Tolna Megyei Népújság, 1956. december (13. évfolyam, 281-306. szám)

1956-12-07 / 286. szám

ja T TV A »» ^ ÁRA: 50 FILLÉR. XIII. ÉVFOLYAM, 286. SZÁM. PÉNTEK, 1956. DECEMBER 7. < r __ __ r A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ES A TANÁCSOK LAPJA r A MAI SZÁMBAN: Tisztul a „bor" Madocsán (3- o.) Olimpiai hírek (4. o.) J A telj es egyenjogúság alapján Az elmúlt hetek eseményeinek ala­pos elemzése terén még nem sokat tehettünk eddig. Sok probléma szo­rul beható vizsgálatra még a közel jövőben és ezt el is fogjuk végezni. Ami most legjobban érdekli a széles néptömegeket, az a szovjet—magyar viszony kérdése. Kivonulnak-e ha­zánkból? — önálló, független ország lesz-e Magyarország? A Rákosi-rendszer egyik legna­gyobb bűne, nemzeti hagyományaink, r.ak, a néptömegek nemzeti érzésének semmibevétele, szolgai másolása szinte minden területen, még a kato­nák egyenruhájánál, az iskolai okta­tásban is. Sehol sem hódított annyira tért a sztálinizmus, mint nálunk, gazdasági és politikai módszerekben és külsősé­gekben egyaránt. Csak ennek lehetett a következménye, hogy a felkelő tö­megek jogos elégedetlensége erősödő szovjetellenességgel párosult. így a Rákosi—Gerő-klikk a lehető legtöb­bet ártott a két nép barátságának is. Ezzel magyarázható azoknak a ma­gatartása is, akik különben a földre­formnak, a felszabadulás óta elért szocialista vívmányainknak védelmét is hangoztatják. Az utóbbi évek és az elmúlt hetek eseményeitől függetlenül azonban vi­lágosan kell látni és ma is megmon­dani azt, hogy a Szovjetuniónak a második világháborúban a fasizmus fölött aratott győzelme nélkül nem következhetett volna be nálunk a földreform, nem kerülhettek volna a nép tulajdonába a bányák, a gyárak. Még akkor sem, ha valamelyik tőkés ország hadserege szabadított volna fel bennünket. És amikor a forradal­mi munkás-paraszt kormány segítsé­get kért a szovjet hadseregtől az el­lenforradalmi erők szétzúzásához, a szovjet katonák e szocialista vívmá­nyok megvédéséért szálltak harcba. Azokban az időkben annyira össze- kúszálóatak a frontok, hogy a színre- lépő ellenforradalom könnyen felül­kerekedett. volna. Mire megszerve­ződtek volna azok az erők — elsősor­ban a munkásosztály erői, melyek ké. pesek a szocialista vívmányok megvé désére, már késő lett volna és véres polgárháborúra került volna sor. Szocializmust építeni — nemzeti sajátosságainknak megfelelően. Ezzel népünk többsége egyetért. Nincs be­csületes ember az országban, aki ne ezt akarná. De sokan gondolkodnak úgy, hogy majd a Nyugat segít ne­künk ebben. Elképzelhető ez? — Azok segítenek, akik Habsburg Ottótól Nagy Ferencig dédelgetik az összes, népünk által elűzött földbirtokosokat, kapitalistákat? — Van már példa az ő „segítségükre“. Néhány évvel ez­előtt egy kicsiny középamerikai or­szágban, Guatemalában a nép olyan kormányt juttatott hatalomra, amely földreformot, államosításokat hajtott végre. Vérbefojtották e kis nép sza­badságát. A hazánkban 1919-ben uralomra jutott ellenforradalomnak is — a munkásosztály, a parasztság terrorizálásával, megfélemlítésével, ezreknek és ezreknek legyilkolásával egyidejűleg az volt az első dolga, hogy a földbirtokosoknak a földet, a tőkéseknek a gyárakat visszaadja, ki. söpörve az igazgatói irodákból a mun kástanácsokat. Nem a Gerő- -Rákosi-klikk vissza­kozásáról, a régi politika visszaállí­tásáról van szó. Ebből nem kér né­pünk. Hanem arról, hogy szabadon, független országban munkálkodhas- sék népünk a szocializmus építésén. A magyar nép egyöntetű akarata, hogy hazánk szabad, független or­szág legyen, hogy az ország terüle­tét elhagyják