Tolnai Napló, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)
1956-09-20 / 222. szám
1*85«. SZEPTEMBER 20. TOLNAI NAPLÓ 3| G.adájuknak érzik-e a ko- c so iái termelőszövetkezeti asz- szcmyok a helyi Vörös Csillagot? Erre a fontos kérdésre első pillanatban nehéz megnyugtató választ adni, mert a szövetkezet vezetőségében — ide értve még az ellenőrző bizottságot is — egyetlen asz- szony sincs. Pedig a szövetkezet 150 tagja közül 68 asszony és lány. A vezetőségben közvetlenül nem vesznek részt, de a szövetkezeti közgyűlésen sem igen hallatják hangjukat csak néha-néha szólal fel Zóki Lajosáé, aki elmondja az asszonyok észrevételeit, tapasztalatait. És nincs tovább ... A dombóvári járásban mégis igen sokan úgy vélekednek, hogy a kocsolai asszonyok mégis magukénak érzik a szövet- kőzetet, gazdájuknak * vallják magukat. Igen, ha az ember alaposan utána jár, akkor valóban erről győződhet meg. — Őket talán -csalc a gyulaji Uj Barázda Tsz asszonyai, ru> meg a tüskepusztaiak előzik meg, de más aztán nem került eddig eléjük az egész járásban, de talán a megyében sem. A hatvannyolc asszony a termelőszövetkezetben eddig szerzett 22.000 munkaegység egyharma- dát — hétezret — szerezte meg. Ez pedig nem kis dolog azt mutatja, hogy nem játszanak alárendelt szerepet a szövetkezetben a férfiakkal szemben. Nekik sincs átlagban kevesebb munkaegységük, mint a férfiaknak. Ezek mögött a számok mögött aztán megtalálhatja bárki, aki utánajár, hogy valóban a szövetkezet gazdájának vallják magukat az asszonyok is, még ha ezt nem is mondják. Mit csináltak hát a kocsolai asz- szonyok? — Semmi különöset: dolgoztak, erejükhöz mérten jól vették ki részüket a közös munkából. A közös terület, amelyet megművelésre kioszAkikről megyesserte beszélnek... Néhány óra a kocsolai asszonyok között 5 tottak a tagok között, rendesen kapált gyomtdlan volt egész évben. A szénagyüjtéssel, aratással, csépléssel el sem lehetett volna képzelni, hogy a szövetkezet időben végezzen, ha nem mentek volna dolgozni az asszonyok. Sőt, — az asz- szonyok dicséretére legyen mondva — az aratásban, amikor a gépállomás által küldött kombájn felmondta a szolgálatot, az asszonyok voltak azok, akik elsők között javasolták: „Gyerünk, kaszát kell ragadni, mert pereg a szem.” A csépiéinél is kivették részüket a munkából, a borsó cséplését pedig — az egy etetőt kivéve — az asszonyok végezték el. Most is jeleskednek az asz- szonyok. Triőröznek. Eddig többek között 350 mázsa búzát, 200 mázsa zabosbükkönyt triőröztek. Az asszonyok az őszi szántás, vetési munkákban nem vesznek részt, mert azt a gépállomás jó(l minőségben és olcsón elvégzi.i Azért nem kell arra gondolni, hogy most az őszi, s majd a1 téli napokon nem fognak sem-1 mit sem tenni az asszonyok. Találnak munkát! Máris kér-, ték a tsz vezetőségét, hogy a kukorica morzsolást a dohány-\ simítás valamint az árpa és ai zab rostálását a tavaszi veté-1 sekhez, ők végezhessék. A szövetkezet vezetősége egyetértett' a kéréssel. Az apró állatok is jelentős, hasznot hoztak a szövetkezetnek. Tóth Józsefné baromfigondozó jó munkája eredményeként egy gazdasági évben mintegy 12.000—15.000 forintot jövedelmezett a baromfiállomány. És á dohány! Pedig alig' két és félholdnyi területen tér-' meltek, mégis mintegy 50.000, forint tiszta jövedelemre tesz, szert a szövetkezet. Ezt is az asszonyok munkálták meg. Uj tervek Medinán Uj tervekkel készülnek a télre a medinai kultúr munkások. Ezekről a tervekről beszélgetett munkatársunk, Kőszegi Márton