Tolna Megyei Népújság, 1956. december (13. évfolyam, 281-306. szám)
1956-12-11 / 289. szám
I TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1956. DECEMBER 11. Mondják9 hallották ... — Egy kövér „kacsa" margói ám — Hiába, Szekszárdi csak nem tud lépést tartani a fejlődéssel. Tavasszal, amikor a második o'.éves terv irányelvei nyilvánosságra kerültek, mi szekszárdiak keserű csalódással vehettük tudomásul, hogy rólunk, illetve városunkról megfeledkeztek. A sok létesítményből, a gyáróriásokból, amelyeknek az ország különböző pont jain kellett volna felépülni, nekünk még csak egy egyszerű farostlemezgyártó üzem sem jutott. Pedig a lehetőségek készen álltak. Van hozzá a megyében erdő, s itt helyben a gya- potregrenáló — illetve négymillió forin tos költséggel épült raktár. (A Rákosi —Gerő-féle ötéves terv létesítménye, azzal az elgondolással^ hogy a vas, acél országa után a gyapot országa leszünk. Földalatti kicsiben, illetve szekszárdi változatban.) Szcvalt Gerő terve nem sikerült és elúszott az utolsó szalmaszál is, amibe még kapaszkodhattunk volna — az, hogy mégis ne maradjunk teljesen mostohák — egy szőnyegszövő manufaktúrát juttatnak Szekszárdnak is az épülő sok gyáróriásból Ez sem sikerült. Az elmúlt napokban mégis, megcsillant bennem a remény. Egy beszélgetést hallottam: „Szekszárd határában is épül már..Füleltem, biztosan valami komoly nagyüzem épül. De csalódtam. Mit is mondtak? „Igen, már építik a szekszárdi határban a koncentrációs tábort. Mindenkit ide zárnak be, aki csak részt- vett a forradalmi eseményekben” — No, hiszen — gondoltam —, akkor körülkeríthetik akár az egész várost. De hol épülhet az a bizonyos tábor? Láttam valami építkezést a határban, a Sió mellett, de ha jól tudom, a kórház területén építettek melegházat, baromfiólat vagy ehhez hasonlót. Aztán láttam az országúttól nem messze egy bekerített területet, de az sem mostam létesítmény Láttam a nyáron is, — éppen a Béke Tsz tehenei pihentek benne. Szóval, sehol sem tudtam az épülő koncentrációs tábornak nyomára jutni. Ezért javaslom a most alakulófélben levő Szekszárdi SE vezetőinek, hogy létesítsenek természetjáró szakosztályt és az első túra célja legyen a szekszárdi határban épülő koncentrációs tábor felkutatása. Azt hiszem jó, kiadós túra lenne — de eredménytelen. Telefonon a városban Munkatársunk telefonon beszélge. test folytatott egyes vállalatok, üzemek .iskolák vezetőivel az ott folyó munkáról, a munka biztosított, vagy hiányzó feltételeiről. A beszélgetések során az alábbiakat közölték velünk: ISKOLÁK A Közgazdasági Technikumban folyik a tanítás. Szombaton a tanulóknak mintegy 15 százaléka hiányzott: Nagyrészt vidéki tanulók. Sok szülő, a közlekedési nehézségekre való tekintettel, — a Dunántúl távolabbi részeiről, — nem engedi még gyermekeit vissza az iskolába. A IV. osztályos tanulók, akik a tanév végeztével már az életbe lépnek ki, valameny- nyien részt vesznek az órákon és készülnek az érettségire. Részükre a tanítást igyekeztek a legnehezebb időkben is fenntartani, a többiek részére viszont csak december 3-án kezdték. Uj órarendet dolgoztak ki az intézetben, melyben az orosz nyelv helyett a német szerepel, két osztályban pedig az angol. Uj szellemben — jelenleg a tanárok saját meglátásai szerint — tanítják a szervezéssel és tervezéssel foglalkozó tantárgyakat, valamint