Tolnai Napló, 1956. október (13. évfolyam, 232-255. szám)

1956-10-03 / 233. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! TOLNAI NAPLÓ l AZ HDP TOLNA HEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A HEGYEI TANÁCS LAPJA XIII. ÉVFOLYAM, 233. SZÁM. ÄRA: 50 FILLÉR SZERDA. 1956. OKTÓBER 3. Töretlenül ••• Az utóbbi hetekben nincse­nek olyan eredmények a ter­melőszövetkezeti mozgalom te. rén mint amilyen szinte meg­szokottá vált például tavaly ősszel és a tél folyamán. Itt-ott most is akadnak belépők a ter­melőszövetkezetekbe, de a szö­vetkezeti tagok szaporodása nem mindenütt kielégítő. Ha vizsgáljuk ezt a problémát, ak­kor könnyű arra a megállapí­tásra jutni, hogy helyenként, egyes elvtársakban valami bi­zonytalanságféle van ezzel kap­csolatban. Kereken mondva: Feltűnően sok bírálat hangzik el régebbi módszereinkről — egynémely esetben nem is min­den ok nélkül —, s olyan is akad, aki pesszimista ebben a kérdésben és majdhogynem arról beszélnek, hogy meg kell változtatni eddigi szövetkezeti politikánkat, nincs szükség a szövetkezésre. Az ilyen hangokra, „enyhe célzásokra” a válasz nem lehet más mint visszautasítás. Nem mondtunk le és nem is mond­hatunk le a szövetkezeti moz­galom állandó fejlesztéséről, a Lenin által meghirdetett szövet kezeti politikáról. A mezőgaz­daság szocialista átalakítása nélkül nem lehet felépíteni a szocialista társadalmat, az nem lehet, hogy iparunk fejlődik, a mezőgazdaságunk pedig egy­helyben topog — ez végülis gátjává válik az egész ország fejlődésének. A kapitalista vi­szonyok között is elkerülhetet­len a kisparcellás gazdálkodás felszámolása: a kapitalizálódás tért hódított a mezőgazdaság­ban is, kialakulnak a kapita­lista nagybirtokok, amelyekkel szemben a kisparcellán nem bír­ják a versenyt és végülis tönk­re mennek. Ez törvényszerű, mert a versengés elkerülhetet­len velejárója a technika fejlő­dése is és ez elkerülhetetlenüi magával hozza a kapitalista nagybirtokok kialakulását. Ha ez így van a kapitalizmus­ban, mennyivel inkább szüksé- s a nagyüzemi gazdálkodás megszervezése, kialakítása a szocialista termelési viszonyok között amely a társadalmi ter­melésnek magasabb formája, mint amilyen kialakulhat a ka­pitalista termelési viszonyok között. Egész gazdasági rend­szerünk fejlődésének előfeltéte­le a mezőgazdaságban is a szo­cialista nagyüzemi gazdálkodás kialakítása. Már a mezőgazda­ságban is a gépek korszakát él­jük. Nemcsak a Szovjetunió­ban, hanem még a kapitalista országok mezőgazdaságában is korszerű gépek dolgoznak. Va­jon hogyan vehetnénk fel a ver senyt a gépesített mezőgazda­ságokkal ha a nadrágszíjpar- cellákat konzerválnánk. Már­pedig feltétlenül be kell kap­csolódnunk a versengésbe, mert nagyon sok tekintetben rá va­gyunk szorulva a külfölddel való kereskedelemre. Külföld nem utolsósorban mezőgazdasá­gi termékekért kereskedik ve­lünk, a kisparcellákon pedig nem lehet kifizetődőén alkal. mazni a gépeket, tehát hátrány aan vagyunk külfölddel szem­ben, mert elavult módszerek­kel, drágán állítjuk elő a ter­mékeket. Töretlenül kell tehát folytat­nunk a nagyüzemi mezőgazda­ság kialakítását, nem mondha­tunk le szövetkezési politikánk­ról. Erre hívja fej a figyelmün­ket a Központi Vezetőség levele is amelyet az alapszervezetek­hez küldött szeptember