Tolnai Napló, 1956. október (13. évfolyam, 232-255. szám)
1956-10-27 / 254. szám
1956. OKTÓBER 27. TOLNAI NAPLÓ S, Tüske-pusztai jegyzetek HÍREK A MEGYÉBŐL Ä Paksi Konzervgyár bővítésének tervei Érdekes emberek vannak a Dombóvár, Tüske pusztai Vörös Sugár Termelőszövetkezetben. A minap trágyát hordtak a fogatok. Addig nem hagyhatta el az udvart egyetlen kocsi sem, amíg rá nem állt a hídmérlegre és a raktáros le nem mázsálta. En nek egyik oka az, hogy pontosan tudják, mennyit hordtak ki egy táblára. De nem ez a fő ok. A fő, amiért ezt teszik az, hogy ne jusson senki jogtalanul még egy tizednyi munkaegységhez sem. Mert, amíg aszerint mérték, hogy „egy kocsin körülbelül van ennyi, meg ennyi és minden kocsi egyforma“, min dig kevesebbet raktak a kocsisok. így, hát döntsön a mérleg. .. Az egyik kocsi rááll a mérlegre, Horváth elvtárs, a járási tszszervező tréfálkozni kezd: — Ne segítsek egy kicsit a trágyabehordásban ? — Azt lehet. — Jó. akkor én is ráállok a mázsára, egy tized munkaegységet én is „nyomok“. — Hohó, azt aztán nem. Attól még nem terem többet a föld, ha maga nyomja a mázsát. A tagok egy része nincs megelégedve a szövetkezettel. Érdeklődtünk, mi az oka ennek? A jövedelemmel nagyjából meg vannak elégedve, habár minden tag azt mondja, hogy az lehetne több is, — jó is, ha van ennyi elégedetlenség a szövetkezeti parasztokban —, de van néhány tag, akinek mindig van valamilyen panasza, sosincs elég kenyere, sosem tud vásárolni. Talán nem dolgoznak rendesen? Dehogynem. Ezek a szóban forgó tagok — nevüket szándékosan nem írjuk ki — elismert jó munkások. Csak hát. amint mondják, a beosztással van baj. Amikor osztás van a szövetkezetben, akkor ők is szépen kapnak, akár a többi tagok, csak nem tudják beosztani, nem gondolnak arra. hogy holnap is nap lesz. Volt olyan tag, aki búza előleget kért, de másnap már zacskóban hordták a lisztet eladni és egy kisüvegben meg vitték haza a pálinkát — harmadnap pedig ismét nem volt elég kenyér. Ezek a tagok aztán nem egyszer panaszkodnak, hogy nem jó ez a szövetkezet. De valahogyan a közösség hatással van az ilyen emberekre. Elmesélték a tsz-ben, hogy az egyik tag, aki pár éve még egy hétre sem tudott előre gondolkozni, az idén már komolyabb értéket vásárolt, mert összegyűjtötte a keresetet. A szövetkezet már majdnem egy hete végzett az ősziek vetésével. Nem sajnál ták még a többletráfordítást sem, hogy megfelelő legyen az elmunkálás és már mindenfelé szépen zöldéinek, erősödnek a vetések. Pontosan a hét elején, ked den jártunk a szövetkezetben. Le akartuk fényképezni a kukoricaszedőket, mert hát van-e ennél „aktuálisabb“ .téma jelenleg a tsz-ben? De mire kiértünk a kukorica földre, éppen befejezték a szedést. A körülbelül 100 hold kukoricából letörték az utolsó csöveket is. így tehát nem si került a fényképezés. De talán egyébként sem lett volna belőle semmi, mert az a 25—30 lány és menyecske, akik szedték a kukoricát, éppen veszekedős kedvben volt. Nem akart senki sem a lencse elé állni. — Állj oda te, nem én kaptam 10 mázsa prémiumkukoricát hanem te — mondja az egyik, nem Ids irigységgel. Persze nem kellett harapófogóval kihúzni a választ sem: — De az én kukoricámat sem te kapáltad meg, hanem én. — Miért, én talán nem kapáltam meg az enyimet úgy, mint te a tiedet? De te köny- nyen beszélsz, mert a te parcelládban másfajta mag volt, mint az enyémben. Nehéz lenne eldönteni, hogy kinek van igaza. A két vitatkozó: Somogy vári Lajos- né és Németh Istvánné. So- mogyvárinénak 54.40 mázsa termett egy holdon, Németh- nének pedig 39.10 mázsa. Azt állítják mindkettőjükről, hogy egyforma jó munkások, csakhát másfajta volt a mag. Azt el kell ismerni, hogy sokat számít a mag, de azért kapálni is sokféleképpen lehet. És, hát Pecznik Jánosné parcellájában is ugyanolyan mag volt, mint