Tolnai Napló, 1956. október (13. évfolyam, 232-255. szám)
1956-10-19 / 247. szám
Vilá° nroletárjai egyesüljetek! 1 ÍOlTli AZ HDP TOL XIII. ÉVFOLYAM, 247. SZÁM. ai Kq ny-vtár PáCS) ÍWíIBUmb ÁRA: 50 FILLÉR. TÉNTEK. 1956 OKTOBER 19. Állatállományunk átteleltetése Az idei esztendő nehéz feladat elé állította az állattenyésztőket. Kevés volt az eső, másodvetéseink nem sikerültek, szénáink egyrészét elvitte a víz, a Duna-menti részeken kevés volt a kukorica és a legelőn kívül a nyár folyamán jóformán semmi zöldtakarmányt nem tudtak etetni az állatokkal. Ugyanakkor termelőszövetkezeteink állatállománya gyarapodott szarvasmarhában, sertésben, juhban egyaránt. Ilyen körülmények között igen nagy gond és nehéz feladat az állatok átteleltetése. A megyében a termésátlagok árpából, kukoricából nem érik el a tavalyi átlagot, de egy nyári zöldtakarmányaink sem sikerültek, a főnövényként vetett silókukorica jelentős részét augusztusban, a nagy szárazság alatt feletették, így silózásra csak nagyon kevés maradt. Ezeket a körülményeket mérlegelve, termelőszövetkezeteink takarmány alapja a silótakar- mány lesz. Sajnos, a silózás még sem halad úgy, ahogy kellene. Termelőszövetkezeteink nyátfi si- lózási tervüket szeptember 30-ig mindössze 80 százalékban teljesítették, de igen gyengén halad a silózás most is. A Teveli Gép állomás körzetében jelenleg egy silótöltőgép sem dolgozik, a gépállomás silózási tervét eddig még 10 százalékra sem teljesítette. Van több nehéz takarmányozási gonddal küzdő tsz. ahol még egyáltalán semmit sem silóztak, mint a lengyeli Petőfi, a bonyhád-varasdi Petőfi, a kétyi Alkotmány, a tabódi Rá- kószi tsz-ek. Hasonló a helyzet a Dalmandi Gépállomás körzetében is, ahol szintén gyengén állnak a silózási munkák. A dalmandi Szabadság, a lápafői, a várongi és a duzsi tsz még semmit sem silózott. A gépállomás körzetében a silózási tervet még 30 százalékra sem teljesítették. Még szakemberek részéről is van olyan megnyilvánulás, hogy a kukoricaszárat nem érdemes lesilózni Ez az állítás helytelen, mert ha a kukoricaszárat csak sósvízze! lelocsolva silózzúk be, akkor is jobb, mint a szárazon etetett kukoricaszár, ezenkívül a silótakarmány a tehenészetben úgyszólván nélkülözhetetlen, mert az állat kevés szénát, abrakot etetve is jó kondícióban tartható és a további takarmányozástól függően tud termelni. Ezért a kukoricaszárat is le kell silózni, a törés után minél hamarabb, hogy a silógödör egykét nap alatt teljék meg. Különösképpen fontos a silózás azokban a termelőszövetkezetekben, ahol kevés a takarmány és még ezideig nem silóztak. Takarmányt tudunk megtakarítani úgy is, hogy állatainkat minél hosszabb ideig a legelőn tartjuk, legeltetjük az esetleg megmaradt tarlót, réteket. megjáratjuk a kukoricaföldet, egyszóval minden takarmányozásra alkalmas növényhulladékot feletetünk. A sertések részére takarmányelőkészítőket, takarmánykonjrhákat létesítünk, a lényeg az legyen, hogy az abraktakarmányokat előkészítve, darált állapotban etessük fel a sertésekkel és már most is, de különösképpen a hideg idő beállta után testmelegen adjuk sertéseinknek a takarmányt. — Több termelőszövetkezetben most, a kukoricaszedés alatt, a sertéseknek csövesen bedobálják a kukoricát és úgy hizlalják a hízókat is. Ugyanezt lehet tapasztalni az egyénieknél is. A kukorica etetése így pazarlás. Az új kukoricát is darál tassuk meg — természetesen csak keveset, egy-két napra valót — és leforrázva etessük a sertéssel. A felhasználás így sokkal gazdaságosabb lesz, kevesebb kell és több marad a télre. Most