a politikai gazdaságtant. Az iskola tüzelővel e hónapra van csak ellátva. A Garay János Gimnázium tanulóinak mintegy 90 százaléka vett részt eddig az órákon. A hiányzók nagy. részét itt is a vidéki tanulók alkotják, részben azok, akik még nem tudtak visszautazni a kollégiumokba. Ettől eltekintve az iskola mind a 17 osztályában folyik a.tanítás. A bejáró tanulók, akik eddig a körülményekhez képest rendesen látogatták az órákat, hétfőn reggel, miután bejöttek, vissza utaztak, mert a vasút délutánra nem ígért biztos vonat járatot. BÖLCSÖDÉ Az I. számú bölcsődében hétfőn dél. előtt mintegy 20 gyermek volt. A bölcsőde új vezetőjétől kapott felvilágosítás szerint az átlagos 40 gyermek közül 10 hiányzik igazolatlanul. A bölcsőde élelmiszerellátása jó és hosz- szabb időre biztosított — Tüzelőjük mintegy 2—3 hétre elegendő. TÜZÉP Pálfi Vilmos, a TÜZÉP kirendeltség vezetője közölte velünk, hogy nemrég építőanyag is érkezett a telepre. Romániából egy vagon fűrészárut, Bulgáriából pedig 900 mázsa cementet kaptak. Ezeket az anyagokat a magyar nép megsegítésére küldött segélyből kapta a város. A kereslethez viszonyítva, vontatottan halad a szénszállítás. Bár az utóbbi időben érkezett a városba 2000 mázsa iszapszén és 250 mázsa komlói szén, ez nem fedezte a mutatkozó keresletet. Tegnap reggel ismét 500 mázsa iszapszén érkezett, melynek szétosztása folyamatban van és minden igénylő egy mázsát kap. Az 500 q szén nagyrészét a lakosság között osztják el, de kapnak az iskolák és napközi otthonok is. A közeljövőben újabb szénszállítmány érkezésére van kilátás. VENDÉGLÁTÓ A szeszfogyasztókat a szeszellátás érdekli, s erről — megnyugtatásukra — Váradi Sándor, a Vendéglátóipari Vállalat igazgatója a következőket közölte munkatársunkkal: Szeszféleségekből jelenleg a vendéglátóiparnál nem mutatkozik hiány, kivéve az olcsóbb rumot. Gyarmatáru is elegendő mennyiségben áll a vállalathoz tartozó üzletek rendelkezésére. A vállalat felkészült a várható karácsonyi és szilveszteri nagyobb forgalomra is: Bort szinte korlátlan mennyiségben, szeszféleségeket pedig többszáz hektolitert biztosítottak erre az időre. Hogy jó bor lesz, arra garancia, hogy a termelőktől és nagy- mennyiségben az állami gazdaságoktól vásároltak bort. fl Tatarozó Vállalat munkástanácsának levele az MSZMP intézőbizottságához Alig egy hete fordultunk az intéző- bizottsághoz, hogy személygépkocsival kapcsolatos és régóta húzódó sé. relmes problémánkat orvosolja. Tettük ezt azért, mert az akkor még igen rövid idő óta működő intézőbizottság munkáját figyelve, azt tapasztaltuk, hogy gyorsan és igazságosan intézkedik a hozzáfordulók ügyeiben. Bíztunk benne, hogy kérésünket, ha alapos vizsgálat után is de érdemben intézi el. Nem is csalódtunk. A tegnapi napon központi telepünk dolgozói nagy örömmel és megnyugvással szereztek tudomást arról a hírről, hogy az a kérésünk, mely több, mint egy év óta valamennyi fórumot megjárva, csak kérés maradt, valóság lett. Az ügyintézésnek ez a formája, bevalljuk, meg lepett bennünket, mert több év alatt ez volt az első eset, hogy itt helyben, Szekszárdon, döntöttek és mertek dönteni. Úgy éreztük, hogy az intézőbizottság több, mint csak egy egész megyét átfogó csúcsszervezet, mert ez a bizottság valóban a dolgozók problémáinak azonnali és hathatós megoldásával foglalkozik. Azzal a