Tolnai Napló, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)
1956-09-11 / 214. szám
AZ HP*» TOÍHAV^EGYCI BSZOTTSÁGA ÉS A KE G Y El T A Hl C S XIII. ÉVFOLYAM, 214. SZÁM. ARA: 50 FILLÉR. KEDD, 1956 SZEPTEMBER 11. HÍREK a megyéből II faddi árvízkárosultak már megkapták az az amerikai Vöröskereszt búzaajándékát A napokban több vagon búza és kukorica érkezett az Amerikai Vöröskereszt ajándékaként Tolna megye árvízsuj tóttá községeibe. Tolnára pl. — ahol több. mint 300 család lett hajléktalanná a tavaszi jeges ár következtében — szombat reggelig 7 vagon amerikai búza érkezett. Ezenkívül még kukoricát, babot és vajat is kapnak majd a tolnai árvízkárosultak. Az amerikai segélyt elosztó bi. zottságokat már megalakították a községben a vöröskereszt, a községi tanács és állandó bizottságok aktíváiból. Faddon szombat délre már be is fejezte Balogh István pedagógusnak, a Hazafias Népfront elnökének irányításával dolgozó bizottság a község ár- vízsujtotta - lakossága részére érkezett több, mint 3300 zsák búza elosztását. Kezel 650 holdon kész az őszi vetés Bebizonyosodott már nem egy szer, hogy csak az a gazda vár. hat jó termést ha időben, jól előkészített talajba veti gabonáját. Ezt tartják szem előtt megyénk termelőszövetkezeteinek tagjai és az egyéni gazdák közül is többen. A gyönki járásban például a termelőszövetkezetek határában 2800 az egyénieknél pedig 2200 holdon végeztek keverőszántást. A járás területén megkezdődtek a vetések is, így a tsz-ek és egyéni gazdák 75 holdon tették földbe a repce, 150 holdon az őszi takarmánykeverék és 420 holdon az őszi árpa magját. E munkákon kívül szépen haladt az ősziek alá történő istállótrágyázás is. A termelőszö. vetkezetek 613 az egyéni gazdák pedig 396 holdat szórtak le istállótrágyával. Szeptember 15. után már a búzát vetik írta, a napokban szerkesztőségünkhöz küldött levelében Seres Dezső elvtárs, Kisvejke község VB. elnöke. A helyi Boldog Szabadság Tsz tagjai ugyanis a cséplés befejezése után azonnal hozzáláttak az őszi munkákhoz, így már 150 holdon kész a vetőszántás, befejezték 22 holdon a rozs, de megkezdték már az ösziárpa vetését is, amelyet a búza vetés fog követni. A levélíró beszámol arról is, hogy a tagok szorgalmas munkáját nem segíti kellően a te- veli gépállomás. A vetésre rossz gépet küldtek a gépállomásról és emiatt kénytelenek voltak a vetőgépet kint a szántóföldön javítgatni. A termelő szövetkezet tagjai arra kérik a gépállomást, hogy ezután jobb gépeket küldjenek, mert szeretnének időben végezni a vetéssel. fl Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom fejlesztéséről Szinjátszóhéíre készülnek a Tolna megyei művészeti együttesek!' A Tolna megyei színjátszók az ősz folyamán színjátszóhetet rendeznek Szekszárdon, melyen a megye hat legjobb együttese lép fel. Egy héten át minden nap más, más együttes mutatja be tudását a szekszárdi művelődési házban a hét végén pedig az együttesek kicserélik tapasztalataikat s megbeszélik. mit kell tenniök, hogy tudásukat fejleszthessék. Az ünnepi színjátszóhét keretében a bonyJ hádi együttes a Szabadság — szerelem című operettet, a kur. diák Darvas József Szakadék c,, drámáját mutatják be. míg a( dombóváriak a Kreml torony -i órája című szovjet drámával1 szerepelnek. 170 lakás készült el eddig az árvizsujtóttá Tolna községben 331 családi házat döntött romba vagy rongált meg Tolna . községben a kora tavaszi jeges árvíz. Közülük csak 104 házat lehetett nagyobb helyre- állítási munkákkal lakhatóvá tenni, 227-házat viszont teljesen újjá kell építeni. A nagyarányú építés folytán a község délnyugati oldalán valósággal új község létesül. A 227 újjáépítendő ház közül már 217 házon dolgoznak, 80 új lakásnak a kulcsait is átadták, újabb 86 lakás pedig szombaton kerül tető alá. A többi újjáépítendő családi házon is nagy ütemben folynak a munkák, bár az utóbbi napokban különösen a mész hiá nya és a rendszertelen szállító eszköz-ellátás komolyan veszélyezteti a folyamatos munkák menetét. Előreláthatólag