Tolnai Napló, 1956. október (13. évfolyam, 232-255. szám)

1956-10-16 / 244. szám

Világ proletár jói egyesüljetek ! X 'S-': \ ■ XIII. ÉVFOLYAM. 244. SZ M. Az őszinte hang... gr a I 958 OKTOBER 16. Kinevezték a sorsolási bizottságot A második békekölcsön Nagykanizsán sorrakerülő ki­lencedik sorsolását a pénzügy miniszter által kinevezett bi­zottság ellenőrzi és irányítja. A sorsolási bizottság elnöke Tarján Endréné a pénzügymi­nisztérium takarékpénztári fő- igazgatóságának h. vezető je, alelnökei: Rangli István a budafai kőolajtermelő vállalat főművezetője és Ember István az OTP főosztályvezetője. A sorsolás október 18-a és 21-e között lesz Nagykani­zsán, a városi művelődési ház­ban. A Magyar Dolgozók Pártja küldöttsége megérkezett Belgrádba Belgrád (MTI). A Magyar Dolgozók Pártja küldöttsége tíerő Ernő vezetésével hétfőn kora délelőtt megérkezett a jugoszláv fővárosba. A kül­döttség különvonata pontban 9 órakor futott be a belgrádi pályaudvarra, ahol a Jugosz­láv Kommunisták Szövetsége képviseletében Alexandar Rankovics és Szvetozar Vük- manovics Tempo, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Köz ponti Bizottsága Végrehajtó Bizottságának tagjai, továbbá Dusán Petrovics és Milos Mi­nies, a Jugoszláv Kommunis­ták Szövetsége Központi Bi­zottságának tagjai, Jozse Vilfan, Tito köztársasági el­nök kabinetirodájának főtit­kára és Dobrivoje Vidics he­lyettes külügyi államtitkár várta a magyar párt vezetőit. A delegációval együtt ér­kezett dr. Münnich Ferenc, a Magyar Népköztársaság belgrádi nagykövete, aki a küldöttség elé ment a magyar határig. A vonatból egymás után szálltak ki Gerő Ernő. Apró Antal, Hegedűs András, Ká­dár János, Kovács István. Alekszandar Rankovics oda­lépett Gerő Ernőhöz és for­rón kezeit szorított vele. Két úttörő virágcsokrokat nyúj- ü át Gerő elvtársnak. Fel­hangzott a magyar, majd a jugoszláv himnusz, utána Gerő elvtárs a mikrofonhoz lépett és az alábbi beszédet mondotta: Kedves Elvtársak! Mint a Magyar Dolgozók Pártjának és a magyar népnek küldötteit, nagy örömmel tölt el bennünket, hogy eljöhettünk a szomszédos Jugoszláv Szövet­ségi Népköztársaságba, baráti elvtársi küldetéssel. Már nagy­részt eltemettük azokat a ká­ros, mindkét országra és mind­két népre, valamint pártjaink­ra nagy mértékben hátrányos viszonyokat, amelyek néhány éven keresztül mérgezték és kiélezték az országaink és né­peink közötti kapcsolatokat. Hála mindkét ország vezető körei kölcsönös törekvéseinek, népeink akaratának megfelelő­en az elmúlt években igen je­lentős előrehaladás történt az országaink közötti jószomszédi baráti, testvéri viszony és szo­ros kapcsolatok megteremtése útján. Különösen gyümölcsöző volt e tekintetben az elmúlt esztendő, melynek folyamán együttműködésünk megjavítá­sában és kifejlesztésében a gazdaság a tudomány, a kul­túra, a sport területén közös erőfeszítéssel komoly eredmé­nyeket értünk el. Meg vagyunk győződve ar­ról, hogy jelenlegi küldetésünk jelentős lépéssel fog .ozzájá- rulni a pártjaink közötti elv­társi együttműködéshez, s a né peink közötti barátság megszi­lárdításához és kifejlesztésé­hez, mert mindkét ország a szocializmust építi, mert órszá gainkban a hatalom a dolgozó parasztsággal szövetséges mun­kásosztály kezében van, mert mindkét félben megvan a tö­rekvés arra, hogy a még függő ben lévő dolgainkat rendez­zük a teljes nemzeti í'üggeP fenség, az egymás ügyeibe való be nem avatkozás szelle­mében s ugyanakkor egymás kölcsönös segítése magasztos elveinek jegyében munkálkod­junk országaink, népeink felvi­rágoztatásán. A magyar delegáció, a Ma­gyar Dolgozók Pártja és a. nagyar nép nevében meleg (Folytatás a 2. oldalon.) Huszonöt parasztot, köztük négy rehabilitált középparasztot választottak a népfrontbizottságba a szakályi