Tolnai Napló, 1956. október (13. évfolyam, 232-255. szám)
1956-10-12 / 241. szám
1S56. OKTÓBER 12. TOLNAI NAPLÓ 3. Ml újság Bölcskén? Az üzemgazdászokról, agronómusokról Csendes községnek tűnik Bölcske — valóban az. Éli a mindennapi, megszokott életét, halad minden a rendes kerékvágásban. De valaki nehogy azt higyje, nem történik semmi. Különös nem történik, az igaz, ország világra szóló, de mégis vannak események a falu életében. Lássuk csak az eseményeket. ZSINDELYEZIK A TANACSHAZ TETEJÉT. Ha valaki történetesen a tanácsház felé igyekszik, meglepő kép fogadja. A tanácsház tetejéről leszedték a cserepet és ha be akar menni, zárt ajtókra talál. Ez még csak hagyján. Ha néhány nap múlva újból arra visz történetesen az útja, már a gerendákat sem látja a tanácsház tetején. Ha valaki ezekután azt kérdezi: — Mi az, lebontják a tanácsházat? azt a választ kapja: — Bizony le. Persze, ha valami rosszakaratú egyén erre azt mondaná; — Akár fel se építsék, — nem teljesülne a kívánsága, mert csak felépítik a bölcskei tanácsházat újból — és úgy építik fel, hogy sok kai szebb lesz, mint eddig volt. Szemet szúrt a bölcskeiek- nek már a tanácsház és ahogyan eddig volt, nem nagyon tetszett nekik. Alacsony is volt, sötét is volt, rossz is volt, amikor eső esett, az irodákban majdhogynem fel kel lett húzni az esernyőt. — Építsük át a tanácsházat — hangzott el a javaslat, amikor az év elején a község- fejlesztési tervet tárgyalták meg. A tervezésből elhatározás lett, s most láttak hozzá a megvalósításhoz. Megfiatalodik, megszépül tehát a tanácsháza. Nagyobb, világosabb ablakok kerülnek -a régiek helyére, az egész épület egy méterrel magasabb lesz, három irodában parkettpadló kerül, és végül, megfejelik az egész épületet, teljesen új tetőzetet kap, s a jövő év májusára készül el a tervek szerint. Végül most — mivel az építkezéshez pénz is kell — eláruljuk mennyibe kerül az egész épít kezés. Nem. többe, mint 300 000 forintba. 10 000 KÖBMÉTER FÖLD A tanács az építkezések miatt egy kisebb épületrészbe költözött át. Itt hallgattuk ki a következő beszélgetést a VB. elnökhelyettes és a Vízügyi Igazgatóság két szakembere között. — Az ároktisztítás ügyében jöttünk. A minap beszéltünk a községgazdával, az ígért vagy 20 embert. — Ha éppen emberről van szó, lehet többet is előteremteni. Akár harmincat is. Soknak kell a kereset. — Rendben van. A bérüket megkapják a kollektív szerződés szerint, teljesítménybérben. Adunk gumicsizmát, de ásót, lapátot, szerzsámot nekik kell hozni. Szerszámhasználati dijat viszont fizetünk, a keresetnek két százalékát. — Jól van. Aztán mikor menjenek ki az emberek? — Csütörtökön. A Gyűrűsnél kezdjük meg a csatornatisztítást, akkor megy oda az emberünk, aki majd irányítja a munkát. Annyi pénzünk van, amiből körülbelül 10 000 köbméter földet lehet megmozgatni. Ennek a beszélgetésnek a következő a háttere: A község határában van mintegy 400 holdat kitevő rét, ami annyira elvizesedett, hogy alig lehet hasznát venni, már nyolc év óta víz alatt áll. mert a levezető csatornát benőtte a nád, beiszapolódott. Ennek a kitisztítására kerül sor, 2.5—3 kilométeres szakaszon. A Vízügyi Igazgatóság adja a pénzt, az irányítást, a községi tanács pedig az embe reket. UJ BELÉPŐK A FELSZABADULÄS TSZ-BEN. A