Tolnai Napló, 1956. október (13. évfolyam, 232-255. szám)
1956-10-28 / 255. szám
Egyet0iai Könyvtár PÉCSr ALAPLÓ AZ HDP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS 'LAPJA XIII. ÉVFOLYAM, 255. SZÁM. VASÁRNAP, 1956. OKTOBER 28. V. Az új kormány a nép kormánya! J WZ •• •• > • •• W r • Kossontjuk as uj nemzeti kormányt ! Az egész ország feszült érdeklődéssel várta az új nemzeti kormány megalakulását. — amikor szombaton d. e, a rádióból ismeretessé vált a kormány tagjainak névsora, az egész ország megelégedéssel vette tudomásul, hogy az a harc, amely nek során annyi vér folyt Buda pest' utcáin, nem volt hiábavaló. Az új kormányban a nemzet akarata öltött testet s minden okunk megvan a bizalomra és reményre. ■ Kedden délután a pesti egyetemisták s a hozzájuk csatlakozott jószándékú dolgozók Nagy Imre elvtárs nevével vonultak fel a főváros utcáin. A követelések egyik legfontosabb pontja az volt, hogy ismét Nagy Imre elvtárs vegye át az ország irányítását, Most. másfél napi tárgyalás után megalakult az új nemzeti kormány, amelyben Nagy Imre mellett számos olyan politikus sorakozik fel, akik régi, kiváló harcosai közéletünknek, de akiket a Rá- kosi-esztendők önkénye száműzött a politikából. Államminiszter lett Tildy Zoltán, volt köztársasági elnök, akit éveken át háziőrizetben tartottak, föld művelésügyi miniszter Kovács Béla, akit hamis vádak alapján hosszú évekre bebörtönöztek. De ugyanilyen ismert és megbecsült Münnich Ferenc, Kossá István, vagy Janza Károly és a kormány többi tagjának neve is, éppen ezért minden okunk megvan arra hogy bizalommal nézzünk az új kormány munkája elé. A most megalakult nemzeti kormánynak nagyon sok fontos kérdést kell sürgősen meg-, oldania. Sok sebet kell begyógyítani, sok kérdésre kell válaszolni. Társadalmi és gazdasági életünk bajai, az ország népének sok jogos követelése mind arra vár, hogy a nemzeti kormány minden panaszra és sérelemre orvoslást találjon. Újonnan megalakult kormány előtt nem állhat nagyobb feladat, mint a Nagy Imre-kor- mány előtt, amely súlyos és tragikus időkben veszi át az •rszág sorsának irányítását. —• Kár lenne elhallgatni: az ország nehéz helyzetben volt a budapesti felkelés előtt is. Belső ellentétek, külföldi adósságok, az ipar és a mezőgazdaság nehézségei vártak sürgős megoldásra. A budapesti felkelés csak súlyosbította a helyzetet, mert nemcsak sok, ártatlan ember vére hullott hanem nagyon sok gyári berendezés, anyagi érték is elpusztult. A gazdasági bajokkal küzdő ország számára mindez újabb nehézséget jelent. Mégis, nem alaptalan az a bizalom, amellyel Nagy Imre és kormánya működése elé nézünk. Mert nemcsak arról van szó, hogy a kormányban régi, kipróbált, becsületes politikusok kaptak helyet, hanem elsősorban arról, hogy az új kormányt végeredményben az ország népe választotta. Az elmúlt évek diktatórikus államformájával szemben ez az első nemzeti kormány, amelyet valóban a nép akarata emelt az ország élére. Nagy árat fizettünk érte. Ahhoz azonban hogy az új kormány munkához láthasson, hogy betölthesse azt a hivatást, amit az egész ország népe vár tőle, mindenekelőtt rend kell és nyugalom. Arra van szükség, hogy az ország élete ismét a rendes kerékvágásba menjen, az kell, hogy véget érjen minden rendbontás és zavargás. Mert aki még ma is zavart