Tolnai Napló, 1956. október (13. évfolyam, 232-255. szám)
1956-10-23 / 250. szám
'10Inai JU Dicséret illeti őket Az árvíz nyomta területeken később kezdhettek a munkához az emberek, de igyekező tűk és akarásuk legyőzte a nehézségeket és ma azt jelentheti a íaddi Uj Élet és a bogyiszlói Uj Élet Termelőszövetkezet tagsága, hogy a szekszárdi járásban elsőnek fejezték be az őszi vetéseket. A faddi Uj Élet Termelőszövetkezet tagsága a szépen zöldelő 50 hold őszi árpa és 14 hold őszi takarmánykeverék vetésén kívül földbe tették 100 holdon a búza magját is. Ezen kívül betakarították 10 holdról a fűszerpaprikát, öt holdról a dohányt, a burgonyán és napraforgón kívül 40 holdról letörték a kukoricát és levágták a szárt is. A bogyiszlói Uj Élet Tsz tagsága is 100 százalékban végzett az őszi vetésekkel: 37 hold búzát, 32 hold árpát és 8 hold őszi takarmánykeveréket vetet tek. XIII. ÉVFOLYAM, 250. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR. KEDD, 1956. OKTÓBER 23. Tanácskoztak az njsáyírók Érdekes, színes, olvasmányos újságot adni az olvasó kezébe — ez a célunk. Ezt határoztuk el az újságíró tanács- kozáson, amelyet szerkesztőségünkben tartottunk. Többek között ilyen kérdéseket vitattunk meg: Merre tartsunk? Milyen lapot adjunk az olvasó kezébe? Hogyan tegyük olvasmányossá az újságot? Milyen problémákat vessen fel a Napló? A beszámoló hangsúlyozta: csak a színtiszta igazságot írjuk meg. igaz legyen mindaz, amit közlünk. Egyik fontos fel adatunk közé soroltuk hogy a népet érdeklő dolgoknak adjunk hangot a sajtóban. Ez tér mészetesen nem jelentheti azt, hogy nem írunk a mezőgazdaság, az ipar, a párt előtt álló legfontosabb feladatokról, írunk, de érdekesen. Az írásaink fő célja a segíteni akarás és nem a szenzáció-hajhászás. Ha az igazságról szólunk, a nép érdekében emelünk szót. A munkánk megjavításának egyik fontos feltétele, hogy minden újságíró mélyen átgondolva írjon. Színessé. olvasmányossá kell tenni lapunkat. hogy az olvasó, ha a kezébe veszi, ne csak a címeket nézegesse meg, hanem el is olvassa a benne lévő cikkeket, riportokat. Színessé többek között úgy tesszük lapunkat, hogy sokkal több és sokkal jobb fényképet közlünk, ezenkívül a tervünkben szerepel regények, elbeszélések, tárcák közlése. Egyik hibája volt lapunknak hogy különösen az első oldal — termelési híradó volt. Szerkesztőségünk úgv határozott, hogy az első oldalon ezentúl a termelésre mozgósító anyagok mellett sok kai több érdekes, színes eseményt jelentetünk meg. Ugyan ez vonatkozik a hármas oldalon közlendő nagyobb terjedelmű anyagokra is. A beszámoló hangsúlyozta: „Ne csak a tanácselnökök és párttitkárok lapja legyen a mi lábunk, hanem az egész népé. Ne csak a vállalat-igazgatók olvassák a laDot, hanem mindenki." Ennek megvalósítása érdekében feltétlenül el kell jutnunk olyan rétegekhez, amelyekhez eddig nem tudtunk eljutni. írnunk kell az orvosok a pedagógusok és általában az értelmiségiek problémáiról. Fontos feladata lesz munkánknak, hogy egy-egy témához visszatérjünk és mindaddig harcoljon újságunk, amíg az ügy megoldást nem nyert. A felszólalók hangoztatták: az újságírás már kinőtte mayát abból, hogy úgy írjunk, mint két évvel ezelőtt. Sok újat kell belevinnünk újságírói munkánkba. Az újságírók hangsúlyozták: