Tolnai Napló, 1956. október (13. évfolyam, 232-255. szám)

1956-10-19 / 247. szám

1956 OKTÓBER 19.

TOLNAI NAPLÓ

3,

Kötele* a törvény, de azért össze lehet egyeztetni

az emberiességgel

{NÉHÁNY MEGJEGYZÉS

az ellenzékiségről és a Itumamzmusrél

3

ARATÓ FRIGYES:

Gyermek a vádlottak padján..

II. folytatás

S most rá kívánok mutatni igfD sok gyermek bűnözésének, züllésének egyik fő okára — a széthullott, a szétzüliött, laza erkölcsű kötelékeken múló és viszályokkal telített családi életre. Gondoljunk csak azokra a családokra .ahol a házassági életközösség felbomlik, a szülők törvényesen elválnak, vagy csak különváltan élnek. Ilyen szülök gyermeke sokszor még érzékenyebben reagál a beállott eseményekre, mint maga a szülő, és megszületik a bűnözés táptalaja.

íme három példa a sok közül. R. Gy. mindössze 17 éves, nyolc általános iskolát végzett. Apja léha, könnyelmű életet élt, végül is otthagyta családját és 1948-ban törvényesen elvált feleségétől. A gyermek éppen abban a korban .amikor legnagyobb szükség lett volna apai nevelésre, apa nélkül maradt. A fiú kalandor természetű, élénk fantáziájú, ideges teremtés. Az anya a gyermek nevelésével. annak rohamos fejlődése miatt nem tudott megbirkózni, nem tudott elég erélyes lenni, és így a fiú hamar önállóvá vált. Mikor dolgozni kezdett, munkahelyeit gyakran változtatta. 1955-ben felkereste keresztanyját, és előadta, hogy Csehszlovákiába megy — per- 9ze nem volt igaz —, ahol jól lehet vásárolni, és így kicsalt keresztanyjától 750 forintot ázzál, hogy majd különböző dolgokat vásárol. Ezt követően elment keresztapjához is, akitől ezzel a módszerei 250 forintot csalt ki. A pénzt elszórakozta, eltaxizta. Mikor elfogyott a pénze, ismét hiszékeny rokonai felé fordult, de ekkor már ösz- szejátszik hasonló korú barátnőjével, akivel együtt elmennek keresztszüleihez. R. Gy. főhadnagynak adja ki magát és előadja, hogy azért hívták vissza szabadságáról, hogy az ügyüket kivizsgálja, mert a keresztszülők állítólag orvgazdasággal vannak vádolva. Házkutatást tart és csempészett töltőtollak után kutat. Minthogy keresztszülei ellen valóban eljárás volt folyamatban, 2500—3000 forintért hajlandónak mutatkozott ..elsimítani" az ügyet. Ezt nem veszik be keresztszülei és másnap rendőrkézre adják. 11 havi börtönre ítélték, mivel azonban a tárgyalásán megbánást tanúsított. az ítélet végrehajtását felfüggesztették. Szabadlábra helyezték. Félév múlva ismét otthagyja munkahelyét és Tolnára jön szerencsét próbálni. Magával csalja tüdőbeteg, igen jóindulatú és rendes iskolatársát. Egy nap alatt elfogy a pénze, barátjától elkéri az óráját és pénzt ts kér tőle. Vendéglőbe megy, ahol három növel megismerkedik. A cehhet kifizetni nem tudja, így a barátja óráját elzálogosítja. Hogy a nőknek imponáljon, a Ludas Matyi munkatársának adja ki magát. így mutatja be barátját is. Lakást bérelnek Szekszár- don, ahol kosztot is kapnak. Sem a lakásért, sem a kosztért nem fizetnek. Hogy a barátnőjének, egy rosszhírű elvált asszonynak, aki nála jóval Idősebb, imponáljon. az egyik szekszárdi vállalat vezetőjéhez ment, ahol szintén a Ludas Matyi munkatársának adta ki magát, miközben meghamisítja saját és barátja személyi igazolványát. A vállalat Igazgatójának gyanúi volt és feljelentéssel fenyegetőzik. Ekkor taxin Tolnára szökik, de szerelme visszahúzza és taxin visszatér Szekszárdra. Természetesen a taxit nem tudta kifizetni, letartóztatták, azóta a bíróság már szigorúan ítélkezett felette. Ha R. Gy. mellett egy erélyes kezű apa lett volna, a különben tehetséges fiúból becsületes ember válhatott volna.