hónap ban. Meg kell azonban azt is em­líteni, hogy ezt a feladatot az e téren szerzett tapasztalataink széleskörű felhasználásával kell végrehajtani. Sok segítsé­get nyújt a Szovjetunió és népi demokráciák szövetkezeti mozgalmának a tanulsága, de ugyanakkor már nekünk is van bőven tapasztalatunk. Hat­hatósabban kell például támo. gatnunk a dolgozó parasztok önálló szövetkezési kezdemé­nyezéseit, lehetővé kell tenni, hogy a gyakorlatban a szövet­kezési formák lehető legszéle sebb skálája valósuljon meg éppen a helyi sajátosságok fi­gyelembevételével. Dombóvá­ron például a földművesszövet kezet támogatásával egy kez­detleges termelési társulás jött létre. A parasztok maguk kez­deményezték. maguk szerkesz­tették meg az alapszabályt is Helyes volt ez? Nyilvánvalóan az, mert a lényege a szövetke zés, a parasztok összefogása. Az igaz, hogy nem kimondottan termelőszövetkezet, de a „tiszta” egyéni gazdálkodásnál jobb, előnyösebb az állam szá­mára is és a parasztok számára is, azért tehát létjogosultsága van, támogatni kell. Szekszár- don pinceszövetkezet alakult az elmúlt vasárnap. Ennek az a célja, hogy elősegítse a bor ér tőkésítését, exportlehetőségeket biztosítson és közösen szerzik be a védőszereket stb. Feltétle­nül jó a kezdeményezés, támo­gatni kell, mert ez is lépés a szövetkezés útján. Arról van tehát szó, hogy mondjunk le a III- típu­sú termelőszövetkezetek szám­szerű fejlesztéséről, újak szer­vezéséről? Nem! A szövetkezés legfejlettebb és ezért nyilván a leghasznosabb formája a III. típus és ezért az agitáció során állandóan hangsúlyozni is kell. továbbra is erőfeszítéseket keli tenni azért, hogy szélesedjék a tsz-ek gazdasága, szaporodjon taglétszámuk. Itt csupán arról van szó. hogy lehetővé kell ten­ni, hogy a parasztok egyrésze először a különféle alacsonyabb típusú társulásokban ismerked­jen meg a szövetkezés előnyei­vel. Továbbra is alapvető felada­tunk a termelőszövetkezetek gazdasági megerősítése, mint a számszerű fejlesztés alapja. — Nemcsak jó termelőszövetkeze­teink vannak, hanem olyan is akad, ahol komoly gazdasági nehézségek vannak, a jövede­lem nem kielégítő. Éppen ezert súlyos mulasztást követ el az a párt- és állami funkcionárius, pmílyik ezt megtűri és nem ad meg minden segítséget a gaz­dasági megerősödésükhöz és a számszerű gyarapodáshoz. A Minisztertanács szeptemberi ha tározata is lényegében állásfog­lalás szövetkezeti politikánk tö- retlensége mellett és egyben biztosítja a szövetkezeti moz­galmat az állam szélesebb- körű támogatásáról. Hz őszi vetésekről A Megyei Gépállomási Igaz­gatóság jelenti: A gépállomások teljesítmé­nye az elmúlt dekádban az őszi munkák az összes talaj- és motormunka, az ősziek, a tava­sziak alá való szántás, az őszi gabonavetés és a silózás elvég­zésének arányában a követ­kezőképpen alakult: 1. Szedres, 2. Dunaszent- györgy, 3. Dalmand, 4. Bölcske, 5. Varsád, 6. Bonyhád, 7. Té­véi, 8. Iregszemcse, 9. Tamási, 10. Nagydorog, 11. Pincehely, 12. Várdomb. Az összes őszi munkákat számítva Szedres és Dalmand a legjobb, egyaránt 36,5 száza­lékos teljesítménnyel. Az őszi gabonafélék vetését legjobban Dunaszentgyörgy és Ircgszemcse végzi, az előbbi 35.6, az utóbbi 34,4 százalékra teljesítette vetési tgrvét. Igen rossz a pincehelyi gép­állomás munkája, őszi tervét