a néppel beszéljünk és a népről írjunk. Vessünk fel lapunkban bérezési problémákat, írjunk a pedagógusok, orvosok rehabilitációjáról, harcoljunk a törvénytelenségek a visszaélések min den fajtája ellen. A toll fegyve révei küzöenünk kell az igazságtalanság, az önhatalom, az + ’■'nség minden megnyilvánulása ellen. Minden olyan problémával foglalkozzunk, amit az élet felvet. Munkánk milyenségét nagymértékben eldönti: milyen a le velező, tudósító hálózatunk. Éppen ezért arra kérjük a jelenlegi és régi levelezőinket, hogy minden fontos eseményről tájékoztassanak bennünket, jelezzék a fontos és megírandó problémákat. Egy vidéki lap olvasmányosságát az dönti el, hogy milyen a levelző és tudósító hálózata és milyen az újságírók összetétele. Feltétlenül nagy segítséget tud nyújtani munkánkhoz az Ujságírószö- vetség. Az Ujságírószövétség most sorrakerülő tisztújító közgyűlésén bizonyára számos olyan problémát tárgyalnak meg, amelyek elősegítik a vidéki lapok érdekessé, színessé, olvasmányossá tételét. Ez a tanácskozás ígéret, hogy a jövőben jobb lapot szerkesztünk olyat, amilyet, ha az olvasó a kezébe vesz, nem tesz le olvasatiaméi. Ehhez a szerkesztőségnek minden adottsága megvan. Szerkesztőség Hogyan tehetnénk még tartalmasabba, s ezáltal még olvasottabbá a Tolnai Napiét? Tudom, érzékeny, de tetszetős hangú húrokat pengetek meg, amikor a cikk címeként a feltett kérdésről beszélek. Hogy kihez intézem a kérdést? Mindenkihez szerkesztőkhöz és olvasókhoz egyaránt. Nap, mint nap hallani az olvasótábor soraiból a véleményeket: „Ebben az újságban nincs semmi!" „Ma megint üres!“ stb. Persze ezekben a nyilatkozatokban van némi túl zás is, de alapjában nem rosszindulatúság. Nagyon természetes —- és véleményem szerint alapvető tényező, — hogy a sajtóban legyen egy bizonyos fokú vonzás az olvasó felé. S ha ez a vonzás megvan, akkor magával hozza az olvasóközönség nagyobb érdeklődését is. Itt nem szenzációkra, oldalterjedelmű bestiális gyilkosságokra gondolok, s még csak szs.tirára sem. S mégis mit lehetne tenni, hegy a feltett kérdésre feleletet adjunk? Igaz. ez inkább olyan „szakkérdés- féle“, véleményem szerint azonban néhány javaslat a laikusokat is megszólaltatja. Leginkább felkelti az olvasó érdeklődését az újszerűség de közömbösséget vált ki belőle, ha már korábban hasonló témáról tájékozást nyert. Legyen a napilap sokrétű (persze nem oldalterjedelemben, hanem témaválasztásban), '"ven változatos. Foglalkozzék közvéleménykutatással, szólaltassa meg több esetben a mun■t. a parasztot, az értelmiségit, egyszóval az olvasót magát a népet. Ne szorítkozzék szükségszerűen folytatásos regényekre — ezt könyvben is megkapni — inkább térjen át a népet érintő hétköznapi problémák felvetésére, azok megvitatására. Álljon szembe fokozottan a kíméletlenséggel és a toll fegyverével harcoljon az igazságtalanság, az önhatalom, az embertelenség minden megnyilvánulása ellen. Az eddiginél adjon többet az. öregek, még többet a felnőttek és a legtöbbet az ifjúság kívánságára véleményére. Legyen következetes és kísérje figyelemmel a felszínre hozott problémák kimenetelét. Támaszkodjék sokkal nagyobb mértékben az olvasótábor levelezőire, mert csak így nyer olyan sajtóanyagot. ami jelenleg hiányzik ahhoz, hogy a felvetett kérdésre megközelítő választ adjon. Egyszóval, legyen a sajtó hangja: a Nép Szava! Kiss Lajos Állami monopólium, vagy szövetkezet? TYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYV'* A MÁI SZÁMBAN: Tito elnök díszebédje a román kormány és pártküldöttség tiszteletére (2. o.) — Őszi hafárszemlén (3. o.)