Tolnai Napló, 1956. október (13. évfolyam, 232-255. szám)
1956-10-09 / 238. szám
k'ilóg proletárjai egyesüljetek ! TOX.NAI NAPLÓ ÁZ HPP TOLNÁ MEGYE» BIZOTTSÁGA ÉS A HEGYEI TANÁCS .LAPJA XIII. ÉVFOLYAM, 238. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR KEDD 1956 OKTÓBER 9 A begyűjtés néhány időszerű kérdése Még nem fordult elő, hogy Tolna megye elsőséget nyert volna a megyék közti begyűjtési versenyben. Az idén elő- ’ fordult: megnyerte Tolna megye az augusztus 20 tiszteletére indított begyűjtési versenyt. Ez egyaránt dicsérte a begyűjtési apparátus dolgozói nak munkáját és ugyanakkor a párt és állami funkcionáriusok tevékenységét is. Ez az elsőség annál is inkább dicséretére válik a megyének, mert az előfeltételek bizony nehezek voltak: a tavalyinál például gyengébb volt az átlagtermés és így bizony külön erőfeszítéseket kívánt minden mázsa gabonának a begyűjtése. Meg kell azonban azt is mondani, hogy ez az elsőség kötelez bennünket, bebizonyította a megye, hogy kimagasló eredmény megoldására is képes, így kétszeres szégyen lenne ránknézve, ha most, az őszi begyűjtésben lemaradnánk, nem végeznénk el az előírt feladatokat. Az előfeltételek sem rosszabbak, mint a nyáron voltak, így tehát az eredmény mindenekelőtt a begyűjtési apparátus erőfeszítésein, valamint az ez zel foglalkozó párt és állami funkcionáriusok tevékenységén. áldozatkészségén múlik. A begyűjtés —■ törvény. Ez nem új. mindenki tudja, még a dolgozó parasztok is, mert már megszámlálhatatlanszor elhangzott. Ahhoz azonban, hogy megvalósuljon, nem elég pusztán a „törvény’1 szót hangoztatni s a nem teljesítőkkel szemben alkalmazni a különféle jogszabályokat, adminisztratív intézkedéseket. Végső esetben nyilván erre is szükség van, de nem ezekkel kell kezdeni, hanem felvilágosító, emberi szóval, meggyőzéssel. Most a kukoricabeadás nál különösképpen sok prob léma merül fel. s a lényege majdnem mindig az, hogy sok a kukoricabeadás és azért is keveset adnak. Az ilyen kérdésekre mindenekelőtt választ kell adni: érvként nagyszerűen felhasználható éppen az . íüiarn által szabad áron felvásárolt kukoricának az ára, amely magas és bizonyos mér tékig egalizálja a kötelező kukoricának a felvásárlási árát. A kenyérgabonánál is hasonló volt a helyzet és mindehhez jön még a szabadpiacon kialakult árfolyam, ami szintén nagyon előnyös a termelőknek. Itt természetesen figyelembe kell venni azt is, hogy a beadásra az állami szükség- . letek kielégítése miatt van szükség: a belfogyasztás és a külkereskedelem terén egyaránt sok mezőgazdasági terményre van szükségünk. A másik fontos feladat pe- , dig az. hogy a begyűjtési dolgozóknak segíteniük kell, hogy a parasztok számukra lehetőleg minéi előnyösebb formában teljesítsék állam iránti kötelezettségüket. Szám tálán kedvezmény van. amely tálán kedvezmény van, amelyek felhasználása során jól jár a termelő is, és az állam is. Itt van például a szerződéses hizlalás: az állam jó áron vásárolja fel a sertéseket, ugyanakkor beadási kedvezménnyel jár. Mindezekről tájékoztatni kell a termelőket és akkor mindjárt könnyebb lesz a törvények betartatása. A begyűjtési apparátus dolgozóinak tehát nem csak egyszerűen beadókat kell látniok a dolgozó parasztokban, akikkel minden áron teljesíttetni kel beadási kötelezettségüket, hanem látni kell bennük a dolgozó embert is, akinek különféle gondjai vannak, tor melése, gazdálkodása egyik évben így alakul, a másikban úgy, és nyilvánvalóan