Tolnai Napló, 1956. október (13. évfolyam, 232-255. szám)
1956-10-20 / 248. szám
ISS« OKTOBER 20. rOLNAI NAPLÓ 3. PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS H bonyhádi pártbizottság cs vetés meggyorsításáért A mezőgazdaságban dolgozók legfontosabb feladata most, hogy a betakarítási munkákkal párhuzamosan földbe tegyék az őszi vetések magváit, s ezzel biztosítsák elsősorban jövő évi kenyerünket. Kétségtelen, hogy a szárazság miatt körültekintőbb és gondosabb munkát kell végezni a vetési tervek teljesítése érdekében, de azt is látni kell, hogy a további halogatás már komolyan veszélyezteti jövőévi kényért nket. AZ EDDIGI TAPASZTALATOK azt mutatják, ahol a pártszervezetek megfelelően segítik ezt a munkát, ott nagyobb lendülettel fognak hozzá a nehézségek leküzdéséhez dolgozó parasztjaink. Hiszen a felvilágosító szó beszédes számokkal bizonyítja be nekik, milyen veszéllyel, kárral jár a késlekedés. Végeredményben tehát. most különösen, a kommunisták példamutatásán, felvilágosí tó szaván van a sor. Ezt tartják a bonyhádi kommunisták is. Éppen ezért a községi párt- bizottság maga vette kezébe a népnevelők, az agitátorok irányítását, segítését. Ezen kívül a tanácskörzeten ként kialakított, s már közel egy éve jól működő aktivaháló zatot is munkába állították. Számukra minden két hétben a községi pártbizottság tart megbeszélést. Először az aktívák mondják el a területükön felvetődő problémákat, utána a közvetlen feladatokat beszélik meg. Most természetesen elsősorban a vetés meggyorsításáról beszélgetnek. Ehhez a községi pártbizottság igyekszik MEGFELELŐ ÉRVEKET adni az aktíváknak, az agitátoroknak. Végeredményben tehát nemcsak arról beszélgetnek, hogy az őszi vetések terveit időben teljesíteni kell, hanem arról is, hogy miért elen gedhetetlenül egyéni és országos érdek is ez. Számtalan községi példa támasztja ezt alá. A községi pártbizottság e példákat adja útravalóul felvilágosító munkájukban a népnevelőknek. A sok közül egyet mi is megemlítünk. Bonyhádbör- zsönyben például Diósi József aki a talajerő utánpótlás rendszeres biztosítása mellett az idejében való vetésről is gondoskodik, az idén 22 mázsás búzatermést takarított be holdanként. A szintén börzsönyi Szabó Vilmos, körülbelül hasonló területen, éppen a fenti tényezők figyelmen kívül hagyása nyomán csak 6—7 mázsás terméseredményt ért el. A népnevelők e hiányzó gabona- mennyiséget pénzre is átszámít ják, s az ilyen érvek valóban bemutatják mennyire érdemes vállalni most a talajelőkészítés, sei, a vetéssel járó kétségtele-1 nül meglévő nehezebb munkát.1 A KOMMUNISTÁK J FELVILÁGOSÍTÓ , SZAVÁNAK, , példamutatásának kétségtele-1 nül szerepe van abban, hogy a. Szabad Föld Termelőszövetkezet idejében elvetette az őszi árpáját. Ez a tényező azonban egy darabig hátráltató szerepet is játszott a vetési tervek teljesítésének meggyorsításában. A vetés utáni első időben természetesen a szárazság miatt nem kelt ki. Erre fel aztán megindult a szóbeszéd. Nem ér demes vetni, hiszen a tsz-éből sem lesz semmi. Voltak olyan jól informáltak is, akik azt hí- resztelték, hogy ki is kell szántani. Ma azonban az élénken zcldejő 65 holdnyi kikelt vetés fényesen igazolja a Szabad Föld Tsz gondosságát, előrelátói sát. Lesz ideje a vetésnek a^ megerősödésre, a kifejlődéshez# még a tél beállta előtt. Nyil-e vánvaló, hogy a tsz bizton vár.