Tolnai Napló, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)
1956-09-02 / 207. szám
1856 SZEPTEMBER 2. TOLNAI NAPLÓ 5. Számtalan hivatal között válogathatnánk de kevés helyen lehetne annyira szerteágazó munkakört találni, mint a helyi tanácsoknál. Adótól a legkülönfélébb panaszokig, be gyűjtéstől a lakásügyekig — minden megfordul a tanács, ház irodáiban. A feladatok többségében biztosan intézkednek a tanácsok, csak egy gyenge pont van, ami sok esetben bizonytalanná teszi a munkát: Egyedül maradnak a tanácsház dolgozói, nem segít a tanácstagság. Ilyen helyen aztán állandó beszédtéma hogyan lehetne ezeket az embereget megmozgatni, hogyan ébresszenek bennük érdeklődést a közügyek iránt, mi a titka a jól dolgozó tanácstagi apparátusnak? Erre a kérdésre ad választ Szebeni Kálmán náki tanácstitkár: — Elmondok egy-két példát — kezd beszélni Szebeni elvtárs — ami egyben megmagyarázza a dolog nyitját és bemutatja, hogyan is folyik nálunk a munka. Harmincegy tanácstagunk van, s ebből 25 olyan ,akire mindig lehet számítani. Nincs például az a nehéz megbízatás, amit Kelemen Vendel bácsi meg ne csinálna Pető Lajos pedig mindig úgy jön a tanácsülésre, hogy kerülete véleményét is hozza, nemcsak a magáét. A tanácstagok segítségével sikerült a tavasszal megjavítani a községből kivezető összes utakat is úgy, hogy pár évig nincsen rá gond. Körülbelül 500 ember és a falu valamennyi fogata — kivétel nélkül — résztvett ebben a munkában. — Éppen itt rejtőzik a lényeg — szólok közbe — miért tudnak a tanácstagok teljes erővel, lelkesedéssel dolgozni a közös feladatok végrehajtásán? — Ennek is megvan a magyarázata — folytatja Szebeni elvtárs. '■— Minden fontos dolgot tanácsülésen beszélünk meg és itt dől el, hogy a határozatok megvalósítását a maguk ügyének érzik-e a tanácstagok, vagy sem. A közelmúltban például az egyik tanácsülésen a begyűjtésről tárgyaltunk. A község jól teljesítette a tervét, csak szerződött sertésből volt hátralékunk. Bejelentettük a gyűlésen, hogy az Állatforgalmi Vállalat megbízottja útján ezt a hátralékot záros határidőn belül felszámoljuk, helyesnek tartják-e ezt a tanácstagok. A bejelentés után felszólalt az egyik tanácstag aztán a másik, majd a harmadik, s végül megmásították az egészet. „Egy megbízott helyett — mondották — minden tanácstag beszél körzetének hátralékosával és így sokkal gyorsabban és eredményesebben megy a dolog.” Az eredmény: augusztus 30-ra 15 hátralékosból egy sem maradt. így volt ez rendjén, mert amit a tanácstagok haji zom bal tanácsapparátus* Egy község eredményes munkája azon múlik) hogyan látják el a tanácstagok e mun kákkal kapcsolatos teendőiket. Ahol a tanácstagok és az apparátus között megvan a ■jó összhang, az együttműködés, jói haladnak a mezőgazdasági munkák, jók a begyűjtés és az adófizetés eredményei is. Ezeknek a feladatoknak — nem egyszer nem túlságosan népszerű feladatoknak a végrehajtása elsősorban a tanácsapparátusra hárul. Az apparátusnak meg kell találni az összhangot a tanácstagsággal, s rajtuk keresztül az egész falu lakosságával, s akkor hasonlóak lesznek az eredmények a zombaiakéhoz. Zomba község a bonyhádi járásban már évek óta a legjobbak között van. Ezért mutatjuk be az apparátust néhány módszert munkájukból. Kezdjük a tanácselnökön. Lakatos Anta\ még fiatalember ugyan, de már kellő tapasztalattal rendelkezik ebben a „mesterségben”. Három évvel ezelőtt került Zombára, annakelőtte Mórágyon volt. Ixikatos Antal éppen azt tette, amit az elődje nem, (az kis- királyoskodott, törvénysértéseket követett el) emiatt hallgatnak rá és tartják tiszteletben. A tanácstagok munkája nemcsak egyedül a tanácsúié, seken való részvételre terjed ki. Időközönként bemennek a tanácshoz, érdeklődnek a megjelenő rendeletek felől. Lakatos Antal VB elnök mind ezek mellett időnként a lakásukon is felkeresi őket, mindemellett a termelőszövetkezetekbe is el-ellátogat. Az elnökhelyettes, Bábel József és a titkár, Antal Vilmos is hasonló módszerekkel dolgozik. Szinte