. * Mint általában minden üzemben, vannak itt is jólértesült emberek. — Hát ezek itt sem hazudtolják meg magukat. Ugyanis a napokban kita­lálták, hogy tíz dolgozónak felmon­danak. Mikor ez után érdeklődtünk, akkor azt tudtuk! meg, hogy szó sincs erről, de viszont arról lehet majd beszélgetni, hogy aki hanyagul végzi a dolgát, előbb-utóbb erre a sorsra jut. * Felháborodottan tiltakozott az egyik dolgozó, hogy a munkástanács miért csak fokhagymát tud szerezni, mikor már illő volna egy pár kiló vöröshagymát is biztosítani a dolgo­zóknak. Ha ilyen szorgalmasan inté­zik a dolgozók ilyen ügyeit, akkor cseréljük le a táblát, tegyük a gép­javító homlokzatára, hogy „nép­bolt’’. * A műszaki vezetőknek megadták azt a jogot, hogy aki ittasan jelentke­zik munkára, azt hazaküldjék, a hiányzást igazolatlan mulasztásnak veszik. * Egyesek azt mondják, hogy a mos­tani bérezés nincs jól megoldva. Tör­ténetesen Németh szaktárs arról pa­naszkodik hogy amíg normára dol­gozott, addig 1500 forintot is megke­resett, most viszont az 1200 forintot is alig éri el keresete. Ennek az ellen­kezője áll fenn azoknál, akik normá­val csak 4—500 forintot tudtak ke­resni, s most 8—900 forintot visznek haza a borítékban. * Egyik fiatal dolgozó úgy reklamált a bérezés ellen, hogy „ő lóg a gyár­ban legtöbbet és mégis keveset ke­res”. Jó érv, csak eredményre így biztos nem fog vezetni. —ÁCS— séhez a Járási Művelődési Ház is se­gítséget nyújt, a jelmezek legnagyobb részét a szálkaiak rendelkezésére bo­csátotta. * — A zombai kultúrcsoport sok si­kert aratott a múltban. Most, ahogy az élet újból kezd visszatérni a régi kerékvágásba, a kultúrcsoport is új­ból megkezdi tevékenységét, újabb előadásra készül. Jelenleg az „Obsi­tos“ próbái folynak. RÁDIÓ MŰSOR Kedd 4.30: Hírek. 4.35—8.00: Reggeli ze­nés műsor. Közben: 6.00: Falurádió. 6.30: Egészségügyi előadás. 7.00: Hí­rek. Színházak és mozik műsora. — Időjárásjelentés. 7.45: Naptár. 8 10: Műsorismertetés. 8.08: Magyar népi muzsika. 9.00: Egy óra gyermekek­nek. 1. Hol volt hol nem volt... — Óvodások műsora. 2. Hangverseny gyermekeknek. Grieg: Gyermekdara­bok. 3. Kis hallgatóimé írták... 10.00: Hírek. Lapszemle. Időjárás­jelentés. 10.20: Szórakoztató muzsi­ka. 11.00: Jónás könyve. Babits Mi­hály költeménye. Elmondja Gáti József. 11.30: Kamarazene. 12.00: Déli harangszó. Utána: Hírek. Időjárásje­lentés. 12.15: Tánczene. 13.00: Falu­rádió. 13.10: Népdalcsokor. 13.20: Ze­neszerzői arcképek: Beethoven. A Gyermekrádió műsora. 14.00: időjá­rásjelentés. Közlemények. Műsoris. mertetés. 14.15: OperarészleteK. — 15.00: Hírek. Közlemények. Időjárás­jelentés. 15.15: Lakatos Sándor és zenekara játszik. Józsa Ibolya és Ka­posi Andor énekel. 16.00: Lányok, asszonyok... 16.15: Túrán László zongorázik. 16.35: a Rádió énekkar hangversenye. Vezényel: Vásárhelyi Zoltán. 16.57: Műsorismertetés. — 17.00: Hírek. Időjárásjelentés. 17.10: Béranger verseiből. 17.25: Az ifjúság fóruma. 17.40: Tánczene. 18.00: Ri­portműsor. 18.20: Klasszikus operet­tek. 19.10: Mi újság a nagyvilágban? 19.25: Jóéjszakát gyerekek. 19.30: Napról napra. Riportok, tudósítások, jegyzetek. 20.00: Hírek. Időjárás je­lentés. 20.10: Márványmenyasszony. Mágori Erzsébet rádiódrámája. Ren­dezte: Török Tamás. 21.42: Dalok. 22.00: Hírek. Sport. A holnapi nap műsoraiból. Időjárásjelentés. 22.20: Toscanini vezényel. 24.00: Hírek. Időjárásjelentés. 