B .G. szintén 17 éves, szülei már tíz év óta különváltan élnek. Az apa nélkül maradt gyermek majdnem semmi nevelést nem kapott. Erdőgazdaságban dolgozik, ahonnan lovat és pokrócot lop. melyet értékesít-. Később a postánál helyezkedik el, ahol azonban 27 500 forintot sikkasztott, okiratot hamisított.

Azonban a fenti eseteknél még súlyosabb talán H. A. 14 éves bonyhádi lány esete, akinek szülei szintén különváltan élnek. Anyja alkalmi munkából él és egy nála 20 évvel fiatalabb emberrel van vadházasságban. Az anya nemcsak, hogy nem neveli jóra a gyermekét,

de azáltal, hogy vadházastársán kívül más férfiakkal is gyak-i ran van együtt, kimondottan^ Igen rossz hatással van a gyermekre. Idősebbik lánya Is vele együtt lakik. Állandó foglalkozásuk egyiknek sincs. Nagyobbik lánya is erkölcsileg kifogá-. solható és a fiatal, 14 éves lány.' fiatal kora dacára, már több férfival együtt élt. A veszélyes munkakerülés nemcsak Ilyen erkölcstelenségre vitte, hanem szoknyalopásra, zsebtolvajlásra is vezette. Ezen magatartásának oka elsősorban a felbomlasztott, szétzüliött családi életnek köszönhető, és hogy H. A. a bíróság elé került, ezért elsősorban szülei felelősek.

íme néhány példa a sok közül. Néhány figyelmeztető eset a szülők felé, akik fokozott fe- felelősséggel tartoznak gyermekeik fejlődésével szemben. Jól gondolják meg, mielőtt arra, a gyermek számára végzetes lépésre szánnák el magukat, jól gondolják meg a gyermek érdekében, hogy a már megkötött házassági köteléket ne egykönnyen, ne pillanatnyi in- dúlat következményeképpen bontsák fel.

A vonaton arról beszél valaki, hogy végre ejjött a megtorlás ideje. Hangosan beszél, hogy lehetőleg mindenki hallja; beszéd közben előre szegzi a fejét s öklével időnként megsuhintja a levegőt. Sze,imnelláthatólag büszke, hogy szitkokat mer vegyíteni olyan nevek közé, amelyek hallatára éveken át ő is felállt és ütemesen tapsolt. Lapos homlokán ilyenkor felugrik szemöldöke, sunyi arca gonosszá változik.

Utálom ezt a gyáva embert, akinek csak most jött meg a hangja s úgy dobálózik a halállal és a börtönnel, mint valami játékszerrel. Amolyan szónokféle ő, aki most olcsó frázisokkal akarja tűzbe hozni közönségét és amint kiderül, nem is csak a megtorlást kívánja, hanem valami gyanús és rosszindulatú rehabilitációt is, amellyel mindenkit leváltanának az állásából, hogy helyükbe olyanokat ültessenek, akik „tíz éven át nem jutottak szóhoz.“

