Tolnai Napló, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-26 / 227. szám

Világ pi e:tar; TOI A szekszárdi bérházépítkezésen Még az idén beköltözhet új otthonába 36 szekszárdi család AZ HDP TOtNA HEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A HEGYE! TAKÁCS ÍAPJ.A XIII. ÉVFOLYAM, 227. SZÁM. ARA: 50 FILLÉR. KEDD, 1956. SZEPTEMBER 26. A pártcsoportbizalmiak munkájáról A pártcsoportok ereje, a párt* tagok segítése, nevelése mellett különösen abban mutatkozik meg, hogy a legközvetlenebb kapcsolatban vannak a párton- kívüli tömegekkel, a napi ese­ményekkel. Ez lehetővé teszi, ,hogy késedelem nélkül felkarol* janak minden helyes kezdetné* nyezést, segítsék azok megvaló­sítását, észrevegyék a hiányos­ságokat és együttes erővel in­duljanak harcba azok kiküszöbö­léséért. Ilyenformán tehát a legköz­vetlenebb kapocs a pártcsoport a párt és a tömegek között. E kapcsolat erősítése mindig nagy feladata volt pártunknak. Nap­jainkban azonban még nagyobb feladat hárul pártcsoportjaink* ra, elsősorban az, hogy a Szov­jetunió Kommunista Pártja XX. Kongresszusa és a mi pártunk Központi Vezetőségének határo* zatai nyomán tovább erősítsék a pártélet demokratizmusát Nyilván ennek jó eredményei a termelő munkában is meglátsza­nak, új és új sikerek biztosítékai lesznek. E munkához nagy segítséget jelentett a néhány hónappal ez­előtt lezajlott pártcsoportbizalmi újjáválasztás. A párttagok ma­guk döntöttek abban, hogy ki legyen a munka*, vagy lakóterü* létük kisebb egységében a poli­tikai élet irányítója. E széles­körű, demokratikus alapokon történő választás tovább növelte a párttagok bizalmát, a pártcso­portbizalmiak iránt. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy elfogadják okos tanácsait és valóban vezetőjüknek tekintik -őket. A pártcsoportbizalmiak sike­res munkájához azonban szintén az eddigi tapasztalatokból ta­nulva, pártalapszervezeteink ve* zetőségeire is sokkal nagyobb felelősség hárul a segítés szem­pontjából. Ahol, inint például a fácánkerti termelőszövetkezet* ben, a pártvezetőség rendszere­sen megbízza a pártcsoportbizal- miakat munkával, s következete­sen beszámoltatja), segíti őket, ott fellendül a pártélet. Ennek egyik mutatója, hogy itt négy-öt év óta nem volt tagjelölt felvé­tel, s a pártcsoportbizalmiak új- jáválasztása óta viszonylag rö­vid idő, 3—4 hónap alatt hét tagjelöltet vettek fel. Itt dolgo­zik Lehőcz István elvtárs párt­csoportbizalmi is, aki egyben a szőlészetben munkacsapatvezető. A csoportjában végzett jó mun­kája a termelésre is kihat, hisz előreláthatólag területükön sok kai jobb termést takarítanak be, mint a többi helyeken. A tagság látva munkáját, bizalmát tovább növelte Irányában. Ezt mutatja, hogy a legutóbbi összevont tag­gyűlésén a községi pártvezetc* ségbe is beválasztották, s utána a pártvezetöség titkára lett. A pártélet fellendülése azon­ban nemcsak ezen az egy helyen. a szőlészetben mutatkozik m&g, hanem a termelőszövetkezet töb­bi területén is. A pártcsoport- bizalmiak, mint például Nyers István elvtárs, s a többi kommu­nisták kardoskodtak amellett, hogy vessenek kölest. Nem is fi­zettek rá, hisz a több mint 100 mázsa köles 400 forintos szabad­piaci ára mázsánként, nagyban elősegíti a tsz-tagok jövedelmé­nek emelkedését. A jó példákat még lehetne so­rolni a tolnai üzemek, a báta- széki és a tengelici pártszerveze* tek gyakorlatából is. A lényeg azonban minde|nü(^ egy. Ahol a pártcsoportbizalmiak munká­jával a pártvezetőségek megfele­lően foglalkoznak, ott a jő ered­mény nem marad el. Tapasztalat az is, hogy egyes helyeken a pártcsoportbizalmiak munkája azért nem indulhatott meg rend­szeresen, mert a pártvezetőségek nemtörődömségéből a régi párt­csoportbizalmiak nem adták át tapasztalataikat, tanácsaikat az újaknak. Ugyancsak fácánkerti példát kell felhozni arra, mit