Tolnai Napló, 1956. október (13. évfolyam, 232-255. szám)

1956-10-20 / 248. szám

ISS« OKTOBER 20. rOLNAI NAPLÓ 3. PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS H bonyhádi pártbizottság cs vetés meggyorsításáért A mezőgazdaságban dolgozók legfontosabb feladata most, hogy a betakarítási munkák­kal párhuzamosan földbe te­gyék az őszi vetések magváit, s ezzel biztosítsák elsősorban jövő évi kenyerünket. Kétség­telen, hogy a szárazság miatt körültekintőbb és gondosabb munkát kell végezni a vetési tervek teljesítése érdekében, de azt is látni kell, hogy a további halogatás már komo­lyan veszélyezteti jövőévi ké­nyért nket. AZ EDDIGI TAPASZTALATOK azt mutatják, ahol a pártszer­vezetek megfelelően segítik ezt a munkát, ott nagyobb lendü­lettel fognak hozzá a nehézsé­gek leküzdéséhez dolgozó pa­rasztjaink. Hiszen a felvilágo­sító szó beszédes számokkal bi­zonyítja be nekik, milyen ve­széllyel, kárral jár a késleke­dés. Végeredményben tehát. most különösen, a kommunis­ták példamutatásán, felvilágosí tó szaván van a sor. Ezt tart­ják a bonyhádi kommunisták is. Éppen ezért a községi párt- bizottság maga vette kezébe a népnevelők, az agitátorok irá­nyítását, segítését. Ezen kívül a tanácskörzeten ként kialakított, s már közel egy éve jól működő aktivaháló zatot is munkába állították. Számukra minden két hétben a községi pártbizottság tart megbeszélést. Először az aktí­vák mondják el a területükön felvetődő problémákat, utána a közvetlen feladatokat beszélik meg. Most természetesen első­sorban a vetés meggyorsításá­ról beszélgetnek. Ehhez a községi pártbizottság igyekszik MEGFELELŐ ÉRVEKET adni az aktíváknak, az agitá­toroknak. Végeredményben te­hát nemcsak arról beszélget­nek, hogy az őszi vetések ter­veit időben teljesíteni kell, hanem arról is, hogy miért elen gedhetetlenül egyéni és orszá­gos érdek is ez. Számtalan köz­ségi példa támasztja ezt alá. A községi pártbizottság e példá­kat adja útravalóul felvilágo­sító munkájukban a népneve­lőknek. A sok közül egyet mi is megemlítünk. Bonyhádbör- zsönyben például Diósi József aki a talajerő utánpótlás rend­szeres biztosítása mellett az idejében való vetésről is gon­doskodik, az idén 22 mázsás búzatermést takarított be hol­danként. A szintén börzsönyi Szabó Vilmos, körülbelül ha­sonló területen, éppen a fenti tényezők figyelmen kívül ha­gyása nyomán csak 6—7 má­zsás terméseredményt ért el. A népnevelők e hiányzó gabona- mennyiséget pénzre is átszámít ják, s az ilyen érvek valóban bemutatják mennyire érdemes vállalni most a talajelőkészítés, sei, a vetéssel járó kétségtele-1 nül meglévő nehezebb munkát.1 A KOMMUNISTÁK J FELVILÁGOSÍTÓ , SZAVÁNAK, , példamutatásának kétségtele-1 nül szerepe van abban, hogy a. Szabad Föld Termelőszövetke­zet idejében elvetette az őszi árpáját. Ez a tényező azonban egy darabig hátráltató szere­pet is játszott a vetési tervek teljesítésének meggyorsításá­ban. A vetés utáni első időben természetesen a szárazság mi­att nem kelt ki. Erre fel aztán megindult a szóbeszéd. Nem ér demes vetni, hiszen a tsz-éből sem lesz semmi. Voltak olyan jól informáltak is, akik azt hí- resztelték, hogy ki is kell szán­tani. Ma azonban az élénken zcldejő 65 holdnyi kikelt vetés fényesen igazolja a Szabad Föld Tsz gondosságát, előrelátói sát. Lesz ideje a vetésnek a^ megerősödésre, a kifejlődéshez# még a tél beállta előtt. Nyil-e vánvaló, hogy a tsz bizton vár.