Némethné- ében, de neki majdnen öt mázsával több termett, mint Némethnének. De azt is meg kell mondani, hogy tavaly meg Némethnének volt nagy sikere a kukoricatermesztésnél. De nem is ez a lényeg, hanem az, hogy ez a különbség, ami fennáll az egyes parcellák között, elég okot adott a „veszekedésre“. Persze nem olyan,, hajcibáló“ veszekedés ez, hanem amolyan „konkurrencia“-féle a több prémiumért, mert például Somogyváriné több mint 11 mázsa prémíumkukoricát kapott, ugyanaltkor van, aki alig egy-két mázsát. A lényeg pedig végeredményben az, — és ezért egy kicsit hasznos is ez a konkuráló civakodás —, hogy a tsz kukorica-átlagtermése 32—33 mázsa holdanként. Kezdetben, amikor még nem ismertük a „viszály“ okait, azt gondoltuk, hogy talán már a szövetkezet felosztásán „egyezkednek“, vagy azon, hogy ne maradjon a közösbe egy szem kukorica sem, el kell adni, mert most jó ára van neki. Próbáltuk is kiugratni a szöget a zsákból: Ha ennyi prémiumkukoricát kiosztanak, nem marad még karácsonyig sem elegendő kukorica a közös állat- állománynak. Majdnem bekapott bennünket ez a sok asszony és lány: — Mit gondolnak a kartársak? Nekünk talán erre nem volt gondunk, hogy legyen az állatoknak is. Először azok, aztán a szétosztás. Hát jövőre miből pénzelnénk, ha most nem törődnénk az állat- állománnyal? Igen, „érdekes“ emberek vannak ebben a szövetkezetben. Bár csak minden szövet kezeiben így lenne. Boda Ferenc Több mint 12 millió forintos költséggel bővítik, korszerűsitik a második ötéves terv hátralévő négy esztendejében a Paksi Konzervgyárat. A gyár egyik legjelentősebb beruházása a négy és félmillió forintos költséggel épülő új sűrítő és élüzem lesz. Az Élelmiszeripari Tervező Intézet a napokban fogott hozzá az építkezéshez szüksé ges tervek elkészítéséhez. A tervezésnél igen fontos, hogy az üzemrészek, a különböző gépek a legcélszerűbben, a termelési folyamatoknak legmegfelelőbben legyenek elhelyezve. Éppen ezért a tervezőintézet szakemberei lejöttek az üzembe és ott részletesen megbeszélik a gyár műszaki vezetőivel, milyen legyein az új üzem. A tervezésnél figyelembe veszik mindazok javaslatait, akik sokévi gyakorlati tapasztalat alapján ismerik a követelményeket. Nem csak ebben különböA sárpilisi Szabadság Tsz-ben év végére 34 forintnyi részesedést terveztek egy-egy munkaegységre, amelyből eddig évközben 8 forintot fizettek ki. A gazdasági év végének közeledtével a tsz vezetősége számításokat végzett, s úgy határozott. hogy a jövedelmezőség nöNéhány napon belül megjelenik a Szekszárdi Babits Mihály Irodalmi Társaság 1957-es évkönyve. Az irodalmi évkönyv, amelyhez hasonló hosszú évek óta nem jelent meg, tartalmazza az 1957 es irodalmi eseménynaptárt, valamint számos fontos irodalmi tudnivalót. Az évkönyv' irodalmi részében klasszikus magyar költők művei mellett A Tolna megyei KISZÖV DISZ-alapszervezetének kuitúr- csoportja Molnár Ferenc: „Pál utcai fiúk" c. háromfeivonásos drámájának előadására készül. A fiatalok már megkezdték a próbákat, a színdarabot előrezik majd ez az építkezés a korábbiaktól, hanem abban is hogy a kivitelezési tervek teljes elkészülte után fognak csak hozzá az alapozáshoz, az építéshez. A tervek jövő évi március 3I-ig elkészülnek, azután kezdik majd meg az építkezést. Rövidesen elkészülnek az egymillió forintos beruházással épülő száz vagon befogadóképességű betonkádak tervei is, így azok építéséhez még ez évben hozzáfognak. A húsz darab, egyenként öt- vagonos betonkádat keramit- lapokkal bélelik. Ezekben tárolják majd a félkészárukat, ezzel mintegy hatezer darab hordó válik feleslegessé. A drága és gyorsan elhasználódó hordók kiküszöbölésével olyan rövid idő alatt megtérül a kádak építésébe befektetett egymillió forint, hogy az építkezést két év alatt visszafizetésre kerülő NB célhitelből biztosítja a