Tolnai Napló, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-18 / 220. szám

Világ proletárjai wpJr / TOX 4. _. ■ * oemi Könyvtár P&GSi 9 »LO AZ HDP TOlNA HEGYEI XIII. ÉVFOLYAM, 220 SZÁM. ARA: 50 FILLÉR. A H.E&YÉI TANÁCS JlPÍA KEDD, 1956. SZEPTEMBER IS. Szabó Piroska országgyűlési képviselő a megyében Szabó Piroska országgyű­lési képviselő e héten, csütör tökön, pénteken és szomba­ton a dombóvári járásban tartózkodik. Szombaton többek között az Élelmiszer­ipari Minisztérium kiküldöt­teivel megvizsgálja a volt konzervgyár felszerelésének és működtetésének feltételeit, lehetőségeit. Több, mint 300 gazda társult szakcsoportokban Tolna megyében A termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok mellett megyénkben már évek óta működnek méhész dohány és gyümölcstermelő, valamint állattenyésztési szakcsoportok. A földművesszövetkezetek tá­mogatásával ebben az évben, különösen azonban szeptem­berben egyre több egyéni gazda szövetkezik, hogy kedvező fel­tételeket biztosítson a terme­léshez. Szeptember 1-től 15-ig a me­gyében 23 szakcsoport alakult, amelyekben több, mint 300 egyéni gazda vesz részt. A szak csoportok zömét a géphaszná­lati társulások teszik ki. Ta­másiban három, Ozorán három, a megye területén összesen 15 géphasználati társulás műkö­dik 218 dolgozó paraszt részvé­telével. Ezek 783 hold szántás­ra kötöttek szerződést a gép­állomásokkal, s ebből 270 hol­dat már felszántottak a trak­torok. Pakson és Bogyiszlón juhte­nyésztő Dombóváron baromfi- tenyésztő és aprómagtermelő, Kakasdon vetőburgonya, Ko- csolán zöldségtermelő szak­csoport alakult és ezekben 84 dolgozó paraszt tömörült. Pince helyen a földművesszövetkezet­tel 12 egyéni gazda kötött szer­ződést ekék, csávázó, porozó gépek és egyéb kisgépek hasz­nálatára. A kurdi Dózsa Népe tagsága időben elvégzi az őszi vetéseket A kurdi Dózsa Népe Termelő szövetkezet az idén korán hozzálátott az őszi munkákhoz. Augusztus 20-ra már a földben volt a 10 hold repce, most már igen szépen ki is kelt. A pon­tos munkát igénylő repcevetés- nél igen jó munkát végeztek a fogatosok, főleg Sántha And­rás, aki szakértője a vetőgép­pel való vetésnek. A múlt hét végén megkezd, ték az ősziek vetését is, mi­után előzőleg szelektorral meg­tisztították a vetőmagot. 10 hol­don kezdték meg a rozs veté­sét, s amikor ezt befejezték a 15 hold őszi takarmánykeve­rék vetéséhez látnak. Úgy szá­mítanak, hogy szeptember 20-ig elvetik az őszi árpát is. Amint ezzel végeznek, nyom­ban megkezdik a búzavetést, mely alá javában folyik a ta­laj előkészítés az üres területe­ken, s amint a kukorica leke­rül a földekről, ott is nyomban sor kerül a talaj előkészítésre és a vetésre. Korszerű szálloda, étkezde és szórakozóhely várja a vendégeket Szekszárdon Állandóan meleg ételek, je­ges italok, zene, műsor, ottho­nosan berendezett szálloda, ilyen nem volt Szekszárdon, de lesz. A Vendéglátóipari Válla-i lat a jövőben igazán vendégül!1 akarja látni az éhes, álmos,** vagy szórakoznivágyó közönséj] get. A szállodához a közel-], múltban 8 szobát építettek. A szobákat csővázas bútorokkal rendezték be és Ízléses szőnye­gekkel tették otthonossá i Máról-holnapra eltűnt a] [ már hírhedtté vált topogó. Ai1 büffében terített asztalok van-1* nak nem kell ácsorogva enni.]» s a töményszesz helyett jégbe-f hűtött sört és szörpöt árusíta-’] nak. Mától kezdve itt egész nap lehet meleg ételeket kapni, nemcsak délben. Az örvende­tes változások még folytatód­nak. A nagy étterem népi zene­kara rövidesen egyenruhát kap] és átalakítják az emeleti táncos