£ hatja is a jó termést. A községi pártbizottság te;-' mészetesen e példa ismertetésé re is buzdítja a népnevelőket, amellyel nemcsak azt akarják elérni, hogy a helytelen mende­mondáknak végetvessenek, ha­nem azt is, hogy megértessék: a további várakozásnak most már igazán nincsen ideje. . vetés ideje, mondhatni végső ideje itt van. Minden további várakozás csak kárt, bajt okoz­hat, nemcsak az egyes gazda, hanem az egész ország szem­pontjából. A NÉPNEVELŐK tehát a községi pártbizottság segítsége nyomán a fenti pél­dák bemutatásán keresztül igyekeznek elmondani a ter­melőknek, hogy ne riadjanak vissza a nehezebb, a több mun­kától, a vetési tervek maradón tálán teljesítése érdekében, ne várjanak kedvezőbb lehetősé­gekre. Nem lehet várni, hiszen ebben az időszakban, ha meg­indul az esőzés, arra lehet szá­mítani, hegy csak a fagy, a hó váltja fel, amikor a vetés lehetetlen. Ez pedig nem tréfa­dolog. ARATÓ FRIGYES: Gyermek a vádlottak padján... III. folytátás. Leszállt az éj, sűrű sötétség borítja a vidéket. Az üzletek re­dőnyei lehúzva. Városok, fal­vak lakóházainak ablakából — már csak itt-ott szűrődik ki a villanyfény. Moziból és egyéb szórakozóhelyekből hazatérők lépései is lassan elhalkulnak. Csak a kórház és egyes éjjel is dolgozó üzemek ablakaiból öm­lik fény a sötét tájra. Minden csendes. Az emberek pihennek, alszanak. Simontomyán a 13 éves B. J. moziban volt. Az Asszonysors című filmet nézte meg és a film cselekménye még a moziból ki jövet is élénken foglalkoztatta fantáziáját. ö is akart valamit cselekedni. — SZÓ VÁT ESSZÜK Istállóépítés a bürokrácia útvesztőin keresztül Fantáziája elragadta, a vásár napja is közeledett és ő ott kői. tekezni akart. Mivel pénze nem volt, elhatározta majd szerez. A Simontornyai Épületanyag- előregyártó telepét szemelte ki pénzszerzésének forrására. Ko­rábban megfigyelte már, hogy hol tartják a pénzt. S egyik este, mikor már a községben nem jártak emberek, magához vett egy vasdarabot és az egyik ablakhoz lépve leharapta az ablakgittet, kiszedte az ablak­üveget és bemászott az iroda- helyiségbe. Az íróasztalon lévő papírvágó ollót felszedte, s an­nak segítségével kifeszítette az íróasztal fiókját, ahonnan egy zacskót, a benne lévő 452 forin­tot magához vette és eltávo­zott. Útja még most sem vezé­rlett haza. Az egyik italbolt nyitva volt. arrafelé tartott. TJt_ * közben két, ugyancsak fiatal- \kcrú barátjával D. A.-val és Zs. (iP.-vel találkozott. Ezek mind­járt megkérdezték tőle, van-e pénze? Betértek az italboltba •bort, fröccsöt rendelt. Egy idő­sebb férfi kártyázni hívta. — Vesztett. Nagylelkű volt, a lo­pott pénzből kölcsönöket adott. A pénz egy részét ismét italra költötte. Gyerek volt. — pecká- zott is. Másnap sörözött és a cukrászdában is nagyobb össze­get. költött el. Ismét kimaradt otthonról. Egy szép napon le­leplezték. Bíróság elé került és a bíróság úgy intézkedett, hogy ezért a tettéért és újabb bűn- cselekmények megakadályozá­sára javító nevelésre utalja, melyet azonnal foganatost, tottak. Lenne egynéhány szavam az italbolt vezetőjéhez, aki a fia­talkorúnak bort adott és ahhoz a felnőtt férfihez, aki őt kár­tyázni hívta. Vajon az italbolt­vezetőnek elegendő erkölcsi alap az hogy egy fiatalkorúnak italt szolgál ki, csak azért, hogy a tervteljesítés megle­gyen? Vajon az a felnőtt, aki leült vele kártyázni, becsületes dolognak látja hogy egy fiatal­korútól így csaljon ki pénzt? B. J. bűnöző lett. A tárgyaló­teremben jelenlévő hivatalos személyek és a gyér közönség B. J.-re irányította érdeklődő tekintetét. Volt, aki sajnálta. — Ilyen fiatal és máris bűnöző? Volt aki megvetéssel mondta: Korán kezdte, mi lesz vele ké­sőbb? Én nem B. J.