gazdák ...jellemezte a szekszárdi irodal­mi vitát. Hosszan, szinte hasá­bokon, de oldalakon keresztül is lehetne írni arról a jóleső őszinteségről, mely pénteken este eltöltötte azt, aki végig­hallgatta a Babits Mihály Iro­dalmi Társaság által rendezett irodalmi vitát, s beleélte ma­gát abba a felszabadult, őszinte légkörbe, mely a jellemzője volt e beszélgetésnek. Olyan ér zése támadt az embernek a fel­szólalásokat hallgatva hogy az emberek valami fojtogató kényszerzubbonyt vetettek le magukról, mely eddig gátolta szabad véleménynyilvánításu­kat. Már a bevezető előadás is ízelítőt adott a felszabadult ér­zésekből következtetni enge­dett a vita további menetére hangjából, őszinteségéből ere­dően. Csányi László, bevezető előadásában beszélt arról az állapotról, mely a többéves hall gatás után jelenleg jellemzi irodalmi életünket. Az iroda­lom eddigi helyzetét jellemez­ve egy példát említett, mely szerint a gúzsbakötött iroda- lem állapotában még a szere­lem ábrázolására is sablon volt. hogy a paraszt, vagy értelmi­ségi fiatalok szerelmének áb­rázolása esetén a fiataloknak a műben szinte kötelességszerűen nehéz akadályokat kellett le­győzniük. hogy boldogok le­hessenek, de a teljes boldog­sághoz még hozzájárult a ter­vek túlteljesítése is. Beszélt továbbá az irodalom jelenlegi állapotáról, s megemlí tette, hogy problémák ma is vannak az irodalomban és lé­teznek ütközőpontok. Az öre­gek és fiatalok problémájának értékelésénél kitért az öregek hamis kultuszára, példának eni lítve Hatvány Lajost és Gellért Oszkárt. Utóbbinál megjegyez­te — már módjában lesz las­san, hogy levelezését is ki­adja, s e levelek között olyanok találhatók, mint „Kedves Rá­kosi elvtárs! Születésnapja al­kalmából sok szerencsét és bol dogságot kívánok ...“ Az írók közgyűlésének híre bizonyos vonatkozásokban a politikai szenzáció területére is átcsapott, de szerencsére ezen az állapoton már nagyjából túl vagyunk, s nincs is szükség a szenzációra, hanem minden eddiginél lelkiismeretesebb munkára, s e munka gyümöl­csei a művekben kell, hogy napvilágot lássanak. A politi­kai harc továbbra is feladata kell, hogy legyen és lesz az íróknak, de ebben a harcban már a műveké lesz a legna­gyobb szerep, s az egész küz­delem csak akkor lesz eredmé­nyes, ha alkotásra serkenti az írókat. Bízunk abban, és tud­juk, hogy irodalmunk a hibák leleplezésén túl meg fogja ta­lálni azt az utat, mely az egész Az elmúlt héten az ország- gyűlési képviselők Tolna me­gyei csoportja megbeszélést tar­tott. Megvitatták a fogadóna­pok. valamint a képviselői be­számolók tapasztalatait és azo­kat az interpellációs kérdése­ket, amelyeket a közeli ország- gyűlésen kívánnak felvetni. A fogadónapok és feeszámo. lók tapasztalatainak megbeszé­lése nyomán megvitatták azt is, séges szocialista fejlődést mu­tatja meg. Enélkül nem képzel hetjük el irodalmunk előrehala dását. Több felszólaló beszélt az őszinteségről, a tájékoztatásról, mely területen még ma is ta­pasztalhatók hibák. Miért nem lehetünk magunkkal szemben őszinték és nyíltak? A legna­gyobb bűn az ha valaki a saját lelkiismeretének hazudik, az előtt takargat valamit, amit érez, de magának sem meri be­ismerni. A Szabad Nép több esetben közölt hírt arról, hogy a L’Humanitét, vagy az Olasz Kommunisták Lapját elkoboz­ták, de egy szóval sem emlí­tette meg, hogy Magyarorszá­gon megtörténhetett, hogy az Irodalmi Újság egy számát elko hozták. Hasonló — és itt lehet megemlíteni — a június 30-i irodalommal foglalkozó párt- határozatot, melyet azóta a po­litikai helyzet érvénytelenített s e határozatot senki nem von­ta vissza, pedig az írókat lé­nyegében az élet igazolta. Manapság sokszor elhangzik ez a szó, hogy soha többet nem hazudunk, de feltűnő, hogy olyan emberek is mondják