Tolnai Napló, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)
1956-09-09 / 213. szám
Világ proletárjai egyesüljetek ! TOlNiL r > / I AZ HDP TOLNA MEGYÉI bizottsága és A MEGY El TANÁCS LAPJA | XIII. ÉVFOLYAM, 213. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR VASÁRNAP, 1956 SZEPTEMBER 9. A MAI SZÁMBAN: A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom fejlesztéséről (2. o.) — Ne legyen mostoha gyerek a sióagárdi iizgrn se (3. o.) — „így épít házat az, aki közel van a tűzhöz“ című cikkünk nyomában (5. o.) — Bővítik, korszerűsítik megyénk ipari üzemeit a II. ötéves tervben (7. o.) V. AZ ŐSZI MUNKÁK HÍREI 140 hold őszi takarmánykeveréket vetejttek eddig az Alsőpéli Állami Gazdaságban Mint mindenütt, az Alsőpéli Állami Gazdaságban is javában folyik az őszi munka, az őszi vetések előkészítése. Ekkora terület elmunkálása nem kis dolog, hiszen a búza például 1806 holdon kerül a földbe. Eddig 1571 hold vetőszántást végeztek el a gazdaságban, ugyanakkor 686 hold földet trá gyáztak meg istállótrágyával, 248 holdat az őszi takarmány- keverékek alá. A talajelőkészítés mellett a vetés is folyik Eddig 50 hold magrépát, 50 hold repcét — legelőnek — és 140 hold őszi takarmánykeveréket vetettek el. A vetések zöme azonban még csak ezután kerül sorra. Hétfőn kezdik meg a 329 hold ősziárpa vetését és tovább folytatják az őszi takarmány- keverék vetését — még 108 holdon. A gazdaság gépei a talajelőkészítés, a vetés mellett őszi mélyszántást is végeznek, eddig 280 holdon végezték el ezt a munkát. Megkezdődött már a silózás is — nem is épen most, mert eddig 2000 köbméter silót készí tett a négy üzemegység négy silózóbrigádja, de hátra van még 4600 köbméter elkészítése. Lesz belőle majd télen az állatoknak. Igyekeznek az alsópé- liek, hogy időben elvégezhessék az őszi munkákat is, hogy időben készen legyenek a veté sekkel és a betakarítási munkákkal is. Vetik az őszieket a bonyhádi Szabad Föld Tsz-ben Minden gazdaember tudja, hogy csak akkor várhat a következő évben jó termést, ha gondoskodik arról, hogy időben földbe kerüljön a mag. Ezt az elvet vallják a bonyhádi Szabad Föld Termelőszövetkezet tagjai is. Ezért dolgoznak szorgalmasan, szedik a burgonyát, készítik a vetőágyat és végzik a vetést. A termelőszövetkezet elnöké vei, Hánner József elvtárssal beszélgettünk, aki a termelőszö vetkezet tagjainak munkájáról a következőket mondotta: — A tavasszal 20 holdon vetettünk burgonyát és a szedést a napokban kezdtük meg. Eddig mintegy 8 holdon szüreteltünk burgonyát és elég jó közepes 90 mázsás átlagtermést takarítottunk be. Ezzel a munkával egyidőben végzik a bonyhádi gépállomás traktorosai a vetőszántást és a vetést. 50 holdon tettük földbe az ősziárpa és 20 holdon a káposzta repce magját. Tervünk, hogy a jövő héten befejezzük a még visszalévő 70 hold ősziárpa, 20 hold őszitakarmány-keverék és az 50 hold rozs vetését. Ezután közvetlenül vetjük a búzát. Hétfőn kezdjük a talajelőkészítést a búza alá. A szántással egyidőben holdanként 110 kiló szuperfoszfátot szórunk a talajra, ezzel is biztosítva a jövő évi nagyobb termést. Őszi munkák a dombóvári járásban A dombóvári járás területén is javában folynak az őszi munkák. Főleg a termelőszövetkezetek földjein, mert a sző vetkezetek tagsága azt akarja, hogy korán befejeződjenek az őszi vetések, hogy termésátlagaik — ugyanúgy, mint ebben az évben — jövőre is felülmúlják az egyéni dolgozó parasztod termésátlagát. A járás területén főleg a dombóvári termelőszövetkezetek és a kurdi Dózsa Népe Tsz állnak a legjobban az őszi munkákkal, de igyekeznek a többiek is. A kurdi Dózsa Népe 10 holdas tábláján már kikelt a repce, 35 holdat pedig már ősziárpával vetettek be. RöFejlődik a termelőszövetkezetek juhtenyésztése Megyénk termelőszövetkezeteiben új, illetve eddig hanyagolt állattenyésztési ág, a juhtenyésztés indult fejlődésnek. Egyre több termelőszövetkezet fordít gondot a szakszerű juhtenyésztésre. A Németkéri Ság- vári Termelőszövetkezet hat te nyészállatért 