Tolna Megyei Népújság, 1956. december (13. évfolyam, 281-306. szám)

1956-12-11 / 289. szám

I TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1956. DECEMBER 11. Mondják9 hallották ... — Egy kövér „kacsa" margói ám — Hiába, Szekszárdi csak nem tud lé­pést tartani a fejlődéssel. Tavasszal, amikor a második o'.éves terv irány­elvei nyilvánosságra kerültek, mi szekszárdiak keserű csalódással ve­hettük tudomásul, hogy rólunk, illet­ve városunkról megfeledkeztek. A sok létesítményből, a gyáróriásokból, amelyeknek az ország különböző pont jain kellett volna felépülni, nekünk még csak egy egyszerű farostlemez­gyártó üzem sem jutott. Pedig a lehe­tőségek készen álltak. Van hozzá a megyében erdő, s itt helyben a gya- potregrenáló — illetve négymillió forin tos költséggel épült raktár. (A Rákosi —Gerő-féle ötéves terv létesítménye, azzal az elgondolással^ hogy a vas, acél országa után a gyapot országa leszünk. Földalatti kicsiben, illetve szekszárdi változatban.) Szcvalt Gerő terve nem sikerült és elúszott az utolsó szalmaszál is, ami­be még kapaszkodhattunk volna — az, hogy mégis ne maradjunk teljesen mostohák — egy szőnyegszövő manu­faktúrát juttatnak Szekszárdnak is az épülő sok gyáróriásból Ez sem sike­rült. Az elmúlt napokban mégis, meg­csillant bennem a remény. Egy be­szélgetést hallottam: „Szekszárd ha­tárában is épül már..Füleltem, biztosan valami komoly nagyüzem épül. De csalódtam. Mit is mondtak? „Igen, már építik a szekszárdi ha­tárban a koncentrációs tábort. Min­denkit ide zárnak be, aki csak részt- vett a forradalmi eseményekben” — No, hiszen — gondoltam —, akkor kö­rülkeríthetik akár az egész várost. De hol épülhet az a bizonyos tá­bor? Láttam valami építkezést a ha­tárban, a Sió mellett, de ha jól tudom, a kórház területén építettek meleg­házat, baromfiólat vagy ehhez ha­sonlót. Aztán láttam az országúttól nem messze egy bekerített területet, de az sem mostam létesítmény Lát­tam a nyáron is, — éppen a Béke Tsz tehenei pihentek benne. Szóval, sehol sem tudtam az épülő koncen­trációs tábornak nyomára jutni. Ezért javaslom a most alakulófélben levő Szekszárdi SE vezetőinek, hogy léte­sítsenek természetjáró szakosztályt és az első túra célja legyen a szekszárdi határban épülő koncentrációs tábor felkutatása. Azt hiszem jó, kiadós túra lenne — de eredménytelen. Telefonon a városban Munkatársunk telefonon beszélge. test folytatott egyes vállalatok, üze­mek .iskolák vezetőivel az ott folyó munkáról, a munka biztosított, vagy hiányzó feltételeiről. A beszélgetések során az alábbiakat közölték velünk: ISKOLÁK A Közgazdasági Technikumban fo­lyik a tanítás. Szombaton a tanulók­nak mintegy 15 százaléka hiányzott: Nagyrészt vidéki tanulók. Sok szülő, a közlekedési nehézségekre való te­kintettel, — a Dunántúl távolabbi ré­szeiről, — nem engedi még gyerme­keit vissza az iskolába. A IV. osztá­lyos tanulók, akik a tanév végeztével már az életbe lépnek ki, valameny- nyien részt vesznek az órákon és ké­szülnek az érettségire. Részükre a tanítást igyekeztek a legnehezebb időkben is fenntartani, a többiek ré­szére viszont csak december 3-án kezdték. Uj órarendet dolgoztak ki az intézetben, melyben az orosz nyelv helyett a német szerepel, két osztály­ban pedig az angol. Uj szellemben — jelenleg a tanárok saját meglátásai szerint — tanítják a szervezéssel és tervezéssel foglalkozó tantárgyakat, valamint