jelent a pártcsoportbizalmiak fokozot­tabb segítése, a párttagság akti­vizálása szempontjából, s abból, hogy kapcsolatuk erősödjék a pártonkívüliekkel. Ez a példa a fácánkerti alapszervezet vezetői­nek helytelen munkájára mutat rá. Nyilvánvaló, ha rendszeresen feladatokkal bíznák meg a párt- cspportbizalmiakat, beszámoltat­nák őket, segítenék munkájukat, itt is rendszeresebb volna a párt­élet, nem lennének elhanyagol­va a vezetőségi és taggyűlések. A tapasztalat megmutatta, hogy a párttagok és pártonkívüliek is készek együtt dolgozni a pártért, a párt* és a kormány ha­tározatainak végrehajtásáért. Ezt mutatja, hogy a pártház felépí­tésében a párttagok mellett a pártonkívüliek is résztvettek, méghozzá éppen a nagy mun­kák, az aratás idején. Ezt a lel­kesedést a pártvezetöség tovább gyümölcsöztethetné az egész falu javára. Ennek egyik útja a párt­csoportbizalmiak munkábaállítá. sa, segítése. A tapasztalatokat összegezve mindjárt világosan kitűnik tehát, hogy a jó példákat követnünk kell, állandóan arra törekedve, hogy a még meglevő hiányossá­gokat kiküszöböljük. Világosan látható, hogy nem lehetünk el­bizakodva, hiszen nem mindenütt hozta meg a pártcsoportbizal­miak újjáválasztása a várt ered­ményt. A jó példák azonban, s az a törekvés, hogy ezekből párt- szervezeteink okulnak, segítheti elő, hogy pártszervezeteink fel­sorakoztatva maguk mögé a pártonkívüli dolgozók tömegeit, egységesen, az eddigieknél sok­kal eredményesebben harcolhat­nak a párt- és kormányhatároza­tok valóraváltásáért, saját élet- színvonaluk emeléséért. Országszerte ünnepélyesen megemlékeznek a Magyar Néphadsereg napjáról Szeptember 29-ét, a Magyar Néphadsereg napját ebben az érben is országszerte megünnep- lile. A honvédelmi minisztérium, íz UDP budapesti pártbizottsá­ga és a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa szeptember 28-án este díszünnepséget rendez a Magyar Néphadsereg Színházá­ban. Janza Károly altábornagy, honvédelmi miniszterhelyettes mond ünnepi beszédet. (MTI) 11 új Imrgonyaszedöiiép érkezett a gépállomásokra A gépállomások felszerelése a közelmúltban újabb gépekkel gyarapodott, s így az eddiginél még jobban tudják biztosítani a tsz-ak nagyüzemi gazdálkodásá­nak feltételeit. A termelőszövet­kezetek megelégedésére az új burgonyaszedőgépek már több helyen dolgoznak. Nagydorogon 130 holdon, Ireg szemcsén közel 100 holdon szedte fel egy-egy gép a búr* gonyát. Minden előnye mellett is több gépállomás halogatja a gépek üzemeltetését. Varsádon és Pincehelyen pél­dául a múlt héten a gépállo­más udvarán kihasználatlanul álltak a burgonyaszedőgépek, holott itt az ideje a burgonya­szedésnek és megyeszerte folyik is ez a munka. Az új gép homo­kos és kötött talajon is jól dol­gozik. Folyik az aprémagcséplés Igen fontos munka mostaná­ban a mezőgazdaságban az aprómagcséplés mert az apró­magvakra belföldön a takar­mánytermelésben nagy szükség van, ugyanakkor keresett kül­kereskedelmi cikk is. Az állami gazdaságok közül eddig égy, a leperdpusztai fe­jezte be az aprómagcséplést, eredménye 76 mázsa. Ez eléggé kis tétel, viszont Alsópélen szeptember 24-ig 345 mázsát csépeltek. Az állami gazdasá­gok Tolna megyei igazgatósá­gához tartozó gazdaságok eddig összesen 10 vagon 97 mázsa kü­lönböző aprómagot csépeltek el szeptember 24-ig. Sokan állnak meg mosta­nában — a vasútállomásra menet —1 a szekszárdi bérház­építkezésnél, nézik, hogy ha­lad a munka. Van mit nézni, hiszen szinte nap, mint nap változik az építkezés képe. — Az egyik napon még a létra- állványokat állítják fel a két­emeletes tizenkét lakásos ház homlokzatán, másnap már fo­lyik a vakolás, pár nap múlva pedig már a ház másik olda­lán állítják az állványokat. Gyorsan emelkednek a falai a másik két épületnek helye­sebben a meglévő, 20 lakásos bérház „toldalékainak”. Szorgalmasan