A vonatbeli utitárs valószínűleg nincs egyedül ezzel a véleményével, d.g szerencsére s°h követője sem lehet, amint azt a vele együtt utazók mély hallgatása mutatja. Semmi kétség, demagógiáról van szó. amely vészesen hasonlít ac 1944-es idők antiszemita tébolyéhoz. És itt van a baj: napjaink okos és feltétlenül szükséges bírálatába Itt is ott is beleve gyűl az ellenzékiség disszonanciája. Senki nem vitatja, hogy az elmúlt esztendők során súlyos hibák, sőt bűnök történtek, de vigyázzunk az évszámokkal: nem tíz esztendőről van szó. 1945 a felszabadulást jelentette, az önkény, a jogtiprás, az állami és gazdasági vezetés diktatórikus formája 1949-ben kezdődött, illetve az úgynevezett „fordulat évében". Aki tíz esztendőről beszél, fasiszta restaurációt kíván, ez ellen pedig ma is épp olyan szigorúan kell fellépni, mint 1945-ben tettük. Még az is hiba lenne, ha most mindent el akarnánk dobni, amit 1949-től idáig építettünk. Az elmúlt hét esztendőt — ha sok mindent jóvátehetetlen vétkek festenek is feketére — nem lehet csak az elkövetett bűnök alapján megítélni. Sok min den épült is ebben az országban, amiről megfeledkezni nem szabad és nem is lehet, mert ha nehéz, sőt súlyos körülmények között is, de megindulhattunk a szocialista építés útján.

Az ország ma nehéz helyzetben van, de éppen arra van szükségünk, hogy kijussunk abból a kátyúból, amelybe az elmúlt hét esztendő során kerültünk. De az elmúlt hét esztendőből csak a hibákat kell eltávolítani, s ha már felelősségre- vonásról beszélünk, csak azok a személyek tehetők felelőssé, akik valóban vétkesek. Azt mondtuk Rajk László ravatalánál: soha többé. Vonatbeli utitársamnak azonban nem elég biztosíték erre az, hogy Rákosi Mátyás soha többé nem vehet részt a magyar közéletben? Mennyi vért láttunk hét esztendő alatt! Mi változnék, ha emberi életek kioltásával, a börtönök megtöltésével kezdenénk a „tiszta lap1' politikáját? Mikor leszünk végre humanisak, mikor győz végre a tiszta emberség, amely annyira egy a szocializmussal?

Az ellenzék, szerencsére nem nagy. De időnként megzavarja a viták őszinte légkörét s ahol tud, ágál. Disszonáns hangja idegen a számunkra. Mert nem tud humanista lenni s ezért okos és józan s<vm lehet. Mert nem a valódi szocializmust akarja, hanem — bár sandán és ki nem mondottan — 1944-et. Ezért idegen tőlünk s ezért fordultunk el valameny- nyien a vonatbeli utitárstól.

Csányi László

SZÓVÁTESSZŰK

Ami nem öregbíti az országoshírű szedresiek hírnevét

Nem egyszer szót emeltünk már zz ellen, hogy a Szedres! Gépállomás vezetősége miért kezeli mostohagyermekként a mözsi Úttörő Termelőszövetkezet tagságát, miért nem tartják kötelességüknek, hogy a mözsieket is éppen úgy segítsék, mint a többi termelőszövetkezetet. Az elmondottak minden esetben leperegtek, mint falról a borsó. A fennálló áldatlan helyzet nem javult meg, sőt még jobban elmérgesedett azzal, hogy a tsz területén vető és mélyszántást végző traktorokat „eldiszponálták'’, s így már ötödik napja nem dolgozik traktor a tsz határábanGyorsan múlik és sürget az idő. A termelőszövetkezet tagjainak még 120 holdon kell fődbe tenni a jövő évi kenyér magját s még körülbelül 180 holdon kellene őszi mélyszántást végezni. Lctakaritott terület van, csak traktor nincs, és jóindulat a Szedresi Gépállomás vezetőségében,

A mözsi Úttörő Termelőszövetkezet tagjai Jó termést akarnak elérni Jövőre és ezért igyekeznének a vetéssel, de a gépállomás hanyagsága és felelőtlensége miatt kénytelenek állni.

A városi ember mély álmát alussza még. éppen a másik oldalára fordul, amikor az állat- tenyésztők, a tehenészek elkezdik a szokásos napi munkát. így történt ez, s így történik minden reggel a szekszárdi Béke Termelőszövetkezet kispalánki pusztáján is, ahova az elmúlt nap hajnalán látogattunk el.

Más, teljesen más ennek a pusztának a képe, mint akár egy évvel ezelőtt. A felületes szemlélő már az udvar tisztaságából is megállapíthatja, hogy a pusztán lakók és főleg az állattenyésztők igazi gazdái kis birodalmuknak. De nemcsak az udvar mutatja ezt, hanem az Istállóban kérődző tehenek és az ólban röfögő sertések Is.