akar előidézni, aki még most is a rend, a nyugalom, a lakosság biztonsága ellen tör, az a dolgozó nép ellensége. Nagy árat fizettünk a szabadságért, de annál drágább valamennyiünknek. S most, amikor munkához lát a nemzeti kormány valamennyiünknek az a feladata, hogy ne engedjünk semmiféle rendbontásnak, zavargásnak, hanem mindnyájan kezdjünk végre munkához. Sokat várunk az új, nemzeti kormánytól, mert az új kormány velünk van, értünk dolgozik. De ahhoz, hogy nehéz, felelősségteljes feladatát teljesen mindnyájunk megelégedésére elvégezhesse, a mi munkánk is szükséges. Lássunk hát végre munkához s építsük fel a szabad, független, szocialista Magyarországot! Megalakult a Magyar Népköztársaság új nemzeti kormánya A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének, valamint a Hazafias Népfront Országos Elnökségének javaslatára megválasztotta a Magyar Népköztársaság új kormányát. A kormány összetétele a következő: A Minisztertanács elnöke: Nagy Imre. A Minisztertanács elnökének helyettesei: Apró Antal, Bognár József és Erdei Ferenc. Allanuniniszter: Tildy Zoltán. Külügyminiszter: Horváth Imre. Belügyminiszter: Münnich Ferenc. Honvédelmi miniszter: Janza Károly. Földművelésügyi miniszter: Kovács Béla, a Független Kisgazdapárt volt főtitkára. Pénzügyminiszter: Kossá István. Igazságügy miniszter: Molnár Erik. Kohó- és gépipari miniszter: Csergő János. Egészségügyi miniszter: Babies Antal egyetemi tanár. Bánya- és energiaügyi minisz tér: Czottner Sándor. Külkereskedelmi miniszter: Bognár József. Belkereskedelmi miniszter: Tausz János. Vegyipari miniszter: Szabó Gergely. Könnyűipari miniszter: Nagy József né. Város és községgazdálkodási miniszter: Nezvál Ferenc. Az állami gazdaságok minisztere Ribiánszky Miklós. Élelmiszeripari miniszter: Nyers Rezső. Begyűjtési miniszter: Gyenes Antal. Építésügyi miniszter: Apró Antal. Közlekedés és postaügyi miniszter: Bebrits Lajos. Népművelési miniszter: Lukács György egyetemi tanár. Oktatásügyi miniszter: Kónya Albert. Az Országos Tervhivatal elnöke: Kiss Árpád. Az Állami Ellenőrzés Minisztérium vezetése egyelőre betöltetlen. Az új nemzeti kormány az eskütétel után azonnal hivatalba lépett. A kormány új tagjainak névsora: LUKACS GYÖRGY Lukács György 1885-ben született Budapesten. Már kora fiatalságában bekapcsolódott a haladó mozgalmakba. Az 1919- ea Magyar Tanácsköztársaságban közoktatásügyi népbiztos volt. A forradalom után, a két világháború között, emigrációban élt Bécsben, Berlinben és Moszkvában. Hazánk felszabadulása után a budapesti tudományegyetemen egyetemi tanárrá nevezték ki, rendes tagja lett a Magyar Tudományos Akadémiának, majd az Akadémia elnökségének. Tudományos mun kássága átalakítóan hatott a magyar irodalomtudományra, kivételes visszhangot váltott és vált ki külföldön is. Műveit számos idegen nyelvre lefordították, több külföldi tudományos akadémia választotta tiszteletbeli tagjává. Lukács György élénk közéleti tevékenységet fejt ki, így tagja a Béke Világtanácsnak. Munkásságáért 1948 ban Kossuth-díjat kapott, 1955- ben pedig a Kossuth-díj nagydíjával tüntették ki. Számos magyar és külföldi kitüntetés tulajdonosa. TILDY ZOLTÁN Tildy Zoltán 1889-ben született. Teológiai tanulmányait részben a pápai református teológiai akadémián, részben a belfasti Assembly College-ben végezte. 