-íiyors- lista a Második Békekölcsön 9. sorsolásának harmadik napjáról (4. o.) n begyűjtési rendszer médcsitásáréi tárgyaltak Szekszárdim A szekszárdi dolgozó parasztok részéről egy egész sor javaslat hangzott el az elmúlt időkben a begyűjtési rendszer módosításával kapcsolatban. Éppen ezért a szekszárdi begyűjtési állandóbizottság szom baton kibővített ülést tartott, amelyre meghívtak több egyéni dolgozó parasztot is és itt több begyűjtéssel kapcsolatos problémát megvitattak. A gyűlés választott egy albizottságot, amelynek az a feladata, hogy konkrét javaslatot dolgozzon ki a begyűjtési rendszer módosítására. vonatkozólag. Az albizottság javaslatát szerda este tárgyalja meg a begyűjtési áh iandóbizottság és úgy tervezik, hogy azt közvetlenül is eljut tátják az országgyűléshez, amely e hónap végén tartja ülését, és ugyanakkor javasolják Szekszárd város képviselőjének, Bognár József elvtársnak is, hogy foglalkozzon a szekszárdi dolgozó parasztok jav aslatáv al. Alig néhány hónapos múltra tekinthet vissza megyénkben is az az új szövetkezeti mozgalom,, amely a földművesszövetkezetek és a falusi gazdák öntevékeny kezdeményezésére indult meg országszerte. Számos különböző tevékenységű szövetkezet alakult már... Dunaföldváron Hitel-Szövetkezet, Dombóváron Aprómagter- melő Szövetkezet, Szekszárdon Pince-Szövetkezet, Szakcson pedig most van alakulóban az állattenyésztő szövetkezet, Mó rágyon gyümölcs, Bétán, Ma- docsán, Tamásiban és még másutt tejszövetkezet. ÉRDEMES-E ÜJ MÓDON SZÖVETKEZNI? Erre a kérdésre azok a gazdák adták meg a választ, akik az elmúlt időben meglehetősen háttérbe szorultak a faluban, mert ellenezték az egyoldalú termelőszövetkezeti fejlesztést. Ezek a gazdák most maguktól saját erejükből szövetkeznek, maguk dolgozzák ki a szövetkezésnek azt a formáját, amely a legjobban megfelel nekik. Az új szövetkezeti mozgalom, amely a gazdák és a tagok önállóságára bízza a szövetkezetét, módszereiben még most alakul. Itt nem lehet merev sémákat alkalmazni és a gyakorlati élet számos problémáját lehetőleg mindenütt helyileg kell elintézni. A szövetkezés során felmerül az a kérdés, melyik helyesebb — az e, na az alapvető termelési ágak. különböző termelő és értékesítő tevékenységét a kizárólagos monopóliummal rendelkező állami vállalatok végzik, vagy az, ha ezt a tevékenységet a parasztok szövetkezeteire bízzuk? A MI VÉLEMÉNYÜNK AZ, hogy igenis bízhatunk a gazdák öntevékeny szövetkezeteiben és semmivel sem lesz kevesebb hús, zsír, kenyér, gyümölcs, zöldség, ha nem az agyonbürokratizált állami vállalatok, hanem az új szövetkezetek veszik át a vállalatok tevékenységének nagy részét. Tovább menve, a szövetkezés mindenképpen nagyobb lehetőséget biztosít a gazdáknak és az ország ellátásában is, mint a jelenlegi különféle begyűjtési rendszer. NÉZZÜNK EGY PÉLDÁT. A megyében mindenütt arra panaszkodnak a gazdák, hogy a Tejipari Vállalat nem csak a kötelezően beadott tej után nem ad sovány