kell takarékoskodni a takarmánnyal, a kukoricával, amikor van, mert amikor nincs, akkor már nem lehet. Termelőszövetkezeteinkben most folynak az átteleltetési szemlék. Itt állattenyésztők, ag- ronómusok és a tsz vezetői felmérik a takarmányozás helyzetét, azt, hogy a meglevő takarmányt hogyan használják fel a leggazdaságosabban, valamint azt, hogy milyen intézkedést kell tenni még most a hiányzó takarmányok pótlására. A takarmányok felhasználására tervet készítenek, ezt a tervet a tsz mezőgazdásza havonként felbontja, és így látják azt, hogyan kell beosztani a takarmányt, hogy abból a tavaszi hónapokban is legyen. A takarmányok gazdaságos felhasználására takarmányfelelőst jelölnek ki. Sajnos, tapasztalható még az, hogy a lovak fogyasztják a legtöbb takarmányt a téli időszakban is, különösen ott, ahol a lovak gondozói .öt-hat kilogramm abrakot, nyolc-tíz kilogramm szénát etetnek a lovakkal. Ezt aztán a növendékállatok, valamint a tehenek sínylik meg és a növendéknevelésnek, a tejtermelésnek a kárára megy. Az átteleltetésre való felkészülés mellett már most kell gondoskodnunk a jövő évi takarmányozásról is. Ezért termelőszövetkezeteinkben szarvas- marha számosállatonként 400 négyszögöl őszi takarmány- keveréket vetnek és több termelőszövetkezetünk a tavasszal lucernát vet, valamint a rétek, legelők fűhozamának növelése céljából a megyében nagyobb mérvű árkolási és legelőjavítási munkákat végeznek. Különösen az őszi takarmánykeverékek vetését kell szorgalmaznunk, mert a vetés ideje már lejárt és ha még most vetjük el, akkor is sokat fog segíteni a tavasszal. mert akár zöldt&kar- mánynak, akár silónak egyaránt alkalmas, és ez az első takarmány. Termelőszövetkezeteink. valamint az egyéni állattartók arra törekedjenek, hogy kukorica- szedés után a szárat a leggyorsabban takarítsák le, tsz-eknél, és amennyiben egyénieknél is van silógödör, kerüljön besilő- zásra. Az állatokat, ameddig csak az idő engedi, legeltessék, ha egészen nem is lakik jól az állat, az istállóban akkor is kevesebb takarmányt fogyaszt. Az idei év nagy feladat elé állítja az állattenyésztőket, mert nem lesz könnyű az állatállomány átteleltetése, de ha még most kihasználjuk az adott lehetőségeket, és ezzel megfelelően foglalkozunk, akkor biztosítani tudjuk az állatállomány áttelel- tetését. Mobar László rvrrrrvTTvtTTTTrrrryjwrrrfrrj’ A MAI SZÁMBAN: Gyorlista a II. Békekölcsön húzásáról (2. o.) — Nagy Imre visszakapta egyetemi tanári megbízatását (2. o.) — Kötelez a törvény, de azért össze lehet egyeztetni az emberiességgel (3. o.) — Gyermek a vádlottak padján (3. o.) — Középiskolások (4. o.) tA****AA*AAAAA*4utAAAAAAAÁAAAAA Filmankét Mözsön Az elmúlt hét szombatján a Hazafias Népfront Tolna megyei Bizottsága és a Hazafias Népfront Községi Bizottsága íilmankétot rendezett a község ben. A moziban a Körhinta című díjnyertes filmet vetítették. A filmet telt ház nézte végig, a vitán mintegy 53-an vettek részt. Többek között olyan kérdéseket tárgyaltak meg, hogy: Mennyire jellemző a magyar paraszt magatartása'5 Mennyire magyar jellegű a film? Milyen volt a szereplői; a’akítasa, a szerelem ábrázolása. s milyen volt a zenéje? A vita során felvetődött, hogy a film csupán a termelőszövetkezeti mozgalom népszerűsítése érdekében készült-e, vagy célja volt a magyar parasztfiatalok szerelmének ábrázolása is. vitát Kah Jakab, a Tolna megyei Moziüzemi Vállalat alkalmazottja vezette. Zetort vásárolt a szálbal Fejlődés Tsz ||&||| £^1111111 A szálkái Fejlődés tagsága is nagy örömmel fogadta azt a határozatot, hogy