mindössze 17,7 százalékra telje­sítette ezideig. A lemaradás oka leginkább a zés. Itt az új lakásrendelet ! A Magyar Közlöny vasárnapi száma közli a Minisztertanács rendeletét a lakásbérletről. Ki kaphat lakást? Lakáskiutalásra jogosultak: akiknek nines lakásuk, vagy van ugyan lakásuk, de az ki­sebb, mint a jogos igény. La­kást kaphat az is, akinek meg­levő lakása egészségügyi szem­pontból nem megfelelő, vagy életkörülményei úgy változtak, hegy új lakásra jogosult. A ren delet szerint kiutalhatnak la­kást annak is, aki lakását el akarja cserélni. A kiutalt lakásba akkor lehet beköltözni, ha a bérbeadó és a bérlő megkötötték a lakásbér­leti szerződést. Fontos intézkedése e rende­letnek, hogy a szolgálati lakás bérlőjét a szerv vezetője a szakszervezeti bizottság meg­hallgatásával jelöli ki. A lakáscsere Szabályozza a rendelet a la­káscserét is. Kimondja, hogy a bérlők lakásukat — a hatóság jóváhagyásával — kölcsönös megállapodás szerint elcserél­hetik. Ilyen esetben a lakás a cserére irányuló szándék beje­lentésétől számított hat hóna­pig mentes az igénybevétel alól. A lakáscsere-szerződés a la­kásügyi hatóság jóváhagyásá­val válik érvényessé. Ezt a jóváhagyást meg kell tagadni többek között akkor, ha a cse­rélt lakás meghaladja a jogos igényt. Hány szoba jár? A rendelet meghatározza a jogos lakásigény mértékét. Ki­rossz szerve-..mondja: minden kéttagú csa­ládnak s minden magánosán élőnek egy-egy lakószoba jár. Ha a családtagok száma kettő­nél több, minden további két személynek jár egy lakószoba. (Páratlan szám esetében a pá­ratlan számú családtag is jo­gosult egy szobára.) A munkakörüknél fogva ma­gasabb szellemi munkával fog­lalkozók részére indokolt eset­ben külön szoba juttatható. Külön szoba biztosítható akkor is, ha családi, vagy egészség- ügyi körülmények ezt megkí­vánják. A rendelet részletesen szabá­lyozza a bérlő és a bérbeadó jogait és kötelességeit. Ki­mondja, hogy a bérbeadó töb­bek között köteles az épület és a lakók közös használatára szolgáló helyiségek tisztántar­tásáról gondoskodni. A bérleti viszony megszűnése A rendelet kimondja, hogy a bérleti viszony megszűnhet fel­mondással, bírói ítélet alapján a bérlő halálával, lemondással, kiutasítás és elítélés esetén, valamint a lakás elhagyásával. A bérlő a hónap utolsó nap­jára bármikor felmondhat, de a felmondást legalább 15 nap­pal előre írásban kell bejelen­teni. A bérbeadó akkor mond­hat fel, ha a bérlő, vagy a vele együtt lakók a lakást, az épü­letet. vagy annak közös haszná latú helyiségeit rongálják, ren­deltetés ellenesen használják, vagy ha a bérlő akadályozza a karbantartási, felújítási, vagy helyreállítási munkálatokat, ha a bérlő nem fizeti a bért, vagy a szocialista együttélés szabá­lyaival ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanú­sít. A bérlő halála esetén házas - társa, egyenesági rokona, örök­befogadott, nevelt, vagy mos­toha gyermeke folytatja a bér­leti jogviszonyt, ha a bérlő ha­lálakor a lakásban lakott. A testvér, vagy élettárs is jogo­sult erre, ha a halált megelő­zően legalább hat hónapig már a lakásban lakott. Ugyanilyen feltételek mellett folytathatja a bérletet az is, aki az elhalt bérlő eltartását szerződésben vállalta. Ezt a jogot a lakás­ügyi hatóság ismeri el. A társbérlet A rendelet részletesen