Tolnai Napló, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)
1956-09-09 / 213. szám
1956 SZEPTEMBER 9. T O L fi A 1 NAPLÓ 5. „így épít házat az, aki közel van a tűzhöz" című cikkünk nyomában Az elmúlt vasárnapi számban cikket, közöltünk „így épít házat az. aki közel van a tűzhöz” főcímmel, amelyben lelepleztük Klem György és Kláb János házépítési panamáját. Másnap, hétfőn különbizottság alakult az ügy felülvizsgálására, melynek tagjai Verecki Ferenc, a pénzügyminisztérium revizora, Gindella József a Megyei Pártvégrehajtóbizottság megbízottja és Korsós Lajos a Megyei Tanács szervezési osztályának előadója. Résztvett a bizottság munkájában a Szekszárd városi ügyész is. Amint látjuk, a bizottság tagjainak többsége lényegében független a ta- nácsezervektől és ez azért nagyon fontos, hogy semminemű részrehajlás ne fordulhasson elő. A bizottság, amely egész héten keresztül ezzel kapcsolatban tevékenykedik, felülvizsgálta az egész ügyet, amely - lyel a cikk foglalkozott. Helyszíni szemlét tartottak a Beze. rédj-utcai diákotthonban, a kiutalt házhelyeken, kihallgatták a panasztevőket, a diákotthon' képviselőit ugyanúgy azokat is. akik ellen a „vád” szólt, Klem Györgyöt, Kláb Jánost és akiknek valamilyen kapcsolata van az üggyel, többek között Sándor Gábor megyei vkg. osztályvezetőt, Teszler Vendel városi tanácselnököt Jankó Sándor városi vkg. vezetőt és még egy egész sor különböző helyeken élő és dolgozó embert. A bizottság járt az ügyben a telekkönyvi hivatalnál, az Ingatlanközvetítő Vállalatnál, s a Belügyminisztérium megyei szervei is szolgáltattak adatot az ügyben. A bizottság tagjaival folytatott pénteki beszélgetésünk során tudomást szereztünk arról hogy a kivizsgálás során a törvénytelenségnek. korrupciónak még szélesebb skálájára derült fény, mint amivel a cikk foglalkozott (meg kell jegyezni, hogy a cikk, megjelenésének másnapján szerkesztőségünkhöz is több figyelmeztetés érkezett az üggyel kapcsolatban). Nemcsak Klem és Kláb jutottak olyan telekhez ellenszolgáltatás nélkül, amelyen gyümölcsfák és épületek vannak, hanem a Munkácsy-utca környékén többen, annak ellenére hogy rendelet van a felértékelésre. így sok tízezer forint érték került jogtalanul magánkézbe, tehát megkárosították az államot. Ez elsősorban a megyei vkg. osztály munkája következtében fordulhatott elő. A kihallgatások során Sándor Gábor először tagadni próbálta, hogy neki köze van ehhez a panamához, a bizonyítékok következtében azonban beismerte, hogy súlyos hibát követett el, mert az ő tudtával és szóbeli javaslatával 1 történhetett meg mindez. Kiderült, hogy Klem a telek államosítása ügyében még Budapesten is járt, természetesen tanácsi utiszámlával. Most folyik még a vizsgálat abban az ügyben is. hogy milyen formában jutottak építőanyaghoz. — Klem például akkor is tudott terméskövet szerezni, amikor az árvízi helyreállítás miatt azt zárolták. Mórágyon bontottak romépületeket, de ezek között volt olyan is, amelyet 1944-ben építettek. Az anyag hazaszállítása lényegében feketefuvarozás alapján történt: Klem például olyan teherautóval szállíttatta haza az anyagot, amelyet a Kaposvári Tefutól rendeltek ki Tolna megyébe az ár- vizi károk helyreállítására. — Kláb pedig a saját vállalatának a teherautóját szerezte meg. A