ténflyel, hogy az intéző- bizottsága a volt MDP Tolna megyei bi zottság személygépkocsiállományából biztosított és adott át vállalatunknak egy kocsit, a bizottság kifejezésre juttatta álláspontját, hogy a jövőben valóban a termelés előmozdítása a célja és ezen keresztül kívánja a népgazdaságot erősíteni, a dolgozók életszínvonalát emelni. Vállalatunk valamennyi dolgozója köszönettel fordul az intézőbizottsághoz és ígéri, hogy a maga vonalán teljes odaadással dolgozik a valóban demokratikus alapon álló szocialista Magyarországért. Tolna megyei Tatarozó és Építővállalat dolgozói nevében a vállalat munkástanácsa. SP ORT Mégegyszer Szekszárd új sportegyesüietéről Kell-e félmillió forint? Az a hír, hogy Szekszárdnak lesz NB II-es csapata az öröm mellett különféle találgatásokra ad alkalmat. Vannak, akik már előzetes számításokat végeztek, hogy vajon mennyibe kerül egy NB II-es labdarúgócsapat fenntartása. Itt felsorolják kiadásokban a játékosok kalóriapénzét, prémiumát, étkeztetését és nem utolsósorban a hatalmas utazási és szállás- költséget, mely elkerülhetetlen. Van, aki azt mondja, hogy 250—300.000 forint kell a csapatnak, de van olyan is, aki szerint ez az összeg nem elég és közel félmillió forintra lesz szükség. Mi a magunk részéről pontos adatokat nem közölhetünk, de ha a legmagasabb számot vesszük alapul, a félmillió forintot, akkor se tartjuk vészesnek az ügyet. Az 1955 vagy 1956-os évben a Szekszárdi Bástya, Építők és Dózsa csapata ezenkívül a kórházi Bástya, a Malomipari Egyesülés Kinizsi csapata egy-egy év alatt 6—700.000 forintot költöttek el ösz- szesen. Tehát pénz van és az esetben, ha a labdarúgócsapat tényleg elvinne félmillió forintot (amit nem tartunk valószínűnek), még az esetben is jut a többi szakosztályok részére elegendő pénz. Á labdarúgópályáról Lapunk vasárnapi számában már foglalkoztunk egyszer a sporttelep kérdésével, ahol megemlítettük, hogy január 1-től a városi tanácstól az újonnan alakuló sportegyesületnek kell átvenni. Több olvasónk kérdezte, hogy mi lesz a labdarúgópályával? — Ennek füvesítését is már az új egyesületnek kell már fedezni? Ez ügyben érdeklődtünk az MTSB-nél, ahol azt a felvilágosítást kaptuk, hogy a városi Hajós Alfréd: Elvitathatatlan tény, hogy nagyszerű győzelmeink a „magyar tempódnak nevezett úszásmód révén születtek. A magyar versenyzők ekkor már több, mint egy esztendeje váltott karral úsztak. Ezt az úszásmódot a dunai hajók legénységétől tanulták. A matrózok ugyanis az előrehaladást akadályozó mell- és oldalúszó-ütem helyett — ösztönösen — váltott karral kísérleteztek, de a vizet csak vágták és tenyerükkel nem végeztek lapátszerű mozgást, ezért előrehaladásuk nem volt eléggé gyors. A.z úszók azon bar. a matrózok sajátos karmozgását tovább tökéletesítették: az evezőla- pátéhoz hasonló mozgást végeztek, karjukat kiemelték s azután a tenyér és a kar felületével szelték a vizet s ez vitte előre testüket. — Ezt a karmozgást újszerű lábütemmel egészítették ki. Minden kézütemre két rövid rúgómozdulatot végeztek s ezzel igyekeztek "— a mai delfin lábütemhez hasonlóan — testüket a víz felszínén tartani. Valamennyi gyorsúszónk moz gásában a karok teljes erőkifejtése érvényesült, de a víz ellenállásának leküzdésében a lábnak is fontos szerepe jutott. Gräfl Ödön viszont kizárólag karmunkát végzett s nyúlánk testét