kultúrotthonigazgató- val. A valamikor híres medinai délszláv népi együttes több1 mint két éve nem hallatta hangját, nem szerepelt sehol. Annak idején az együttes nem, kapta meg minden területen, azt a támogatást, amelyet meg-1 érdemelt volna, de különösen a i tengelici kultúrversenyen tör- < tént sérelem annyira elvette a * szereplők kedvét a kultúrmun.1 kától, hogy azóta teljesen1 visszavonultak a szerepléstől. A közelmúltban külön helyi- ( séget kaptak a községben a dél, szláv nemzetiségűek, s így re-' méihető, hogy valamilyen formában ismét sikerül össze-, fogni őket. # ( A pedagógusok tervet dolgoz i tak ki a közelmúltban, mely i terv alapján akarják felélénkí-1 teni a község kulturális életét.1 A terv nagy lelkesedéssel ké- ’ szült, át is adták a pártszervezetnek megvitatásra. A lelkesedés úgy látszik, lelohadt, mert a tervekből mindeddig rém valósult meg semmi. A kultúrmunka fellendítésében komoly feladat hárulna a DISZ-szervezetre, de az ifjúsági szervezet nem képvisel olyan .erőt, hogy komoly szerepet játszhatna e munkában. Jellem ző az ifjúság gondolkodás módjára egy régebbi eset. Akuor az egyik pedagógus volt a DISZ- titkár, s szorgalmas munkával a DISZ-szervezet rövid idő alatt 1000 forint tiszta jövedelemre tett szert. Az új vezetőség ezt az összeget vitatható 1 fontosságú célokra hamarosan elköltötte. i Az új tervek szerint a kultúr i otthon vezetősége szoros kap- i esolatot kíván felvenni a DISZ i szervezet vezetőségével, s a 1 rendezvényeket közösen akar- 1 ják megszervezni. I Uj bérezési rendszer !a Tolnai Selyemfonégyár fonodájában A Minisztertanácsnak egy nemrég hozott határozata az eddiginél nagyobb hatáskört biztosít az üzemek vezetőinek a bérezésnél, hogy így lehetővé váljék az üzem körülményeidnek, technikai adottságainak ’és a termelés legfontosabb fel adatainak megfelelő helyes bérrendszer kialakítása. A Tolnai Selyemfonógyárban élnek ezzel a lehetőséggel, a fonodában szeptember 1-ével — egyelőre kísérletképpen — új bérezést vezettek be. Elsősorban a fonodában dől el, hc.gy milyen gazda,ságosan termel az üzem, hogyan alakul az anyagfelhasználás, a minőség. Itt igen fontos, hogy a bérezés ösztönözzön az anyagtaka rékosságra, tehát, hogy a rendelkezésre álló gubóból (az ország egész gubótermelése és az esetleges import) minél több selyemfonal készüljön. Ugyanakkor az fis lényeges követelmény, hogy minél jobb minőségű legyen a selyemfonal. Az eddigi bérezési módszer nem ösztönzött eléggé a takarékosságra. Előfordult, hogy jobban járt az a fonó, aki meny nyiségben magasabb teljesítményt ért el, mint az, aki nem a mennyiségre, hanem az anyagtakarékosságra, az alacsony renditára törekedett (Pl. 3.5ü-es rendita azt jelenti, hogy 3,50 kilogramm gubóból 1 kg selyemfonalat font a fonó). Az új bérezési rendszernél csökkentették a mennyiségi normákat. Míg korábban az volt a követelmény, hogy egy jó fonó az elsőosztályú gubóból nyolc órás műszak alatt 940 gramm fonalat készítsen, most ezt 860 grammra csökkentették. A vegyes gubó normája 810 gramm helyett 740 gramm lett. Ez felel meg 100 százalékos teljesítménynek, ennek teljesítésével kapja meg a fonó a 100 százaléknak megfelelő darabbért, 8 órára 33,60 forintot. Ha ezt nem éri el, a teljesítménynek megfelelően csökken a bér is. Ha túlteljesíti, a többletre bért nem kap. A szövetkezet gondoskodik az idősebbekről, akiknek kezéből már kihullt a kapanyél. Az egyik asszony Jóna Dá- vidné, aki 1951 óta tagja a szövetkezetnek, amellett, hogy elérte már a 61 évet, beteg