Tolnai Napló, 1956. október (13. évfolyam, 232-255. szám)

1956-10-14 / 243. szám

Vil >mi Könyvtár P2CS' AZ HPP TOLNÁ MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A HEGYEI TÁN XIXX. ÉVFOLYAM, 243. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR. VASÁRNAP, 1956 OKTOBER 14. Egy évig megkapják förzsilíetroényüket a termelőszövetkezetekbe belépő leszerelt honvédtisztek Minisztertanácsi határosat a leszerelők továbbtanulásának elősegítéséről Amit mindenki örömmel fogadott s „— Hallottad? Hallottad?” Pénteken reggel így köszöntek egymásnak az emberek s így fo­gadták ezt el: „Hallottam, na­gyon örülök neki.” Utoljára ta­lán a május elsejei árleszállí­táskor olvasott annyi ember az utcán haladva, vagy éppen ácsorogva újságot mint ezen a reggelen. Nyolc órakor már nem lehetett olyan újságot kap­ni, amely közölte a hírt: „A Központi Vezetőség és a Mi­nisztertanács nem tartja cél. szerűnek a következő években a területátszervezés végrehaj­tását.” A hivatalokban — határ idős akta ide határidős akta oda, — a nap első egy-két őrá. jában erről folyt a vita. Nincs szükség hangzatos, szó­lamokkal telt dísztáviratokra, úgynevezett hivatalos reagálá­sokra, mégis világos ország-vi­lág előtt, hogy ezrek helyeslik ezt az intézkedést, ezrek vágyát elégíti ki e lépés és ezrek ke­nyérgondjait oszlatta el. Az, hogy ez így történt, min­denekelőtt szélesedő demokra­tizmusunk letagadhatatlan ki­fejezője, amely az emlékezetes XX. kongresszus, de különösen a Központi Vezetőség júliusi határozata óta egyre inkább uralkodóvá válik országunk egész népünk életében. Ezzel a tervvel kezdettől nem értett egyet az érdekelt dolgozók, párt és állami funkcionáriusok nagy része. Nem az államigazgatás egyszerűsítése ellen voltak, hanem az ellen a gyakorlat ellen, amit ez az átszervezési elgondolás jelen körülményeink között kilátásba helyezett. Az igaz, hogy tapsoltak a funkcio­náriusok azon a budapesti nagyaktíván, ahol ezt az elgon­dolást Rákosi Mátyás elvtárs nyilvánosságra hozta, de senki sem akart ünneprontó lenni és szokássá vált a személyi kul­tusz korszakában, hogy minden bejelentést megtapsoltunk. Ez azonban csak a hivatalos véle­mény volt, az egyéni, a nemhi­vatalos a szívből jövő őszinte vélemény ezzel homlokegyenest más volt, mert az valószínű, hogy az államapparátusban je­lentett volna anyagi megtaka­rítást, de ez a kalkuláció egye­lőre figyelmen kívül hagyta az embereket az ő családi problé. máikkal együtt. — Beszéltünk ugyan arról, hogy „szervezet­ten” fog megtörténni, „nem ke­rül senki az utcára”, csak éppen kilátás nem volt arra, hogy ez meg is valósítható. így aztán az egysze­rű emberektől, párt és állami funkcionáriusokig min­denki elmondta a hi­vatalos véleménye mellett a nemhivatalosat is. az őszinte szívből jövőt és ezt vette figye. lembe a Központi Vezetőség, amikor azt javasolta a Minisz­tertanácsnak hogy egyelőre ne legyen területátrendezés és így ez a kérdés nem is kerül az országgyűlés elé. Ilyen dolog csak ott fordulhat elő, ahol de­mokratikus élet van, ahol a dolgozók véleménye döntő a különféle államügyekben. Ta­lán mondani sem kell, ez nem történhetett volna meg a sze­mélyi kultusz virágzásának