a szovjet csapatok. Ezt akarja a kormány és a megújho- dott párt is. A kormány, megalaku­lásakor kiadott nyilatkozatában vilá­gosan kijelentette, hogy amint helyre áll az országban a rend, tárgyaláso­kat kezdeményez a Szovjetunió kor­mán} óval és a varsói szerződésben résztvevő más államok kormányával a*szoVjet csapatok kivonásáról. A Pravda, a magyar eseményekkel fog­lalkozó cikkében — amely nyilván­valóan a hivatalos szovjet álláspont — szintén azt írja, hogy a szovjet kormány a rend helyreállítása után meginduló tárgyalások alapján haj­landó kivonni fegyveres erőit az or­szágból. Nem csak ez a probléma áll fenn, tárgyalni kell államközi, gazdasági kapcsolatainkról is, a teljes egyenjo­gúság alapján. A nemrég megkötött lengyel—szovjet egyezmény biztosí­tékot jelent számunkra is, hogy a még vitás kérdések megoldódnak és a teljes egyenjogúság alapján és a közvélemény nyilvánossága előtt kö­tendő megállapodások népünk meg­engedésére rendezik a két szocialista ország közti viszonyt. KI VAN OTT? 15 millió forint értékű árú karácsonyra - Új bútorok érkeztek — Több, mint 100 vagon terményt vásároltak fel — Zavartalan a Nemzeti Bank munkája — ITT A NÉPBOLT-KöZPONT ÁRUOSZTÁLYA. — Hogyan készülnek a karácsonyi nagy forgalomra? — Elég nagy nehézségbe ütközik a karácsonyra történő felkészülés. Na­ponta mennek Budapestre a vállalat­tól és az ott beszerezhető, a megyé­ben viszont az elmúlt nagy felvásár­lási láz miatt pillanatnyilag hiánycik­ként keletkező ipari termékeket teher­autóval szállítjuk le. Eddig teherautó­kon mintegy három vagonnyi árut szállítottunk, de karácsonyig újabb három vagon árut szállítunk. Ameny- nyiben a vasúti forgalomban további javulás áll be, akkor természetesen vasúton is hozzuk a keresett cikkeket. Természetesen ez csupán a beszerzés­nek ez az egyik forrása. Jelentős áru- mennyiséget kapunk a megyeszék­helyen levő nagykereskedelmi vállala­toktól. — Mi tehát a helyzet? Biztosítják-e a szükséglet teljes kielégítését és a bőséges választékot? — A jelenlegi viszonyoknak meg­felelően a lehető legjobban igyekszik a Népbolt a vásárlók igényelt kielégí­teni. Meg kell mondani, hogy hozzá­vetőleges számítás szerint mintegy 15 millió forint értékű áruval egészítjük ki a már meglevő készleteinket. — Milyen cikkféleségeket hoznak le elsősorban? '— Méteráruk, kötöttáruk, konfek­ciók és természetesen az édesipari áruk jönnek most elsősorban számí­tásba. Olyan cikkeket biztosítunk te­hát, amelyeket a bérből és fizetésből élő dolgozók a felvásárlási láz idején — pénz hiányában — nem tudtak megvásárolni. A karácsonyi nagy be­vásárlásra tehát ismét rendelkezésük­re áll mindez. — ITT A BÜTORÉRTÉKESITŐ. — Van-e már ismét áru a raktár­ban? — Nincs kérem, november első fe­lében szinte mindent elvittek. Né­hány zongorához való szék és egy-két kisebb bútordarab van csupán raktá­ron. — Utánpótlásra van kilátás? — Hogyne, éppen ma érkezik áru. Azt még nem tudjuk, hogy hálószoba bútorok-e, vagy konyhabútorok. Egy biztos: a ma érkező áruk sem marad­nak sokáig a raktárban, mert -gén nagy a kereslet a bútorok iránt. Re­méljük azonban, hogy hamarosan újabb szállításról adhatunk hírt önök. nek. (Lapzártáig nem' kaptunk értesítést arról, hogy a december 6-án érkezett vagonban milyen bútor Volt.) TERMÉNYFORGALMI VALLALAT — A begyűjtés megszűnésével tör­tént-e terményfelvásárlás a megyéoen? Igen. A vállalat több mint száz vagon terményt vásárolt fel a begyűj­tési törvény megszűnése óta. Különö­sen jelentős mennyiségű kukoricát, mintegy 70 vagonnyit vásároltunk fel. A felvásárolt termények között van természetesen kenyérgabona