is. Az idős asszony nem számított arra, hogy a szövetkezet valamit is adjon, hiszen nem tud dolgozni, nincs munkaegysége. Be meglepetésére tavaly kifizették a házadéjáí és 800 ölnyi terület termését is, — mint háztájit — megkapta. A szövetkezet biztosított két mázsa kenyér gabonát is a számára, amelyből évi konyérszükségletét fedezte. A közgyűlés határozata értelmében, amíg nem rendeződik az idős szövetkezeti tagok nyugdíjazása, addig a szövetkezet gondoskodni fog az idősek, így tehát Jéna Dávidné megélhetéséről is. Azonban az eddigi sikeres munka ellenére mégis van amelyen változtatniok kellene. Többe,t kellene például hallatni hangjukat, sok javaslatot vár tőlük a tsz vezetősége. Már közel két évvel ezelőtt, amikor velük egy alkalommal beszéltem, elmondották, hogy valami nincs rendjén a sertéstenyésztésben. Meg kell mondani őszintén, hogy a tavaszi nagy elhullást meg lehetett volna előzni, vagy részben megakadályozni, ha az asszonyok a két évvel ezelőtt tett ígéretükhöz híven jobban figyelik a sertéstenyésztést és felhívják fogyatékosságra a tsz vezetőség figyelmét. Jó gazdák* ők, a kocsolai asszonyok, de azért még jobbaknak kell le,nniök, mert ha jobb eredményeket ér el a sző vetkezet, akkor jobb lesz a részesedés, már pedig, ha több a jövedelem, jobb az élet, vidámabbak az emberek. B. J A renditát figyelembevették eddig is a bérezésnél. A fonodá ban kialakult átlagos renditát vették alapul, aki ennél alacsonyabb számot ért el, az dekánként 30 fillért kapott. Most *< renditánál a normát a gubó minősége szerint állapítják meg (elsőosztályúnál például 3,22, a vegyesnél 3,64), aki ennél jobb eredményt ért el, dekánként 70 fillért kap. Aki túllépi a renditát, annak dekánként 20 fillérrel csökken a keresete. A minőséget a bérezésnél úgy veszik figyelembe, hogy minden — minőségileg ki fcgástalan — próba után 5 forintot kap a fonó. Az új bérezési rendszer tehát az anyaggal való takarékosságra ösztönöz. Bevezetése óta már több olyan nap volt, hogy a fonoda átlagrenditája jóval a tervezett alatt v volt. Gyakran fordul elő, hogy még a fonótanulók is jó renditát ér nek el. Különösen jól járnak azonban azok a fonók, akik eddig is elsősorban az anyagtakarékosságra törekedtek és így szokták meg a munkát. A fonodában napról napra kiírják a táblára az eredményeket, köztük az aznapi legjobb fonók napi keresetét és eredményeit. Szeptember 12-én például Klem Antalné mennyiségileg teljesítette a normát, ezért 33 forint 60 fillér alapbért kap. A renditáért 9, a három jóminőségű próbáért 15 forint jár részére, tehát napi keresete 57 forint 60 fillér. Lehet, hegy az új bérezés nem tökéletes. Vitatható például az, hogy helyes-e, ha a norma mennyiségi túlteljesítéséért nem jár többletbér a fonónak. A gyár vezetői szerint helyes, mert így a fonó energiáját inkább a takarékos gubófelhasz- nálásra fordítja. Feltétlenül he lyes azonban az a bátorság, ahogyan a gyárban igyekezne« kialakítani a legjobb, a gyár legfontosabb feladatait szolgáló bérezési rendszert. J J. TÖBB SEGÍTSÉGET VÁRNAK a Szedres! Gépállomástól a mözsi Úttörő Tsz tagjai A tanácstagok tekintélyének megvédéséről i A Közpffl^ Vezetőség július 18—21 -i mSfirozata világosan megmutatja azt az utat. amelyen gépállomásainknak haladnia, ahogyan segíteniük kell körzetük termelőszövetkezete teit, szocialista mezőgazdaságunk új művelőit. A gépállomá sok segítésének ezután még l’okozottabbnak kell lennie, hiszen nem kis részben rajtuk is múlik, hogyan tudják a tsa-ek a nagyobb termést