szórakozóhelyet is. A termet söntéssel, presszóval, négysze mélyes éttermi asztalokkal és megfelelő hangulatos világítás sál szerelik fel. Nemcsak jó zene .hanem a Sörkert mintá-' jára kéthetenként műsor is lesz majd. Az átalakításokat október 15-re fejezik be, s a to­vábbi tervekhez tartozik a fa­burkolatok átfestése val amint az a nem könnyű feladat, hogy eredeti szekszárdi borokat is árusíthassanak. ▼TTTTTTTTTVTTVVTTTTVTf A MAI SZAMBÁN: Ha okosabban gazdálkod­nának... (3. o.) — A nagy- szokolyiak ügye... (3. o.) — Ülést tartott a Tolna me­gyei képviselők csoportja (3. oldal.) *AAAAAAAAAAAAAA AAAAAAAAAAAAAAA Hosnyánszki János, a faddi Uj Élet Termelőszövetkezet sertés- gondozója. Ő nevelte azt az öt mangalica kant, amely a kiál­lításon III. díjat nyert. Félmillió szénporos téglát gyártottak eddig a Tolnai Épiiletkarbantartó KTSZ-néi Megyénk öt kisipari termelő szövetkezetében kezdték el a nyár elején a szénporos tégla- gyártást. Tolnán, Tamásiban, Pincehelyen, Bátán és Simon- tornyáYi. A legjobb eredményt eddig Tolnán érték el ahol már félmillió téglát égettek ki. Tamásiban, ahol az elmúlt idő­ben komoly hibák voltak a mi_ nőséggel, a pincehelyi égető segített legutóbb a boglya ösz- szerakásánál. Egy helyen már megbontották a több. mint százezer téglából álló boglyát, az ott kiszedett téglák már jó- minőségűek. Úgy számítják, hogy most a kiégetett tégla mintegy 80 százaléka lesz fel­használható. A SZOT elnökségének határozattervezete a szakszervezeti demokrácia szélesítésére, az üzemi szakszervezeti szervek önállóságának, hatáskörének növelésére A Szabad Nép szeptember 13-i számában hírül adta: a SZOT IX. teljes ülése elhatározta, hogy kéthónapos nyilt vi­tára bocsátja a SZOT elnökségének határozattervezetét a szak szervezeti demokrácia-szélesítéséről, az üzemi szakszervezeti szervek önállóságának, hatáskörének növeléséről. A Népsjava mai száma teljes terjedelmében közli a határozattervezetet és a vitaanyagként közrebocsátott javaslatokat. Az alábbiak­ban a határozattervezet és a javaslatok egyes fészeit ismertet­jük A határozattervezet a beve­zető rész után megállapítja, milyen feladatokat kell meg- oldaniok szakszervezeteink­nek. Leszögezi: fejleszteniük, erősí­teniük kell a szakszervezeti demokráciát, növelniük kell az alsóbb szakszervezeti szervek önállóságát, hatáskörét; meg kell szüntetni a szakszervezeti munka túlzott centralizálását és érvényre kell juttatni a szak szervezeti tagság ellenőrzését a ■választott szervek munkája fe­lett; a szakszervezetek szer­vezeti keretein belül meg kell teremteni a gazdasági vezetés munkáját segítő munkásellen­őrzés gyakorlati megvalósítá­sának feltételeit, szélesíteni kell a munkások részvételét a termelési, szervezési és irányí­tási kérdésekben, valamint a dolgozók élet- és munkakörül­ményeit javító intézkedések­ben; az előbb felsoroltak helyes megoldása érdekében a szak- szervezeti Szerveket fel kell ké­szíteni a megnövekedett fel­adatok végrehajtására. A határozattervezet a követ­kezőkben a szakszervezeti demokrá­cia erősítésével, az alsóbb szakszervezeti szervek önál­lóságának növelésével kapcsa latos feladatokról szól. Megállapítja, hogy a szakszer­vezetek előtt álló feladatok végrehajtásában és ellenőrzé­sében biztosítani kell. a szak- szervezeti tagság fokozottabb részvételét és ezért: rendszeres gyakorlattá kell fejleszteni a legfontosabb szakszervezeti kérdések megvitatását a tagság gal; növelni kell a szakszerve­zeti csoportok, a szakszervezeti taggyűlések, illetve a küldött- közgyűlések szerepét; a felada­tok