vállalat. velősére a földművesszövetkezettel kacsahízlalási szerződést kötnek. Jelenleg 170 darab kacsa van a tömőben, amelyek ha elérik az átlagos 4 kilogrammos súlyt, több, mint 13 000 forint jövedelmet hoznak a gazdasági óv végére. a 7 ' ' —«™4hen élő írók leg is ba vif tgl azonban a viszonylag __ p éldányszámra, ajánlatos, hogy aki igényt tart a könyv re, jegyezze elő. Előjegyzéseket elfogad a Városi Kultúr- ház, telefonon is (22—35). láthatólag november hónapban adják elő. A DISZ-szervezet a fiatalok részéré csehszlovákiai kirándulást szervez és a költségek egy részét az előadás bevételéből akarják fedezni. Vita a Hazafias Népfrontról A legutóbb városunkban megtartott békegyűlésről, melyet a Hazafias Népfront megyei bizottsága rendezett, rövid közleményben tudtunk beszámolni. Akkor csak röviden írtunk arról, hogy a felszólalásokban sok jó javaslat és bátorhangú bírálat hangzott el. Visszatérünk most rá. Néhány szót a vitáról. Nem célunk minderről beszámolni, de a legfontosabbról igen és ez a népfrontbizottságok mai helyzetéről szólt. Valóban vita volt ez, érvek és ellenérvek hangzottak el. Bárd Flórián, a bogyiszlói iskola igazgatója például arról beszélt, hogy a Hazafias Népfront országos és megyei bizottságai még csak tevékenykednek, de a falusiak annál kevésbé. Nem sokkal később Tancsik Petemé, a naki Hazafias Népfrontbizottság tagja igyekezett ezt az állítást megcáfolni. Mindjárt beszédes példát is mondott hozzá a saját községükből. — Van a népfrontnak falun is kezdeményezése — mondotta többek közt. — Nálunk így építettünk iskolát. utakat. Kultúrottho- nunk építésénél valóban az egész falu ott szorgoskodott, még a 10—12 éves gyerekek is. — Ezután arról beszélt, hogy a népfront munkájának fellendítéséhez sokat segített az MNDSZ szel való egyesülés is. A sikeres munka további feltételéről beszélve a tanáccsal való szoros együttműködést említette meg. Nálunk ez megvan, s így segítőkezet nyujtva egymásnak nem egy-ketten, hanem 12-en, 20-an, 100-an valósítjuk meg kezdeményezéseinket. A vitát érdemben, s minden résztvevő megelégedésére Rattkó Anna, az Országos Béketanács- titkára zárta le. Igen helyesen, hangsúlyozta. hogy valóban a falusi népfrontbizottságok nem mindegyike dolgozik még a legjobban, de hogy valamennyinél ilyen probléma állna fent az téves, hisz a naki példa, de van ilyen több is, pont az ellenkezőjét bizonyítja. Tanulságos volt a vitának ez a része is. Egyúttal útmutatás is volt, hogy a Hazafias Népfront akkor tud megfelelően dolgozni, ha nemcsak a dolgozók. hanem az egyes szervek is segitik. Készülnek a zárszámadások Rövidesen megjelenik a Babits Társaság évkönyve A „Pál utcai fiuk“ előadására készül a KISZÖV DISZ-szervezete Közlekedünk, közlekedünk... Csütörtökön délelőtt 9 órától fél 1-ig a szekszárdi korzó Garay-téri sarkán ácsorog- tam. — Ezalatt tapasztaltam, hogy elhaladt: 82 teherautó, 124 személyautó, 196 motor- kerékpárt 221 kerékpár, 12 vontató, több. mint 200 lovaskocsi és gyalogos legalább tíz ezer. Az útkereszteződésnél, mint az őskáoszban akkora a zűrzavar: két óvónéni, vagy félóráig küszködik 20 kisgyerekkel, míg sikerül átjutniok a túloldalra: a cukrászda előtti szakaszon 16 kocsi ácso- rog az úttest két oldalán, — istenkísértés a köztük haladó járműveknek kerülni egymást. Két bogyiszlói asszonyt majdnem halálra gázol egy teherautó, mert úgy mennek át rézsut a központon, mintha otthon lennének, vagy a pro- menádon: néhány motoros következetesen versenypályának tekinti a főutcát (állami versenymotoron benzinhiány ején)t egy részeg négykézláb igyekszik célirányosan a büffé felé (a többi részeg közé) két soffőr összeveszik, mert mindegyik magának követeli az áthaladási elsőség jogát az útkereszteződésben (emiatt kb. 10 percig áll a forgalom). két kerékpáros egy másba karolva