elérni, hogyan tudják teljesíteni a második ötéves terv célkitűzéseit. Az a segítés, amely most fokozottabban kellene, mint azelőtt bármikor, nagyon hiányzik a mözsi Úttörő Termelőszö vetkezet tagjainak. ÉS JOGGAL KÉRDEZIK valamennyien, hogy a szedresi gépállomás vezetősége miért kezeli mostohagyerekként őket. Persze nem mindig így volt ez. Ez év januárjában megyénkben is több gépállomást összevontak, így szűnt meg a mözsi gépállomás, s így került az Úttörő Tsz a szedresi gépállomás körzetébe. Nem mondanánk igazat, ha amellett foglalnánk állást, hogy a szedresi gépállomás vezetősége a tavasz folyamán feléje sem nézett a tsz- nek. Látogatták, az igazgatók, a főagronómus, a párttitkár na ponta kétszer is a tsz-ben volt, szorgalmazták a négyzetes vetést. Sőt ez a túlzott látogatás már a tsz kárára is ment, mert a főagronómus egy olyan 16 hol das lankás terület négyzetes ve tését is kierőszakolta amelyen a vetés a legjobb akarat mellett sem sikerülhetett. Az erőszakoskodásra a mindenáron való tervteljesítésre tette fel a koronát a gépállomás vezetőségének az a következő lépése, amikor 102 hold olyan kukc- ricaterületen végeztettek küllős kapálást, ahol 2—3 napja került földbe a mag. EZUTÁN MINDEN NÉVEN NEVEZHETŐ KAPCSOLAT MEGSZŰNT a gépállomás és a tsz között. A tsz-ben végezték a tagok a so- ronkövetkező munkákat, de a gépállomás igazgatója, Kovács elvtárs, vagy a főagronómusa, Miklós elvtárs, még véletlenül sem kereste fel a tsz elnököt, hogy megkérdezze, van-e valamilyen problémájuk, miben segíthetnének. Az aratás előtt egyszer, de az aratás, cséplés ideje alatt egyetlen egyszer sem látogatták meg a tsz-t. És ez a lehetetlen állapot sajnos még mindig tart. A gépállomás nem tudni miért, haragszomrá- dot játszik a termelőszövetkezettel, annak pedig nagy szüksé ge lenne a gépállomás segítségére, például az aprómagcsép- lésnél. Három hete már, hogy Szűcs elvtárs, a tsz elnöke szólt a gépállomási brigádvezetőnek, hogy adjanak az apró- magcsépléshez gépet, de a kérés nem talált teljesítésre, sőt a gépállomás vezetősége legutóbb úgy nyilatkozott, hogy talán majd szeptember vége felé. Az aprómagcséplés fontos feladat, hiszen az állatállomány jövő évi szálastakarmány ellátását biztosítják azzal, ha az aprómagot időben elcsépelik és még ősszel új vetésű területtel pótolhatják a pillangós területeket. NEM VÉLETLEN, hogy éppen a szedresi gépállomás körzetében van e téren a legnagyobb lemaradás, amelynek sajnálatos következménye lett, hogy az Úttörő Tsz tagjai hiába szerettek volna ezen az őszön 14 holdon lucernát vetni, nem tudtak, mert a lucernamag még mindig nincs elcsépelve. De nemcsak az aprómag cséplőt várják a tsz tagjai, hanem a burgonyaszedő gépet is, — amelyet szintén megígértek —, sajnos az is csak ígéret maradt és most kényteleA Népművelési Minisztérium rendelete értelmében az idén is megtartják a zenészek kategorizáló vizsgáját. A vizsgák az elmúlt évtől eltérően, csak Szekszárdon lesznek. Jelentkezési határidő: szeptember 30. Jelentkezni csak a Megyei Tanács Népművelési Osztályán lehet írásban, vagy személyesen. A vizsga díja 35 forint, mely összeget a 660.612—924. Megyei Tanács Népművelési Osztálya letéti számla címre kell befizetni az összeg rendeltetésének (vizsgadíj) feltüntetésével. Jelentkezéskor a befizetést igazoló csekkszelvényt le kell adni. írásbeli jelentkenek kézi és fogatos erővel hozzálátni a 24 hold burgonya felszedéséhez. A 'mözsi Úttörő Termelőszövetkezet vezetősége és tagsága nem tudja elképzelni, miért