szabá iyozza a társbérleti viszonyt. Megállapítja: több szobából álló lakásra társbérleti jogvi­szony is létesíthető. A társ­bérlő a bérleti jogviszony szempontjából önálló bérlő. A társbérlő kizárólagos joggal a lakásnak csak azt a részét hasz Hálhatja, amelyet számára ki­jelöltek. Társbérletet csak akkor lehet létesíteni, ha a kiutalt helyi­ség különbejáratú, vagy külön. bejáratúvá tehető. Tilos társ­bérletet létesíteni fertőző gü- mőkórossal, vagy nemibeteggel. A társbérletnél figyelembe kell venni a társbérlők szociális és társadalmi körülményeit is. A lakrész igénybevétele előtt módot kell adni arra, hogy a bennlakó bérlő, vagy maga vá­lassza ki a társbérlőt, vagy hat hónapon beiül olyannal cserélje el lakását, aki arra jogosult. A társbérlő kérheti a másik társbérlő jogviszonyának meg­szüntetését a bíróságtól, ha az szándékosan rongálja, vagy nem tartja tisztán a közös helyi ségeket, nem fizeti a reá há­ruló közüzemi díjakat, vagy (Folytatás a 2. oldalon.) Ezerötszáz mázsa idei kukoricát szállítottak már a begyűjtőhelyekre Tolna megyében Tolna megyében már meg­kezdték az idei termésű kuko­rica begyűjtését, Szekszárdon, Bcnyhádon, Pakson és a megye többi helységében is. Eddig még csak az egyéni gazdák szállították a beadási kötele­zettségük teljesítésére szánt csöves kukoricát a begyűjtő he lyekre, s kedden reggel már számos községből érkezett hír arról, hogy az egyéni gazdák legjobbjai teljesítették beadási kötele­zettségüket. Csuzdi István várdombi gaz­da például 300 kg csöveskuko­ricát, Vemes Mihály bátaszéki gazda 349 kg csöveskukoricát szállított a begyűjtőhelyre, Sár. pilisen B. Korsós István 870 kg beszállított csöves kukoricával teljesítette beadási kötelezett­ségét. A megyében összesen 1500 q idei kukoricát szállítottak a begyűjtőhelyekre kedd délig. Tolna megye néhány köz­ségében azonban megindult a spekuláció is, a kukoricával. Á nehézségek ellenére is dolgoznak a varsádi gépállomás gépei Mint bármely más gépállo­más, a varsádi is igen nehéz körülmények között végzi munkáját a termelőszövetke­zetek földjén. Mégis, a nehéa^ ségek ellenére is igyekeznek a legnagyobb segítséget nyúj­tani a termelőszövetkezetek nek az őszi munkák elvégzésé hcz. A gépállomáson is nagy gondot jelent az üzemanyag- hiány. Hétfőn például Bállá András és Csikány József brigádja kapott üzemanya­got, tegnap Szabó Béla és Lőricz Géza brigádja — fel­váltva egyik is, másik is. Mégis, az üzemanyaghiány, a szárazság ellenére is vet­nek, silóznak, szántanak a varsádi gépállomás gépei. Ez ideig 700—800 hold búzát ve­tettek a termelőszövetkezetek földjein, az ősziárpavetést — 890 holdon — már befejezték. Amennyire lehet, a betaka­rításban is segítik a szövetke­zeteket. Tegnap kezdte meg a gyönki Vörös Csillag Tsz-ben egy átalakított kombájn a szárvágást. Három kombájnt alakítottak át szárvágásra, egyet pedig napraforgócsép- lésrc, ez a gép a felsőnánai Uj Barázda és a gyönki Vö­rös Csillag napraforgóját ta­karítja be. A bonyhádi járás mezőgazda - sági osztálya például felfigyelt arra, hogy Kakasdon a kuko­rica legnagyobb része már le van törve, s ennek ellenére a kötelező beadásának szinte csak a töredék részében tett eleget a község. A rögtönzött vizsgálat nyo­mán kiderült, hogy a kakasdi gazdák a megengedettnél