-t figyeltem, képzeletem Simontomyára ka­* bonyhádi Szabad Föld Tsz-nek földjei arányában 120 ■f* darab szarvasmarhára, ezen belül 60 darab fejőstehénre kellett volna ebben az évben állományát felfejleszteni. Ennek megfelelően készítették el tervüket, ezt vették figyelembe, amikor kora tavasszal egy 50 férőhelyes istálló építését kezd­ték meg. Május hónapban végeztek a falak felépítésével, egészen a falegyenig. Ezután mennyezettartó betonoszlopok hiányában megállt az építés. Hiába sürgették a Pécsi TÜZÉP-telepnél a megrendelt tartóoszlopok szállítását. még válaszra sem mél­tatták a tsz leveleit, pedig csak néhány sort kellett volna írni s megkímélték volna a tsz-t a felesleges levelezés és után­járás költségeitől. Keserítette a tsz vezetőségét a bürokrácia, de számításba vették a tagok azt a jövedelemkiesést is, amelyet az állatfel- fejlesztési terv nem teljesítése vont maga után. A hiányzó 15 darab fejőstehén beállítása esetén 18—19.000 liter tejjel fej­hettek volna többet (mint törzstenyészet 3000 liter az évi terve tehenenként) júniustól számítva ennek pénzbeni értéke több, mint 50.000 forint. Számításba vették ezenkívül a trágyakiesést is, amely a nyári időszakot figyelembevéve 3 hold föld trágyá­zását tette volna lehetővé, nem beszélve a kieső borjúszapo­rulatból származó jövedelemről. A tsz elnöke mindezeket mérlegelve két héttel ezelőtt új­ból útrakelt. Most már egyenesen Budapestre a Földművelés- ügyi Minisztériumba ment_ s erre az útjára már elkísérte Milosev elvtárs a Járási Tanács Mezőgazdasági Osztályának a vezetője is, azzal az elgondolással. hogy sose lehessen tudni, hátha az ő személye is gyorsítja az ügy elintézését. — Két héten belül megkapják a szükséges betongerendá­kat — ígérte Majláth elvtárs, az FM egyik osztályvezetője. Az anyag valóban meg is érkezett október 17-én, így kilá­tás van arra, hogy az istálló még ebben az évben felépülhet. De vajon nem lehetett volna-e már előbb is intézkedni? Vagy olyan nagy még a bürokrácia ereje, hogy csak a személyes utánjárásnak van eredménye? > fioooooooocpooooooooooooooooocooixiooooooooonnoooooneooonooonnncinooooooooooononennn« landozott B.J. szüleinek házatája felé amelynek külseje, belseje rendesetlen, elhanyagolt. És ha akkor nem is kérdeztem, most megkérdezem szüleitől: B. J. édesapja! Önhöz intézem első­sorban a kérdést: Este, mikor hazament, nem hiányzott a fia? Nem tűnt fel, hogy kevesebben vannak otthon, nem gondolt ar­ra, hogy gyermeke, akiről úgyis tudta, hogy veszekedős, csavar­gó természetű, hogy kártyázni szokott, vajon hol tartózkodik? Nem érdekelte, hogy gyermeke éjnek idején, hol kóborol kivel van? Másik kérdésem az anyá­hoz szól: B. J. édesanyja mikor este megágyazott otthon és el­rendezte fia fekhelyét is. nem merült fel önben az a gondolat, hoj a fiam, merre lehet, hol csavaroghat? Mikor fia párná­ját elsimította nem szólt oda férjének, utána kellene nézni, hol marad a gyerek? Nem? — Nem gondoltak erre? És sok- sok szülő Simontomyán és Bonyhádon, Tolnában és Ba­ranyában, az egész országban, nem tesztek fel magatoknak ilyen kérdéseket, mikor azt lát­játok, hogy abban az időben, amikor mindenkinek otthon kellene lenni, hiányzik valaki, az a valaki, akit Ti féltve sze­rettek, akiért dolgoztok és él­tek? Mért B. J. nem az egye­düli, aki az éj sötétjében rom­lottan, vagy megtévedve indul el kalandos útjára, indul el az­ért, mert Te szülő, apa és anya az első kiruccanásuk, az első elmaradásuk után nem néztél gyermeked szemébe, nem figyel ted, hogy gyermeked szemedbe mer-e nézni, nem vontad fele­lősségre, hol volt és