november 7-re minden ház elkészül Tolna községben. A helyreállításra szorult családi házak közül 90-be már visszaköltöztek, így összesen 170 lakás készült el eddig Tolnán. A jövő héten megkezdik az új községrész korszerű üzlethá zának az építését is. Több mint 200 Tolna megyei traktorost tüntettek ki ez árvízvédelemben tanúsított jó munkájáért Hétfőn több Tolna megyei gépállomáson tartottak ünnep séget és termelési értekezletet melyeken az árvízvédelemben tanúsított jó munkájáért több traktoros kapta meg az árvízvédelmi emlékérmet. A vár- dombi gépállomáson pl. 35 traktoros részesült ebben a kil tüntetésben. A megye 12 gép-í állomásának mintegy 240 trak torosa kapta meg az emlékérmet. Példát mutat Tozenberger János Nem késlekednek az őszi munkákkal a decsi határban sem. A gazdák a nap minden pillanatát arra használják, — hogy készítsék a magágyat, vessék az árpát, rozsot. A decsi gazdák közül többen köztük Tózenberger János 12 holdas dolgozó paraszt 1000 négyszögölön vetett őszi árpát, 400 négyszögölön pedig rozsot. Bárdos János 7 holdas gazda pedig 700 négyszögölön vetett őszi árpát a napokban. Szorgalmas munkában a Kajmádi Ällami Gazdaság dolgozói Minden erővel folyik az őszi munka a Kajmádi Állami Gaz daságban is. Erről beszélt lapunk munkatársának. Kovács János elvtárs a gazdaság fő- agronómusa. — Eddig a fűmag és az őszi takarmánykeverék vetését kezdtük meg és fejeztük be 30, illetve 50 holdon. A vetéssel egyidőben halad a vető és az őszi mélyszántás is. Traktorosaink igyekvő munkájának az eredménye, hogy eddig 500 holdon végeztünk vető, és körülbelül 200 holdon őszi mélyszántást. Ebben a munkában a traktorosok közül különösen Csányi Andrást, Asztalos Györgyöt és Turóczi Bálintot illeti dicséret, akik napi 120— 130 százalékos átlagteljesítményt értek el. Közülük Turóczi Bálint már teljesítette is éves tervét, így 150 százalékos fizetésben részesül. A továbbiakban Kovács elv- társ még arról beszélt, hogy megkezdték az előkészületeket a szüretre. Mossák a hordókat, a szüretelő edényeket és fertőtlenítik azokat a helyiségeket, ahol a leszedett szőlővel dolgoznak majd. A határozat első részét vasárnapi számunkban közöltük. f) A termelőszövetkezeti építkezéseket vasvázas szerkezetek gyártásával és felhasználásával is segíteni kell. A kohó. és gép ipari miniszter és a földművelésügyi miniszter 1956. szeptember 30-ig állapodjanak meg a gyártáshoz szükséges anyag biztosítása érdekében. 6. AÍ földművelésügyi miniszter segítse elő, hogy a termelőszövetkezeti építkezések Okozása érdekében több termelő, szövetkezet közös építőbrigádot szervezzen. Abban a kérdésben, hogy a közös építőbrigád munkáját munkaegység-jóváírással vagy munkabérben számolják el, az építtető termelőszövetkezet, közgyűlése határozzon. — Munkabér alapján történő elszá molás eestén a Magyar Nemzeti Bank engedélyezheti, hogy a muhkabért a létesítményekre engedélyezett hosszúlejáratú be ruházási hitelből egyenlítsék ki. A termelőszövetkezet építő- brigádját — kölcsönös megsegítés keretében — más termelőszövetkezet részére átengedheti — Ilyen esetben az építőbrigáddal nem rendelkező termelőszövetkezet részére az építőbrigád munkabéreinek kifizetésére hitel folyósítható és az így végzett építő ipari munka forgalmiadómentes. Azok a termelőszövetkezetek amelyek saját építőbrigádot — alakítani nem tudnak és közös építőbrigád sem áll rendelkezésükre termelőszövetkezeti építkezéseknél magánkisiparosok munkáját is igénybe vehetik értékhatárra való tekintet nélkül. Abban az esetben, ha n termelőszövetkezet az építkezési költségeket saját erejéből fedezi, az építő kisiparosok részére a velük kötött meg állapodás alapján fizethető a munkabér. 