jelek szerint még egyéb panamák is fenállnak a mórágyi romépület-bontásnál. Arról is tájékoztatták szerkesztőségünket, hogy a Megyei Tanács elnöke azonnali hatály- lyal felfüggesztette állásából Klem Györgyöt és fegyelmi eljárás indult azok ellen, akik elsősorban segítették, illetve lehetővé tették ezt a nagyarányú panamázást, az állam megkárosítását: Teszler Vendel, a városi tanács elnöke, Sándor Gábor megyei vkg. vezető, Jankó Sándor városi vkg. vezető és Prei- szinger Erzsébet, a városi vkg. technikusa ellen. Az ügyben a Megyei Tanács végrehajtóbizottsága rendkívüli ülésen fog dönteni. Amint tájékoztatták szerkesztőségünket, mindent megtesznek azért, hogy a diákotthont ért károsodás, majd pedig az államot ért károsodás teljes egészében, megtérüljön és azért is, hogy megkapják méltó büntetésüket azok, akik elősegí tették ezt a korrupciót. A kivizsgálás az ügyben még folytatódik, a további fejleményekre újra visszatérünk. Á begyűjtésé megbízott... ELÉGGÉ RÉGÓTA ismerem C-enszler Péter bácsit, a szaka- dáti begyűjtési megbízottat. Valahányszor felkerestem, mindig szorgalmasan dolgozott, s a napokban is nagy munkában találtam. Kérésemre azután boldogan számolt be arról, hogy időarányos tervüket teljesítették és november 7-ig mindenből 100 százalékra szeretnék teljesíteni beadási tervüket. Szép, dicséretre méltó eredmények ezek, de ma többről szeretnék hallani, ezért arra kérem Péter bácsit, mondja el nekem, és egyben olvasótáborunknak is, hogy mióta begyűjtési megbízott, hogyan tudta ennek a kiváló begyűjtési eredménynek az alapjait lerakni. — 1951 óta dolgozom a tanácsnál mint begyűjtési megbízott. Akkor bizony községünk nem dicsekedhetett azzal, hogy a begyűjtésben valami jól állnak. Hiába iparkodtam, látogattam a gazdákat, vagy ha az utcán találkoztam és szóltam, gyorsan kifizetett • azzal, hogy ráérnek még, nem járt le a határidő, de mondták azt is, hogy kár így felbuzdulni, meg hogy ne akarjon érdemeket szerezni azzal, hogy bennünket piszkál. Azt gondolták akkor az emberek, hogy a begyűjtési tervek teljesítése nem állampolgári kötelezettség, s csak múló szeszély részemről az, hogy buzdítom őket a beadás teljesítésére. EBBEN AZ ÉVBEN még nagyon sok hátralékosunk volt, a gazdák nem törődtek azzal, hogy teljesítsék a beadást. Szollár Gyula 11, Bató Gyula 9, Csík István 7, Téri János 8 holdas dolgozó parasztok és még többen a hátralékosok között voltak. Nem kis munkába tellett, amíg ezeknek az embereknek megmagyaráztam türelmes szóval, hogy mi a kötelezettségük, hogy mivel tartoznak a nép államának. Sikerült és azóta nem mondják, hogy érdemeket akarok szerezni, mert belátják, hogy elsősorban az ő érdekük a beadás teljesítése. Később a hátralékosokból lettek a legjobban teljesítő gazdák, amit bizonyít az is, hogy Bató Gyula két év- ( vei ezelőtt a beadás maradékta-j lan teljesítéséért jutalomképpen í egy világvevő rádiót kapott, j — Ezután egymásután kaptukj a versenyzászlókat, s a gyönkij járásban legtöbbször első, leg- i rosszabb esetben másodikak j voltunk. Pillanatnyilag nem tud-i nék olyan gazdát mondani, aki l valamiben is hátralékos lenne,* nálunk ilyen nincs, két év óta' nem volt szükség az elszámolta-, tásra. i EGYEDÜL ebben az évben i Várkonyi Pista bácsinál volt el-1 térés, ugyanis