a politikai gazdaságtant. Az iskola tüzelővel e hónapra van csak ellátva. A Garay János Gimnázium tanu­lóinak mintegy 90 százaléka vett részt eddig az órákon. A hiányzók nagy. részét itt is a vidéki tanulók alkotják, részben azok, akik még nem tudtak visszautazni a kollégiumokba. Ettől eltekintve az iskola mind a 17 osztá­lyában folyik a.tanítás. A bejáró ta­nulók, akik eddig a körülményekhez képest rendesen látogatták az órákat, hétfőn reggel, miután bejöttek, vissza utaztak, mert a vasút délutánra nem ígért biztos vonat járatot. BÖLCSÖDÉ Az I. számú bölcsődében hétfőn dél. előtt mintegy 20 gyermek volt. A böl­csőde új vezetőjétől kapott felvilágo­sítás szerint az átlagos 40 gyermek közül 10 hiányzik igazolatlanul. A bölcsőde élelmiszerellátása jó és hosz- szabb időre biztosított — Tüzelőjük mintegy 2—3 hétre elegendő. TÜZÉP Pálfi Vilmos, a TÜZÉP kirendelt­ség vezetője közölte velünk, hogy nemrég építőanyag is érkezett a te­lepre. Romániából egy vagon fűrész­árut, Bulgáriából pedig 900 mázsa ce­mentet kaptak. Ezeket az anyagokat a magyar nép megsegítésére küldött segélyből kapta a város. A kereslethez viszonyítva, vonta­tottan halad a szénszállítás. Bár az utóbbi időben érkezett a városba 2000 mázsa iszapszén és 250 mázsa komlói szén, ez nem fedezte a mutat­kozó keresletet. Tegnap reggel ismét 500 mázsa iszapszén érkezett, mely­nek szétosztása folyamatban van és minden igénylő egy mázsát kap. Az 500 q szén nagyrészét a lakosság kö­zött osztják el, de kapnak az iskolák és napközi otthonok is. A közeljövő­ben újabb szénszállítmány érkezésére van kilátás. VENDÉGLÁTÓ A szeszfogyasztókat a szeszellátás érdekli, s erről — megnyugtatásukra — Váradi Sándor, a Vendéglátóipari Vállalat igazgatója a következőket közölte munkatársunkkal: Szeszféle­ségekből jelenleg a vendéglátóiparnál nem mutatkozik hiány, kivéve az ol­csóbb rumot. Gyarmatáru is elegendő mennyiségben áll a vállalathoz tar­tozó üzletek rendelkezésére. A vállalat felkészült a várható ka­rácsonyi és szilveszteri nagyobb for­galomra is: Bort szinte korlátlan mennyiségben, szeszféleségeket pedig többszáz hektolitert biztosítottak erre az időre. Hogy jó bor lesz, arra ga­rancia, hogy a termelőktől és nagy- mennyiségben az állami gazdaságok­tól vásároltak bort. fl Tatarozó Vállalat munkástanácsának levele az MSZMP intézőbizottságához Alig egy hete fordultunk az intéző- bizottsághoz, hogy személygépkocsi­val kapcsolatos és régóta húzódó sé. relmes problémánkat orvosolja. Tet­tük ezt azért, mert az akkor még igen rövid idő óta működő intézőbizottság munkáját figyelve, azt tapasztaltuk, hogy gyorsan és igazságosan intézke­dik a hozzáfordulók ügyeiben. Bíz­tunk benne, hogy kérésünket, ha ala­pos vizsgálat után is de érdemben intézi el. Nem is csalódtunk. A tegnapi na­pon központi telepünk dolgozói nagy örömmel és megnyugvással szereztek tudomást arról a hírről, hogy az a kérésünk, mely több, mint egy év óta valamennyi fórumot megjárva, csak kérés maradt, valóság lett. Az ügyin­tézésnek ez a formája, bevalljuk, meg lepett bennünket, mert több év alatt ez volt az első eset, hogy itt helyben, Szekszárdon, döntöttek és mertek dönteni. Úgy éreztük, hogy az intéző­bizottság több, mint csak egy egész megyét átfogó csúcsszervezet, mert ez a bizottság valóban a dolgozók pro­blémáinak azonnali és hathatós meg­oldásával foglalkozik. Azzal a ténflyel, hogy