£ hatja is a jó termést. A községi pártbizottság te;-' mészetesen e példa ismertetésé re is buzdítja a népnevelőket, amellyel nemcsak azt akarják elérni, hogy a helytelen mendemondáknak végetvessenek, hanem azt is, hogy megértessék: a további várakozásnak most már igazán nincsen ideje. . vetés ideje, mondhatni végső ideje itt van. Minden további várakozás csak kárt, bajt okozhat, nemcsak az egyes gazda, hanem az egész ország szempontjából. A NÉPNEVELŐK tehát a községi pártbizottság segítsége nyomán a fenti példák bemutatásán keresztül igyekeznek elmondani a termelőknek, hogy ne riadjanak vissza a nehezebb, a több munkától, a vetési tervek maradón tálán teljesítése érdekében, ne várjanak kedvezőbb lehetőségekre. Nem lehet várni, hiszen ebben az időszakban, ha megindul az esőzés, arra lehet számítani, hegy csak a fagy, a hó váltja fel, amikor a vetés lehetetlen. Ez pedig nem tréfadolog. ARATÓ FRIGYES: Gyermek a vádlottak padján... III. folytátás. Leszállt az éj, sűrű sötétség borítja a vidéket. Az üzletek redőnyei lehúzva. Városok, falvak lakóházainak ablakából — már csak itt-ott szűrődik ki a villanyfény. Moziból és egyéb szórakozóhelyekből hazatérők lépései is lassan elhalkulnak. Csak a kórház és egyes éjjel is dolgozó üzemek ablakaiból ömlik fény a sötét tájra. Minden csendes. Az emberek pihennek, alszanak. Simontomyán a 13 éves B. J. moziban volt. Az Asszonysors című filmet nézte meg és a film cselekménye még a moziból ki jövet is élénken foglalkoztatta fantáziáját. ö is akart valamit cselekedni. — SZÓ VÁT ESSZÜK Istállóépítés a bürokrácia útvesztőin keresztül Fantáziája elragadta, a vásár napja is közeledett és ő ott kői. tekezni akart. Mivel pénze nem volt, elhatározta majd szerez. A Simontornyai Épületanyag- előregyártó telepét szemelte ki pénzszerzésének forrására. Korábban megfigyelte már, hogy hol tartják a pénzt. S egyik este, mikor már a községben nem jártak emberek, magához vett egy vasdarabot és az egyik ablakhoz lépve leharapta az ablakgittet, kiszedte az ablaküveget és bemászott az iroda- helyiségbe. Az íróasztalon lévő papírvágó ollót felszedte, s annak segítségével kifeszítette az íróasztal fiókját, ahonnan egy zacskót, a benne lévő 452 forintot magához vette és eltávozott. Útja még most sem vezérlett haza. Az egyik italbolt nyitva volt. arrafelé tartott. TJt_ * közben két, ugyancsak fiatal- \kcrú barátjával D. A.-val és Zs. (iP.-vel találkozott. Ezek mindjárt megkérdezték tőle, van-e pénze? Betértek az italboltba •bort, fröccsöt rendelt. Egy idősebb férfi kártyázni hívta. — Vesztett. Nagylelkű volt, a lopott pénzből kölcsönöket adott. A pénz egy részét ismét italra költötte. Gyerek volt. — pecká- zott is. Másnap sörözött és a cukrászdában is nagyobb összeget. költött el. Ismét kimaradt otthonról. Egy szép napon leleplezték. Bíróság elé került és a bíróság úgy intézkedett, hogy ezért a tettéért és újabb bűn- cselekmények megakadályozására javító nevelésre utalja, melyet azonnal foganatost, tottak. Lenne egynéhány szavam az italbolt vezetőjéhez, aki a fiatalkorúnak bort adott és ahhoz a felnőtt férfihez, aki őt kártyázni hívta. Vajon az italboltvezetőnek elegendő erkölcsi alap az hogy egy fiatalkorúnak italt szolgál ki, csak azért, hogy a tervteljesítés meglegyen? Vajon az a felnőtt, aki leült vele kártyázni, becsületes dolognak látja hogy egy fiatalkorútól így csaljon ki pénzt? B. J. bűnöző lett. A tárgyalóteremben jelenlévő hivatalos személyek és a gyér közönség B. J.-re irányította érdeklődő tekintetét. Volt, aki sajnálta. — Ilyen fiatal és máris bűnöző? Volt aki megvetéssel mondta: Korán kezdte, mi lesz vele később? Én nem B. J.