őt főbeadónak je-1 löltük ki, de nem volt sertés-, fedezete. Természetesen az ő| esetében figyelembe vettük szo-i ciális helyzetét, azt, hogy idős,i beteges bácsika és így hozzája-1 rult a járás, hogy ne mint fc-j beadó, hanem mint társbeadó, I \ teljesítse kötelezettségét. Az el-( múlt hetekben ez a vitás kérdési is elintéződött. '< — Nagyon szeretem a mun-' kám, örömmel végzem azt, mert látom, hogy megvan az eredmény, segítenek azok elérésé-( ben. Nehezebb lett volna a mali teljesítményt elérni, ha nem se-i gít a tanács, a begyűjtési állandó1 bizottság, melynek elnöke Szetey( Zoltán, aki különösen szívügyé-l nek tekinti a beadás maradéktalan teljesítését. Azonkívül sok| tanácstagunk és becsületesen* gondolkodó parasztunk van, akik( példát mutatnak, élenjárnak. Azi elmúlt évben is például Krémer János 9 holdas gazda egy fc-i gast, Schmidt András 8 holdasj gazda egy répavágőt, Lacza Már-( ton pedig egy néprádiót kapott.« Ezenkívül jelentős összegben! osztottunk ki pénzjutalmat is. ( BÁTRÁN mondhatjuk, hogy! becsületesen dolgoztunk eddig,! igyekeztünk eleget tenni állam- polgári kötélezettségünknek, de így akarjuk folytatni később, a kapások begyűjtésénél is. Valamennyiünknek egy, az a célja, hogy községünk időben teljesít se kapásokban is a beadást. y—a. Megkezdték a természet „átalakítását“ Gyünkön záporok idején a sok csaapdékot és eliszapolódött az egész rét. Az idevonatkozó szakvélemény úgy említi, hogy magas a talajvízszint, nem kielégítő a vízrendezés és emiatt vált csaknem hasznavehetetlenné e terület. (Meg kell jegyezni, hogy ez a probléma nem pusztán gyönki sajátosság, mert a megye egész területén sokezer holdnyi rétet nem tudunk kellően hasznosítani a gondozatlan vízhálózat miatt. Ennek a rossz hatása az egész megye állattenyésztésében érezhető és ez szükségessé teszi, hogy kormányzatunk a jövőben nagyobb gondot fordítson a vízlevezető csatornahálózat megjavítására — szükség esetén még komoly anyagi beruházással is.) MIUTÁN J a megfelelő szakemberek körültekintően megvizsgálták az adottságokat, ezen a háromszáz holdon hozzáfogtak a természet átalakításához, vagyis e rétek, legelők, jó takarmányterületté alakításához. Egyelőre öt évre tervezték a munká latokat s ez a község ötéves tervének egy része. (Lám, milyen szépen illeszkedik az ország ötéves tervéhez!) Persze kaptak hozzá állami segítséget is a gyönkiek: 45 000 forintot és ezen a pénzen már javában folynak a munkálatok. Először is csatornákat ástak, amelyekkel levezetik majd a nagy esőzések idején a fölös vizet. Zsilipeket készítenek a legmegfelelőbb helyekre és ezzel szabályozni tudják majd száraz Időjárás esetén az altalaj vízszívóját. Az egész munkálatoknak a mérnöki térképei ott vannak a tanácselnök, Deli György fiókjában — ezek Érdemes ezt az utat választani Dolgozó parasztságunkat ma már mindinkább foglalkoztatja a szövetkezés gondolata s éppen ezért különös figyelemmel kísérik a tsz-ek tagjainak munkáját, jövőre vonatkozó terveit. És azok az emberek, akik megrpóbáltak az új úton haladni, azt mofidják hogy érdemes volt, bár még lehetne jobb is. A napokban a simontornyai Alkotmány Termelőszövetkezetbe jártunk, ahol Majzik József elvtárssal beszélgettünk arra kérve mondja el véleményét a szövetkezésről. — Nem olyan