is. Mint­egy 15—20 vagon kenyérgabonát vá­sároltunk fel eddíig, — Egyéb terményféleségek nagy- mennyiségű eladását lehetővé teszi-e a vállalat a dolgozó parasztok szá­mára? — A vállalat korlátlan mennyiség­ben napi áron felvásárol egyéb termé­nyeket is. Csupán megemlítjük, hogy mintegy 15 vagon napraforgót vásá­roltunk fel. Bab és egyéb más ter­ményféleségből is mintegy öt vagon­nyit adtak el a dolgozó parasztok a vállalatnak. — ITT A NEMZETI BANK SZEKSZÁRDI FIÓKJA. — Hogyan indult meg a munka a Nemzeti Banknál? — Nálunk mindvégig volt munka-, s ezzel igyekeztünk hozzájárulni, hogy az országban megakadályozzuk az in­flációt. December 3-tól pedig már a pénzforgalmi szabályoknak megfele­lően megy a munka. Igaz, a munkát, a vállalatok elszámolását lassítja a vi­szonylag lassú vonat- és egyéb közle­kedés. Az elszámolást tehát ez késlel­teti, s ezért egyik-másik vállalat szám­láján nem jelentkezik időben a forga­lom. Előfordul, hogy egyik-másik vál­lalat ilyen körülmények között fizető­képtelen lenne saját számlájáról. A bank áthidaló hitelekkel, mégpedig rendkívüli anyag és rezsi, valamint rendkívüli munkabérhitelt ad az el­számolás lassúságából keletkező „hiá­nyok” okozta nehézségek leküzdésé­hez. A vállalatok pénzügyi munkája ezekkel a hitelekkel zavartalan. — A rendeletek és egyéb intézke­dések szigorú betartásával jelentősen csökkent a készpénzforgalom a válla­latok között. Ez igen jó jelenség, a normális gazdasági élet egyik ismérve az, hogy a vállalatok között igen ala­csony a készpénzfizetés, s helyette az inkasszóval, átutalással és számos más eszközzel történik az esedékes összeg — tartozás vagy követelés — kiegyénlítése. B. J. December 16-án nem kerül sor az ENSZ főtitkárának budapesti látogatására A legfőbb feladat tehát: A rend helyreállítása, a termelésnek teljes nxmxxxxmxxxaxxmxa. ütemű beindítása, néphez hű karha­talom szervezése. Egyszóval megte­remteni annak a biztosítékát, hogy hazánk a szocializmus útján halad­hasson tovább, hogy ne következhes sék be a tőkés—földbirtokos restau­ráció. Csak így válhat független, szabad országgá hazánk. Hírek terjedtek el azzal kapcsolat­ban, hogy Dag Hammarskjöld, az ENSZ főtitkára december 16-án Buda pestre szándékozik utazni. Illetékes helyről ezzel kapcsolatban a Magyar Távirati Irodával az alábbiakat kö­zölték: A látogatás időpontját illetően a magyar kormány változatlanul fenn tartja a december elsején az ENSZ főtitkárához küldött levelében tett javaslatát, hogy a főtitkárt szívesen látja Budapesten „egy olyan későbbi időpontban, amely mindkét fél szá­mára megfelel”. Tekintettel arra, hogy a látogatás említett időpontját illően a magyar kormány felé hiva­talos megkeresés nem történt, to­vábbá minthogy a magyar kormány számára a jelzett időpont nem meg­felelő. Ebből következik, hogy a láto­gatásra december 16-án nem kerül sor. (MTI) B Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány távirata a magyar olimpiai csapathoz A MAGYAR OLIMPIAI CSAPATNAK MELBOURNE, AUSZTRÁLIA Kedves Sportbarátaim! Tíz napja már, hogy hazánk sportszerető közvéleménye nem titkolt vá­rakozással, féltő szeretettel gondol rátok, akik a távoli földrészen, a világ sportolóinak hatalmas arányú vetélke-désén színeinket képviselitek, bár fel- készüléstek nem volt zavartalan, a nehéz utazás és a szeretteitekért való aggódás alaposan megviselt benneteket. Nyugodt lelkiismerettel mondhat­juk: derekasan helytálltok és nap mint nap sok örömet szereztek mindnyá­junknak. Kérünk benneteket, hogy a még hátralevő küzdelmekben Is öreg­bítsétek a magyar sport hosszú évek nehéz munkájával