7. A termelőszövetkezetek íá_ 1 va! való ellátását saját kiíer- *meiés útján is javítani keli. a) Az érvényben levő rendelkezéseknek megfelelően a termelőszövetkezeteknek' — kérésükre — használatba kell adni az olyan 50 katasztrális holdnál kisebb állami erdőket, amelyek a termelőszövetkezet területén belül vannak és nem véderdők. A termelőszövetkezetek hasznái latába lehet adni az olyan véderdőnek nem minősülő 50 katasztrális holdnál kisebb állami erdőket is, amelyek termelőszövetkezet területével 'érintkezőén helyezkednek el. 1 A termelőszövetkezetek használatába átadott erdőkben a gazdálkodást az általános erdőgazdálkodási elvek alapján az Országos Erdészeti Főigazgatóság felügyelete mellett kell végezni. b) Azoknak a termelószövet kezeteknek, amelyek erdővel nem rendelkeznek, lehetővé kell tenni, hogy legközelebbi, állami tulajdonban vagy kezelésben le vő erdőből — a tervszerű fa- kitermelés keretében — az erdőgazdaság irányítása és felügyelete mellett, indokolt gazdasági szükségletük mértékéig, fakitermelést végezzenek és a részükre szükséges fát az érvényes kiskereskedelmi áron a? erdőgazdaságtól megvehessék. Ezeket a vásárlásokat is az erdőgazdaságok a helyi értékesíts keretében kötelesek megtervezni. c) A termelőszövetkezetek erdőhasználatának rendezéséel és a faanyag közvetlen értékesítésével kapcsolatos rendelkezéseket az országos erdészeti főigazgató — - földművelésügyi és a belkereskedelmi miniszterrel egyetértésben — 1956. szeptember 30-ig adja ki. 8. Az olyan 50 kát. holdnál kisebb állami tulajdonban lévő nádasokat amelyek a termelő- szövetkezetek területére esnek, '’•agy azzal határosak — ameny nyiben a termelőszövetkezete’.- kérik — 1956. október 1-ig részükre át lehet adni nádkitermelés és feldolgozás végett. Az átadással kapcsolatos viták ese tén a megyei tanács végrehajtó bizottsága dönt. A város- és községgazdálkodási miniszter gondoskodjék arról, hogv a Velencei. a Fertő-tavon levő. valamint más nagyobb nádasok ból a vállalatok által ki nem termelt területeket elsősorban termelőszövetkezetek és földművesszövetkezetek, valamint a termelői társulások kapják meg természetbeni részesedésért történő nádkitermelésre. 9. A földművelésügyi miniszter tegye lehetővé, hogy a termelőszövetkezetek — a növényvédőállomások, illetőleg a gépállomások gépparkjából — még a folyó évben univerzális traktorokat (Zetor) és pótkocsikat vásárolhassanak. 1957-től kezdődően az éves népgazdasági tervekben kell biztosítani a mezőgazdasági termelőszövetkezetek részére az univerzál traktorokat és a hozzávaló pótkocsikat. A traktorokhoz biztosítani kell az üzem anyagot és az alkatrészeket. A vételárat az átvételnél történő műszaki felértékelés alapján, a használhatósági fok és a termelőszövetkezetekre érvényes új beszerzési ár alapján kell megállapítani. A közlekedés- és postaügyi miniszter a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben tegye lehetővé, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és az alapszabályszerűen gazdálkodó termelőszövetkezeti csoportok az 1956. évi tervben elő- •; irányzott mennyiségen felül to- j vábbi 150 új tehergépkocsit vásárolhassanak. Az univerzál traktorokat és tehergépkocsikat azoknak a termelőszövetkezeteknek kelj juttatni, amelyek azt saját erő. bői vásárőlják meg. 10. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok a tehergépkocsival történő áruszállításnál minden vonatkozásban az állami vállalatokkal és a földművesszövetkezetekkel azonos elbírálás alá esnek. Tehát saját tehergépkocsijaikkal 50 kilomé teres körzetben áruszállítást minden korlátozás nélkül végezhetnek. A termelőszövetkezetek állandó piaci elárusító helyükre — bármely városba — távolságra tekintet nélkül szállíthatják saját termelvényeiket, valamint tagjaik háztáji gazdaságainak és más termelőszövetkezeteknek termelvényeit, — nyers vagy feldolgozott állapot, ban. Más termelőszövetkezetek részére történő szállításoknál a gépkocsi csak TEFU menetlevéllel közlekedhet és az érvényben levő TEFU díjtételeket kell alkalmazni. Ezenfelül az év bármely szakában körzethatár-korlátozás nélkül szállíthatnak primőrárukat, gyorsan romló termékeket, valamint hízott állatokat. A fentiekben nem említett, elengedhetetlenül sürgős esetekben a mezőgazdasági termelőszövetkezet, illetőleg termelőszövetkezeti csoport elnökének írásbeli igazolása alapján a termelőszövetkezetek a körzethatáron túl is végezhetnek teherszállítást az általános közlekedési szabályok megtartásával. 