1916 óta foglalkozik politikával, különösen a kisgazdák és a szegény parasztság kérdéseivel. Egyideig tagja volt az első Magyar Kisgazda Pártnak, de amikor ez a párt feladta radikális követeléseit, Tildy Zoltán szakított vele és önálló utakon kereste az agrárproletárok boldogulásának biztosítását. 1918—1930 között lelkész! munkája mellett élénken résztvett az ellenzéki parasztság szervezésében. 1930- ban munkatársaival Békésen megalakította a Független Kisgazdapártot. 1936-ban ország- gyűlési képviselővé választották és kemény harcot kezdett a nyilasok ellen. A jobboldali veszéllyel és az ország függetlenségét veszélyeztető német hatalmi törekvésekkel szembe- szállva, mind szorosabb kapcsolatba került a munkásosztállyal és a parasztság pártjaival. Tevékenyen résztvett az ellenállási mozgalomban, amelynek egyik vezetője és irányítója volt. A német és a nyilas terror veszedelmeit illegalitásban élte át. 1945 novemberében miniszterelnök lett. 1946 február 1-én a Megalakuló Magyar Köztársaság elnökévé választották. A Rákosi-féle önkényuralom lemondatta és hosszú éveken át házi őrizetben tartották. Az utóbbi hónapokban ismét bekapcsolódhatott a magyar közéletbe. KOVÁCS BÉLA Az új földművelésügyi miniszter a magyar parasztság Ismert és kiváló képviselője. — Maga is gazdálkodó, régi, megbecsült harcosa a paraszti élet felemelkedésének. A második világháború előtt mint a Parasztszövetség egyik vezetője dolgozott a faluért, ugyanakkor tevékenyen résztvett a Kisgazdapárt irányításában is. A háború után mint a Független Kisgazdapárt egyik vezető személyisége, fontos céljának tartotta a nemzeti összefogás megteremtésé A Kisgazdapárt belügyi államtitkárnak küldte, s mint ilyen, sokat tett a törvényességért, a rend és a nyugalom helyreállításáért. A Rákosi-önkénynek azonban nem tetszett munkája. Amikor a Független Kisgazdapárt főtitkára lett, hónapról hónapra élezték a harcot ellene, végül Rákosi összesküvéssel vádolta meg és az ellene emelt vádiak alapján a szovjet hatóságok letartóztatták. Több év után az idén tért haza a Szovjetunióból és Pécs melletti házában nyerte vissza egészségét, hogy most a nemzet életének e sorsdöntő óráiban ismét felelős helyre lépjen azok érdekében, akikért egész életében küzdött: a magyar parasztokért, a nép' boldog, szabad jövőjéért. MÜNNICH FERENC Münnich Ferenc 1896-han született. Jogi egyetemet végzett. Az első világháborúban, mint hadifogoly került Orosz, országba és ott résztvett a magyar hadifoglyok forradalmi szervezetének megalakításában 1918 elején hazatért Magyar- országra, ahol 1919-ben kommunista tevékenységért letartóztatták. Kiszabadulása után a Tanácsköztársaság hadseregében fejtett ki tevékenységet. Résztvett a spanyolországi szabadságharcokban, 1938 áprilisában a 11. nemzetközi dandár parancsnoka lett. A felszabadulás után először pécsi főispán majd ezt követően budapesti rendőrkapitány. 1949-ben helsinki, 1950- ben szófiai. 1954-ben moszkvai nagykövet. 1956 augusztusától a Jugoszláv Szövetségi Népköz- társaságban képviselte hazánkat. Münnich Ferencet 1956 ok. tóber 24-én beválasztották az MDP Központi Vezetőségébe. Az új kormány minisztereinek további életrajzát lapunk kővetkező számában közöljük. Felelős kiadó: Győré József. Szekszárdi Nyemda. F. v.i Odepka Rezső