szövetkezet tagsága szór galmasan dolgozik, elvetették a rozsot, az ősziárpát, most vetik a búzát. Mindezen felül folyik a betakarítás — és az előkészületek az építke zésekhez. A szövetkezet ugyanis ka- p>ott a Sertéstenyésztő Vállalattól egy 100 méter hosszú istállót, amelyet eddig dohánypajtának használtak Ezt az istállót osztják most kétfelé. Egyik felében tehénistálló lesz, kétoldalt beton- jászlakat építenek, a másik felében sertésfiaztató. A kut- ricák elkészítéséhez most fűrészelik a deszkát. Szükség is lesz rá hamarosan, a hónap végén 16 koca ellik majd le. A szövetkezet eredményei természetesen új tagokat von zanak. Nemrég lépett be a három holdas Magyar László és a kilenc holdas Bors Já- nosné. Juhász Ferenc is úgy nyilatkozott, hogy belép, ö földet nem visz, de a mesterségét akarja folytatni a szövetkezetben is. Foglalkozása ugyanaz, mint a neve, tehát a juhállományát viszi be a közösbe. A GÉPÁLLOMÁS TELJESÍTETTE ÉVES TERVÉT. — Nem tudok sok újságot — mondja Jászberényi elvtárs, a gépállomás igazgatója — pénteken teljesítette éves tervét a gépállomás. Hozzátehetjük még azt, hogy 16 forinttal csökkentettük az egy normálholdra jutó önköltséget. A Tamási Járási Párt-Végre hajtóbizottság mellett oktatási előkészítő bizottság alakult, az volt a feladata, hogy megvizsgálja: hogyan szereztek érvényt a párt Központi Vezetősége határozatának, hogyan biztosítják az oktatás önkéntességét, hogyan akarják az elmúlt évek hibáit megszüntetni. A bizottság 3 tagból áll, és eddig felülvizsgált három község (Tamási, Iregszemcse, Pincehely) tapasztalatai azt bizonyítják, hogy az idén sokkal jobban készültek fel a tamási járásban is az alapiszervezetek az oktatásra, mint az elmúlt években. • Iregszemcsén, minden lehető ség adva van arra, hogy jó munkát végezzenek a propagandisták. A hallgatókkal ugyanis nemcsak a pártvezetőség tagjai beszélgettek el, hanem a beszélgetésben részt- vettek a propagandisták is. A propagandisták azóta — bár a pártoktatás még nem kezdődött el — rendszeres kapcsolatot tartanak fenn leendő hallgatóikkal. Az lregszemcsei Uj Élet Termelőszövetkezetben szerzett tapasztalatok alapján azonban már nem mondható el ugyanez. Most az utolsó napokban igyekeznek pótolni a mulasztásokat és beszélgetnek el azokkal a párttagokkal és pár- tonkívüliekkel, akiket bevon— Hogyan értük el ezt? Hát. részben az üzemanyagnál, főleg az anyag, alkatrészköltségnél, azonkívül azon. hogy tavaszi tervünket 184 százalékra, nyári tervünket 116.4 százalékra teljesítettük, Az év végére illetve, mire a munkákat befejezzük, 120 százalékon felül teljesítjük az éves tervet. Amiről még a gépállomásiak beszélnek, az a folyamatos gépjavítási módszer. A tapasztalatokról már bőven beszámolhatnak, hiszen április 24 óta így javítják gépeiket — akkor javították az első gépet. Azóta 6 traktoron végezték el a generáljavítást, két kormoson három zetoron és egy vontatón. — A téli, szalagrendszerű javításnál nagyobb raktári alkatrész mennyiségről kellett gondoskodnunk — mondják — most nincs az az alkatrész után való hajsza, mint a télen. Ezzel a javítási módszerrel jobban ki lehet használni a gépállomás szerelőterét, nem áll bent egyszerre négy—öt szétszedett traktor. Azonkívül — nincs szükség arra, hogy a