meg kell találni a módot arra, hogy számára is a legelőnyösebben teljesítse kötelezettségét. Ahol ezt így csinálják, például Szakadáton ott sosincs lemaradás a beadásnál, ott nem kell a vezetőknek azzal „mentegetni“ magukat, hogy „nálunk roppant konok- fejűek a parasztok“. A magyar paraszt kötelességtudó, törvénytisztelő ember, ezt senki sem tagadhatja, csali természetesen elvárják, hogy emberségesen bánjanak velük, meghallgassák lehetőleg figyelembe vegyék sérelmeit és ne mechanikusan alkalmazzák velük szemben a paragrafusokat. Az már gyakorlattá vált, hogy minden gazdasági év megkezdése előtt behívatják a parasztokat a tanácshoz, velük egyetértésben bontják fel a begyűjtési tervet. Ez szükséges és helyes is. de vajon elégséges? Nem. A jó begyűjtési megbízottnak évközben, idejének nagy részét nem az irodában, kimutatások, statisztikák, „kiértesítések“ elkészítésével, szövegezésével kell eltölteni, habár időközönként ez is fontos, hanem a dolgozó parasztok között. Ismerniük kell gondjaikat, problémáikat és szükség esetén tanácsokkal, vagy intézkedésekkel segíteni azok megoldását. Nem tud eredményes munkát végezni az a begyűjtési megbízott, aki legfeljebb csak akkor keresi fel a gazdákat, amikor már késik kötelezettségének teljesítésével. Időközben is figyelemmel kell kísérni, hogy meg vannak-e az előfeltételei a kötelezettség teljesítésének és ahol nincs meg, ott segíteni annak a megteremtését. Az alapvető előfeltétel nyilvánvalóan az egész évi okos gazdálkodás. Ahol ez nincs meg, ott december végén hiába állapítják meg, hogy nem teljesítették még az évi sertésbeadásukat és nincs is beállítva hízásra á megfelelő süldő — ebből már nem igen lesz abban az évben teljesítés. De, ha mondjuk már augusztusban ügyel a begyűjtési megbízott az ilyen dolgokra, akkor ez nyilván nem fordul elő. Vagy például mennyire jól esne a gyulaji Vince B. Györgynek, aki szerkesztőségünkhöz küldött panaszlevelet, ha a községi begyűjtési hivatal segítené problémája elintézését. Olyan borbeadást követel rajta a pénzügyőrség — levele szerint —, amit teljesített, ha nem is borban, mert bora nem volt megfelelő, hanem terményben, s mindez beadási könyvében is szerepel. Az alapvető tehát az, hogy a törvényeket nem mechanikusan, hanem emberi módon hajtsuk végre, mert ezzel a módszerrel tovább jutunk és több esélyünk lesz ismét az elsőségre. rr»TVTTTVTTTrrrvYTTYVTv »▼»■* »•■»■» A MAI SZÁMBAN: Nasszer elvtárs nyilatkozata a Biztonsági Tanács munkájáról. (2. o.) — Milyen gondolatok foglalkoztatják a fiatalokat (3. o.) ' " ■ ' ■ ......."'-V' J ászi Antal várdombi gazda már jóval az eső előtt megszedte a kukoricát. A szedés után azonnal levágta a szárat is és másnap hozzálátott a föld felszántásához, mert úgy tervezi, hogy ide búzát vet és hát azzal is iparkodni kell. — Képünkön Jászi Antal szánt, felesége pedig vezeti a teheneket. A háttérben a megpakolt szekér látható, amellyel már szállítja is haza a kukoricaszárat. Akik részesei voltak a sikernek DÍSZTÁVIRAT A szedresi gépállomás ebben az évben igen jó munkát végzett, amelynek legutóbbi eredménye az éves terv teljesítése volt. Pedig nem volt könnyű a traktorosok munkája — főleg az árvizes területeken - de becsű letesen dolgoztak, jó munkát végeztek a termelőszövetkezetekben. A traktorosokat minden elismerés megilleti. Az éves terv teljesítésében a Sallai brigádnak volt a legynagyobb szerepe. Réhm György brigádvezető irányításával 127 százalékra teljesítették éves tervüket, 6778 normálhold helyett 8610 normálholdnyi munkát végeztek. A brigád tagjai közül Szántó József 139 százalékos, Vass Imre 131 százalékos, Szabadi Kálmán 112 százalékos, Kovács Gyula vontatóvezető 130 százalékos (kötelező talaj- munkavégzésben 126 százalékos) éves tervteljesítést ért el. Ugyancsak jól dolgozott a Kossuth brigád, amelynek Ti- bai Sándor a vezetője. 