ezt, akik eddig is hazudtak, s vajon most igazat mondanak-e. Sok esetben az az ember érzése, hogy a bűnbánat nem azoknak az embereknek szól, akiknek kel lene szólnia, hanem azoknak, akiktől függenek. De van sok olyan becsületes ember akik nem hazudtak, s róluk senki nem beszél, ők elvesznek a meakulpázók mögött. A tiszta lap, nem szabad, hogy mentel­mijogot biztosítson azoknak az embereknek, akik a sztálini­kor léghősebb követői és segí­tői voltak. Még nincs minden rendben, még sokat kell tenni, hogy a múlt kísértő árnyai végleg eltűnjenek és éberen kell őrködni, hogy a hibák is­mét lábra ne kapjanak. Mert, ha a vezérbolygó le is tűnt, még sok kicsi kering, akik meg telítődnek a nagy varázsától s a személyi kultusz maradvá­nyai még bőven megtalálhatók s megnyilatkozásait még Szek- szárdon is tapasztalhatjuk. Elég, ha annyit említünk fur­csaságként, ami 1956. október folyamán történt, hogy egy fe­lelős vezető telefonált a városi kultúrházhez, hogy a Pécsi Nemzeti Színház művészei ne kezdjék meg az előadást, mert ő csak 10 perc múlva tud jön­ni. Tíz perc nem nagy idő, de ha 400 ember vár ennyit, ak­kor azt lehet 4000 percnek szá­mítani. Igaz, az egyik felszólaló megjegyzése nagyon találó volt, amikor azt mondta, hogy nyugodtan várjon a kultúrház vezetősége ilyenkor, sőt örül­jön is, mert vezetőinket oly hogy a választók panaszainak elintézését hogyan tudják meg­gyorsítani. Az interpellációs kérdések vitája után az alábbiakkal kap­csolatos kérdésekben interpel­lálnak a Tolna megyei kép­viselők. Felvetik például a vad­károk intézésének ügyet, a bor­beadás, a szociális kedvezmé­nyek, s a földöröklés területén felvetődő problémákat. Vasárnap délután Igen né­pes népfrontgyűlést rendezett Szabályon a Hazafias Népfront szervezete. ,A népfront gyűlé­sen közösen vizsgálták meg a falu dolgozó parasztjai, hogy hol tart a tanács, a községpoli­tikai terv megvalósításában, majd határoztak arról, hogy a községben ezüstkalászos tan- folyamot szerveznek, s gondos­kodnak a szakályi kézművesek segítéséről, összefogásáról. A gyűlés második részében a község dolgozó parasztjainak javaslatára kiegészítették az eddig meglévő népfrontbizott­ságot, Az előző népfrontbizott­ság 39 tagját ugyanis a párt­Vasárnap délelőtt mintegy 500 dolgozó paraszt és kisiparos jött össze a dunaíöldvári Kossuth Művelődési Otthon­ban, hogy megalakítsa az or­szág első falusi takarékszövet­kezetét. A szövetkezet céljáról és fel­adatairól Lindinger Imre, a he­lyi földművesszövetkezet el­nöke beszélt. Elmondotta, hogy a dolgozó parasztság régi kí­vánsága a községben egy taka­rékszövetkezetet létesíteni, — ahová a lakosok betehetnék felesleges pénzüket s ahonnan kisebb hiteleket vehetnek fel. Idióta a régi hitelszövetkezet megszűnt nem volt hova for­dulni a község lakóinak, ha néhány száz forintra volt szük­ségük. Vasárnapig mintegy 450 dolgozó paraszt és kisiparos töltötte ki a belépési nyilatko­zatot és 100—100 forintos rész­jegyet jegyzett. A földműves­szövetkezet elnöke azután a szövetkezet működéséről be­szélt. A takarékszövetkezet hi. telt nyújt tagjainak többek kö­zött tatarozásokra, kisebb épít­kezésekre, kút javításokra, szőlő és gyümölcstelepítésekre. Az ilyen beruházásokra felvett köl­csönök összege 5000 forintig terjed és három év alatt kell visszafizetni. A kölcsön után legfeljebb havi egyszázalékos kamatot kell fizetni és egyszeri — a kölcsön összegének öt szá vezetőség, a tanács és a szö­vetkezet tagjai, alkalmázottai közül jelölték ki valamikor, s a község dolgozó parasztjai ezt bizottságot nem tartatta a saját maga képviselőinek. Ezért a vasárnap délutáni nép frcntgyűlésen 25 új paraszttag gal. köztük Kemény Géza, Már ton István, Közi Bakonyi Ist­vánná és Jankó Lajos rehabili­tált középparasztokkal