-t figyeltem, képzeletem Simontomyára ka* bonyhádi Szabad Föld Tsz-nek földjei arányában 120 ■f* darab szarvasmarhára, ezen belül 60 darab fejőstehénre kellett volna ebben az évben állományát felfejleszteni. Ennek megfelelően készítették el tervüket, ezt vették figyelembe, amikor kora tavasszal egy 50 férőhelyes istálló építését kezdték meg. Május hónapban végeztek a falak felépítésével, egészen a falegyenig. Ezután mennyezettartó betonoszlopok hiányában megállt az építés. Hiába sürgették a Pécsi TÜZÉP-telepnél a megrendelt tartóoszlopok szállítását. még válaszra sem méltatták a tsz leveleit, pedig csak néhány sort kellett volna írni s megkímélték volna a tsz-t a felesleges levelezés és utánjárás költségeitől. Keserítette a tsz vezetőségét a bürokrácia, de számításba vették a tagok azt a jövedelemkiesést is, amelyet az állatfel- fejlesztési terv nem teljesítése vont maga után. A hiányzó 15 darab fejőstehén beállítása esetén 18—19.000 liter tejjel fejhettek volna többet (mint törzstenyészet 3000 liter az évi terve tehenenként) júniustól számítva ennek pénzbeni értéke több, mint 50.000 forint. Számításba vették ezenkívül a trágyakiesést is, amely a nyári időszakot figyelembevéve 3 hold föld trágyázását tette volna lehetővé, nem beszélve a kieső borjúszaporulatból származó jövedelemről. A tsz elnöke mindezeket mérlegelve két héttel ezelőtt újból útrakelt. Most már egyenesen Budapestre a Földművelés- ügyi Minisztériumba ment_ s erre az útjára már elkísérte Milosev elvtárs a Járási Tanács Mezőgazdasági Osztályának a vezetője is, azzal az elgondolással. hogy sose lehessen tudni, hátha az ő személye is gyorsítja az ügy elintézését. — Két héten belül megkapják a szükséges betongerendákat — ígérte Majláth elvtárs, az FM egyik osztályvezetője. Az anyag valóban meg is érkezett október 17-én, így kilátás van arra, hogy az istálló még ebben az évben felépülhet. De vajon nem lehetett volna-e már előbb is intézkedni? Vagy olyan nagy még a bürokrácia ereje, hogy csak a személyes utánjárásnak van eredménye? > fioooooooocpooooooooooooooooocooixiooooooooonnoooooneooonooonnncinooooooooooononennn« landozott B.J. szüleinek házatája felé amelynek külseje, belseje rendesetlen, elhanyagolt. És ha akkor nem is kérdeztem, most megkérdezem szüleitől: B. J. édesapja! Önhöz intézem elsősorban a kérdést: Este, mikor hazament, nem hiányzott a fia? Nem tűnt fel, hogy kevesebben vannak otthon, nem gondolt arra, hogy gyermeke, akiről úgyis tudta, hogy veszekedős, csavargó természetű, hogy kártyázni szokott, vajon hol tartózkodik? Nem érdekelte, hogy gyermeke éjnek idején, hol kóborol kivel van? Másik kérdésem az anyához szól: B. J. édesanyja mikor este megágyazott otthon és elrendezte fia fekhelyét is. nem merült fel önben az a gondolat, hoj a fiam, merre lehet, hol csavaroghat? Mikor fia párnáját elsimította nem szólt oda férjének, utána kellene nézni, hol marad a gyerek? Nem? — Nem gondoltak erre? És sok- sok szülő Simontomyán és Bonyhádon, Tolnában és Baranyában, az egész országban, nem tesztek fel magatoknak ilyen kérdéseket, mikor azt látjátok, hogy abban az időben, amikor mindenkinek otthon kellene lenni, hiányzik valaki, az a valaki, akit Ti féltve szerettek, akiért dolgoztok és éltek? Mért B. J. nem az egyedüli, aki az éj sötétjében romlottan, vagy megtévedve indul el kalandos útjára, indul el azért, mert Te szülő, apa és anya az első kiruccanásuk, az első elmaradásuk után nem néztél gyermeked szemébe, nem figyel ted, hogy gyermeked szemedbe mer-e nézni, nem vontad