117 százalékra teljesítették éves tervüket,4396 helyett 6509 normálholdnyi teljesítménnyel. A brigád tagjai közül Eenke István 208 százalékos teljesítménye a legjobb. Feifer János 152 százalékra, Potyc.ndi István 115 százalékra teljesítette éves tervét. A Petőfi-brigád ugyancsak1 túljutott éves tervén, Hos-k tvánszki András 161 százalékos,* Takács Jágos 113 százalékos és1 Heronyányi János 106 százalékos éves tervteljesítése emelkedik ki a brigád teljesítményéből. Természetesen nem álltak meg a szedresi traktorosok ezeknél az eredményeknél. Azon fáradoznak most, hogy a termelőszövetkezetekben mielőbb befejezzék az őszi munkákat, s hogy minél nagyobbra növeljék ezeket az eredményeket. A Pálosi Konzervgyár — október 4-én — befejezte egész évi tervét. Üdvözöljük a gyár dolgozóit ebből az alkalomból és kívánunk további sikereket munkájukhoz. Őszi munkák Szekszárdim A Béke Tsz 130 hold. az egyéniek 330 hold vetőszántást végeztek. A tsz 18 hold, az egyéniek 350 hold földet trágyáztak meg. A szövetkezet eddig 50 hold búzát és 40 hóid ősziárpát, az egyéniek 80 hóid búzát, 65 hold ősziárpát, 20 hold rozsot és 8 hold őszi ta karmánykeveréket vetettek. Egy héten helül átadják az első tizenkét lakást Tető alá kerül további 12 lakás a szekszárdi bérházépítkezésen A szekszárdi bérházépítkezés nél gyors ütemben folyik a ínunka. A BajcsiZsiiinszky utcában épülő 12 lakásos kétemeletes bérházon már az utolsó simításokat végzik a mázolok, kőművesek burkolok. A jelenlegi húszlakásos bérház Hunyadi utcai „toldalékéként" épülő 12 lakásoson is már csak belső munkák folynak, szombaton teljesen befejezték a tetű cserepezését.. A Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói most minden erővel azon vannak, hogy a másik tizenkét lakásos rész is mielőbb tető alá kerüljön, hogy mire beköszönt az őszi esős időjárás, akkor már csak olyan munkák legyenek hátra, amit az eső nem akadályoz. Népművészeti alkotásokkal gazdagítják az ozorai falumúzeum anyagát Ozorán, a XIV. századbeli ozorai várban augusztus 20-án nyilt meg a község falumúzeuma. A múzeumot teljesen! társadalmi erőből hozták létre:! a község dolgozói gyűjtötték egybe a falu múltjára vonatkozó tárgyi emlékeket s a kiállítási helyiségek helyreállítása: is társadalmi munkában tör. tént. A múzeum elsősorban Ozora történelmét mutatja be a kőkorszaktól az 1919-es for-, radalom eseményéig. Anyagából teljesen hiányoznak a környék népművészeti emlékei. A megyei tanács népművelési osz-; tálya ezért most elhatározta, hogy nagyobb néprajzi anyag gal segíti az ozorai múzeumot: elsősorban a körhyékmenti Kapos völgye gazdag néprajzi anyagából vásárolnak a múzeumnak. amelynek néprajzi gyűjteményében helyet kapnak a sárközi szőttesek hímzések és gelencsérmunkák is. A megyei tanács népművelési! osztályának többezer forintos ajándékával az ozorai falumú zeum néprajzi gyűjteménye így felöleli egész Tolna megye néprajzi anyagát. Szlovákiai Népiegyüttes látogat Nagymányokra Fellépésüket a Népfrontbizottság készíti elő Nagymónyokon és környékén sok az olyan dolgozó