kivívott világhír­nevét, továbbra is küzdjetek olyan akarással, olyan összetartással, mint eddig, s amely erényeitekkel oly sok embertől érdemeltétek ki szerte a vi­lágon! nevetek és drága hazánk szí neinek őszinte megbecsülését. Küzd­jetek magyar szívvel, lelkesedéssel, érezzétek magatok mögött az egész magyar nép szerető gondoskodását. Ezzel a gondolattal kívánunk további sikereket és várunk haza ben­neteket. A FORRADALMI MUNKÁS-PARASZT KORMÁNY A magaválasztotta úton • • Azokban a forró hangulatú napok­ban, amikor a lelkes forradalmi fel- < buzdulásba már egy kis disszonancia is keveredett, leszedték a táblát a paksi Vörös Sugár Tsz épületéről, s egy-két bővérű ember szerette volna i fel is oszlatni a termelőszövetkezetet. j Ezek a félreköszörült hangok azonban még az egyéni gazdák körében sem találtak megértésre. — Mi pedig ma­radunk — jelentették ki a tsz-tagok. — Lehet, hogy nem annyian, mint eddig, ele erősebbek leszünk, mert most igazán csak az marad közöttünk, aki velünk tart és itt akar dolgozni. — A Vörös Sugár tagjai jórészt olyan emberek, akik a háború előtt abból éltek, amit másnak dolgoztak, s most ragaszkodnak ahhozt amit a sajátjuk­nak éreznek. Azok, akik a közös vagyon hasznából építettek házat és vettek bele bútort, ezt az utat akarják folytatni, mert. itt látják a jövőjüket — és ehhez joguk van. Joguk van az egyéni gazdáknak is ahhoz, hogy mindenki a magaválasz­totta úton haladjon. Sokan közülük tisztában vannak a szövetkezés je­lentőségével, ha nem is mindjárt ter­melőszövetkezetekre gondolnak. Pár hónappal ezelőtt nyolc gazda gépet akart vásárolni Pakson, hogy azzal közösen dolgozzanak Ez akkor any- nyira meglepő kezdeményezés vollt hogy mindenki tartózkodott a véle­ménynyilvánítástól, hátha rosszat ta­lál mondani. így nem lett a gépvá­sárlásból semmi, s maradt a két lehe­tőség: vagy a szövetkezés hivatalos formáig vagy egyéni gazdálkodás, be­szolgáltatással és számtalan megkö­töttséggel körítve. Ma már ezeken túl vagyunk, meg­értük, hogy háttérbe szorították az egyéni gazdákat, volt olyan, hogy le­szedték a táblát a paksi Vörös Sugár Tsz épületéről, s ez két véglet, egyik sem volt jó. Most már csak olyan pa­rasztpolitika következhet és követke­zik, amely biztosítja, hogy mindenki a számára leggazdaságosabb, legmegfe lelőbb gazdálkodási módot választ­hatja a kizsákmányolás lehetőségé­nek kizárásával. Erősítsék rneg szövetkezetüket a Vörös Sugár tagjai úgy, ahogy el­gondolták. Tisztítsák meg a termelő­szövetkezetet az olyanoktól, akik nem odavalók. Vizsgálják felül a prémium rendszert, teremtsenek olyan szövet­kezetei, amilyent mint legjobbat el­képzeltek. S most, mikor a begyűjtési rendszer eltörlése és a bürokrácia fokozatos kiirtása valóban szabadon gazdálkodóvá avatja az egyéni pa­rasztot, választhasson ő is. Alakítson szövetkezetét, társuljon géphaszná­latra, vásároljon gépet, vagy ha ép­pen akar, maradjon egyéni gazdál­kodó. A népnevelők és agitátorok he­lyett most már beszéljenek az ered­mények. Ha megszűnnek a tagosítá­sok eddigi lélektelen formái és más hasonló jogtalanságok, elégedettebb lesz a parasztság. A lehetőségeki a kezdeményezések szabad kibontakozása előreláthatóan nagy változásokat hoz a mezőgazda­ságba, de ez csak hasznunkra lehet. A parasztság számtalan utat, módot talál majd arra hogy fejlessze gaz­daságát, növelje a termelést de azok az ellentétek, amelyek most felszínre jutottak, eltűnnek, mert az alap csak az önkéntesség, a szabadon választás lehet. Mezőgazdaságunk és parasztsá­gunk így sokszínű lesz, de mégis egy­ségesebb mint eddig.

Next

/
Thumbnails
Contents