felelősségre, hol volt és merre járt? örültél, hogy már hazajött, nem firtattad, mivel töltötte idejét. Nem hiteted el velem azt, hogy mindegy, hogy mivé lesz gyermeked, nem hiteti el velünk egy szülő sem Hogy közömbös előtte: Becsületes ember, vagy börtöntöltelék, egyenes jellemű, vagy bűnöző válik-e abból a gyermekből, akit féltő szeretettel, annyiszor ölelt magához, és aggódó tekintem, vei oly sokszor hajolt betegágya fölé, hogy megvédje, megóvja, ha mással nem puszta gzeretetével a bajtól, a kíntól és a gyötrelmektől. Szülő! Ha gyermeked felcseperedik már, miért hagyod akkor kicsúszni kezeid közül? (Folytatjuk.) A magunk sebeit szeretnénk orvosolni A SZOT IX, teljes ülésének határozatai nagy mértékben segítik munkánkat, és most már a munka további javítása főleg rajtunk áll. Ezt tudjuk és ennek érdekében mindent meg teszünk a simontornyai kultúr- igények kielégítésére. Népünk kultúrájáról igen sok szó esik manapság. A kultúr- fori’adalom egyre nagyobb mére téket ölt, de korántsem eléggé! Igen sok akadály áll kultúr- munkásaink előtt. Az egyik legfőbb akadály, hogy az „illetékesek“ sok esetben lebecsülik a kultúrmunkát, azt a területet, amely lényegében társa dalműnk nevelésének alapja. Mint valami szükséges rosszat kezelik. Mi tudjuk, hogy a termelés a fő gondjuk a vállalatok vezetőinek, de nem szabad „csak“ ezen a szemüvegen át nézni a dolgokat. Meg kell látni a dolgozóban az embert az ő igényeivel, már pedig a dolgozó ember egyik döntő igénye a kultúra, a szórakozás. Jogos igény ez? Természetesen igen! Megteszünk ezen igény kielégítésére mindent? Nem! Határozottan nem. Az elmúlt 10 esz tendő alatt sokkal többet tehettünk volna népünk kulturális igényeinek érdekében. Az ipari \ állalatok vezetőinek nagyrésze ma is a termelés növeléséért és javításáért munkálkodnak, ami helyes is. Nem helyes azonban, hogy sokan nem veszik észre: az ember nem robotgép, nem csak dolgozni — „élni" is akar. Nem jobb általában a tanácsok munkája sem e tekintetben. Ezek túlnyomó része is csak a „központi“ feladatokkal (begyűjtés, adó, mezőgazdasági munkák, stb.) foglalkozik elsősorban. S ki tudja hányádsor- ban (ha egyáltalán) foglalkoznak a népműveléssel, egyes tanácsi szerveknél. így fordulhatott elő és fordulhat elő még ma is, hogy egy 7000 lakosú községnek, mint Simontornya, nincsen népművelési költség- vetése egyáltalán, nincsen népművelési munkaterve,, csupáa azért, mert egyetlen kulturális lehetősége, a kultúrotthon, a Bőrgyár szakszervezetének kezelésében van. Természetesen az aránylag nem nagy létszámú üzem kulturális területté fordítható anyagi forrásai nem elegendők az egész község ilyenirányú igénjminek kielégítésére. Már pedig a kul- túrotthonnak, mivel egyedülálló a községben, ki kell elégítenie a területi igényeket is. Az a körülmény, hegy nem vagyunk egyedülállók az elha nyagolás szempontjából, nem vigasztal bennünket. Mi természetesen elsősorban a magunk sebeit szeretnénk orvosolni. Azt szeretnénk, ha végre megbecsülnék és fontosnak tar tanák munkánkat, ha nem for dúlna elő hogy például a népművelés kérdését ne lehessen a tanács napirendjére tűzni hosszú idők óta. Ha nem fordulna elő, hogy a községi tanács a megyei, a megyei tanács pedig a községire hárítaná a felelősséget a költségvetés hiányával kapcsolatosan. Szeretnénk, ha tüzetesebben megvizs gálnák gazdasági helyzetünket és egyes elvtársaktól ne olyan választ kapnánk problémáinkra, hogy „olyat rendezzenek az elvtársak, amiből profitálni lehet“. Mi erre csak annyit mondunk, hogy