ide­jén. Nem vettük figyelembe min­denekelőtt azt, hogy a terület­rendezés ,ilyen elkapkodott for. mában milyen gazdasági nehéz séget okozott volna. A szinte máról-holnapra felszabadult sokezer munkaerő vajon hol kereste volna meg családjának a kenyerét? Szekszárdon pél­dául egész minimális munka- lehetőség van, mivel nem ipari város és ipara lényegében nem is fejlődik. Ennek feltétlenül az lett volna a következménye, hogy sok becsületes dolgozó rendszerünk ellen fordul és szította volna az ellentéteket a dolgozó és dolgozó között is. Arról nem is beszélve, hogy bonyolította, élezte volna a kü­lönféle országos jelentőségű személyi kérdéseket, amelyek jelenleg is napirenden vannak. Ez tovább nehezítette volna a lakásproblémát, amely jelenleg is éppen elég gondot okoz álla­munknak. Gondunk, nehézségünk — amúgy is éppen elég van, így semmi szükségünk nincs arra, hdgy hasonló meggondolatlan, elhamarkodott lépéssel ezt meg tetézzük. Nem voltak biztosítva a területátrendezés gazdasági előfeltételei, így hiába volt ,,szép” az íróasztal-kalkuláció a megtakarításra vonatkozóan, oktalanság lett volna végrehaj. tani. Két-három hónap alatt — ami lényegében erre volt szán­va — nem lehet megteremteni az előfeltételeit egy ilyen egész országra szóló intézkedésnek. Természetesen így is végre le­hetett volna hajtani, mint aho­gyan az eredeti elgondolás szólt, hivatkozva a lengyel pél. dára, de egy év múlva kényte­lenek lettünk volna önbírálatot gyakorolni... Arról van talán szó, hogy nincs szükség állami életünk egyszerűsítésére? Nem! Erről szó sincs. Államigazga­tásunkat minden lehető mó­don egyszerűsíteni kell és törekedni arra. hogy csökken­jenek az államigazgatási költ­ségek. Ez valamennyiőnk érdé. ke, mert ez szervesen kapcso­latos életszínvonalunk növelé­sével. Az egyszerűsítés pedig nincs területhez kötve: terület- rendezés nélkül is ezer mód, lehetőség van az adminisztrá­ciós munka egyszerűsítésére, magyarul mondva a sokezer író asztal egy részének felszámoló. sára. Ezt a lehetőséget pedig ki is kell használnunk. Ebben az évben megszámlálhatatlan an­két, megbeszélés, „kutatás” volt a hivatali élet egyszerűsítésé­vel kapcsolatban. Meg kell je­gyezni azt is, hogy megszámlál­hatatlan hasznos javaslat is hangzott el, amelyek megvaló­sítása csökkentené a papírmun­kát, az adminisztrációs költsé­geket. Nagyon sok javaslat, — mondhatnánk követelő javas­lat hangzott el a helyi szervek, főként a községi és járási ta­nácsok önállóságának növelésé, re. Csak az a baj hogy ezek a javaslatok egyelőre még poro­sodnak valahol egy hét lakat alatt őrzött páncélszekrényben Tehát késik, vontatottan halad ‘a megvalósításuk és mindenek­előtt ezeknek a javaslatoknak a végrehajtását kell meggyorsí­tani. Ebből haszna lesz az egész országnak és nem csiná­lunk vele magunknak indoko. jatlan gazdasági nehézséget. H»WJ»»»»»TTn(»TnífTT»f»TT»* A MAI SZÁMBAN: Anglia, Franciaország és Egyiptom külügyminiszterei megegyeztek a szuezi ügyről folytatandó további tárgyalá­sok hat alapelvében (2. o.) — Nem ilyen sorsra érdemes Markovics György elvtárs (3. o.) — Fú.jdogál a hideg szél (4. o.) — Őszi szemlén (5. o.) — Dolgozhatnának még (7. o.) A