végrehajtásába egyre na­gyobb számban kell bevonni a szakszervezeti tagokat, ezzel egyidejűleg intézkedni kell a fi zetett apparátus létszámának csökkentéséről; széleskörű nyíl vánosságot kell biztosítani a vá lasztott szakszervezeti szervek munkájának, rendszeresíteni kell a választott szervek és a választott funkcionáriusok be­számoltatását választóik előtt. A határozattervezet megálla­pítja, hogy a túlzott centralizmus felszá­molásával növelni keli a szak szervezetek központi vezető­ségeinek önállóságát és fele­lősségét, s ezért: a SZOT ruházza át mindazon feladatokat a szak- szervezetek központi vezetősé­geire, amelyek elengedhetetle­nül szükségesek ahhoz, hogy szakszervezeteinknek valóban Vezető szervévé váljanak; nö­velni kell a szakszervezetek központi vezetőségeinek rész­vételét és hatáskörét a dolgo­zók élet. és munkakörülmé­nyeire kiható kérdésekben. Erre vonatkozólag javaslatot kell kidolgozni a Minisztertanács elé a Munka T örvényköny vg módos; lásá. ra a következők alapján: Az állami szervek kötelesek az eddigieken túl meghallgatni illetve kikérni a szakszerveze­tek véleményét a létszám- és munkaerőgazdálkodási kérdé­sekben, a vezető beosztású dolgozók munkábaállításánál és leváltásánál, belértve az igazgatókat is. Az illetékes szakszervezeti szervek egyetértése, illetve jó­váhagyása szükséges a már meglevő hatáskörön túl a kö­vetkező kérdésekben: az ösz- szes bérügyi intézkedésekben, beleértve a nyereségrészesedés felhasználását is; az összes munkaügyi, munkajogi kérdé­sekben, beleértve a felvételt és az elbocsátást is; az összes szo­ciális, munkásellátási, munka- védelmi és üzemegészségügyi kérdésekben. A határozattervezet ezután az üzemi szervek önállóságá­nak szélesítésével, a munkás ellenőrzés gyakorlati megva­lósításával kapcsolatos szak- szervezeti feladatokról (Folytatás a 2. oldalon.) A köleséi gazdák összefogása Kölesd község határa, eléggé dombos, a terméseredmények nem egyszer a közepesen alul maradnak, mert a gazdák ne­hezen tudják trágyázni a föl­det. A községbeli gazdák 200 hol­don végeztek trágyázást az ősziek alá, — mindössze két hét alatt. A községi tanács, a mezőgazdasá­gi állandóbizottság szervezte meg ezt a munkát. A gépállomás három vontató ja a napi munka elvégzése után az esti és az éjjeli órák ban hordta a földekre a trá­gyát. A munka gyorsan haladt, mert előre ki volt jelölve, me­lyik gazdánál rakodnak. Min­den egyes vontató mellett 6—• 8 gazda fogott össze és segí­tette egymást. A két hét alatt minden udvar ból kihordták a trágyát, mert a gazdák összefogtak erre a munkára a tanács kezdemé­nyezése nyomán. A jövő évi gabonatermésnél valószínűen meg lesz az ered­ménye. Bár Tolna megye min­den községe követné a köles- diek példáját. Közel 150 OOÖ forint bevétel tejből A dombóvári Rákóczi Ter­melőszövetkezetnek már évek óta híres tehenészete van. A 84 Zala megyei szövetkezeti tag látogatása a tengelici Petőfi Tsz-ben V° vasárnap két társasgép­kocsin 84 termelőszö­vetkezeti tag érkezett Ten- gelicre, hogy megtekintse a Petőfi Tsz gazdaságát. Sand, Liszó és Nagyrécse tsz-tag- jainak legnagyobb része alig egy-két éve lépett a szövet­kezeti gazdálkodás útjára s éppen ezért nagyon sok ta­pasztalatot gyakorlati taná­csot szerezhettek Tengelicen. Amint a látogatáson kiderült, zalaiaknak általában a mun­kaszervezéssel van a legtöbb gondjuk: Számos termelőszö­vetkezetben laza a munkafe­gyelem, rossz a munkaszer­vezés s ebből származik min­den nehézségük. A messziről érkezett ven-' dégeket ünnepélyesen fogad­ták Tengelicen: Hosnyán­szky