az intéző- bizottsága a volt MDP Tolna megyei bi zottság személygépkocsiállományából biztosított és adott át vállalatunknak egy kocsit, a bizottság kifejezésre jut­tatta álláspontját, hogy a jövőben va­lóban a termelés előmozdítása a célja és ezen keresztül kívánja a népgazda­ságot erősíteni, a dolgozók életszín­vonalát emelni. Vállalatunk vala­mennyi dolgozója köszönettel fordul az intézőbizottsághoz és ígéri, hogy a maga vonalán teljes odaadással dol­gozik a valóban demokratikus alapon álló szocialista Magyarországért. Tolna megyei Tatarozó és Építő­vállalat dolgozói nevében a vállalat munkástanácsa. SP ORT Mégegyszer Szekszárd új sportegyesüietéről Kell-e félmillió forint? Az a hír, hogy Szekszárdnak lesz NB II-es csapata az öröm mellett különféle találgatásokra ad alkalmat. Vannak, akik már előzetes számítá­sokat végeztek, hogy vajon mennyibe kerül egy NB II-es labdarúgócsapat fenntartása. Itt felsorolják kiadások­ban a játékosok kalóriapénzét, pré­miumát, étkeztetését és nem utolsó­sorban a hatalmas utazási és szállás- költséget, mely elkerülhetetlen. Van, aki azt mondja, hogy 250—300.000 fo­rint kell a csapatnak, de van olyan is, aki szerint ez az összeg nem elég és közel félmillió forintra lesz szükség. Mi a magunk részéről pontos adato­kat nem közölhetünk, de ha a legma­gasabb számot vesszük alapul, a fél­millió forintot, akkor se tartjuk vé­szesnek az ügyet. Az 1955 vagy 1956-os évben a Szekszárdi Bástya, Építők és Dózsa csapata ezenkívül a kórházi Bástya, a Malomipari Egye­sülés Kinizsi csapata egy-egy év alatt 6—700.000 forintot költöttek el ösz- szesen. Tehát pénz van és az esetben, ha a labdarúgócsapat tényleg elvinne félmillió forintot (amit nem tartunk valószínűnek), még az esetben is jut a többi szakosztályok részére elegen­dő pénz. Á labdarúgópályáról Lapunk vasárnapi számában már foglalkoztunk egyszer a sporttelep kérdésével, ahol megemlítettük, hogy január 1-től a városi tanácstól az újonnan alakuló sportegyesületnek kell átvenni. Több olvasónk kérdezte, hogy mi lesz a labdarúgópályával? — Ennek füvesítését is már az új egye­sületnek kell már fedezni? Ez ügyben érdeklődtünk az MTSB-nél, ahol azt a felvilágosítást kaptuk, hogy a városi Hajós Alfréd: Elvitathatatlan tény, hogy nagy­szerű győzelmeink a „magyar tempód­nak nevezett úszásmód révén szület­tek. A magyar versenyzők ekkor már több, mint egy esztendeje váltott kar­ral úsztak. Ezt az úszásmódot a dunai hajók legénységétől tanulták. A mat­rózok ugyanis az előrehaladást aka­dályozó mell- és oldalúszó-ütem he­lyett — ösztönösen — váltott karral kísérleteztek, de a vizet csak vágták és tenyerükkel nem végeztek lapát­szerű mozgást, ezért előrehaladásuk nem volt eléggé gyors. A.z úszók azon bar. a matrózok sajátos karmozgását tovább tökéletesítették: az evezőla- pátéhoz hasonló mozgást végeztek, karjukat kiemelték s azután a tenyér és a kar felületével szelték a vizet s ez vitte előre testüket. — Ezt a kar­mozgást újszerű lábütemmel egészí­tették ki. Minden kézütemre két rövid rúgómozdulatot végeztek s ezzel igye­keztek "— a mai delfin lábütemhez hasonlóan — testüket a víz felszínén tartani. Valamennyi gyorsúszónk moz gásában a karok teljes erőkifejtése érvényesült, de a víz ellenállásának leküzdésében a lábnak is fontos sze­repe jutott. Gräfl Ödön viszont kizá­rólag karmunkát végzett s nyúlánk testét gyors karmozdulataival