jó­val magasabb víztartalommal törik le a kukoricájukat, azért, hogy az állami begyűj­tőhelyen ne fogadják el azt, s ilyenkor szinte jogalapot te­remtenek arra, hogy a piacon értékesítsék. Legutóbb a bony­hádi hetipiacra beérkezett 15 vidéki kocsi közül 12 Kakasd- ról érkezett csöveskukoricával megrakva. Faddi Uj Élet Tsz-ből írják: A vetéssel sem maradunk el Faddról az Uj Élet Termelő- szövetkezetből arról tudósít bennünket Kertész János leve­lezőnk, hogy a termelőszövet­kezet tagsága jól halad a beta­karítással. A burgonyaszedésen már túl vannak és elvégeznék napraforgó cséplését is. A nap­raforgó 12 mázsát adott holdan­ként, s a termésből 70 mázsát már beadtak az államnak. — Matyó István a dohánytermelő munkacsapat vezetője elvállal­ta, hogy szeptember 26 -ra ké­szen lesznek a dohányszedéssel. A munkacsapat teljesítette a vállalást s az 5 holdról lesze­dett 4000 fűzér dohánylevél már a pajtában szárad. A betakarításnál végzett gyors, eredményes munka le­hetővé tette, hogy az Uj É.'et Termelőszövetkezet tagjai a ve­téssel se maradjanak el. Min­den akadály ellenére is, 10 hold őszi takarmánykeveréket és 50 hold árpát ,már elvetettek, s megkezdték az őszi búza veté­sét. Mezőgazdasági kiállítás Pakson Megyénk valamennyi járásá­ban ezévben körzeti mezőgaz­dasági kiállításokat rendeztek, ahol a termelőszövetkezetek állami gazdaságok és egyéni gazdák legjobb növénytermesz­tési eredményeiket mutatták be. — Ezenkívül a kiállítások hűen tükrözték a járások évrőj évre szebbé, gazdagabbá váló állatállományát. Pakson vasárnap tartották a körzeti mezőgazdasági kiállí­tást amely a látogatók vélemé­nye alapján, különösen a nö­vénytermesztésben a rendezés és szemléltetés terén felülmúlta a többi járásokat. A növényter­mesztési pavillonokban a tsz-ek és állami gazdaságok nemcsak egyféle terményféleségét mu­tatták be, hanem egy tsz-ből termelt valamennyi növényféle jét a Kanacsi Állami Gazdaság Piri nevű közel 6000 literes te­henét, a Biritói Állami Gazda­ság első díjas fogatát. További fejlődést lehetett ta­pasztalni a termelőszövetkeze­tek állattenyésztésében is. Sok csodáló ja volt a paksi Vörös Sugár Termelőszövetkezet 28 darab Cornwall anyakoca tör­zsének és 216 darab malacának, továbbá a tsz gyönyörű pulyka­állományának. Az egyéni gazdák vonalán Hum János (Paks) sertéseivel. Csapó István (Madoesa) fogatá­val és Wéber Ádám (Paks) te­henével tűnt ki. Valamennyi látogató különös szeretettel kóstolgatta a jófajta paksi borokat, amelyek közül is a legtöbb kóstolója Pámer Mihály paks; egyéni gazda bo­rának volt. ség magja látható weit. Külö­nösen színvonalassá tette a ki­állítást a Paksi Konzervgyár pavillonja, ahol a gyár termé­kei voltak láthatók. Növénytermesztésben külö­nösen kitűntek a németkéri Ságvári TSz tagjai a bemuta­tott búzával és lucernamaggal. A termelőszövetkezetben 16 mázsa búzát arattak holdan­ként, de joggal dicsekedhet-elí a tagok 2 mázsás lucernamag átlagtermésükkel is, amely több, mint 200.000 forintot je­lent a tagságnak. A németkéri Uj Élet Tsz rozzsal a sárszent - lőrinci Kossuth Tsz tagsága pedig amerikai hibrid kukori­cájával nyert első díjat. Nagy érdeklődés kísérte a ki­állításon bemutatott állatokat is. A Gerjeni Állami Gazdaság felső díjas 5 db mangalica süldő­

Next

/
Thumbnails
Contents