merre járt? örültél, hogy már hazajött, nem firtattad, mivel töltötte idejét. Nem hiteted el velem azt, hogy mindegy, hogy mivé lesz gyermeked, nem hiteti el velünk egy szülő sem Hogy kö­zömbös előtte: Becsületes em­ber, vagy börtöntöltelék, egye­nes jellemű, vagy bűnöző vá­lik-e abból a gyermekből, akit féltő szeretettel, annyiszor ölelt magához, és aggódó tekintem, vei oly sokszor hajolt beteg­ágya fölé, hogy megvédje, meg­óvja, ha mással nem puszta gzeretetével a bajtól, a kíntól és a gyötrelmektől. Szülő! Ha gyermeked felcseperedik már, miért hagyod akkor kicsúszni kezeid közül? (Folytatjuk.) A magunk sebeit szeretnénk orvosolni A SZOT IX, teljes ülésének határozatai nagy mértékben segítik munkánkat, és most már a munka további javítása főleg rajtunk áll. Ezt tudjuk és ennek érdekében mindent meg teszünk a simontornyai kultúr- igények kielégítésére. Népünk kultúrájáról igen sok szó esik manapság. A kultúr- fori’adalom egyre nagyobb mére téket ölt, de korántsem eléggé! Igen sok akadály áll kultúr- munkásaink előtt. Az egyik legfőbb akadály, hogy az „ille­tékesek“ sok esetben lebecsü­lik a kultúrmunkát, azt a terü­letet, amely lényegében társa dalműnk nevelésének alapja. Mint valami szükséges rosszat kezelik. Mi tudjuk, hogy a ter­melés a fő gondjuk a vállala­tok vezetőinek, de nem szabad „csak“ ezen a szemüvegen át nézni a dolgokat. Meg kell lát­ni a dolgozóban az embert az ő igényeivel, már pedig a dol­gozó ember egyik döntő igénye a kultúra, a szórakozás. Jogos igény ez? Természetesen igen! Megteszünk ezen igény kielé­gítésére mindent? Nem! Hatá­rozottan nem. Az elmúlt 10 esz tendő alatt sokkal többet tehet­tünk volna népünk kulturális igényeinek érdekében. Az ipari \ állalatok vezetőinek nagyrésze ma is a termelés növeléséért és javításáért munkálkodnak, ami helyes is. Nem helyes azonban, hogy sokan nem veszik észre: az ember nem robotgép, nem csak dolgozni — „élni" is akar. Nem jobb általában a tanácsok munkája sem e tekintetben. Ezek túlnyomó része is csak a „központi“ feladatokkal (be­gyűjtés, adó, mezőgazdasági munkák, stb.) foglalkozik első­sorban. S ki tudja hányádsor- ban (ha egyáltalán) foglalkoz­nak a népműveléssel, egyes tanácsi szerveknél. így fordul­hatott elő és fordulhat elő még ma is, hogy egy 7000 lakosú községnek, mint Simontornya, nincsen népművelési költség- vetése egyáltalán, nincsen nép­művelési munkaterve,, csupáa azért, mert egyetlen kulturá­lis lehetősége, a kultúrotthon, a Bőrgyár szakszervezetének kezelésében van. Természete­sen az aránylag nem nagy létszámú üzem kulturális terü­letté fordítható anyagi forrá­sai nem elegendők az egész község ilyenirányú igénjminek kielégítésére. Már pedig a kul- túrotthonnak, mivel egyedülál­ló a községben, ki kell elégíte­nie a területi igényeket is. Az a körülmény, hegy nem va­gyunk egyedülállók az elha nyagolás szempontjából, nem vigasztal bennünket. Mi ter­mészetesen elsősorban a ma­gunk sebeit szeretnénk orvo­solni. Azt szeretnénk, ha végre megbecsülnék és fontosnak tar tanák munkánkat, ha nem for dúlna elő hogy például a nép­művelés kérdését ne lehessen a tanács napirendjére tűzni hosszú idők óta. Ha nem for­dulna elő, hogy a községi ta­nács a megyei, a megyei tanács pedig a községire hárítaná a felelősséget a költségvetés hiá­nyával kapcsolatosan. Szeret­nénk, ha tüzetesebben megvizs gálnák gazdasági helyzetünket és egyes elvtársaktól ne olyan választ kapnánk problémáink­ra, hogy „olyat rendezzenek az elvtársak, amiből profitálni le­het“. Mi erre csak annyit mondunk, hogy nem profitáló