régen, az elmúlt évben szilárdult meg végleg az az elhatározásom, hogy az én családom is a szövetkezetben keresse boldogulását. Meggyőződéssel választottam ezt az utat, mert amikor még gépállomási dolgozó voltam és szántottam, vetettem a tsz-ek földjein, akkor láttam hogy a termelőszövetkezet, ahol nagyüzemi gazdálkodást lehet folytatni, mire képes, mennyivel könnyíti meg a földettúró emberek munkáját. — Természetesen a termelőszövetkezetben csak akkor lehet jó eredményt felmutatni, ha szilárd a munkafegyelem jó a vezetés és ha összetartóak a tagok. Több termelőszövetkezetben jártam, több, mint egy éve én is abban dolgozom, így tudom, ha az előbb elmondott követelmények nincsenek meg, akkor ott, olyan helyen egészséges szellem nem tud gyökeret ereszteni. — Kommunista vagyok, beszélgetek az emberekkel, érdekel a véleményük és mind azt mondják, hogy jobb itt. mint egyéni gazdának lenni. Megokolják, megmondom azt is, hogy miért. Felbecsülhetetlen egy termelőszövetkezetben a gépi segítség, továbbá az a körülmény, hogy megoszlik a növény- termesztés és az állattenyésztés nehéz és lelkiismeretességet kívánó munkája. A tagok megkapják a beosztásukat, ki a növénytermesztésben, ki az állattenyésztésben végez munkát. Ezzel szemben az egyéni gazdn mindkettőt egyszerre csinálja és legtöbbször kevés eredménnyel. — Vannak még a mi termelőszövetkezetünkben is hibák, hiányosságok, amelyek leküzdése egyedül rajtunk, a tagokon múlik. Ha elsősorban mi kommunisták arra törekedünk hogy megszilárdítsuk a munkafegyelmet, akkor rövid idő alatt, még szebb eredményeket mutathatunk fel. Erre minden adottságunk megvan, halastó, nádgazdálkodás, öntözéses kertészet, jó állattenyésztés és végül, de nem utolsó sorban szorgalmas tagság, azért nem lesz ördöngösség a jobb hírnév kivívása. — Dolgozunk ®s nem utolsósorban törekedünk arra, hogy gyarapítsuk szakmai tudásunkat. Ezt a célt szolgálja a most folyó Országos Mezőgazdasági Kiállítás is. Én is felmegyek és különösen a sertéstenyésztést fogom tanulmányozni. Meg fogom kérdezni majd a szakemberektől, a sertéstenyésztőktől, hogyan érték el azokat az erdményeket, amelyek elismeréséül résztvehettek a kiállításon és állataik díjazásban is részesültek. — Az elhangzottakat őszintén mondtam, mert nemcsak így beszélek, hanem így érzek és tudom azt, hogy valamennyi egyéni gazda számára a mi útunk lesz a helyes, amelyre saját meggyőződésük alapján rá fognak térni. Mi ezt a végleges elhatározást azzal fogjuk támogatni, hogy még jobban dolgozunk, arra törekedünk, hogy az élenjárókat, a példamutatókat bennünk lássák. is mutatják, hogy itt nem valami hétköznapi dologtól van szó. Ezután következik majd a jó- minőségű fű és herefélék meghonosítása, mert végeredményben ebből lesz a széna. A Mar- tonvásári Mezőgazdasági Kísérleti Intézet szakemberei azt tanácsolták, hogy a vörösherét és az olasz perjét honosítsák meg. Természetesen mindjárt felvetődött a magprobléma. Az intézet ad annyi magot, amennyivel megindulhatnak. Ezért jövőre lesz egy kísérleti parcella (a vásártér mellett, az országút szögletében), amelyet már megfelelő csatornahálózattal láttak el. Itt fogják szaporítani a fűmagot. 