Tolnai Napló, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-08 / 212. szám

2» TOLNAI NAPLÓ 1956 SZEPTEMBER 8. Kapcsolatainkat továbbra is javítani óhajtjuk, mert ez mindkét országra kedvező Gerö Ernő elvtárs nyilatkozata a zágrábi Vjesnik munkatársának Az osztrák—magyar kapcsolatok észrevehető javulásáról nyilatkozott Raab osztrák kancellár Mint a magyar sajtó közöl­te, Gerő Ernő elvtárs, a Ma­gyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetőségének első tit­kára fogadta a Magyarorszá­gon tartózkodó D. Zelmanovi- csot, a Zágrábban megjelenő Vjesnik című lap munkatársát és hosszasan elbeszélgetett vele. A Vjesnik vasárnapi számá­ban az első oldalon ismerteti D. Zelmanovics budapesti tu­dósítását „Beszélgetés Gerő Ernővel“ címmel. A tudósítást az alábbiakban rövidítve kö­zöljük: D. Zelmanovics első kérdése arra vonatkozott, hogy melyek a magyar politikai fejlődés, to­vábbá a magyar—jugoszláv vi­szony és a magyar—jugoszláv kapcsolatok kiszélesitési folya­matának legfontosabb mozza­natai és ezzel összefüggésben a jelenlegi szakaszban milyen területen fejlődhet leghaszno­sabban a két ország együtt­működése. Azt hiszem, itt az a legfon­tosabb — mondotta Gerő elv­társ —, hogy Magyarország és Jugoszlávia is a szocializmust építi. A másik mozzanat — foly­tatta Gerő elvtárs — amely feltételezi ezt a közeledést, az a tény, hogy szomszédok vagyunk. Jugoszláviának és Magyaror­szágnak hosszú, közös hatá­ruk van és két szomszéd országnak még az esetben is fejlesztenie kellene baráti kap­csolatait, ha nem volnának szocialisták. A harmadik moz­zanat az, hogy Jugoszlávia és Magyarország hosszú időn át, különösen közvetlenül a felszabadulás utáni években, ápolta a jó viszony hagyományait. Ezt a kérdést elemezve, az MDP Központi Vezetőségének első titkára rámutatott a gazdasági kapcsolatok fej­lődésére, amit legjobban az bizonyít, hogy az általános, a gazdasági és a pénzügyi kérdések rendezése után a két ország között rendkívül jelentős árucsereforgalmi egyezmény jött létre, s 1957 elején ez tovább is fejlőd­het. Kölcsönös megállapodás alapján meg kell vizsgálni a kereske­delmi kapcsolatok növelésé­nek lehetőségét; ennek kedvező feltételei vannak. Kapcsolatainkat továbbra is javítani és fejleszteni óhajt­juk, mert ez mindkét ország­ra nézve kedvező — mondotta Gerő elvtárs. A továbbiakban kiemelte, hogy Magyarország azért is fejleszteni óhajtja kapcsola­tait a Jugoszláv Szövetségi Népköztársasággal, mert Jugo­szlávia területén élnek ma­gyarok, Magyarországon pedig délszlávok. Ez a tény is azt követeli, hogy a két ország kapcsolatai javuljanak. A beszélgetés során érintett második kérdés az ártatlanul vádolt és elítélt párttagok és más állampolgárok rehabilitá­lása volt. Egyidejűleg a tudó­sító azt is megkérdezte, tud-e Gerő elvtárs bővebbet monda­ni ezekről a törvénytelen el­járásokról. Mi már többször őszintén megmondtuk, hogy nálunk előfordultak törvénysértések. Alaptalanul, hamis vádak alap ján letartóztattak, elítéltek és kivégeztek embereket — hang­zott a válasz — Szeretném hangsúlyozni, hogy ezeknek az ügyeknek a kivizsgálását még 1953-ban megkezdtük és a következő években folytattuk. Mindezt nehéz és bonyolult dolog volt tisztázni, de meg­tettük. Azokat, akik