általános gyakorlat az hogy a tanács- titkárok csak olyan íróasztal. hoz kötött, adminisztratív em berek. A zombai tanácstitkár éppen az ellenkezője ezeknek. Nem egyszer lehet őt is a Béke, vagy a Vörös Csillag Tsz-ben napközben, vagy éppen a szövetkezeti közgyűlésen megtalálni. Tehát nemcsak egyedül a tanácselnök foglalkozik a termelőszövetke zetekkel. Az apparátusról alkotott kép még nem lenne teljes, ha nem említenénk meg Szurduk János begyűjtési és Pesti József adóügyi megbízottat. Kettőjük munkájának eredménye is, hogy Zomba a bonyhádi járás községei között a begyűjtésben és az adófizetésben is a legjobbak között van. Szurduk János például a csép lés idején a cséplőgépeknél töltötte a legtöbb időt, s a gazdák nagy többsége a cséplőgéptől teljesítette a beadási kötelezettségét. A tanácstagság természetesen részes a község eredményeiben. Közreműködésükkel sikerült megmozgatni úgyszól ván az egész község lakosságát a törpe vízmű megépítésére. Végül, hogy a zombai tanácsapparátus és a tagság m.unkáját a számok is bizonyítják, a múlt héten így állt a begyűjtés a községben: Búzából 98 százalék, árpából 92 százalék, sertés (éves terv) 87 százalék vágómarha 171 százalék, tej 97 százalék tojás 97 százalék, baromfi 102 százalék. A III. negyedévi adóbefizetési terv 40 százalékos volt, magasabb a járási átlagnál. A begyűjtési és adófizetési tervek teljesítésében nagy szerepe van a versenynek, amelynek nagy jelentőséget tulajdonít a tanács apparátusa és a tanácstagság is. Évek óta ismert Zomba és Bonyhád párosversenye. A fel sorolt néhány módszeren kívül igen sokoldalúan végzi munkáját a zombai tanács- apparáthus, ez a titka annak, hogy mindig a legjobbak közt vannak. Sléhánv szó az őszi vetésről Elmondja: Schmidt Já nos járási fó'agroaómus tároznak el, azért dolgoznak is. Igen sokat jelent, ha a tanácsüléseken bő teret engedünk a vitáknak. — És nem fordult még elő, hogy ezek a viták ferde vágányra futottak volna? — Földműves ember nem sokat ért a pedagógiához, mégis eredményes volt, amikor megbeszéltük, miért csökkent az általános iskolában <t tanulmányi eredmény — válaszolt Szebeni elvtárs. — De mondok erre jobb példát is. Az egyik tanácsülésen felve. tődött, hogy Nakon magasabb a földek aranykorona értéke és mégsem termelnek többet, mint a szomszéd községekben. Joggal mondhattuk volna, erről nem érdemes vitázni, mert ez hivatalos besorolás, amelyen nem lehet változtatni. Ehelyett azonban meghallgattuk a véleményeket, — annak ellenére, hogy ez nem tartozott a programhoz — és érdekes dolgokra jöttünk rá. Elmondták a tanácstagok, hogy nem az összes területekről van szó, hanem a hajdani földbirtokról. Annakidején , amikor az urakat megcsapta a földosztás szele, a kártérítés reményében — összeköttetéseik révén — ólyan magasra ,tornásztatták’ fel földjeik értékét, amennyire lehetett. így kapták meg aztán a naki dolgozó parasztok és a termelőszövetkezet is a magas aranykorona értékű földeket. Ezek után természetesen határozatot hoztunk, ennek az ügynek a felülvizsgálására. Nem szabad tehát gátolni semmiféle vitát, részint azért, mert nem tudni, mi kerekedik ki belőle, másrészt pedig, mert így nem csökken a közügyek iránti érdeklődés. Ez a naki tanács módszere, de ehhez hozzátartozik még egy-két fontos apróság. Ilyen például az hogy a tanácsüléseken minden dolgozó paraszt megjelenik, akinek valami mondanivalója van. Más esetekben pedig meg is hívnak olyan embereket a tanácsülés re, akik egyébként nem tagjai a tanácsnak. Ilyen a minden este 9 órakor jelentkező „bádogember” — hangoshíradó —, amely alkalomadtán névnapi köszöntőt is mond a tanácstagoknak. llyen fontos apróság az, hogy a 31 tanács, tag közül tizen, — köztük a termelőszövetkezet elnökével — rövidesen felutaznak a mezőgazdasági kiállításra. Hiába a nehéz feladatok, hiába az ezerfelé ágazó munka, ha a tanácstagok érzik munkájuk jelentőségét, tudják, hogy szavuk, véleményük számít, megbecsülik őket, s ezért szívvel-lélekkel résztvesznek a falu életének