tanúsít a szedresi gépállomás ilyen magatartást velük szemben, nem tudják elképzelni azért sem, mert a termelőszövetkezetek megszilárdításában jelentős feladat hárul a szed- resi gépállomásra is, és ahhoz, hogy a gépállomás hivatása ma gaslatán tudjon állni, okvetlenül és mielőbb változtatni kell a gépállomás vezetőségének eddigi magatartásán, és BARÁTI SZŐVAL kell törekedni az eddigi kapcsolat gyökeres megváltoztatására. j Bodolay Róza zéskor a jelentkező személyi adatait (név, születési hely. idő anyja neve), valamint pontos címét is közölni kell. Vizsgára jelentkezhetnek azok, akik még zenei vizsgán nem vettek részt, valamint akik a tavalyi vizsgán elért eredményüket javítani kívánják, végül az ideiglenes működési engedéllyel rendelkező zenészek. Ez utóbbiak részére kötelező az újabb vizsga letétele, mert ideiglenes működési engedélyük november 30-án lejár. A vizsga időpontjáról a jelentkezők egy héttel előbb értesítést kapnak. Vizsgát keli tenni a zenészeknek A tanácstagok tekintélyének megvédése érdekében javaslom az illetékes szerveknek, hogy a tanácstagok által felvetett javaslatokat. kéréseket, melyeket a közösség érdekében tesznek, ne úgy, mint eddig, hanem lehetőség szerint 100 százalékig teljesítsék és annak eredményéről mindenkor értesítsék az illető tanácstagot, hogy az körzetében megfelelően ismertesse azt a választókkal. A tanácstagok lejáratását vonja maga után az, ha a felvetett problémákat nem intézik el, sőt, ha meg sem válaszolják. A körzetembe tartozik pl. a Járási Szülőotthon. Mióta megválasztottak, többszöri felszólalásomban kértem gépiberendezést. 1 darab mosógépet 1 darab jégszekrényt. X darab szárítógépet, stb. A kérés azonban teljesítve nem lett, mindez a mai napig csak Ígéret. Szocia. lista társadalmunk egészségügyileg megkívánja azt, hogy egy szülőotthon, ahol a jövő nemzedéket hozzák a világra, a kornak és a fejlődésnek megfelelő fokon álljon, még akkor is, ha az nagyobb városoktól távolabb fekszik. Ezenkívül javasoltam Lado- mány község villamosítását. Válasznak azt kaptam hogy nincs pénz. Szerintem ez nem elfogadható válasz, mert Bony- hád községnek igen szép összeg áli rendelkezésére fejlesztésre, csak annak a felhasználásánál van a hiba. Tovább menve, Bonyhádon épül egy új városrész, a legnagyobb baj azonban az, hogy nincs víz. Ehhez már többízben kértünk segítséget, sajnos, azonban csak ígéretet kaptunk, mást semmit. Javasoltam azt is, hogy a volt Per- czel-kastély félig lebontott kerítését bontsuk le egészen és azt használjuk fel valami hasznosra például autóbusz váró- helyiség építésére. Végezetül az általános tisztaság érdekében már határozatot is hoztunk, hogy Bonyhád belső területeit és a piacteret hetenként kétszer rendbeteszik — azonban mindezek csak üres beszédeknek látszanak és a kérésekre csak ígéret a válasz, még a mai napig sem kerültek megvalósításra. Kérdezem, hogyan legyen egy tanácstagnak tekintélye, ha a dolgozók jogos kéréseit, csak ígéretekkel intézik el, amit nem teljesítenek. Tulajdonképpen itt megmutatkozna a tanácstagok munkája, s a dolgozók ezen keresztül is látnák a község fejlődését, s így a maguk munkájával is jobban segítenék. En ezúton is kérem a járást, majd a községet, hogy eredményesebb munkánk érdekében a teljesíthető kéréseket intézzék el a közelgő tanácstagi beszámolónk idejére, hogy ha kimegyünk a körzetünkbe, megelégedéssel fogadjanak a választók, s ezáltal tekintélyünk és becsületünk is tovább növekedhessen. BORSODY ISTVÁN tanácstag, Bonyhád.