dolgoznak az építők, hogy minél előbb elké­szüljön a 36 kétszobás, fürdő­szobás lakás, hogy még az idén új otthont kapjon har­minchat szekszárdi család. Nincs egy éve annak hogy megindult itt a munka. Az első hónapokban bizony elég vontatottan haladt. Munka­erőhiány, de főleg anyag­hiány következtében áprilisra közel háromhónapi lemara­dás keletkezett az építkezé­sen. A vállalat késve kapta meg a vasbetongerendákat, így például áprilisban a 12 lakásos háznak még csak a pincefalát falazták, holott az ütemterv szerint már az első emeleti falakat kellett volna felhúzni. A lemaradás nagyrészét az­óta már behozták. A tizenkét lakásos háznak már kész a tetőszerkezete, cserepezik, folyik a külső vakolás, belül pedig dolgoznak a vízvezeték­szerelők, villanyszerelők, fes­tők, mázolok üvegesek és burkolók. A nagy zsúfoltság nehézséget okoz a munkában, de a műszaki vezetés ered­ményesen igyekszik kiküszö­bölni azt, hogy a különböző munkák akadályozzák egy­mást. A Hunyadi-utca felőli toldalékrészen (szintén 12 la­kás) már felrakták a második emelet födémgerendáit, itt is folynak az épületen belül a válaszfalazás mellett a külön­böző szakipari munkák. Az építésvezetőség ,,meg­szorított ütemtervet” készí­tett a lemaradások pótlására. A tervet brigádokra bontot­ták fel és a brigádok még ezt a szoros ütemtervet is igyekeznek megelőzni. A Baj. csi-Zsilinszky-utcai részen például a Szabó és Farkas segédmunkás brigádnak 28-ig, péntekig kellene befejezni a földszinti födém elemeinek elhelyezését és a betonozást. Ezt a munkát a két brigád két nappal előbb, szerdára fejezi be. így két nappal előbb tudják a kőművesek elkezdeni az első emeleti fel­menőfalak falazását. Gyorsan halad a munkával a Bauer és a Winkelmann kőművesbri­gád a vakolással, válaszfala­zással. Mindkét brigád állan­dóan kétszáz százalék fölött teljesíti a normát. Kitesznek magukért a gép. kezelők gépészek is. Tizenöt gép dolgozik az építkezésen, köztük három zászlódaru (Brunndaru), négy transzpor­tőr ,egy betonkeverő és egy habarcskeverőgép. Csehák Ferenc gépész mindig egy-két órával a munkaidő kezdete előtt már ott van építkezésen, ellenőrzi a gépeket és vigyáz arra, hogy a munka megkez­désének idejére mind üzem­képes legyen. Pénteken pél­dául az egyik Brunndaru dob­tengelyénél eltört az egyik alkatrész. Pótalkatrész nem volt, így délután esztergáltak egyet a műhelyben, Csehák Ferenc gépész és Támer Ist­ván gépkezelő késő estig dol­goztak, mire sikerült megja­vítani a gépet és az másnap már üzemképes volt. Október 15-ére tehát átad­ják rendeltetésének az első tizenkét lakást és még ebben az évben beköltözhetnek a másik huszonnégy lakás tu­lajdonosai is. ló ütemben halad a vetés Teljes erővel dolgoznak az ál­lami gazdaságok, hogy minden őszi munkát időben elvégezhes­senek. Valamennyi gazdaságban silóznak és ezek közül három, a juhéi, a fornádi és az alsó* péli állami gazdaság már 50 százalékon túl jár. Mindinkább előrehaladnak a gazdaságok a talajerőpótlással is. Négy állami gazdaság (Sárköz. Nagytormás, Juhé és Hőgyész) már befejezte ezévi istállótrágyá- zási tervét, két gazdaság pedig 90 százalékra teljesítette. A vetés ugyancsak jó ütem­ben halad. Az árpa vetését csak­nem valamennyi állami gazda­ságban befejezték' és szép ered­mények vannak a búzavetésné! is, ami minden állami gazdaság­ban elkezdődött. Szeptember hú­szadikáig az Alsóleperdi Állami Gazdaság 251 hold búzát vetett el, most pedig a búzavetés terü­lete meghaladja a 700 holdat. Félmillió forint 27 holdról Az országban még kevés he­lyen folyik nagyüzemi komló­termelés, így a sör értékes alap anyaga is valutába kerül. Tolna megyében a Fornádi Állami Gazdaságban ezévben takarítot­tak be először komlót 27 hold­ról, melyet, már az új komló­szárítóba szállítottak. Múlt hét péntekén volt a minősítés, a komló 30 