formálásában ,irányításában. Megbecsülést, tekintélyt, teret adni a munkában a tanácstagoknak — ez a tanácstagok jó munkájának titka, ezt mutatja a naki példa. A dombóvári járás valameny- nyi községi tanácsán befejeződött a vetéstervek kialakítása, a dolgozó parasztok aláírták, s ezzel kötelezték magukat a ve tésterv betartására. Ez jelentős lépés, mert biztosítja az őszi vetések zavartalanságát, de az előkészítő munkáknak ezzel még nincs vége. • A járásban több, mint 14 000 holdról kell betakarítani a ken dert, cikóriát, burgonyát, cukorrépát, kukoricát, még az őszi vetés előtt, illetve azzal egyidő- ben. Ez a munka máris megindult, a kendernek körülbelül 70 százalékát learatták és elkezdődött á szállítás is. Minden feltétel adva van, hogy időben kerüljön földbe a mag, legfeljebb néhány községben a tagosítás zavarja a munkát, de eze ken a helyeken is mindössze a betakarítást kell meggyorsítani. Különösen azért nagyjelentőségű ez most. mert jól megszer vezett munkára van szükség ahhoz, hogy a vetéseket határidőre befejezzék. A járás területén szeptember 20-tól október végéig naponta 400 holdon kell a gabonát elvetni, s a mült számos példája azt bizonyítja, hogy a vetéssel is el lehet késni. Néhány községi tanács azonban nem szeret ezzel foglalkozni, Bizony másfél esztendő akár hogyan is számoljuk, hosszú idő, különösen akkor, há valamit ezalatt nélkülözni kell. így vannak a csibrákiak is az óvodával. Egy és fél esztendeje panaszolták el a járási tanácsnak, hogy az óvoda egyik szobájának mennyezete nagyon rossz, bármikor leszakadhat a deszkázat és kárt tehet a gyerekekben. Megindult a hivatalos eljárás és úgy látszott, minden jóra fordul. Mivel azonban a hitelt előre kell tervezni, a tavalyi baj helyrehozása erre az észtén dőre maradt. A rozzant meny- nyezetű helyiséget kiürítették és a kis lurkók egyetlen helyiségben játszottak, ettek, aludtak, ami nem éppen a legszerencsésebb megoldás. Ezév má jusában aztán beadták a hiteligénylést és június végén meg is kapták a hitelengedélyt, nem volt tehát pénz-aka dálya, hogy rendbeszedjék az H. táborhem ... Izgalmas sakkparti látható a képen, melyet a bölcskei úttörő csapat tagjai játszanak a tanács közreműködésével készült dunaparti jubileumi táborban. A képen Vass József VIII. osztályos és Majrák János VII. osztályos tanuló mérkőzik egymással. Ök 35 társukkal együtt táborozással ünnepelték az úttörőmozgalom 10. évfordulóját. A kellemes nyaralás után az iskolai tanulás is könnyebben megy. mert — mint mondják — a parasztember úgyis tudja, ha nem mondják neki, hogy októberben legjobb vetni, akkor a legkedvezőbb a csapadékeloszlás és több ideje van a fiatal növénynek megerősödni. A másik ellenérv az, hogy a tavalyi évben azok jártak jól, akik decemberben, vagy legalább is későn vetettek. Ez mind így van. Igaz az, hogy tudják a gazdák, mikor kell vetni, ennek ellenére azonban mégis gyakran későre húzódik ez a munka. Az is igaz, hogy tavaly éppen a késlekedők jártak jól, de mindez nem változtat a régi törvényen: legjobb októberben vetné Azt már soha nem lehet megtudni, hQgy a túlságosan későre maradt vetést mikor akadályozza még végleg a fagy. Egy régi tapasztalt gazdától hallottam egyszer: ,,Nem lehet azt sohasem tudni, mikor vessen az ember, hiszen én is december tizedikén vetettem és mégis 16 mázsa gabonám termett egy holdon, — de a fiamnak azért ne mondja el.” Ez is azt bizonyítja, hogy a véletlenül sikeres kései vetések ellenére a jó gabonatermés minden községben határidőre, tehát október végére elvégezzék az őszi gabonák vetését. óvodát. Mindennek ellenére azonban a rokkant mennyezetet még mindig nem javították ki. A csibráki tanács, amely egyébként jól végzi a munkáját, más terv szerint dolgozik. Kevés a kőműves a faluban, s azok más feladatot kaptak. Most a mozit javítják, s az állami házakat tatarozzák. Két ség nem férhet hozzá, ez is fon tos munka, és el kell végezni a tél beálltáig. A bökkenő csak ott van, hogy az állami házak rendbehozására