produkálja magát a járdán sétáló lányok előtt, az iskolából kiözönlő diákok egy-egy nyugodtabb pillanatban rohanva veszik célba a túlsó oldalt. így megy ez egész délelőtt, még szerencse, hogy az autóknak jó fékjei vannak, a részegeket, köztudomásúan, a Szűz Mária tartja a kötényében és mintha valami jó szellem őrködne a békés, dolguk után igyekvő járókelőkre. Mert rendőr egy fia se, se közel se távol. De mégis. Egy zordon tizedes éppen most ír fel valakit, mert nem lakatolta le kerékpárját ... (1—0) Az irodalmi estről... Október 22-én, hétfőn este 7 órai kezdettel — mint már erről hírt adtunk — Irodalmi estet rendezett a Városi Kultúr- házban a Babits Mihály Irodalmi Társaság. A műsor egy Irodalmi előadássorozat első elő1 adása volt, s meg kell vallani, hogy kezdetnek nem várt kellemes meglepetésben részesítette az előadáson megjelent Irodalomkedvelőket. Legnagyobb eredményként talán azt könyvelhetnénk el. hogy a kultúrház nagytermét csaknem teljesen megtöltötték az érdeklődők: munkások, értelmiségi dolgozók, diákok. Az az érdeklődés, mely országosan is kíséri irodalmi életünk minden megnyilatkozását, az itt említett esetben is megmutatkozott. Az irodalmi esten bevezető beszédet mondott Tamás Lajos, József Attila-dfjss költő, az írószövetség elnökségének és az Irodalmi Üjság szerkesztő- bizottságának tagja és Enczi Endre, az Irodalmi Üjság szerkesztőbizottságának tagja. Az előadás fénypontjaként feltétlenül Szakáts Miklós, a Budapesti Néphadsereg Színház tagjának fellépését kell említenünk. Művészetének hü érzékeltetésére nehéz szavakat találni. Szavalótehetségének sokoldalúságát bizonyították az egyforma sikerrel szavalt Kosztolányi-, Babits-, Petőfl-verself. S szinte természetes volt, hogy az utolsó műsorszám után a közönség nem mozdult a helyéről: — ráadást követelt. A magyar irodalom nagyjainak, — hogy csak néhányat említsünk, Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Vajda János, Ady Endre, Babits Mihály, József Attila — verseit nagyrészt méltó tolmácsolásban hallhatta a közönség az irodalmi esten. A helyi szavalok is tudásuk legjavát adták. Különösen dicséret illeti Lakatos Mária, dr. Hor váth Lajos, Lányi Géza, Szabados Endre és Fogarassy Imre előadását. Az est sikeréhez nagyban hozzájárult Pallós Mlklósné, Füzessy Zoltánné, ifj. Theisz Lőrinc és dr. Partos József közreműködése Is. Kultúrház épül A Fácánkerthez tartozó Ju- lia-majorban 42 000 forintos költséggel kultúrházat építenek. A tervezés és a hely kijelölése után a tanyaközpont és a község lakóinak összefogásával hozzáfogtak az alap kiásásához. Az épülethez szükséges anyagok helyszínre szállítását is társadalmi munkával végezték, mely nek költsége többezer forintot tesz kL Tervek, számok... A Decs községhez tartozó Cserenc-puszta és a környező tanyai lakosok részére 15.000 forintos költséggel és a lakosok társadalmi munkájával kultúrház épül. A tanyák fiataljai kultúrcsoportot alakítanak a falutól távol lakók szórakoztatására, a földművesszövetkezet pedig növénytermesztési szakcsoportot hoz létre a hosszú téli esték hasznosítására. * A Szekszárdi Járási Tanács 20.000 forinttal járult hozzá a Bogra és Cserenc- pusztai iskolák külső tatarozásának költségeihez. Decs- Alföldön pedig a tanítói lakás kerül felújításra. November hónap elején adják át Decs községben az új óvodát, amelyet 60.000 forintos költséggel építettek. — Ugyancsak a községben 12.000 forint költséggel tatarozták az egészségházat s használhatóvá tették az iskolafürdőt is. * A vízellátás megjavítására Decsen. a Kossuth Lajos-utca sarkán lévő, használaton kívüli régi kutat 22.000 forintos beruházással felújították, s őt adták rendeltetésének. • A decsi községpolitikai terv ben 3—4 kilométer hosszú szakaszos járdajavítás szerepel, melyet még ebben az évben meg akarnak valósítani.