százaléka első osztályú. A 27 holdas te­rületen körülbelül 80 mázsa termett, amelynek szárítása még ezen a héten befejeződik és megkezdik a szállítást is. A komló mázsájáért átlagosan öt­ezer forintot kap a Fornádi Ál­lami Gazdaság, így a 27 hold­ról 400.000 forint jövedelmük lesz, dugványok értékesítésével azonban már eddig körülbelül 100.000 forintra tett szert a gaz­daság. Szakemberek véleménye szerint a fornádi komló az egyik legjobb minőségű az or­szágban. A jövő évben még nagyobb jövedelemre számíthat a gazdaság, mert nem 27, ha­nem 40 hold komló terem. Új gépjavítást módszerek • Szeptember 25-én a Tamási Gépállomáson összegyűltek a Tolna megyei gépállomások mérnökei és műszaki vezetői, hogy megbeszéljék és gyakor­latban is lássák az új gépjaví­tási módszerek bevezetését. Ok­tóber 1-től ugyanis valamennyi gépállomáson az eddigi gyakor­lattól eltérően átszervezik a műszaki munkát. Megszűnik a téli gépjavítás és az egyes erőgépeket a mű­szaki állapotától függően viszik be a műhelybe főjavításra. Ha egy traktor teljesítette normá­ját, javításra kerül, akár augusz tusban is. Ezzel párhuzamosan rátérnek az úgynevezett fő­darab javításra, am; állandó, de mérsékeltebb munkát bizto­sít a műszakiaknak nagyobb a lehetőség az alkatrészek felújí­tására tehát csökken az ön­költség. Nagy haszna az új módszereknek, hogy körülbelül 50 százalékkal megrövidül a gépek javítási ideje, s mindez nagymértékben javítja majd a gépállomások munkáját. Bekőltösőtt új lakásába as 500. Tolna megyei árvízkárosult család MegkezMriMt a kukoricatörés Több, mint 2000 család lett hajléktalanná Tolna megyé­ben a koratavaszi jeges árvíz pusztítása következtében: 1169 lakás teljesen romba- dőlt 910 lakás pedig kisebb- nagyobb mértékben megron­gálódott, lakhatatlanná lett. Az egész ország segítő kész­sége nyomán azonban alig pár hónap alatt a helyreállított és az újjáépített családi há­zak százait vették birtokukba újból az árvízkárosultak. A helyreállításra szoruló 910 családi házból pl. kedd délig 801-et adtak vissza, ké­szen a régi tulajdonosaiknak az újjáépítés munkásai. A legnagyobb erőfeszítéssel azonban a teljesen újjáépí­tendő lakásokon, az új utca­sorok és új községrészek épí­tésén dolgoznak a kőművesek, az ácsok) a katonák és civil segédmunkások. Jellemző az építés munkájának nagyságá­ra, hogy a teljesen rombadőlt 1169 lakásból több, mint 1.100- nak az újjáépítésén már dol­goznak, sőt, kedd délig 530 újjáépített családi háznak a kulcsait is átadták már a tu­lajdonosának. Mint ismeretes a jeges ár­víz a Duna jobbparti részén fekvő Bogyiszló községet súj­totta, legjobban: Közel 700 csa Iád7 lett hajléktalam-ná. — Bo- gyiszlón eddig köz el _ 380 csa­Iád kapta vissza helyreállított vagy újjáépített lakásának kulcsait. Kialakultak már a rombadőlt régi község új ház­sorai és utcái, épül Bogyiszló első modern kultúrháza is az iskolával szemben, a tanács­háza mellett. A régi községtől mintegy 800—1000 méterre lévő magasabb fekvésű dom­bos részen épül az új község- rész is, ahol ugyancsak ala­kulóban vannak már az új házsorok és utcák. Ide költö­zött be új erős kőalapzatra, és téglából épített cseréptetős házába Tolna megye 500. ár­vízkárosultja Danizs József bogyiszlói tsz-tag család­jával. I Az egyre sárguló kukorica. I táblák újabb munkát adnak az lállami gazdaságok dolgozóinak. lAz állami gazdaságok igazgató­sága szeptember 20-i jelentése I szerint a megyében 7 állami (gazdaságban Alsópélen, Ger- jjenben, Juhépusztán Kajmá- idon, Leperdpusztán, Nagy tor. •máson és a Sárközi Állami Gaz (daságban megkezdődött a ku- Ikoricaszedés. Terméseredmé. [nyék erről még nincsenek csak I a kísérleti parcellákról érke­zett hír, amely szerint a Kai- ,mádi Állami Gazdaság marton - vásári 5-ös kukoricája 38 má- [zsát termett holdanként.

Next

/
Thumbnails
Contents