igyeke­zett felszínen tartani. * Az 1895 évi sikeres úszóidény a folyambajnoksággal Magyarország el­ső bajnoki versenyével ért véget. Az Európa-bajnokság után sem pihentem s amíg a Duna-uszodákat nem vonták be újpesti kikötőjükbe, szorgalmasan folytattam edzéseimet. Esélyeim nem voltak éppen a legrózsásabbak, hi­szen Deutsch Gyulával és feltörekvő vetélytársával, Gräfl Károllyal szem­ben nem volt sok keresnivalóm. A versenyre mindenesetre beneveztem. tanácsnak a füvesítésre a pénze meg­van és a tavasszal ezt a munkát még a tanács végezteti el és fizeti ki. Felszerelés van bőven Mint illetékesek mondj ák, a szek­szárdi egyesületeknél annyi sportfel­szerelés van (nemcsak labdarúgó, ha­nem atlétikai és egyéb felszerelések), hogy az újonnan alakuló egyesület­nek legalább két évig nem lesz felsze­relésre gondja. Ehhez természetesen az kell, hogy a jelenlegi sportkörök az új egyesületnek átadják a felszere­lést. Vannak hivatalok, vállalatok is, akik nem rendelkeztek önálló sport­körrel, de felszerelésük talán még jobb van, mint a működő szakosztá­lyoknak. Ezen a téren is tehát bíztató a helyzet. A kosárlabdázókról néhány szó A városban három női és három férfi kosárlabdacsapat működött ed­dig. A szokásos klubsovinizmus itt is megvolt, de lényegesen kisebb mér­tékben, mint a labdarúgóknál. Szep­temberben például Szekszárd város válogatott néven a hárem csapat já­tékosaiból összeállított együttes vett részt Baján a négy város tornája cí­men megrendezett találkozón Debre­cen válogatottját fölényesen győzték le, majd ezt követően a bajai együt­testől balszerencsével csak egy pontos vereséget szenvedtek. Ez fényesen bi­zonyítja, hogy egyénileg a játékosok Komoly játékerőt képviselnek. — A bajai szereplés után a játékosodnak szinte egyöntetű véleménye volt, hogy egyesíteni kellene a három csa­patot és NB II-es színvonalon mozgó csapata lenne a városnak. Eddig ezt nem lehetett megvalósítani, mert a szakosztályon belül hiába volt meg az akarat, ha maga az egyesület vezető­ha másért nem. hogy erőnlétemet a hosszútávúszással megerősítsem. Ak­koriban nálunk nem ismertek edzés. rendszert, csak egyéni kísérletezése­ket. A magam elgondolása szerint el­sősorban szívósságra kellett töreked­nem. Ezt hosszútávú edzésekkel ér­tem el, majd utána rövid távokat úsz­tam. Masszázsról szó sem volt. Az izmok felfrissítésére kámforos tej- szerű folyadékot (ambrocation) hasz­náltunk. Nem tartom kizártnak azt, hogy rendszerem hel\ es és célraveze­tő volt, legalábbis a későbbi sikerek ezt igazolták. Az úszóévad befejeztével új, ko­moly feladat állt előttem: 1895 szep­tember közepén megkezdtem a Mű­egyetemen építészi tanulmányaimat. A művészettörténet professzora Czigler Győző volt s ő adta elő az ókori építészet történetét. A nagy fe­kete táblán gyönyörűen megrajzolta az építészi elemeket, amelyeket kü­lönös vonzódással és igyekezettel má. scltam le jegyzeteimbe. Emlékszem, amikor az athéni Akropolis építészeti csodáihoz ért, szívem megdobbant és sóvárgó szemekkel bámultam az áb­rákat amely a gyönyörű Pantheon tökéletes formájával, arányaival, — szépséges oszlopsorával és egyéb rész­leteivel ismertettek meg. A sportolásról azonban egyelőre le kellett mondanom. Nagyon elmélyed­tem tanulmányaimba s az úszás lehe­tőségét erősen korlátozta nagy elfog­laltságom s az a körülmény, hogy az egyetlen téli uszodának, a Rudas-für­dőnek