paraszt, aki Pozsony környékéről települt a Tolna megyei bányászfaluba. Nagymónyok népfrontbizottsága nemrégen arról értesült, hogy a pozsonypüspökj népi együttes 50 tagú csoportja október közepén Magyarország ra látogat. A Csemadok révén felvették a kapcsolatot a po- zsonypüspöki népművészekkel, akiket vendégszereplésre meghívtak Nagymányokra. A po- zsonypüspökiek örömmel fogad ták a meghívást s október 15-én Nagymányokra látogatnak. A szlovákiai vendégek fogadására már megkezdte előkészületeit a nagymányoki népfrontbizottság. Úgy határoztak, hogy az ünnepi előadás után közös vacsorát rendeznek, melyen a Nagymányokra települt szlovákiai magyarok találkoznak a Szlovákiából érkezett régi barátaikkal. A találkozóra meghívják a környező községek Szlovákiából áttelepült lakosságát is. Beszélgetés két kongresszusi küldöttel Néhány hét múlva összeül a Kereskedelmi és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezetének országos kongresszusa Budapesten. A kongresszus iránt megye- ■ szerte is igen nagy az érdeklődés és a KPDSZ országos elnöksége által kiadott kongresszusi téziseket nemcsak a területi bizottság tagjai, ha- nek az alapszervezeteknél is igen élénken vitatták meg a szakszervezeti tagok. Különösen a kongresszusi küldöttek azok, akik nagyobb tevékenységet folytatnak, — hogy minél szélesebb körben ismertessék a téziseket, hallgassák meg azokat az egészséges javaslatokat, amelyek egy-egy termelési értekezleten elhangzanak. Az utóbbi hetekben a kongresszusi küldöttek fogadóórákat rendszeresítettek, amelyeken a szak- szervezeti tagság bármi! ven problémával fordulhat a küldöttekhez bármilyen javaslatot terjeszthet elő elintézésre. A Népbolt küldötteinek fo. gadó óráján kerestük fel Pia. esek Györgyné. s Váradi Imréné kongresszusi küldötteket és kértük fel* őket, hogy nyilatkozzanak, hogyan készülnek a kongresszusra, milyen javaslatokkal a tarsolyukban utaznak majd Budapestre. Piacsek elvtársnő következőket mondja: A dolgozók problémája általában kettős irányú, elsősorban a termelés felé fordul, mely ma már egyre inkább összefonódik a dolgozók érdekével. A jutalékos rendszer vállalatunknál érdekelté tesz minden dolgozót a tervek túlteljesítésében. S éppen ezen a téren vannak egyes hiányosságok — veti közbe Váradi kartársnő, — mint ez a fogadónapokon kiderül —, mert például ha az egyik bolti dolgozó betegsége miatt nem mehet be a boltba, úgy az őrá eső jutalékot levonják a többi dolgozótól, ami helytelen, mivel a kimaradt dolgozó munkáját lényegében a többiek elvégezték, de baj van a fekete túlórázással is. A kisebb boltok ban sokszor 8 óra helyett 10— 12 órát is töltenek a dolgozók s ezt úgy intézik el a felsőbb szervek, hogy magának dolgozik, hiszen jutalékot kap. Sérelmes még a jelenlegi munkaruha használati időtartama, mert például vas- és háztartási boltokban egy évben 2 munkaruha és 2 köpeny is elhasználódik, éppen az ilyen boltokban fennálló munka sajátosságánál fogva. Általában a fogadónapokon és a kongresszusi termelési értekezleten az az óhaj nyilvánul meg, hogy az ott elhangzott jó javaslatokat valóban továbbítsuk a kongresz- szus elé. Mi azon leszünk, válaszolta szinte egyszerre a két elvtársnő, hegy a dolgor zók javaslatait, bátran feltárjuk és azok orvoslását ki is harcoljuk. Reméljük, hogy a két küldött eme elhatározása sikerre vezet s úgy érezzük, hogy mindketten jól fogják a Tolna megyei szakszervezett tagság érdekeit képviselni. ARATÓ \