javításban traktorosokat foglalkoztassunk. Az elmúlt évben 16—17 fő kellett a munkagépek javításához, most elvégzi 8—10 fő, a traktorosok ezalatt az idő alatt is dolgozhatnak a földeken. Folyamatos most a cséplőgépek, aratógépek javítása is, most nemcsak télen végezzük, hanem egész éven át. És még egy módszer a javításnál. Eddig a javítás, a bejáratás után nyomban átadták a gépet a traktorosnak. Most véglegesen akkor adjuk át amikor 50 üzemórát ledolgozott. Ha nem is túlságosan sok, de azért van érdekes esemény Bölcskén is. Bognár nak a szervezett pártoktatásba. # Tamásiban — a járás székhelyén — nagyon gyengén állnak a pártoktatás közvetlen előkészítésével. A leendő hallgatók túlnyomó többségével még mindig nem beszélgettek el s a tanulni szándékozók azt sem tudják többségükben, hogy milyen oktatási formákon tanulhatnak, s hogy ki lesz a propagandistájuk. A tamási járásban is kevesebb szeminárium, konferencia lesz az idén, mint az elmúlt években volt. Ez lehetővé tette a pjártszervezetek és a pártszervek részére, hogy való ban kiváló propagandistákra bízzák a pártoktatásban részt venni kívánó kommunisták és pártonkívüliek oktatását. Csupán néhány elvtársat említünk meg a sok közül, akik már 4—5 éve propaganda munkát fejtenek ki: Czettl Márton Iregszemcse, Pados János Nagyszokoly, Henrik Rudolf Tamási. * Nagy az érdeklődés a fiatalok körében a pártoktatás iránt iregszemcsén. Valameny nyi fiatal, aki az elmúlt években a DISZ Petőfi iskolákon tanult, tovább akar tanulni, mégpedig a marxizmus—leni- nizmus alapjai című tanfolyamon. Számos cikk, előadás és hozzászólás hangzott el a sajtóban, rádióban és még többet beszélnek a különböző munka helyeken a mezőgazdasági szakemberek nehéz és felelősségteljes munkájáról, s ehhez nekem, mint üzemgazdásznak, lenne pár szavam. A mezőgazdasági szakemberek munkáját nem becsülik meg úgy ahogy kellene, nincs meg a munka után a várt elismerés s ha jóp megnézzük, nem is lehet. Egy bűvös szó elfedi a jó és rossz munkát, közös nevezőre hozza a szakképzettséget, a képzetlenséggel, ez a szó: agronómus. Aki a mezőgazdaságban, mipt szakember dolgozik, az mind agronómus, függetlenül attól hogy milyen szakképzettséggel rendelkezik, vagy milyen a szaktudása. Pártunk és kormányunk nagy gondot fordít a mezőgazdasági szakemberek elméleti és gyakorlati szaktudásának emelésére és képzettségük fejlesztésére s most gondoskodni kíván megbecsülésükről is. Nézzük meg tehát mi a sérelem. Az egyetemekről és főiskolák -ól egyre több elméletileg jól felkészült, de gyakorlattal nem rendelkező fiatal jön a mező- gazdaság területeire, akiknek legnagyobb része önálló, felelős beosztásba kerül, mint mezőgazdász állattenyésztő, üzemgazdász stb. Ezeknek a fiatal szakembereknek nagyrésze kellő gyakorlat híján nem tud mit kezdeni munkakörével s ha szabad ezzel a szóval élni, el bürokratizálódik és ez nem az 5 hibájuk,. Hiányzik a munka gyakorlati fogásainak elsajátítására szolgáló ú. n. gyakorlati idő Egyes munkakörök amelyek magasabb szaktudást kívánnak mint például gépállomásokon az üzemgazdászok munkaköre, — amely tudvalevőleg a gépállomás ég a termelőszövetkezetek munkájának értékeléséből, szervezéséből, a gazdaságosság kérdéseinek elemzéséből és javaslatok adásából álp — egyszerű