tejet a termelő gazdáknak, hanem a szabadon leadott tej után sem kapja vissza a termelő a so- ván3r tejet. —- A tejipar vezetői szerint... hogy képzelik a parasztok? még seványtejet is?... Másnak is szüksége van erre. Most nem akarunk arról beszélni hogy ha valaki, akkor a termelő az, akinek elsősorban a legnagyobb szüksége van a soványtéjre, hiszen állatállományának nevelésében tudja azt hasznosítani. Az állami vállalatok hasonló monopolisztikus helyzete oda vezetett, hogy ezek a vállalatok hovatovább mit sem törődnek a termelők és az ország érdekeivel, csupán a saját tevékenységi területük „prémiumával“. .. Ezt a tevékenységet a gaz- dák-alakította tejszövetkezet is elvégezheti és egy ilyen szövetkezet lényegesen előnyösebb értékesítési és vásárlási lehetőséget biztosít, mind a termelőnek, mind pedig a fogyasztónak. Minden faluban alakíthatnak tejszövetkezetet a gazdák. A szövetkezet a napi piaci árnak megfelelően vásárolja fel a tejet — tehát nem kötött áron, termelő a beadott tej- mennyiségnek megfelelően nyomban visszakapja a soványtejet, ugyanakkor a szövetkezet saját szeparátoraival dolgozhatja vajjá a tejet és ezt a meglévő földművesszövetkezeti kereskedelmi hálózatban értékesítheti. így a szövetkezet tagjai nemcsak az áru közvetlen eladásánál jutnak előnyösebb árhoz, hanem év végén a kereskedelmi nyereségből is részesülhetnek... A LEHETŐSÉG MEGVAN. Igen sok községben, mint Bá tán, Madocsán, Tamásiban és másutt látják ezt a gazdák. Kezdjenek hát bátran, alakítsa nak maguknak minden faluban tejszövetkezetet, legyen erős és virágozzon minden új szövetkezet. így tegyük gazdagabbá a közös összefogás erejével éle tünket. Ezzel az ország is jobban jár, mint igen sok már túlhaladott monopólium megtartásának erőltetése, i Sz. R. Az újjáépülő Sátán Jó félévvel ezelőtt, azokban a szörnyű márciusi napokban, amikor a megbőszült Du nával viaskodott az egész ország, a fényképezőgép lenesé je és az újságíró jegyzetfüzete megörökítette a bátaiak küzdelmét a jeges árral. Nem csak a szörnyű pusztításról, az életmentésről írtunk lapunkban, hanem a bátaiak bizakodásáról, reménykedésé ről is, arról az optimista hangulatról, amire a nagy bajban igen nagy szükség volt. Most ismét ellátogattunk Bátára, hogyan állnak az újjáépítéssel, volt-e okuk a Pataiaknak a bizakodásra. — A megrongálódott .134 házat már helyreállítottuk — mondja Sümegi elvtárs, tanácselnök. — Tető alatt van már 101 új ház is. A 102-ik — az utolsó — Bárdos Erzsébet háza, aki az állami gazdaságban dolgozik. Valahogy nem akart hozzákezdeni az építkezéshez, félt, hogy nem bírja egyedül. Most az egész falu segít neki, hogy a ház mielőbb tető alá kerüljön. Ha kész lesz, megünnepeljük az egész falu újjáépítését. Már elkészültek az alapok Bárdos Erzsébet házánál. Fodor Ferenc főépítésvezető és Imre István munkavezető éppen a munka folytatását beszélik meg a háztulajdonossal. A hetvenhárom éves Keresztes Mózes bácsival márciusban a bátai utcán ismerkedtünk meg. Akkor e szavakkal biztatta a körülállókat: „A reményt nem adjuk fel, még az idén felépítjük házainkat.“ És valóban, áll már Keresztes bácsi háza. Ö egész nyáron segített a szomszédoknak, most azok viszonozzák a segítséget. Idős Vincze János háza már kész. Most az istállót épitik.