Minisztertanács határozata értelmében a magyar néphad­sereg í 956. évi létszámcsökken, lése folyamán leszerelésre kerü­lő hivatásos tisztek közül azok, akik a termelőszövetkezetekbe tagként belépnek, a hadsereg­nél kapott törzsilletményüket leszerelésük napjától számított egy évig továbbra is megkap­ják. Abban az esetben, ha a le­szerelés hónapközben történik, a törzsilletményt a következő hónap 1-étől kezdve kell folyó­sítani. Határozatot hozott a Mi­nisztertanács a leszerelő hon­védtisztek továbbtanulásának elősegítéséről is. A határozat kötelezi az oktatásügyi minisz­tert, gondoskodjék arról, hogy a leszerelt tisztek közül azokat akik valamely egyetem, vagy főiskola nappali tagozatán to­vább kívánnak tanulni és ehhez megfelelő előképzettséggel ren­delkeznek, 1956. december 1-ig soronkívül felvegyék. Számuk. ra megfelelő ösztöndíjat kell biztosítani és azok részére, akik az egyetem elvégzése után hadmérnökként tekintetbe jön­nek, a honvédelmi miniszter ösztöndíj kiegészíti. adhat. Az egyetemek és főiskolák esti és levelező tagozatainak felvételei­nél a létszámcsökkentés során leszerelt tiszteket előnyben kell részesíteni. A Minisztertanács határo­zatához a honvédelmi minisz­térium már kiadta a részletes végrehajtási utasítást. Ezzel kapcsolatban az érdekeltek a területileg illetékes kiegészítő parancsnokságoknál kaphatnak részletes tájékoztatást. Ahol nem késlekednek... Képek az őszi munkákról A dombóvári Vörös Sugár Termelőszövetkezetben már az esőzés előtt is javában vetették a kenyérgabonát. A cukorrépát például úgy szántották ki, utána megiárcsázták, meghengerezték a ta­lajt és megindult a veíőgép. A vetés után kétszer gyűrűshen- gereztek. II A szövetkeze*ben dolgozó traktorosok nappal a vetési munkálato­kat végzik, éjszaka pedig szántanak. Azt a területet, amelyről a tagok nappal leszedik a kukoricát, éjszaka már fel is szántják. Ma alakul meg Dunaföldváron a hitelszövetkezet Ma tartja alakuló közgyűlé­sét a Dunaföldvári Hitelszövet kezet. Ennek az lesz a célja, hogy segítse tagjainak az al­kalmi hiteligényeinek kielégí­tését. A gazdák részjegyekkel lépnek be ebbe a szövetkezei­be, amely a községi földmű­vesszövetkezettől függetlenül működik. mint a járási szö­vetkezeti központnak egy fiók szövetkezete- Az előkészítés során mintegy 280—300 gazda jelentette be, hogy belép a szö­vetkezetbe. A részjegy össze­gének nagyságáról a közgyűlés fog dönteni. Esztrád együttest alakított a bonyhádi művelődési ház A bonyhádi művelődési ház színjátszó együttese eredmé­nyes ípunkát folytat évek óta. Az elmúlt hetekben mutatták be a Szabadság, szerelem c. regényes operettet, melynek el­ső előadásán a darab szerzője, Háy Gyula Kossuth-díjas író is résztvett. A művelődési ház több községben nagy sikerre] adta elő a népszerű operettet, azonban a Szabadság, szerelem előadása, főleg kis színpadokon nehezen valósítható meg. Ezért a színjátszó együttes most úgy határozott, hogy esztrád-együt- test alakít, amelynek előadá­saihoz kevés kellékre van szük­ség. A 14 tagú együttes meg­kezdte előkészületeit és össze­állította műsorát. Egyfelvoná- sosok, magán jelenetek és ének­számok mellett a legszebb ma­gyar versek