adminisztratív munkává alakult. A gyakorlat azt mutatja, hogy az üzemgazdász a gépállomás statisztikusa, — amely munkakör a jelenlegi be. számolási rendszer mellett idejének kétharmad részét leköti, sőt ebben merül ki egész munkája. Jól megalapozott és szaktudásához mérten elemző munkát végezni nem tud, s mivei a területre csak nagyritkán jut ki, javaslatokat sem tehet. Az ilyen üzemgazdász valójában nem üzemgazdász, hanem statisztikus, és ahhoz, — hogy valaki egy életen át adminisztráljon, nem kell egyetemi végzettség, ahhoz elég az érettségi is — de azt ne üzemgazdásznak nevezzék. Szabadítsuk fel a szakembereket a túlzott adminisztráció vezetése alól. Nagyobb gépállomásokon indokolt lenne a statisztikus beosztás, de még indokoltabb és sürgetőbb hogy ezt a munkát levegyük az üzemgazdász válláról, mert csak akkor lesz teljes értékű szakember. HiáA Hazafias Népfront rendezésében ma délelőtt fél 10 órai kezdettel Szekszárdon, a volt megyeháza nagytermében vita lesz a legfontosabb nemzetközi kérdésekről. Bevezető előadást tart és a vitát vezeti Ratkó Anna, az Országos Béketanács alel- nöke. * Ma délelőtt a Hazafias Népfront Megyei Irodájának helyiségében az országgyűlési képviselők Tolna megyei csoportja megbeszélést tart Megvitatják a fogadónapok, valamint a képviselői beszámolók tapasztalatait, ezennyolom azt is, hogy az üzemgazdász nem tartozik a szorosan vett vezetőség közé, — éppen azért mert papírmunkát végez — így munkája csak másodlagos szerephez jut. Nem merném állítani, hogy gépállomásainkon és termelő- szövetkezeteinkben nincs javítanivaló. A legritkább esetben hallani például arról, hogy milyen olcsón, vagy drágán termelünk, annál inkább beszélünk a mennyiségről. Pedig a „sokat’' csak egyik oldala a termelésnek, a másik igen fontos dolog az „olcsón”. Itt lenne az üzemgazdászok fő működési területe. Ha az üzemgazdász nem töltené munkaidejét a jelentések megszerkesztésével, csak ellenőrizné a statisztikát, jutna ideje másra. Meglátogathatná sorra a tsz-eket, megnézhetné mennyire használják ki a gépeket milyen a munkaerőszervezés, hogyan lehetne ugyanazon területen jobban gazdálkodni, szóval azt, hogyan alakul a jövedelmezőség a növénytermesztésben és az állattenyésztésben. A gazdasági mutatók helyes kidolgozásával, a tapasztaltak összegezésével javasolhatna, új termelési és szervezési módszereket vezethetne be. így javítani tudna a gépállomás és a termelő- szövetkezetek munkáján, de statisztikával nem. Nem különb a mezőgazdászok helyzete sem. Minden mezőgazdász a saját területének szakembere, de gátolja munkájukat a sok írásban való ilyen, vagy olyanirányú szaktanács, felsőbb utasítás, s az agronómus állandóan a papírok és a valóságos termelési gyakorlat között hintázik. Nem utolsósorban azért neveznek minden mezőgazdászt „ugrómókusnak”. Nézzük a mezőgazdász munkaidejét: Hajnaltól késő estig kint van a területen esőben-sárban, néha 30—40 kilométert keli ke- rékpároznia. Nyári idényben jóformán vasárnapja sincs, — mert a mezőgazdásznak mindenhol ott kell lenni, emellett papírmunkája is van. A napi fáradság után bizony nincs kedve elővenni bizonyos igen szükséges szakkönyveket, hogy fejlessze tudását, amikor még a vasárnapi pihenőnapokon is dolgozik. Arra is kevés