10 000 forintot kapott, a kajdacsi Március 9. pedig 20 000 forintért értékesítette tenyészjuhait. A juhtenyésztés fejlődésének lendületét mutatja, hogy ebben az évben a termelőszövetkezetek 3000 juhot igényeltek és tizenöt termelőszövetkezet kap tenyész tésre új juhtörzset. Példamutató tanácstag ÉVRÖL-ÉVRE megyénk valamennyi községében szebb, jobb eredmények születnek, amelyek elérésében nem kis ré szűk van a tanácstagoknak, akik példát mutatnak körzetük egyéni gazdáinak és segítik őket azzal is, hogy elintézik ügyes bajos problémáikat. Diós berény községben arról hallottunk, hogy a 28 tanácstag jó munkát végez. Szorgalmasan dolgoznak példájuk nyomán a gazdák is. Hordják a trágyát, készítik elő a talajt az őszi vetések alá, de dicséretet érdemel nek az adó és a beadási tervek teljesítése terén is. A 28 tanácstag egyike Zsók István 12 holdas dolgozó paraszt a 5-ös körzet tanácstagja. Zsók Istvánt 1954-ben választotta meg körzete és azóta nagyon sok panaszt intézett el. ZSÓK ISTVÁNT nemcsak azért becsülik, tisztelik a községben, mert szívén viseli a körzet lakóinak sorsát, hanem azért is, mert példásan gazdálkodik 12 hold földjén, beadását, adófizetését, mindenkor becsülettel teljesítette, most pedig a tagosító bizottságba vá lasztották, ahol az egyéni gazdákat képviseli. Két nap alatt több, mint 200 hízott sertést adtak át az állami szerveknek a paksi járás gazdái videsen hozzálátnak a burgonya szedéséhez. A napokban végeztek próbaszedést, 16 négy’T szögölről szedtek fel egy mázsa*; burgonyát, ez azt jelenti, hogy £ holdanként 100 mázsás búr- ► gcnyatermésre számíthatnak st ez elég jó termést jelent. ► A dombóvári Rákóczi és a£ Vörös Sugár 20—20 hold rep ► cét vetett. Kedden elvetik az ► árpát a döbröközi Harc a bé-£ A járások begyűjtési versenyében a szeptember 4-ig elért 101,9 százalékos eredményével országosan is első a paksi járás. A kenyérgabona kivételével csaknem minden cikkből jelentősen túlteljesítette begyűjtési tervét. Különösen jól halad a paksi járásban a sertés begyűjtési tervek teljesítése. Kötelező beadását pl. 101 százalékra, a szerződéses szabadfelvásárlási tervét pedig 115 százalékra teljesítette szeptember 4«ig. Csupán pénteken és szombaton mintegy 220 hízott sertést adtak át az állami begyűjtőszerveknek a paksi járás gazdái. A Gerjeni Vörös Nap Termelőszövetkezet pl. pénteken teljesítette egész évi sertésbeadási kötelezettségét is. Szombaton Dunaföldváron 25 hízott sertést az egyéni gazdák adtak el, szabadpiaci értékesítés mellett az államnak. Múlt és jelen-J Szinte minden községben megt alá'hatók az úgynevezett cigánynegyedek: az alacsony, égé szségtelen, sötét viskók. Ez egyébként a múltnak az öröksé ge, a faji megkülönböztetésnek, amely szerint alacsonyabb rendűnek tartották a cigányokat. Ma azt mondjuk, hogy m inden embert aszerint kell megbecsülni, amilyen hasznos dolgozója a társadalomnak. A cigányoknak jelentős része má r áttért a becsületes munkára és abból élnek. Nyilván semmi okunk sem lehet ezekkel „lekezelően" bánni, s ez a gyakorlatban is így van. Bogyiszlón az árvíz lerombolta a cigány negyedet is, de kormányzatunk ezt is felépíti épp en úgy, mint a falusiak lakóházát. Felső képünk azt mutatja, hogy az árvíz előtt milyen viskókban laktak a cigányok. Az alsó pedig minta abból, amilyet most épít jórészük számár a az állam. Hetven ilyen családiház épül a Cigánytelepen. Mi a biztosíték ? is, hasonlóképpen a dombóvárig tsz-ekben. A járás területén ► ezek mellett a munkák mel-£ lett már több helyen a búza£ alá is végzik a talajelőkészí-É tést. ► Megkezdték a silózást, biztosítva^ van a téli takarmányszükséglet A zombai Béke Termelőszövetkezet tagjai nemcsak a növénytermesztési munkáknál érnek el jó eredményeket, hanem az állattenyésztésben is.' Ahhoz azonban, hogy eddigi eredményeiket növelni tudják, szükséges hogy állatállományuk számára az ab'-ak és szálastakar- mány biztosítva legyen. A termelőszövetkezet tagjai mindent elkövettek, időben, jó minő'.