bővítet­ték- ki az eddig főként alkal­mazottakból álló bizottságot. A gyűlés vitája során szá­mos panasz és javaslat is el­hangzott. Különösen kifogásol­ták a szakályi gazdák, hogy zalékát (kezelési költséget) keli adni. A szövetkezet kölcsönt ad termelési célokra is, kisgépek és egyéb felszerelések, műtrá­gyák vetőmagvak beszerzésére. Ezek a kölcsönök 3000 forintig terjednek és két év alatt kell visszafizetni. Ezeken kívül a tagok más célokra is kérhetnek kölcsönt, legfeljebb 2000 Ft-ot. Az ülésen felszólalt Vas Zol­tán, a SZÖVOSZ igazgatóságá­nak elnöke is. — Nagy hiba volt annakide­jén, — mondotta — hogy a régi helyj hitelszövetkezeteket megszüntették. Amikor lehető­vé teszik az új takarékszövet­kezetek alakítását, a múltban elkövetett hibákat is orvo­solják. Vas Zoltán beszélt a szövet­kezeti mozgalom hibáiról, s hangsúlyozta: Nincs áldás az olyan szövetkezeteken, amelyek nem önkéntesen jönnek létre. Nem lehet jó az a szövetkezet, ahol nem a legszigorúbb demo­kratikus elvek szerint választ­ják a vezetőséget. Felhívta a most alakuló szövetkezet figyel­mét, hogy amikor vezetőséget választanak, ügyeljenek, kik kerülnek oda, mert nagyrészt rajtuk múlik a szövetkezet jó munkája. Biztosítani kell a de­mokráciát úgy is hogy ezeknek a szövetkezeteknek a munká­jába felülről ne avatkozhassa­nak bele lépten-nyomon. az elmúlt országgyűlések so­rán egyetlen parasztképviselő sem szólalt fel az ö nevükben az őket ért sérelmek és igaz­ságtalanságok miatt. Javasol­ták. hogy a Tolna megyei Nép frontblzotíság szólaltassa meg a dolgozó parasztok képvise­lőit az országgyűlés következő ülésszakán. A község fiataljainak a prob lémáival foglalkozva vasárnap délután népfrontgyűlésen fel­merült annak a gondolata is, hogy Szakályon népfőiskolát szervez a Hazafias Népfront Bi zottsága. a környező és közeli városok legjobb szaktanárai- riak bevonásával. Az ülésen ismertették a ta­karékszövetkezet alapszabályát majd hosszas vita után meg­választották a vezetőséget. Az új igazgatóságban és a felügye­lő bizottságban helyet kaptak egyénileg dolgozó parasztok, termelőszövetkezeti tagok, kis­iparosok és alkalmazottak kép­viselői egyaránt. A Dunaföld- vár és Vidéke Takarékszövet­kezet rövidesen megkezdi munkáját. 3000 köbméter kukoricaszár síiét készítettek eddig a Tolna me­gyei gépállomások szárvágásra átalakított kombájnjai. Több, mint 30 kombájnt alakítottak át kukoricaszárvágásra Tolna megye gépállomásai. A szárvá­gó kombájnok már egy hete dolgoznak a termelőszövetkeze­tek kukoricatábláin. Eddig ösz- szesen több, mint 3000 köbmé­ter kukoricaszársilót készítet­tek a gépállomások szárvágásra átalakított, kombájnjai. Lehet-e rizst kapni ? A szekszárdi Megyei Ta­nács Kereskedelmi Osztályá­nak tájékoztatása szerint a továbbiakban feleslegessé vá„ lik a rizshajsza-, mert a me­gyébe nagyobb rizsszállítmá­nyok érkeznek. Míg tavaly az utolsó ne­gyedévben mindössze 250 mázsa volt a tervezett rizs- mennyiség, az idén 1400 má­zsát kap Tolna megye. Ebből a mennyiségből máris megér­kezett 800 mázsat a többi is rövidesen várható. Felsőbb szervek úgy tájékoztatták a kereskedelmi osztályt, hogy aggodalomra már azért sincs ok a rizsellátásban, mert a tervezett 1400 mázsán felül valószínűleg újabb 10—-15 va­gon rizs érkezik Tolna me­gyébe. Túri Károly 17 holdas szakcsi középparaszt 3 berksiri gö- bével volt a mezőgazdasági kiállításon — s oklevelet kapott. Túri Károly nagy mestere a berksiri fajta tenyésztésének, amelyet nemrégiben vittek be a községbe. A három hóna­pos süldők — amelyeket képünkön etet — elérték a 43 kr lógrammos átlagsúlyt. (Folytatás a 2- oldalon.) Ülést tartott as országgyűlési képviselők Tolna megyei csoportja Megalakult az ország első falusi takarékszövetkezete

Next

/
Thumbnails
Contents