mezőgazdásznak jutott ideje hogy feleségével együtt elmenjen a Balatonra, mondjuk egy motorkirándulásra. Még kevesebb mezőgazdásznak lesz ideje, — hogy a már lehetővé vált doktori disszertációját megírja ás megvédje. Pártunk és kormányunk jelentős intézkedéseket tett és tesz a jövőben a mezőgazda- sági szakemberek munkakörülményeinek megjavítására. Az a cél, hogy megteremtsék azokat az előfeltételeket, amelyek a szakképzettség emeléséhez, a szaktudás fejlesztéséhez szükségesek, s mi azt szeretnénk, ha ezekről az elmondottakról sem feledkeznének meg. HINKEL KAROLY a szedresi gépállomás üzemgazdásza. kívül a közeli országgyűlésen elhangzó interpellációs kérdéseket vitatják meg. • A Hazafias Népfront községi bizottság és a földmfi- vesszövetkezet kezdeményezé sére a faddi községi tanács végrehajtóbizottsága legközelebbi ülésén megvitatja a községfejlesztés néhány kérdését. A népfrontbizottság és a földművesszövetkezet azt javasolja, hogy a Holt Duna- ág két oldalán strandot építsenek, ahol a község lakói, de a környék dolgozói is kellemesen tölthetik a meleg nyári napokat. Mese a szerszámfáról és a mindenható leltárról Egyszer volt, hol nem volt, még a sebesen folyó hegyi patakon is túl volt egyszer egy nagyon nagy erdő és annak egy üzemegysége, úgy hívták, hogy „Váraljai Üzemegység”. Ennek az üzemegységnek volt egy fiatal vezetője, ki egy szép napon azt az utasítást kapta felsőbb szerveitől, hogy szerszámfát termeltessen ki az erdőben. A vezető tüstént neki is fogott a munkához. Mozgósította a kör nyék valamennyi épkézláb favágóját, akik egy szép napon meg is jelentek fejszékkel, fűrészekkel felfegyverkezve. Heteken keresztül zengett az erdő a fejszék és fűrészk zajától és dőlt a sok fa halomra míg a vezető azt nem mondta, hogy elég. Eddig nem is volt baj és azután sem lett volna, ha a vezető ekkor olyat nem csinált, amit később ő maga is megbánt. Tudniillik a kivágott fát leltárba vette, mert a felsőbb szervek véleménye szerint enéikül szállítani nem lehet. El is készült a leltár. Hamarosan megkezdődött a szállítás is, annak rendje és módja szerint. Ment minden, mint a karikacsapás és nem is lett volna baj, ha a vezető közben össze nem hasonlítja a leszállított mennyiséget a leltárral. De összehasonlította (bár ne tette volna) — mert ijedten látta, hogy a leltár kimerült, vagyis hogy a leltár szerint már minden fát leszállítottak, pedig még 30 köbméter kint hevert az erdőn. Próbált vitázni a leltárral, szemére hányta, hogy nincs igaza, de a leltár javíthatatlanul kitartott a maga nyilvántartása mellett és végül is ő lett a győztes. A vezető kénytelen volt kiadni az utasítást: A szállítást beszüntetni, minden fa be lett szállítva. Most meg a dolgozók kezdtek vitatkozni a vezetővel, bizonygatták, hogy még nincs minden fa beszállítva. De most már a vezető is hajthatatlan maradt és azt mondta: A leltár azt mondja, hogy igen, ő pedig csak tudja hogy igen-e, vagy nem. így maradt kint körülbelül 30 köbméter szerszámfa a váraljai erdőn ezelőtt 3 évvel és még azóta is ott van. Azóta eszi a szú és az idő vasfoga. Elszállítani azonban nem lehett mert senki nem vesz róluk tudomást, mivel nincs leltárba. — Óh, te mindenható bürokrácia. MÓDI JÁNOS A pártoktatás hírei II Népfront-bizottságok hírei