évben takaritottáV be a lucerna és rétiszénát. Munkájuk nak megvan az eredménye, Vészen 15n—170 százalékra brité- sítva van az állatok szálastaka-- mánya. A napokban kezdték tl meg és a jövő héten folytatják ► teljes erővel a silózást. összesen £ 750 köbméter zöldsilót készíte-* nek zömében silókukoricából, ► amely jó, táperőben gazdag ta-f karmányt ad*. így lehetővé válik t hogy a tehenészet jelenlegi 12,2> liter fejési átlagát majd tovább^ növeljék. Természetesen nemcsak a zös, hanem a háztáji állatállo-£ mány zavartalan átteleltetését ist meg kell olduniok. Eddig mur-P kaegységenként 2 kiló szénáit osztottak, de még tudnak osztat né Ezenkívül a növénytermesz-P tésben dolgozók között mintegy^ 140 mázsa szénát osztanak pré-í miumként. t kr-r Naponta 60 forintot keresni átlagosan, nem megvetendő jövedelem s ezért érthető, ha kételkednek abban, hogy a szekszárdi Béke Termelőszövetkezetben ennyi lesz egy munkaegység értéke az idén. Érdekes azonban, nem a tsz- tagok a kételkedők, hanem a kívülállók. — Jó jó, szép az a 60 forint — mondogatják —. de honnan? Nézzünk körül a Béke Tsz. ben ég becsüljük meg, mi és mennyi a 60 forintos munkaegység fedezete. Szép, nagy határa van a termelőszövetkezetnek, s ha az ember körbejárja, mindjárt nem tűnik olyan elérhetetlen célnak a forint. A palánki üzemegységben ebben az évben dolgozik először az üvegházzal felszerelt kertészet. Kölcsönt hitelt nem vettek igénybe, saját maguk építették, s így a 100 ezer forint jövedelem mind a tagságé marad. Ugyanitt van a termelőszövetkezet tehenészetének egy része, amely a legjobbak közé tartozik a megyében, most is 15 liter a fejési átlag. A tehenészettől 240.000 forint jövedelmet várnak a tagok. Az istállóktól nem messze a betonozott ki- futójú ólakban 80 szerződéses sertés hűsöl az őszre körülbelül 150.000 forintért értékesíti a tsz. A szőlészet és a 6 hold cukorrépa több, mint 200.000 forinttal növeli a tagság jövedelmét. Természetesen a szekszárdi Béke Tsz sem kivétel, itt is gyengébben fizetett a gabona, akárcsak máshol. Ez az egyetlen terméskiesésük, búzából 2, árpából 3 vagonnal termett kevesebb a tervezettnél. Ezt a kiesést azonban bőven pótolja más: nagyon szép a termelőszövetkezet burgonyája s a beadást vetőburgonyából teljesítik. Ezzel máris 40—45.000 forint többletet nyernek. Ugyancsak így fest a pannonbükköny értékesítése is. Ebből 30.000 forinttal több lesz a haszon. A termelőszövetkezet vezetősége minden lehetőséget kihasznál, hogy emelje a tagság jövedelmét. Egy téglaégetőt is üzemeltetnek, ami hozzávetőleges számítás szerint 300.000 forinttal segít a 60 forintos munkaegység elérésében. Mindez azonban még akkor sem elég, ha számításba vesz- szük, hogy '27 forint értékű előleget már osztottak. — De sebaj — mondják a tsz-ben — ott van a kender majd az fizet. Kiss Antal tsz-elnök szerint legalább egymillió forintot hoz a 300 holdas kenderföld. S ha ez sem elég, hát van még bevételi forrás, ott a nád, amely a múlt évben is jól jövedelmezett. Kitűnő példát mutatott a szövetkezet arra is, hogyan lehet takarékoskodni. Az épületek tatarozására szánt összeg legnagyobb rés?;e megmaradt, mert a tsz-tagok magu^ végezték el a munkát s a téglaégető fűtőanyagszükségletének 75 százalékát is megtakarították. A máshol használhatatlan szénport -összegyűjtötték és azzal fűtenek. Az eddig felsoroltak a kiadások levonásával körülbelül másfél millió forint tiszta jövedelmet tesznek ki, s a 60 forint eléréséhez 1,300.000 forint kell. Az anyagiakon túl azonban van még egy biztosíték, s talán ez a legfontosabb. Egységes a tagság és akar dolgozni, akar boldogulni. Sok a nád hogy boldogulnak vele? — Nincsen annyi, hogy le ne vágjuk — mondják az emberek. Kellene egy halastó? — Kikubikoljuk a télen — válaszolnak. Nincs olyan feladat ,aminek a végre hajtására ne lenne vállalkozó. Bíznak abban a tsz vezetői és tagjai, hogy elérik a 60 forintot, s ez a dolgozni akarás, ez a célratörés a legnagyobb biztosítéka gyors boldogulásuknak. B—L