János országgyűlési kép viselő, a tsz Kossuth-díjas el­nöke üdvözölte őket. A pom­pás ebéd után a látogatók két csoportban járták végig a szövetkezet gazdaságát. — Hosnyánszky János elnök és Markovics János mezőgazda­sági igazgató alig győzött vá­laszolni a sok kérdésre: min­denki tudni akarja, hogyan jutottak az évek során ilyen virágzó gazdasághoz a tenge- liciek. Nagy az álmélkadás a ba­romfifarmnál, mert a Petőfi Tsz-ben több, mint három­ezer baromfit tartanak, amely nek a fele viziszárnyas. — Ez kellene nálunk is Nagyrécsén, — vélekedik két asszony, mire Hosnyánszky elnök csak annyit mond, hogy az igazán rajtuk múlik. Sőt, rögtön fel is ajánlja, hogy japán kacsatörzset szívesen adnak a Zala megyeiek­nek is. rj21 sertést tartanak je- ‘ lenleg Tengelicen, ami ugyancsak meglepte a látoga­tókat. Ugyanez az elismerés hangzott fel a tehén- és lóis­tállóknál, de a hozzáértő za­laiak azt is megállapították, hogy az ólakban és istállók­ban mindenütt példás rend és/ tisztaság van. A tengelici 40 holdas ker­tészet 240.000 forintot jöve­delmezett az idén, de még újabb bevételeket is várnak. Hatalmas jövedelmet jelent a dohány_ nem beszélve az ál­lati termékekről, hisz a Pe­tőfi Tsz-ben például csak tejből naponta 8—900 litert értékesítenek. — Mennyi lesz a munka­egység? — ez volt természe­tesen a legtöbbször feltett kérdés. — Egyelőre még magunk sem tudjuk, — válaszolta Hosnyánszky elvtárs — de az biztos, hogy az ötvzn forintot elérjük az idén. jtf i is elérjük az idén a J'-* negyven forintot, ha igaz, — mondja egy üszői fiatalember, de amikor Mar­kovics elvtárs elmondja a ven dégeknek, hogy van a me­gyében olyan tsz is, ahol a 60 forintot is meghaladják_ ndnt Aparhanton, a csodálkozás moraja fut végig a látogató­kon. ' A körséta befejeztével rö­vid megbeszélést tartottak « vendégek a 1sz parkjában. A j tengelici kirándulás tapaszéi-{ tatainak legfontosabb kérdé-1 sét valaki így fogalmaztai meg: — Mi a tengelici milliomos', tsz titka? Hogyan zsináliákt Tengelicen? 29 darabból álló törzstehené. szet nagy jövedelmet hoz a sző vetkezet tagságának, bőven •meghozza azt, amit ráfordítá­snak. Az idén közel 150 000 fo­rintot pénzeltek csak tejből. Az 'értékesített 3 hús és 1 tenyész­bikából is nagy haszna lett a I szövetkezetnek. A 3 húsbikáért 13.657 forin­tot, az 1 tenyészbikáért pe­dig 9667 forintot kapott a szövetkezet. Ez a jó eredmény 'előtt mindenek­ig osnyánszky János el­nök ezzel búcsúzott a látogatóktól: '' — Nincs titkunk elvtársak- Ezt a szövetkezetei is embe­rek csinálták, éppúgy mint \ azt is, ahol gyengébben dől-1 goznak. Minden azon múlik < hogyan csinálják meg. Min-( két mindig az az elv vezetett,{ hogy mindenkinek adjuk meg J a tiszteletet, de mindenkitől, meg is követeljük a becsüle-, tes munkát. Ha a tagok érzik i a megbecsülést, akkor becsű- < letesen fognak dolgozni, mert tudják, hogy maguknak dol­goznak. Ez a titkunk, mondta, búcsúzóul a vendégeknek' ( akik egy hasznos és eredmé-i nyes kirándulás emlékével < térhettek vissza falujukba. Álló Imre munkaérdemren- des dolgozónak, Horváth 1st. ván és Hári László gondo­zóknak köszönhető, akik évek óta a legnagyobb lelkiismerettel etetik, gondoz­zák a teheneket, ápolják a nö­vendékeket. A tsz vezetősége nem váltogatja hónapról hónap ra az állatgondozókat, mint aho gyan ,azt több tszben teszik, mert az a véleményük, hogy > ahányszor változnak a gon­dozók, annyiszor változik a tejtermelés is. Itt tehát állandók a gondozók és állandó a tehenészet irígv- lésreméltó eredménye is.

Next

/
Thumbnails
Contents