ártatlanul szen­vedtek, a lehetőség szerint a legteljesebben rehabilitáltuk. Közülük egyes elvtársak jelenleg magas funkciót töl­tenek be a pártban, részt vesz­nek a párt vezetésében, helyet kapnak a kormányban, az ál­lamvédelmi hatóságnál és fele­lős tisztségeket töltenek be a bírósági szerveknél, a társadal­mi szervezeteknél, a szakszer­vezeteknél és így tovább. Kép­zettségüknek és képességüknek megfelelően helyezkedtek el. Ez vonatkozik azokra is, akik nem voltak a párt tagjai. E körül nem voltak különösebb nehézségek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az alsóbb szerveknél nem lehetnek e té­ren nehézségek és helyi hibák, mint ahogy ez általában meg­történhet a határozatok végre­hajtásánál. Ezzel kapcsolatban szeret­ném hangsúlyozni, mi becsü­letesen beismertük, hogy alap­talanul rágalmaztuk és sérte­gettük a jugoszláv elvársakat és hogy mindezt visszavonjuk és mélységesen sajnáljuk. Ezért tevékenykedünk a két ország viszonyának szoro­sabbra vonásán és a két párt kapcsolatainak rendezésén. Egyébként úgy vélem — mon­dotta Gerő Ernő —, hogy a rehabilitálás kérdése lényegé­ben már befejezett ügy. Vajon mindez érvényes-e az ártatlanul üldözött magyaror­szági délszláv nemzeti kisebb­ség rehabilitálásának folya­matára is? — hangzott a kö­vetkező kérdés. A délszláv kisebbség problé­mája másként áll. Az ő helyze­tük nem egészen azonos — vá­laszolta Gerő elvtárs. — 1948— 1949-ben a délszláv kisebb­séggel szemben súlyos hibák történtek. Ezeket lényegében orvosoltuk. Még mindig sok azonban a tennivaló. A párt vezetősSge megvizs­gálta, mit intéztek ebben az ügyben. Fontos határozatot hozott, amelyet állami vona­lon is azonnal és gyorsan végrehajtanak. Gerő elvtárs ezután kifejtet­te, .hogyan szervezték meg a határozat végrehajtását, vala­mint a végrehajtás ellenőrzé­sét. Hozzátette, hogy ez olyan probléma, amellyel a minisz­tériumi, megyei, járási szer­(83. folytatás.) — Miért? — Mert fél ötkor indul a csoport a North-West pályaud­varról. — És ember már nem kell? — Nem ártana, ha lenne még, de ezek a városi munká­som inkább a járdán üldögél­nek ... — Uram, én elmegyek, kis­gyerek korom óta farmon dol­goztam ... — Két órája van, ha azon­nal tud indulni, mehet... És az emberke nyomtatott lapot rakott elém. — Itt írja alá ... ez magánál marad és az állomáson adja át a csoportve­zetőnek. Azután tüzetesen megmagya­rázta, hol van a találkozó — most pedig igyekezzen. Rohantam haza. A kopott kis táskámba csak a legszüksége­sebb holmimat raktam és azzal búcsúztam a háziasszonytól, — mondja meg Pista bácsinak, elmentem a Hurron mellé a dohányszezonra. Megkértem még arra is hogy a holmimra vigyázzanak, mert másfél hó­nap múlva visszajövök. Az asszony tartóztatni akart veknek és a községi tanácsok­nak kell foglalkozniok. A kor­mányszerveknek, a kormány és a Központi Vezetőség egyes tagjainak pedig ügyelniük kell arra, hogy ezt a problémát tel­jesen megoldják. A Magyarország belső fejlő­désének terveire vonatkozó kérdésre válaszolva Gerő elv- társ kijelentette, hogy az uj ötéves terv alapvető vonásait kidolgozták, és hogy a terv lassúbb, de megalapozottabb előrehaladást irányoz elő az eddigi vonalon. A célkitűzések szerint az életszínvonal