a termelőszövetkezetek vásárolhatnak traktorokat. Elhatározták, vásárolnak is, többek között lovakat adtak el, hogy a traktor árát előteremtsék s így vásároltak Zetort a Fácánkerti Növényvédő Állomástól. Képünkön Mu lányi György tsz-elnck, Papp I.ajos, a gépállomások megyei igazgatójával együtt ellenőrzi, rendben vannak-e a megvásárlásra kerülő Zetor papírjai. A megyében elsőként átadták rendeltetésének az árvízsújfotta 1 f . ■ ttii ■■ ry w I f m ^ ■ r ■ ■ > batai Vörös Zászló Tsz uj épületeit LASSAN ÖSSZEGYŰLT a bizottság, itt vannak a Ktsz- től, a banktól, a tanácstól, csak még a „házigazdák“ hiányoznak, a termelőszövetkezet vezetői. Ugyanis a tsz részére épült ez a két szép ház (az egyik ikerlakás, két család részére) és az ötszáz férőhelyes baromfiól. Az árvíz- károsult bátai „Vörös Zászló“ részére. A tsz vezetői és tagjai úgy határoztak, hogy ha már az árvíz rombadöntötte az épületeket, az újakat nem a régi helyükön építik fel, hanem itt, Furkópusztán, hadd legyen egy helyen minden. „Azért csak kezdjük meg az átadást, majd jönnek ők is, megmondják, jók lesznek-e az új épületek“ — mondja Juhász József elvtárs, akit a Földművelésügyi Minisztérium bízott meg a megye árvízkárosult tsz-ei újjáépítésének irányításával. ELŐKERÜLNEK A TERVEK, a költségvetések, a számlák. Tüzetesen végigmen nek minden ponton, rendben van-e minden. Megmérik a szobát, a konyhát, milyen ma gas, szélessége, hosszúsága egyezik-e a tervekkel. — Bizony itt egy kis differencia van, három centivel alacsonyabb a szoba. Meg a hosszúvttvtttttttvttttvttttvtvtvttttttvtvtvvvvttvtttttttvttvttvttttt A Hírek a téglagyárakból \ A gyártási idény kezdete óta súlyos nehézségekkel küzd a Tolna megyei Téglagyári Egyesülés. Szeptember végéig közel hárommillió nyerstéglával maradtak adósai az Egyesülés üzemei a népgazdaságnak. Az Egyesülés műszaki vezetői. az üzemek műszaki és fiTerven felül gyártják már a nyerstéglát Házán A Mázai Téglagyár október 10-én befejezte éves nyersgyártási tervét. Az azóta eltelt hét munkanap alatt 241 ezer nyere téglát gyártottak a mázai gyár présüzemének dolgozói, ennyit törlesztettek már az Egyesülés adósságából. Szép eredmények születtem az égetésnél is. A hónap eleje óta — az esedékes égetési terzikai dolgozói minden lehetőt 3 elkövetnek, hogy az év hátra- 3 lévő részében minél többet pó-3 toljanak a lemaradásból. Októ-a bér elseje óta — esedékes tervü 3 kön felül — 372 ezer darab 3 nyerstéglát gyártottak, ugyan-3 csak terven felül 170 ezer^ darab égetett tégla hagyta el aj kemencéket. 3 a A A A ■4 A A A ven felül — százötvennyolcezer 3 kész téglát hordtak ki a kémén a. céből. Ez a téglamennyiség öt a családi ház építéséhez elegen-3 dő. A mázai égetők úgy tud-^ ták ezt elérni, hogy átvették h a paksi üzemben már korábban a bevezetett gyorségetési mód- 3 szert. Ezzel naponta átlagosan 3 tízezer darabbal teljesítik az égetési tervet. túl; ság sem stimmel. Úgy látszik az első pillanatban, mintha itt akartak volna spórolni a kivitelezők. Megmérik kívül is a házat. Ott egyeznek az adatok. — Hát igen, különböző méretű téglákkal dolgoztunk, azért vastagabb a fal. mondja a ktsz elnöke. Kisebb hibák — főleg terve zési hibák. A villanykonnektor nem jó helyen van. Az egyik szobában nem a legjobb helyen van a kályhalyuk a kémény, oda nyitódik az ajtó. — „Majd csinálunk a padlóra egy ütközőlécet, akkor nem lesz hiba.