— Mennyi volt a szerződött sertések múlt havi súlygyarapodása? — kérdezi Kiss Antal elvtárs, a tsz elnöke az állat- tenyésztési brigádvezetőtől.

— Darabonként 22 kiló — válaszol Vlncze József.

— Ez Igen, ez szép eredHajnali látogatás...

mény —- dicsértük a sertéshadat, amelyeket alig egy hónapja szerződött le a tsz és amelyeket január végéig szeretnének leszállítani. Szépek is lehetnek, hiszen Hajnes Dezső bácsi, a sertésgondozó úgy eteti őket, hogy addig elérjék a kívánt súlyt. A januárban leadott 52—55 mázsa sertés azután mintegy 100 000 forinttal gyarapítja a készpénzkészletet. A szerződött sertések mellett egy másik elkerített részben a leadásra kerülő hízók ropogtatják a szemet. E hónap végére készen lesznek a szállításra, és ezzel a tsz eleget Is tesz mintegy 35 mázsa hízottsertés beadási kötelezettségének.

Később, pár perc múlva, elcsendesedik a sertésól környéke, a jóllakott állatok pihenni térnek. De annál hangosabb a tehénistálló, ahol a legifjabbak,

a kisborjúk követelik Jogaikat, a langyos tejet a hosszú éjszaka után. Az istálló nem tartozik a legmodernebbek közé, de a tisztasága és a tehenek gondo- zottsága lelkiismeretes munkára vall.

— Itt jelenleg 19 darab tehenet fejnek — mondottaa Kiss elvtárs. — Az istállőátlagunk 11,7 liter, míg a fejési átlag 13,5 liter. A tehenészetben egyedi takarmányozás van, így mindegyik tehén termelése alapján kapja az abraktakarmány járandóságát. Tervünk az — amelyet jövőre valósítunk meg —, hogy ne legyenek 20 literen aluli teheneink. Ezt meg próbáljuk elérni először Is a vemhes tehenek Jó előkészítésével, de amelyeknél így nem érhető el, azt selejtezzük.

A tehénistállő mellett a daráló és egyben a takarmányos

Alig múlt 14 éves Majsai Pista^ amikor a nyakába szakadt az öttagú család gondja. Apját júniusban temették, anyját még a temetésre se engedték haza a kórházból, súlyos szembetegséggel operálták egyik szemevilágát elvesztette.

14 éves ,,családfenntartó“' igyekezett ellátni kötelességét, az iskola elvégzése után munkára szegődött a Sárközi Állami Gazdaságba, ahol 600 forintot keresett havonta. A 600 forintnak néha föle is volt, mert a gyerek szorgalmasan dolgozott^ de még akkor is mi az a 6—700 forint az öttagú csa lód megélhetésére. A nyáron csak elvoltak valahogy a kisebb gyerekek, nem kellett úgy a ruha, cipő, mint most, hogy az időjárás hidegre fordult, beköszöntött az ősz. — Mi lesz velünk, — sírdogált a magával is tehetetlen asszony. A nyakunkon a tél, nincs tüzelőnk, élelmünk, meleg ruha is kel lene. A 4 hold föld után sürgetik a beadást is.

— De miből? Honnan?

— A föld alig termett valamit és azt is már megettük, a te fizetésedből pedig nem tudunk ruhára félre tenni.

— Ne sírjon édes, árt a szemének a sírás — így ,,a családfenntartó,‘‘ a Pista.

— Majd én ...

— Majd én tudom, hogy mit csinálok Elmegyek oda, ahol segítenek rajtunk.

Az egyik nap aztán el is ké- retőzött munkahelyéről.

— Családi ügyeket kell intéznem — mondotta — hamarosan visszajövök.

így találkoztam a kis Majsai Fistóval, a decsi tanácsházánál, ahol ,,családi ügyeit“ intézte.

— Nem tudjuk teljesíteni a beadást. Két zsák krumplink van, ha ezt is beadjuk, mit eszünk. Nincs tüzelőnk sem, sorolja bajait, és amikor erről beszélt, már sűrűn potyogtak a könnyei.