gyors karmozdulataival igyekezett felszínen tartani. * Az 1895 évi sikeres úszóidény a folyambajnoksággal Magyarország első bajnoki versenyével ért véget. Az Európa-bajnokság után sem pihentem s amíg a Duna-uszodákat nem vonták be újpesti kikötőjükbe, szorgalmasan folytattam edzéseimet. Esélyeim nem voltak éppen a legrózsásabbak, hiszen Deutsch Gyulával és feltörekvő vetélytársával, Gräfl Károllyal szemben nem volt sok keresnivalóm. A versenyre mindenesetre beneveztem. tanácsnak a füvesítésre a pénze megvan és a tavasszal ezt a munkát még a tanács végezteti el és fizeti ki. Felszerelés van bőven Mint illetékesek mondj ák, a szekszárdi egyesületeknél annyi sportfelszerelés van (nemcsak labdarúgó, hanem atlétikai és egyéb felszerelések), hogy az újonnan alakuló egyesületnek legalább két évig nem lesz felszerelésre gondja. Ehhez természetesen az kell, hogy a jelenlegi sportkörök az új egyesületnek átadják a felszerelést. Vannak hivatalok, vállalatok is, akik nem rendelkeztek önálló sportkörrel, de felszerelésük talán még jobb van, mint a működő szakosztályoknak. Ezen a téren is tehát bíztató a helyzet. A kosárlabdázókról néhány szó A városban három női és három férfi kosárlabdacsapat működött eddig. A szokásos klubsovinizmus itt is megvolt, de lényegesen kisebb mértékben, mint a labdarúgóknál. Szeptemberben például Szekszárd város válogatott néven a hárem csapat játékosaiból összeállított együttes vett részt Baján a négy város tornája címen megrendezett találkozón Debrecen válogatottját fölényesen győzték le, majd ezt követően a bajai együttestől balszerencsével csak egy pontos vereséget szenvedtek. Ez fényesen bizonyítja, hogy egyénileg a játékosok Komoly játékerőt képviselnek. — A bajai szereplés után a játékosodnak szinte egyöntetű véleménye volt, hogy egyesíteni kellene a három csapatot és NB II-es színvonalon mozgó csapata lenne a városnak. Eddig ezt nem lehetett megvalósítani, mert a szakosztályon belül hiába volt meg az akarat, ha maga az egyesület vezetőha másért nem. hogy erőnlétemet a hosszútávúszással megerősítsem. Akkoriban nálunk nem ismertek edzés. rendszert, csak egyéni kísérletezéseket. A magam elgondolása szerint elsősorban szívósságra kellett törekednem. Ezt hosszútávú edzésekkel értem el, majd utána rövid távokat úsztam. Masszázsról szó sem volt. Az izmok felfrissítésére kámforos tej- szerű folyadékot (ambrocation) használtunk. Nem tartom kizártnak azt, hogy rendszerem hel\ es és célravezető volt, legalábbis a későbbi sikerek ezt igazolták. Az úszóévad befejeztével új, komoly feladat állt előttem: 1895 szeptember közepén megkezdtem a Műegyetemen építészi tanulmányaimat. A művészettörténet professzora Czigler Győző volt s ő adta elő az ókori építészet történetét. A nagy fekete táblán gyönyörűen megrajzolta az építészi elemeket, amelyeket különös vonzódással és igyekezettel má. scltam le jegyzeteimbe. Emlékszem, amikor az athéni Akropolis építészeti csodáihoz ért, szívem megdobbant és sóvárgó szemekkel bámultam az ábrákat amely a gyönyörű Pantheon tökéletes formájával, arányaival, — szépséges oszlopsorával és egyéb részleteivel ismertettek meg. A sportolásról azonban egyelőre le kellett mondanom. Nagyon elmélyedtem tanulmányaimba s az úszás lehetőségét erősen korlátozta nagy elfoglaltságom s az a körülmény, hogy az egyetlen téli uszodának, a