“ KÖZBEN MEGÉRKEZIK a tsz elnök, Kulágin István és Lukács József párttitkár. — Ne vesződjenek az elvtársak, mi már korábban körülnéz, tünk itt, sőt már azok is, akik majd beköltöznek. Jók lesz- • nek ezek a házak — mondják. — örülünk, hogy ilyen hamar megcsinálták. Ez a válaszuk a közben megérkezett minisztériumi főosztályvezető. Huszár György kérdésére is. NAGYON GYORSAN KÉSZÜLTEK ezek az épületek. A Bátaszéki Épületkarbantartó Ktsz — a késedelmes anyagszállítás miatt — csak késve, július közepén kezdhette el a munkát. Mégis elkészültek határidőre. A Scha- rer József kőműves brigád minden tőle telhetőt megtett. hogy az őszi időjárás beköszönte előtt elkészüljenek a több mint négyszázezer forintos építkezéssel. Elsők is lettek a megyében. A megye árvízkárosult tsz-ei közül itt fejezték be elsőként az újjáépítést. Vita az Új földről A községi Hazafias Népfrontbizottság szervezésében ankéten vitatták meg Medina dolgozói Szabó Pál: Uj föld című regényét. Vitaindító bevezetőt tartott Miszlai István a szekszárdi leányiskola tanára, aki maga is egyik szereplője a regénynek. Igen érdekesen, színesen ismertette a regény mondanivalóját, mutatta be az író jellemábrázolását. Beszélt az irodalom sze repéról. Az ankét előtt töb ben elolvasták az említett könyvet és elmondották véleményüket mind a könyv tartalmáról, mind az íróiénak a társadalmi életben való szerepéről. Miszlai elvtárs összefoglalójában kitért 'az írószövetség jelenlegi munkájára, arra a változásra, mely az új vezetőséggel új szellemet hoz az irodalmi életben. A medinai könyvbarátok, irodalomkedvelő emberek remélik és várják az iroda- ' lom helyes irányú kibontakozását és kérik az írókat minél több, az életből vett iroda lommal tanítsák, tegyék még kulturáltabbá dolgozó népünket. Takács Mihályné HUNYADI JANOS befejezi egész évi nyersgyár-J tási tervét is a Paksi Tégla-3 gyár. a Az égetésnél továbbra is al-< kalmazzák a jól bevált gyors-3 égetési módszert. E módszerrel a hónap eleje óta több mint 3 százharminckétezer darabbal 3 teljesítették túl az égetési tér-3 vet. a Bár a szekszárdi gyárban rövid idő alatt sikerült eltüntetni az árvíz pusztításának nyomait, még mindig nem teljesíti rendszeresen tervét az üzem. Különösen a gyakori gép hiba, géptörés akadályozza a folyamatos termelést. A gépiek megfelelő karbantartására, kezelésére és ápolására kell nagyobb figyelmet fordítani a gyár dolgozóinak, ha pótolni akarják a lemaradást. A Dombóvár I. üzemben« (i trbb mint másfélmilliós a nyers 5 gyártási lemaradás. Ezt teljes 3! egészében pótolni lehetetlen. 3 de az év hátralévő részében« még sokat törleszthetnek az 3 adósságból az üzem dolgozói. 3 A Dombóvár II. üzem 830 ezer 3 nyerstéglával adósa az ország-3 nak. Itt napi tizenötezer dara-« bot kell legalább gyártani kö-« zel két hónapig, hogy teljesít- 3 sék a tervet. « a nagy hadvezér és az 1440. év i bátaszéki csata emlékére, amelyet a Hunyadiak a Czillei—Garay főúri csoport felett arattak. Alsónyék, Báta és Bátaszék községek Hazafias Nép frontbizottsága, a járási, a helyi tanácsok és a tömegszervezetek segítségével emléktáblát helyeztek el Bátaszékcn. Dr. Pataky József, a Történelmi Társulat Tolna megyei csoportja nak elnöke és egy bátaszéki úttörő leányka leleplezik az emlékművet. \ Nyolc nap múlva befejezi egész évi nyersgyártási tervét a Paksi Téglagyár Jól halad a nyersgyártás a paksi gyárban is. A hónap első dekádjában még „csak‘‘ 55600 darabbal teljesítették túl a deka dtervet a nyersgyártók, a második dekádban pedig majdnem mindegyik napon tíz-tizen kétezer darabbal teljesítették túl a napi tervet. Ha még legalább egy hétig tart a jó időjárás. vigv a jövő hét közepére Lemaradás Szekszárdon és a dombóvári üzemekben