0.10: Himnusz. — Utána: Műsorzárás. A Petőfi rádió műsora azonos a Kossuth rádióéval. A Legfőbb Ügyészség közleménye A Legfőbb Ügyészség felkéri mindazo kát az állampolgárokat, akik az el­múlt hetek eseményei előtt panaszt, bejelentést nyújtottak be az egyes ügyészségekhez és a korábban elő­adott sérelmük időközben még nem nyert orvoslást, hogy ezt a körül­ményt a lakóhelyükhöz, illetőleg tar­tózkodási helyükhöz legközelebb eső ügyészségnél írásban, vagy szóban — annak az ügyészségnek megjelölésé­vel, ahova a panaszt benyújtották — jelentsék be. E bejelentést az ügyészség az elin­tézésre illetékes ügyészséghez továb­bítja, mely a törvényesség szigorú szem előtt tartásával haladéktalanul megteszi a sérelem orvoslása érdeké­ben a hatáskörébe tartozó intézkedé­seket. A nyugdíjmegvonást sérelmező ügyészi szervekhez benyújtott pana­szokkal kapcsolatban felhívja a Leg­főbb Ügyészség az állampolgárok fi­gyelmét arra, hogy ilyen irányú pa­naszaikat — a forradalmi munkás­paraszt kormány idevonatkozó rende­letében foglalt adatokkal kiegészítve — közvetlenül a Nyugdíjügyi Főigaz­gatósághoz újból nyújtsák be. Dr. Szénási Géza sk. legfőbb ügyész. Sztrájkra buzdítottak — kiutasították őket A Külügyminisztérium közli: 1956. december 15-én Richard Tho­mas Kilian (Daily Express) és Erich Waha (Associated Press) külföldi tu­dósítókat az illetékes magyar hatóság Magyarország területéről kiutasí­totta. R. T. Kilian nem tartotta be a kül földiek magyarországi tartózkodására vonatkozó érvényes rendelkezéseket. E. Waha pedig visszaélve azokkal a lehetőségekkel, melyeket újságírói tevékenységének folytatására a ma­gyar hatóságok számára biztosítottak, sztrájkra buzdított csepeli munká­sokat. ÜZEMI PLETYKA... 1 ■ ■ ........ ■" 1 H ÍREK SPORT Szekszárdi Petőfi—Dunaföldvári SE5:2 (2:2) Barátságos mérkőzés Szekszárdon Vezette: Majoros Kellemes, napsütéses időben, mint­egy 350 néző jelenlétében, a követ­kező összeállításban futott ki a két csapat: Dunaföldvár: Rapp — Szalai, Csiz­madia, Kornis II. — Zörényi, Hor­váth — Kornis I., Nichter, Holmár, Szeleczki, Takács I. Petőfi: Kárpáti — Diófási, Zádori, Tárnok — Kúnszabó, Baka — Oláh, Domonkos, Benács, Gabi, Cser. (Vár­nai, Müller, Hómann, Klézli.) Mindkét csapat játékosai nagy kedvvel játszanak és az első 15 per­cig komolyabb esemény nem történik. Feltűnő, hogy a teljesen ifjúsági játékosokból álló dunaföldvári együttes jól ke­zelte a labdát és egyenrangú el­lenfele tudott lenni a bajnok- csapatnak. A Petőfi, bár némi fölényre tett szert, de ezt nem tudta góllá váltani. A 15. percben Nichter jó helyzetben fölé lő. Két perc múlva Kornis I. három vé­dőt átjátszik és a felső sarokba küldi a labdát (0:1). A következő percben Kárpáti csak szerencsével tudja megL védeni kapuját a góltól. A Petőfi-csatárok körülményesen játszanak, Benács három méter­ről Rapp kezébe lő, majd Cser lövése száll fölé. A 22. percben Benács közelről meg szerzi az egyenlítő gólt (1:1). A kö­vetkező percben újabb Petőfi-roham­nál a vendégcsapat védője szabályta­lanul szerel, a 11-est Baka rúgja, de az erős lövést Rapp ritkán látott ref­lexszel védi. Két perc múlva Domon­kos éles lövése kerüli el Rapp kapu­ját. Nem sokkal később egy jobbszél­ről kapott labdát a kifutó Rapp felett átemeli (2:1). Az egyenlítés nem so­káig várat magára, Nichter húszméte- res, ritkán látott gyönyörű lövése a felső sarokban köt ki (2:2). Két perc múlva a közönség újból Rapp bravúros védését láthatja. A második félidőben már mindkét csapat enged az iramból. Különösen a vendégeken meglátszik, hogy hiány­zik azi edzés. Benács már 'az el ő percekben gólt lőhetne, de lövése a kapufa mellett hagyja el a pályát. A 6. percben a játékvezető 11-est ítél a vendégcsapat ellen, melyet Domonkos értékesít (3:2). A második félidőben beállt Dósai kísérletezik jobbszélen, majd középen, de partner hiányáoan eredménytelenül. Egyszer, amikor mé­gis sikerült átjátszani a hazaiak védel­mét, lövése centiméterekkel elkerüli az üres kaput. A játék kezd unalmas­sá válni, végülis unalomba fúllad az egész mérkőzés. A 35. percben Be­nács lesz eredményes (4:2). Nem sok­kal később hatalmas tömegjelenet a dunaföldvári kapu előtt, de Rappnak ezúttal is —- szerencsével bár — si­került megvédenie kapuját. A vég­eredményt az utolsó percben Benács állítja be (5:2). Bajos Alfréd: így