— Nézd Pisti, én belátom, hogy nehéz helyzetben vagytok — beszél a tanácstitkár. — Nemrég kaptatok 300 forint gyorssegélyt a járási gyámpénz tár utján.

— Igen, kaptunk. Köszönöm is, ruhára költöttük, de mi lesz velünk tüzelő nélkül és mi lesz a beadással?

Nem is olyan könnyű az ügy ben dönteni. A szív, a könnyes szemű „családfenntartó“’ láttán, azt parancsolja, hogy segíts. A begyűjtési rendelet viszont a 4 hold földre előírja a beadást, és az anya életkorát és a föld nagyságát figyelembe véve, nem lehet törölni. De mégis segíteni kell, mégpedig sürgősen, meg kell vigasztalni ezt a nekikeseredett gyereket, akinek a korai árvaság időnap előtt a vállára rakta a felnőttek gondjait.

— Ne sírj, Pista — vigasztal ja a tanácstitkár, segítünk rajtatok. Adunk engedélyt fakitermelésre, a rokonok, vagy a munkatársaid bizonyosan segítenek ebben a munkában.) Menj csak nyugodtan visszai munkahelyedre, nem feledke-i zünk el rólatok. *

Ez három nappal ezelőtt volt,1 de ahogy értesültünk az ügyben már történt is intézkedés. ( A. községi tanács a járási ta-( náccsal karöltve, az anya csők-) kent munkaképességére és az| apró gyermekekre való tekin* tettel a beadással kapcsolat-* ban szociális kedvezményt* adott. A járási tanács gyám-* ügyi hivatala pedig gondosko-J dik a két kisebb gyermek in-, tézetben itörténő elhelyezésé-1 ről, neveléséről. <

Igen, kötelez a törvény, de aj szív szavát sem lehet elhall-1 gattatni, és ami nagyon helyes,* ma már azt látjuk, hogy társa-| dalműnk új emberében a hiva-i talos álláspont mellett egyre* inkább érvényesül az emberies] ség, mert a törvény és a szív) igazságát össze lehet egyez-* tetni. )

Pozsonyi I-né i

kamra helyezkedik el, ahol nagyon ötletesen oldották meg egy hajtóerővel a darálást és a szecskázást. Az állatok a takarmányt mérve. Illetve porctózva kapják, így biztosítani tudják, hogy a szálas, gyök-gumós és abraktakarmány újig elég legyen.

A kis puszta udvarán levő szénakazlak, a megtöltött és megtöltésre váró gödör- és Ikersilók a jóminöségű, több mint 5000 kéve kukonlcaszár, a gó- réban levő kukorica és az istálló padlásán levő kitűnő lucernaszéna azt Igazolja, hogy zavartalan lesz az állatállomány át- teleltetése. Az átteleltetést azon- bn nemcsak itt biztosítják, hanem a tsz összes állatállománya, a 41 darab fejőstehén, 64 darab növendék szarvasmarha, 165 darab sertés, baromfiak és lovak részére is. Mert a tagság

szorgalmas munkája nyomán mintegy 12—13 vagon szemestakarmány került a góréba, • padlásra, 10—12 vagon jó minőségű széna kazalba s öt-hat vagon takarmányrépa prizmába. Ezenkívül nem megvetendő még a 30 000 kéve kukorica szár, a 300 mázsa borsószalma és pelyva, de a 20 mázsa borsó sem. Emellett még 400 köbméter silótakarmányt is készítenek répaszelet, csöveskukorica, répafej és répalevél keverékéből.

Valamennyien igyekeznek a takarmányról gondoskodni, mert a tagság az állattenyésztésből a tervezettnél több, közel félmillió forint bevételre számít, amelyből csak a tej havonta 8—10 000 forintot jelent.

Látogatásunknak lassan a végére érünk. Elcsendesedik az Istálló környéke, a tehenek és a borjak a kifutókban sütkéreznek a késő őszi naP melegében, s közben megelevenedik a határ, megindul a munka.

B. K