egész évben van pénz és idő, az óvoda kijavításához viszont nincs. Ha a tanács ezután is máshol foglalkoztatja a kőműveseket, a gyerekek ezután is zsúfoltan lesznek, az óvoda meny- nyezete továbbra is rossz marad, sőt még az is előfordulhat, hog}7 lejár a hitel felhasználási ideje és újból kell kérni. Remélhetőleg a csibráki tanács nem várja meg az óvoda rokkant mennyezetének kétéves évfordulóját. Egy jól sikerült járási tanácsülés A bonyhádi járási tanácsülés éppen úgy kezdődött, mint azelőtt bármikor. A tanácstagokat időben értesítették az ülés időpontjáról, a napirendi ponto kát, a határozati javaslatot írásban ugyancsak megkapták már napokkal előbb. így tehát jó előre felkészülhettek arra, hogy alaposan megtárgyalják a napirendet. Az első napirendi pontként a végrehajtó bizottság jelentése szerepelt. Bercsényi Vince elvtárs, a járási tanács elnöke ismertette a végrehajtóbizottsági ülések határozatait és azok végrehajtását, majd a mező gazdasági munkák állásáról az első féléves begyűjtési és adófizetési tervek teljesítéséről szá molt be. A végrehajtóbizottság jelentését a tanácsülés elfogadta, s ezután került sor a második na pirendi pontra. Pető Ede oktatási osztályvezető számolt be a’ általános Iskolai oktatás hely zetéről. A beszámoló foglalkozott az iskolák helyzetével, az oktatás problémáival. Megemlítette, hogy például az iskolai szertárak felszerelésére, térképekre, szemléltető eszközökre 180 000 forintot fordítottak. Kétyen és Izményben például az alsó tagozat is osztottá vált, amelynek eredménye a javuló tanulmányi eredményekben tükröződött visz sza. Foglalkozott még az új pedagógusok helyzetével, a be iskolázással. A hozzászólásokban Oszter mayer István, a Bonyhádi Cipőgyár igazgatója foglalkozott a napközik, az óvodák bővítésével, a szülői munkaközösségek munkájával. Komáromi Sándor hozzászólásában azt indokolta, mi az oka a bonyhádvarasdi iskola gyenge tanulmányi eredmé nyének. Révész Etelka mórágyi nevelönő javasolta: Helyes lenne, ha a felsőbb szervek összehangolnák rendelkezéseiket a pénzügyi osztállyal, mert az erkölcsi támogatás mellett anyagi támogatásra is szüksége van az iskolának. Ambrus Lukács a szülők felelősségével, Milosev Demeter a tanulók munkára való nevelésével, Borsodi István az óvodák kérdésével foglalkozott. A tanácsülés ezután elfogadta a határozati javaslatot, majd a tanácstagok tettek fel kérdéseket. Komáromi Sándor a mezőgazdasági osztály vezetőjének tette fel a kérdést: hogyan készül fel a járás az őszi mező- gazdasági munkákra. Molnár 1st ván, a zombai Szabadság Tsz elnöke a pénzügyi osztályvezetőhöz fordult kérdéssel, miért kell a termelőszövetkezetnek község- fejlesztési hozzájárulást fizetni. Borsodi István az egészségügyi osztálytól érdeklődött, megvizsgálták e a zománcgyár melletti mészégetőt, amelynek füstje a környező lakások levegőjét rontja. A kereskedelmi osztályvezetőtől afelől érdeklődött, miért gyengébb a kenyér minősége az utóbbi időben. Ambrus Lukács a város- és községgazdálkodási osztály felé tett fel kérdést, hogyan segítették a községekben a községpolitikai tervek végrehajtását. (A végrehajtó bizottság jelentése foglalkozott azzal, hogy nem halad kielégítően a községpolitikai tervek végrehajtása.) Valósággal kis parlamentté változott a tanácsülés, ezúttal a tanácstagok „interpelláltak”. — Egyik-másik osztályvezetőt bizony váratlanul érték a kérdések, nem is tudott rá érdemleges választ adni... A tanács- törvény értelmében ezekre 15 napon belül írásban kell válaszolni. — A tanácstagok éltek jogaikkal, beszámoltatták az illetékeseket, milyen intézkedéseket tettek. ■ A végén mindenki megállapíthatta. jól sikerült a tanácsülés. Jól választották meg a napirendet — rövidesen megkezdődik az iskolákban az oktatás — és ez volt az első olyan tanácsülés, amelyiken a tanácstagok, úgymond beszámoltatták az apparátusban dolgozókat, valóban érvényre jutott, hogy az apparátus a tanácsülés határozatait végrehajtó szerv. A muhi példa Másfél év, hosszú idő