leltem olimpiai bajnok Készülődés az olimpiára XIII. És kik mennek ki? Bizonyítja-e a próbaverseny, hogy ezek a legjobb tornászok, atléták? Bi­zonyítja-e, hogy az országban nincs különb, mint éppen a kiválasztottak? Hol győztek ezek az urak? Egy síkos, használhatatlan pályán, melyről alig takarodott még le a téli hó, amelyen nagy volt a sár, a víz. Nem! Ilyen pályán megbízható eredményt elérni nem lehet! Várni kellett volna még legalább két hétig, amiikor a tréning a többi pályán is megindult s nem ke­rültek volna össze a gyakorlott és gyakorlatlan erők. Az athéni versenye­ket nem lehet egyszerű kis kirándu­lásnak tekinteni, mert hiszen az nem­zeti ügy, a magyar testgyakorlás ügye. S míg itthon javában készülőd­nek az ezredévi ünnepélyekre, addig az idegenben az ezeréves nemzet ki­küldöttjei a legnagyobb kudarcot fogják aratni s az ezeréves magyar ság testnevelésének ügye egy jövendő ezer évre pellengérre lesz állítva! Mert hogy a magyar zászlót nem fogják kitűzni az olimpiai versenyek­re, az bizonyos. Legjobban azokat az intézőket sajnálom, kik azt hiszik, hogy a magyar atlétika és torna ügye áll azon a nívón, mint a külföldi. Saj­nálom, hogy illúziójuk el fog tűnni, hogy belátják a magyar testi nevelés siralmas voltát. Ennek azonban nem a versenyzőanyag az oka, hanem a helytelen testnevelési rendszer. Hogy mennyiben, arról majd máskor” — így írt a Sport-Élet. A Sport-Élet éleshangú cikkére a Sport-Világ válaszolt és megvédte a kisszámú, de lelkes magyar sportoló tábort, amelynek legjobbjai — az ál­talános közöny és meg nem értés eile nére, lelkesen készültek az athéni vi­lágversenyekre. Én magam is minden lehetőséget felhasználtam edzésre. Ez nem volt egyszerű, mert édesanyám előtt a ter­vezett athéni utat titokban kellett tartanom. Hiszen még jól emlékeztem rá, milyen nehezen engedett el édes­anyám az előző évben Bécsbe, az Európa-bajnoki versenyekre. Athén pedig még sokkal messzebb volt s teljesen lehetetlennek tartottam, hogy a görögországi kirándulás fontosságá­ról meggyőzzem. Ezért Iszer Károlyt, a BTC ügyvezető elnökét kértem meg, járjon közbe érdekemben. így azután édesanyám tőle értesült, hogy Alfréd fiát — az olimpiai próbaverseny győz­tesét — az athéni versenyekre be­nevezték, s kiküldetését az állam anya­gilag támogatja. Iszer teljes felelős séget vállalt értem s anyám — sűrű könnyhullatás közben — beleegyezett athérti utamba. Az akadály így elhárult: követke­zett a másik, nem kevésbé súlyos probléma, amelynek megoldása érde­kében naikem kellett eljárnom: a Műegyetem építészeti tanszékének dé­kánjától négyheti szabadságot kellett kérnem. Kissé szorongó szívvel ko­pogtattam a Műegyetem legszigorúbb professzora, Ilosvay Lajos hivatalának ajtaján. Titokban azt reméltem, hogy ő is tudomást szerzett az olimpiai já­tékokról s így feleslegesnek fog tar­tani minden magyarázatot. De keser­vesen csalódtam, mert amikor elmond­tam látogatásom célját, a professzor felugrott asztala mellől s összeráncolt homlokkal, mérgesen kiáltotta, hogy csak léha emberek sportolnak, amikor tanulniok kellene. — ,,Az ivás, a kár­tya, a tánc és a sport nem vezethet jóra! Most pedig elmehet” — ez volt a „biztató búcsúztatás”, amellyel utamra bocsátott. A nemvárt barátságtalan fogadtatás egészen megdermesztett, de talán nem is volt hiábavaló, mert utána mérhe­tetlen nagy akarást éreztem magam­ban, hogy helytelen véleményét meg­változtassam. (Folytatjuk) Folyóiratok, nyomtatványok, könyvkötésxeti munkák ízléses kivitelben készülnek a SZEKSZÁRDI NYOMDÁBAN Apróhirdetések 52. hétre totószelvény kapható és a 42. és 43. heti nyereményt az OTP fi­zeti. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG A Magyar Szocialista Munkáspárt és a tanácsok lapja. Szerkeszti a Szerkesztőbizottság. Felelős kiadó: az MSZMP intézőbizottsága. Szekszárdi Nyomda.

Next

/
Thumbnails
Contents