Rudas-fürdőnek megközelítése igen nehéz volt számomra. De a magyar olimpiai bizottság tevékenységéről szóló híradások felkeltették figyelmemet s arra indítottak, hogy az olimpiára való felkészülés tervét ismét napirendre tűzzem. (Folytatjuk.) sége erről hallani sem akart. — Az I újonnan megalakuló egyesületnél ezek a problémák már eltűnnek és az NB II-es szintnek megfelelő kerületi bajnokságban a szekszárdi kosaras | lányok minden bizonnyal megállják helyüket, sőt, az élvonalban végeznek. Á sportszövetségek közös állásfogialáso Az MLSZ ideiglenes intézőbizottságának kezdeményezésére a különböző sportszövetségek ideiglenes intézőbizottságainak képviselői közös értekezletet tartottak a Magyar Sport Hazáj ban. A közös értekezlet összehívásának célja az volt, hogy tisztázza a szövetségek működésével kapcsolatos kérdéseket és állást foglaljon a szövetségek felépítése és jövőbeni működése kérdésében. Az értekezlet után nyilatkozatot adtak ki. A nyilatkozat bevezetőjében arról szól, hogy mi tette szükségessé az egyöntetű állásfoglalást, majd négy pontban tünteti fel a szövetségek egyöntetű véleményét a szövetségek működésének alapvető kérdéseivel kapcsolatosan. 1. A szakszövetségek teljesen önállóan irányítják sportágaikat, gazdasági tekintetben éppen úgy, mint a nemzetközi sportkapcsolatok kiépítésében. 2 A szakszövetségek egyetértenek abban, hogy a sport felsőbb irányítására bürokratikus sportfőhatóságra nincsen szükség. 3. Helyesnek tartják olyan kislét- számú felügyeleti szerv létrehozását, amely az önálló sportszövetségek alap szabályokban meghatározott működését biztosítja. 4. A sport egységes irányítására és az önálló sportszövetségek működé! sének egybehangolására a szakszövetségek és a sporttal foglalkozó egyéb szervek képviselőiből tanácsot, kell létrehozni. SPORTHÍREK Nem. aratott sikert a labdarúgás Melbourneban — állapít ják meg a külföldi és a magyar újságírók egyaránt. Bár nagy érdeklődés előzte meg a labdarúgómérkőzéseket, 25—30.000 jegyet adtak el elővételben, de a nézők annyira csalódtak, hogy akik egy mér kőzést megnéztek az előre megváltott jegyükkel, a többi mérkőzésekre már el sem mentek. Az a labdarúgás, amit az olimpiai torna alatt játszottak a csapatok, valóban nem tett mély benyomást az ausztrál nézőkre Csak a szovjet és jugoszláv játékosok mutattak valamit a labdarúgás szépségeiből, de ezek sem sokat, mert egyik sem érte el — sőt, meg sem közelítette — legjobb formáját. * A csepeli sportkör nevében a sportkör elnöke nyilatkozatot adott a Sport szerkesztőségének, melyben közölte, hogy kívánságuk, hogy az egyesületek a jövőben nagyobb önállóságot kapjanak. Szeretnének abban is önállóságot kapni, hogy főként azokat a sportágakat űzzék, amelyek a in l.vi adottságoknak legjobban megfelelnek. * Az előző hírektől eltérően, a mel- bournei nyári olimpiai játékokon résztvett magyar sportküldöttség második csoportja nem hétfőn, hanem már szombaton délben elutazott Mel- bourneből. A repülőgép útja Milánóban fejeződik be és innen vonaton utaznak tovább a magyar sportolók. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG A Magyar Szocialista Munkáspárt és a tanácsok lapja Szerkeszti a Szerkesztőbizottság. Felelős kiadó: az MSZMP intézőbizottsága. Szekszárdi Nyomda. If?Y lettem olimpiai bajnok Európa gyorsúszó-bajnoksága magyar kézen VII.