1958-ban már 'tíz holdon termesztenek nemesített fűmagot. Lesz olyan terület, amelyet egy évig művelés alá vesznek: cukorborsót, répát termesztenek rajta, növelik a talaj nitrogéntartalmát és ugyanakkor szellőztetik a talajt. Ezután vetik be nemesített fűmaggal e területet, amely legalább 60 mázsa jó- minőségű szénát fog adni holdanként. Már megkezdték a rét feltörését, napok óta dolgozik a varsád! gépállomás egyik traktora. Most, az első öt évben 80 holdon végzik el a felújítást. TERMESZETESENJ összegyűjtik és szaporítják a község határában található jóminőségű füvek magjait is. A tanács úgy tervezi, hogy a község úttörői és diákjai gyűjtik majd össze a szaporításra alkalmas magvakat. S természetesen sokat építenek a' helyi lakosság összefogására munkájára is. Jövőre például szükséges lesz, hogy legalább 400 napot társadalmi munkával töltsenek el a község lakói ennek a nagy tervnek a megvalósítása érdekében. Erre lehet is számítani, mert a község lakói nagy örömmel vették a tanács javaslatát, valamennyijük érdeke, hogy jobb legyen a takarmánybázis. Hogy mit jelent ez a községnek, arra ime egy példa: amikor 200 holdon elvégezték e munkálatokat, akkor évente egy millió 200 000 kilogrammal tudnak a községben több tejet előállítani az itt termelt jóminőségű takarmánnyal. Ez több, mint három millió forint... A munkálatokat a helyi tanács irányítja, de mivel komoly szaktudást igényel minden egyes mozzanat, a tanács igyekszik bevonni azokat a helyben található embereket is, akiknek ilyen irányú szakismereteik vannak. Bevonták Piukovics József rét- és legelőszakértőt, akit eddig oktalanul mellőztünk és emberileg vizsgálva a dolgokat, feltétlenül helyes, hogy módot adnak neki szaktapasztalatainak hasznosítására. Eddig a legnagyobb áldozatkészséggel tevékenykedett, segíti, hogy ez a terv megvalósuljon. Csak üdvözölni lehet a gyönk példát: a sás, békarokka és ná( helyét jó takarmányt termi rétté alakítják át és nem kétsí ges, hogy ennek következtébe ismét virágzó lesz Gyönkön a állattenyésztés, mint régen vol Boda Ferer TÁLÁN j egy kicsit szólamsztrűen hangzik ez a merész kijelentés, de így van. Nem a hegyeket hordják tíz méterrel odább és azzal sem próbálkoznak, hogy úgy szabályozzák a csapadékelosztást, hogy akkor essen az eső, amikor a tanácsülés megszavazza. De amit tesznek, az nagyjelentőségű és a szó teljes értelmében véve természetátalakítás. Ez egyelőre csak háromszáz holdra terjed ki: háromszáz holdnyi rét és legelőterületre, s hozzátehetjük, ez a község állattenyésztésének szempontjából lét- fontosságú. Gyönknek régen fejlett állattenyésztése volt, de ez leromlott annak következtében, hogy meggyengült a község határában levő réteknek és legelőknek a minősége. A rétek túlnyomó része az Alsó és Felső forrásvölgyekben terül el, két oldalt meredek dombok szegélyezik. Így elsősorban a hegyoldalakról lefolyó Iszap rontotta a valamikor buja rétek minőségét. Kiveszett az értékes fűállomány is, csak itt-ott maradt meg kisebb foltokban. A romlás az utóbbi években már oda vezetett, hogy egész minimális mennyiségű takarmányozásra alkalmas szénát tudtak csak összegyűjteni erről a viszonylag nagy területről; a sás és a békátokká lett az uralkodó növényzet Inkább alomszalma termett itt a széna helyett, de ez is mind kisebb mennyiségben, mert a gondozatlan csatornák nem tudták levezetni hóolvadások és nyári