nem profitáló vállalat vagyunk. Feladatunk az, hogy a rendelkezésünkre álló anyagi eszközöket a lehető leggazdaságosabban felhasznál va elégítsük ki a dolgozók kul turális igényeit. Tudjuk azt, hogy népgazdaságunknak más komoly gazdasági problémái is vannak, ennek folytán nem is akarják pár hét alatt kielégíteni az igényeket, azonban több jó indulatot és segítséget onnan, ahol van rá lehetőség (tanács) és ami jogilag jár, például igazgatói alap (vállalattól) maradéktalanul megkapjuk. Ne forduljon elő, hogy könyvelési hibákból többezer forint „elíródjon", természetesen hátrányunkra. Vagy például, hogy a vállalat igazgatójától a kollektív szerződésben vállalt igazgatói alapot ne kaphassuk meg azért, mert a vállalat esetleg nem helyesen gazdálkodott ezzel a kerettel, és nincs már pénz. Rendet akarunk ezen a területen és ami jár, azt megköveteljük. Azt kérjük még, hogy becsül jék meg kultúrmunkásainkat, akik munkájukat áldozatkészen társadalmi munkában végzik. Biztosítsák műszak beosztásukat a lehetőségek szerint úgy, hogy az ne gátolja munkánkat, de ez a műszaki átszervezés ne jelentsen aktívánk számára hátrányt. Végezetül, mi elismerjük a termelés, a begyűjtés, a mező- gazdasági munka, stb. fontossá gát, sőt segítjük ezen munkák elvégzését, de több segítséget, nagyobb megbecsülést és több hozzáértést kérünk munkánkhoz. Szeretnénk, ha ezen az „illetékesek“ az eddigieknél alaposabban elgondolkoznának. Brayer László kultúrotthon ig. Simontornya. Megjelent a Pártélet októberi száma A Pártélet új, októberi száma közli Kálmán Sándor cikkét a tömegszervezetek pártirányításáról, az ezzel kapcsolatos, múlt ban elkövetett hibák kijavításáról, s a tömegszervezetek ön. állóságának növeléséről. Kardos Márton írása a személyi kultusz, a szektásság velejárójának, a szubjektivizmusnak leküzdésével foglalkozik. Többi között megjelent a folyóiratban Demcsák Sándor cikke az üzemi demokratizmus fejlesztéséről és Máté György Számadás című írása. A Pártélet napi kérdései című rovatban cikk jelent meg az új pártoktatási év megkezdéséről, továbbá Jászai Ilona Beszélgetés a Hajdu-Bihar megyei pártmunkásokkal, Balogh István a DISZ pártvezetése — eszmei vezetés című írása is itt kapott helyet. A Konzultáció című rovatában közli a Pártélet Félix Pál A Kínai Kommunista Párt nem zetiségi politikája, valamint Kőmíves Imre Az állam gazdasági szerepe és tevékenysége Indiában című cikkét. A folyóirat e cikkeken kívül még számos tapasztalatcserét elősegítő írást, fontos és érdeke® kérdésekkel foglalkozó levelet és válaszokat közöl októberi számában. A posta lehetővé tette a belföldi lapok külföldi utánküldését A látogatás, üdülés, stb. céljából külföldre utazó napilap előfizetők részére a posta lehe- itőséget biztosít a lap külföldi "utánkiildésére is. Az utánkül- dés Szovjetunió, Csehszlovákia, Kománia, Jugoszlávia, Ausztria, Lengyelország, Bulgária Albánia területén, fekvő helysé gekbe kérhető. Külföldi utánküldésért napilaponként és példányonként na ponta 30 fillért kell fizetni, díj minimum 4 forint. Az ideiglenes külföldi címet és időtarta mot az elutazást megelőzően hat nappal kell közölni a díj egyidejű befizetése mellett a postahivatallal, vagy postakézbesítővel. Amennyiben a tá vollét a következő hónapra is átterjed, természetesen a köveit kező havi előfizetési díjat is ki kell egyenlíteni még az utazás előtt. Ennek hiányában ugyanis a posta nem vállalja az után- küldést. Ezzel az intézkedéssel a posta sok előfizetőnk kívánságának tesz eleget.