is szerepelnek az együttes műsorán, sőt, úgy ha­tároztak, hogy minden előadá­sukat rövid irodalmi ismeret- terjesztő előadással is össze­kapcsolják. A bonyhádi, esztrád-együttes október végén kezdi meg elő­adásait s a bonyhádi járásnak valamennyi községét felkeresi az őszi hónapok folyamán. Megjutalmazták a juhéi íiataiokat A Juhéi Állami Gazdaság fiataljai ifjúsági munkacsapa­tot alakítottak a cséplés idejé­re. Beneveztek az országos versenybe is, amely az ifjúsági cséplőcsapatok közt alakult ki országszerte. A juhéi fiatalok munkáját Si­ker koronázta, a számtalan ifjú sági cséplőcsapat közt a har­madik helyet szerezték meg. A hét közepén kapták meg a jutalmat jól végzett munkájuk után a cséplőcsapat minden tagját egy-egy rádióval jutal­mazták, — tehát ezután hússzal több rádió szól a gazdaságban. A fiatalok a jutalom átvétele­kor ígéretet tettek arra, hogy továbbra is kiveszik részüket a munkából, segítik a gazdasá­got nagyobb eredmények el­érésében. Gyorsítsák meg a munkák ütemét a gépállomások Az utóbbi napokban foko­zatosan megjavult az üzem­anyagellátás, az idő is kedve, zőbbre fordult, mégis a gép­állomások a vártnál rosszabb eredményt nyújtottak október első tíz napjában. A gépállo­mások megyei igazgatóságá­nak jelentése szerint október 1-től 10-ig a Pincehelyi Gép­állomáson nem sokat javult a munka, a Teveli Gépállomás pedig a hetedik helyről a ti­zenegyedikre csúszott a sor­rendbe. A gépállomáson az utóbbi időben esti műszakot alig lehet találni. a gépki­használás rossz. A Teveli Gép állomáson egy-egy gép mind­össze 66 százalékát teljesítette a napi műszaknormának. Szeptember 1-től október 10-ig az őszi vetőszántások­ban. mint más munkaterüle­ten is, jó eredményt ért el a Dalmandi Gépállomás. Eddig 4500 holdat szántottak, ami a tervük 91 százaléka. — Ugyanakkor azonban egész sor gépállomáson lassan ha­lad a szántás. Bölcske és Dunaszentgyörgy még nem érték el az 50 százalékot, Ta­mási is csupán 1580 holdat szántott (tervének 44 százalé­ka), a Várdombi Gépállomás pedig 33 százaléknál tart. A csökkentett munkatempóra némileg alapot adhatott az, hogy a múlt évhez viszonyít­va a vetésben jobb eredményt értek el most a gépállomások. Míg tavaly okt. 10-ig 7500 hol­dat az idén október 10-ig már 9600 holdnyi területet vetet­tek a gépállomások. Ebből azonban a varsádi traktoro­sok 1017, a szedresiek 1313 holdat vetettek el, számos gép állomásnak viszont alacsony a teljesítése. Bölcske 400, Bonyhád pedig — nagy terü­lete és a sok termelőszövetke­zet ellenére — csak 698 hol- dat vetett. Hiába mutat, job­bat az idei eredmény, még sok a lemaradás. Gondolkodni le­het azon is, mikor kell az ár. pát vetni. A bölcskei, duna- szentgyörgyi, szedresi és vár- dombj gépállomás körzetében ugyanis még 200 hold árpát nem vetettek el. A silózásban rosszak az utolsó dekád eredményei és a tavalyihoz képest is lema­radás van. Szeptember 1-től október 10-ig a Dalmandi Gépállomás közel 4000 köb­méter silót készített, ugyan­akkor azonban a Bonyhádi Gépállomás csak 900-at. Igye­kezni kell még ebben a vár­dombi tamási és teveli gép­állomásnak is, mert nem di­csekedhetnek eredményeik­kel.

Next

/
Thumbnails
Contents