11. A mezőgazdasági termelő szövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok árutermelésének növelését a közös értékesítés előnyösebbé tételével az alábbiak szerint kell elősegíteni. a) Biztosítani kell, hogy a termelőszövetkezetek jóminőségű saját termelésű boraikat és gyümölcspálinka termékeiket palackozhassák s abban az esetben, ha a márkázási előírásoknak megfelelnek, saját márkájukkal ellássák és forgalomba hozzák. A Minisztertanács engedélyezi, hogy az állami és szövetkezeti vendéglátóipar közvetlenül a termelőszövetkezetektől is vásárolhasson bort. A belkereskedelmi miniszter és a SZÖVOSZ igazgatóságának elnöke erre vonatkozóan a szükséges intézkedéseket tegye meg. A termelői borkimérőéi engedélyek kiadását a községi (városi) tanácsok végrehajtó bizottsága kereskedelmi szak igazgatási szerveire kell bízni. A termelőszövetkezeteknek telephelyükön poharazási engedélyt is kell adni, telephelvü- kön kívül a poharazási engedély csak indokolt esetben adható ki. Ezen túlmenően állatni pincék használatba adásával is elő kel] segíteni a termelőszövetkezetek borértékesítö tevékenységét. b) Meg kell engedni, hogy a termelőszövetkezetek a közös és a háztáji gazdaságból származó tejnek a beadásra és érté_ kesítésre előírt mennyiségen felüli részét saját tejfeldolgozó üzemeikben feldolgozhassák, ab ból sajtot és vajat készíthessenek. A tejfeldolgozó üzemek ki- szélesítésére a termelőszövetkezetek részére megfelelő gépeket kell rendelkezésre bocsátani. Az élelmiszeripari miniszter gondoskodjék arról, hogy a termelőszövetkezetek kérésükre — az évszaktól és az ipari jellegtől függetlenül — a szerződés alapján átadott tej után 40—60 százalék fölözött tejet, vagy írót és savót kapjanak visszatérítés ellenében. A szerződött tej ellenértékének 30 százalékát a termelőszövetkezetek részére árelőlegként az előlegszámlára ki lehet fizetni. c) A belkereskedelmi miniszter a SZÖVOSZ igazgatósága elnökével és a földművelésügyi miniszterrel egvetéríősben biztosítsa hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok 1956. október 1-től kezdődően a közös és a 'háztáji gazdaságból származó termékeiknek a beadási, értékesítési és szerződéses kötelezettségen felüli részére vonatkozóan szállítási szerző dést köthessenek közvetlenül a kiskereskedelmi vendéglátóipari és az üzemélelmezési vál. latokkal, valamint az üdülőkkel. kórházakkal és az üzemi konyhákkal. d) A termelőszövetkezetek számára lehetővé kell tenni, hogy exportminőségű termékeiket a közvetítő kereskedelem kikapcsolásával közvetlenül — külkereskedelmi vállalatoknak adják el, illetve velük kössenek szerződést. Az exportra kerülő cikkeket, amennyiben az előírt követelményeknek megfelelnek, a termelőszövetkezet saját márkázásával láthatja el. e) A termelőszövetkezetek részére biztosítani kell a nagy báni értékesítéssel járó előnyökéi. Az élelmiszeripari és a begyűjtési, a belkereskedelmi és a külkereskedelmi miniszterek dolgozzák ki a nagybani értékesítésnél alkalmazandó magasabb árak rendszerét. A magasabb ár megilleti a termelőszövetkezeti csoportokat és a termelői társulásokat is. 12. A begyűjtési miniszter 1956. december 31-ig adja át a termelőszövetkezeteknek azokat a helyi jelentőségű kisebb raktárakat, amelyek a termelő- szövetkezetek területén vannak Amennyiben a Begyűjtési Mi nisziérium szervei és a termelő szövetkezetek a raktárátadásban nem tudnak megegyezni, a vitás esetekben a begyűjtési miniszter és a földművelésügyi mi niszter együttesen döntsenek. 13. Az alapszabály szerint gazdálkodó termelőszövetkezeti csoportok amennyiben gazdaságuk valamelyik ágában a mezőgazdasági termelőszövetkezetekéhez hasonló közös termelési tevékenységet alakítanak ki — a közös termelési tevékenységgel kapcsolatosan — (Folytatás a 2 .oldalon.)