vállalat vagyunk. Feladatunk az, hogy a rendelkezésünkre álló anyagi eszközöket a lehető leggazdaságosabban felhasznál va elégítsük ki a dolgozók kul turális igényeit. Tudjuk azt, hogy népgazdaságunknak más komoly gazdasági problémái is vannak, ennek folytán nem is akarják pár hét alatt kielégí­teni az igényeket, azonban több jó indulatot és segítséget on­nan, ahol van rá lehetőség (tanács) és ami jogilag jár, pél­dául igazgatói alap (vállalat­tól) maradéktalanul megkap­juk. Ne forduljon elő, hogy könyvelési hibákból többezer forint „elíródjon", természete­sen hátrányunkra. Vagy pél­dául, hogy a vállalat igazgató­jától a kollektív szerződésben vállalt igazgatói alapot ne kap­hassuk meg azért, mert a vál­lalat esetleg nem helyesen gaz­dálkodott ezzel a kerettel, és nincs már pénz. Rendet aka­runk ezen a területen és ami jár, azt megköveteljük. Azt kérjük még, hogy becsül jék meg kultúrmunkásainkat, akik munkájukat áldozatkészen társadalmi munkában végzik. Biztosítsák műszak beosztásu­kat a lehetőségek szerint úgy, hogy az ne gátolja munkánkat, de ez a műszaki átszervezés ne jelentsen aktívánk számára hátrányt. Végezetül, mi elismerjük a termelés, a begyűjtés, a mező- gazdasági munka, stb. fontossá gát, sőt segítjük ezen munkák elvégzését, de több segítséget, nagyobb megbecsülést és több hozzáértést kérünk munkánk­hoz. Szeretnénk, ha ezen az „illetékesek“ az eddigieknél alaposabban elgondolkoznának. Brayer László kultúrotthon ig. Simontornya. Megjelent a Pártélet októberi száma A Pártélet új, októberi száma közli Kálmán Sándor cikkét a tömegszervezetek pártirányítá­sáról, az ezzel kapcsolatos, múlt ban elkövetett hibák kijavítá­sáról, s a tömegszervezetek ön. állóságának növeléséről. Kar­dos Márton írása a személyi kultusz, a szektásság velejáró­jának, a szubjektivizmusnak le­küzdésével foglalkozik. Többi között megjelent a folyóiratban Demcsák Sándor cikke az üzemi demokratizmus fejlesztéséről és Máté György Számadás című írása. A Pártélet napi kérdései cí­mű rovatban cikk jelent meg az új pártoktatási év megkez­déséről, továbbá Jászai Ilona Beszélgetés a Hajdu-Bihar me­gyei pártmunkásokkal, Balogh István a DISZ pártvezetése — eszmei vezetés című írása is itt kapott helyet. A Konzultáció című rovatá­ban közli a Pártélet Félix Pál A Kínai Kommunista Párt nem zetiségi politikája, valamint Kőmíves Imre Az állam gazda­sági szerepe és tevékenysége Indiában című cikkét. A folyóirat e cikkeken kívül még számos tapasztalatcserét elősegítő írást, fontos és érde­ke® kérdésekkel foglalkozó le­velet és válaszokat közöl októ­beri számában. A posta lehetővé tette a belföldi lapok külföldi utánküldését A látogatás, üdülés, stb. cél­jából külföldre utazó napilap előfizetők részére a posta lehe- itőséget biztosít a lap külföldi "utánkiildésére is. Az utánkül- dés Szovjetunió, Csehszlovákia, Kománia, Jugoszlávia, Auszt­ria, Lengyelország, Bulgária Al­bánia területén, fekvő helysé gekbe kérhető. Külföldi utánküldésért napi­laponként és példányonként na ponta 30 fillért kell fizetni, díj minimum 4 forint. Az ideigle­nes külföldi címet és időtarta mot az elutazást megelőzően hat nappal kell közölni a díj egyidejű befizetése mellett a postahivatallal, vagy posta­kézbesítővel. Amennyiben a tá vollét a következő hónapra is átterjed, természetesen a köveit kező havi előfizetési díjat is ki kell egyenlíteni még az utazás előtt. Ennek hiányában ugyanis a posta nem vállalja az után- küldést. Ezzel az intézkedéssel a posta sok előfizetőnk kívánságának tesz eleget.

Next

/
Thumbnails
Contents