megközelítése igen nehéz volt számomra. De a magyar olimpiai bizottság te­vékenységéről szóló híradások felkel­tették figyelmemet s arra indítottak, hogy az olimpiára való felkészülés tervét ismét napirendre tűzzem. (Folytatjuk.) sége erről hallani sem akart. — Az I újonnan megalakuló egyesületnél ezek a problémák már eltűnnek és az NB II-es szintnek megfelelő kerületi bajnokságban a szekszárdi kosaras | lányok minden bizonnyal megállják helyüket, sőt, az élvonalban végeznek. Á sportszövetségek közös állásfogialáso Az MLSZ ideiglenes intézőbizottsá­gának kezdeményezésére a különböző sportszövetségek ideiglenes intézőbi­zottságainak képviselői közös értekez­letet tartottak a Magyar Sport Hazáj ban. A közös értekezlet összehívásá­nak célja az volt, hogy tisztázza a szövetségek működésével kapcsolatos kérdéseket és állást foglaljon a szö­vetségek felépítése és jövőbeni műkö­dése kérdésében. Az értekezlet után nyilatkozatot adtak ki. A nyilatkozat bevezetőjében arról szól, hogy mi tet­te szükségessé az egyöntetű állásfog­lalást, majd négy pontban tünteti fel a szövetségek egyöntetű véleményét a szövetségek működésének alapvető kérdéseivel kapcsolatosan. 1. A szakszövetségek teljesen ön­állóan irányítják sportágaikat, gazda­sági tekintetben éppen úgy, mint a nemzetközi sportkapcsolatok kiépíté­sében. 2 A szakszövetségek egyetértenek abban, hogy a sport felsőbb irányítá­sára bürokratikus sportfőhatóságra nincsen szükség. 3. Helyesnek tartják olyan kislét- számú felügyeleti szerv létrehozását, amely az önálló sportszövetségek alap szabályokban meghatározott műkö­dését biztosítja. 4. A sport egységes irányítására és az önálló sportszövetségek működé­! sének egybehangolására a szakszö­vetségek és a sporttal foglalkozó egyéb szervek képviselőiből tanácsot, kell létrehozni. SPORTHÍREK Nem. aratott sikert a labdarúgás Melbourneban — állapít ják meg a kül­földi és a magyar újságírók egyaránt. Bár nagy érdeklődés előzte meg a labdarúgómérkőzéseket, 25—30.000 je­gyet adtak el elővételben, de a nézők annyira csalódtak, hogy akik egy mér kőzést megnéztek az előre megváltott jegyükkel, a többi mérkőzésekre már el sem mentek. Az a labdarúgás, amit az olimpiai torna alatt játszottak a csapatok, valóban nem tett mély be­nyomást az ausztrál nézőkre Csak a szovjet és jugoszláv játékosok mutat­tak valamit a labdarúgás szépségei­ből, de ezek sem sokat, mert egyik sem érte el — sőt, meg sem közelí­tette — legjobb formáját. * A csepeli sportkör nevében a sport­kör elnöke nyilatkozatot adott a Sport szerkesztőségének, melyben közölte, hogy kívánságuk, hogy az egyesületek a jövőben nagyobb önállóságot kap­janak. Szeretnének abban is önállósá­got kapni, hogy főként azokat a sportágakat űzzék, amelyek a in l.vi adottságoknak legjobban megfelel­nek. * Az előző hírektől eltérően, a mel- bournei nyári olimpiai játékokon résztvett magyar sportküldöttség má­sodik csoportja nem hétfőn, hanem már szombaton délben elutazott Mel- bourneből. A repülőgép útja Milánó­ban fejeződik be és innen vonaton utaznak tovább a magyar sportolók. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG A Magyar Szocialista Munkáspárt és a tanácsok lapja Szerkeszti a Szerkesztőbizottság. Felelős kiadó: az MSZMP intézőbizottsága. Szekszárdi Nyomda. If?Y lettem olimpiai bajnok Európa gyorsúszó-bajnoksága magyar kézen VII.

Next

/
Thumbnails
Contents