állandóan és egyenletesen emelkedik és úgy látszik, hogy az 1956. évi tervet túlteljesítjük, különö­sen, ami az életszínvonalat jelenti. A mezőgazdasági termelés sta­bilizálódott. Az idei termésered mények átlagosak, az aratást és a cséplést ugyanúgy szer­vezték meg, mint azelőtt, de nem lehet azt mondani, hogy e téren nem voltak hibák. Az ország külpolitikájára vo­natkozó kérdésre a Magyar Dolgozók Pártja Központi Ve­zetőségének első titkára kije­lentette, hogy Magyarország mindenekelőtt szilárd és baráti kapcsolato­kat akar a szocializmus or­szágaival és baráti kapcsola­tokat akar, tekintet nélkül a társadalmi és állami bérén dezésre, minden más országgal is az egyenjogúság, a kölcsönös érdekek tiszteletbentartása és az egymás belügyeibe való be nem avatkozás elvei alapján. Ezek között vannak elsősorban azok az országok, amelyek nemrég vívták ki függetlensé­güket. A már meglevő állandó és rendszeres kereskedelmi sport és egyéb kapcsolatok mellett Magyarország a fenti elvek alapján normális kapcso­latokat akar a nyugati orszá­gokkal is. Gerő elvtárs külön kiemelte az Ausztriával való jó viszony jelentőségét. Búcsúzóul Gerő elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetőségének első titká. ra még egyszer kifejezésre juttatta azt, hogy a magyar— jugoszláv viszony rendezésében nagy előrehaladás történt, de még számos tennivaló maradt. — Miért nem várja meg amíg újra termelnek a gyárak.’ Bizonytalan várakozás, ez viszont biztos munkána^ ígér­kezik. Időben elértem még a vonatot. A csoportot is könnyen megtaláltam. Ez volt a harma­dik konvoj, amely Torontóból indult a dohánymezőkre. Kora halna1 ban érkeztünk a Torontótól mintegy kétszáz ki­lométerre Nyugatra levő do­hányföldekre. Ameddig a szem ellátott mindenütt dohány tíz és tízezer hektár. Egyszer már beszéltem a szakosított kana­dai mezőgazdaságról.. nos, — amint Délebbre Beffelast kör­nyékén főleg hús. és tejter­melésre rendezkedtek be ... itt a Hurron-tó partján pedig a dohány volt a fő növény. Az állomástól teherautók vit­ték tovább a munkásokat. Az én csoportom, mintegy nyolc kilométeres út után érke­zett célhoz. külföldi hírek Peking (Uj Kína). A kínai tengerészek szakszervezete csü­törtökön kijelentette: támogat­ja Egyiptomnak a révkalauzok hoz intézett felhívását, hogy jelentkezzenek szolgálattételre a Szuezi-csatornán. Kisszonerga ciprusi faluban, amely öt mérföldre van Pafosz kikötőjétől északra, az angol hatóságok — mint az Associa­ted Press jelenti — csütörtökön letartóztattak minden 15 éves és 50 év közötti férfit. Az an­golok „kihallgatás“ címén 80 foglyukat elszállították. Az intézkedést azzal indokol­ták, hogy a faluban szerdán éjjel rálőttek egy angol kato­nai járműre, majd később bőm bát dobtak ugyanarra a jár­műre. A támadás azonban sem kárt, sem sérülést nem oko­zott. * London (TASZSZ). A Wol­verhampton városi tanács meghívására csütörtökön meg­érkezett a szovjet főváros Moszkva folyó kerületének kül döttsége. • Mint a Tanjug jelenti, Ali Szabri. az egyiptomi köztársa­sági elnök politikai irodájának vezetője csütörtökön Kairóban fogadta Joszip Gyergya ju­goszláv nagykövetet és eszme­cserét folytatott vele a szuezi helyzetről. * Berlin (MTI). Pénteken reg­gel a berlini Ost-Bahnhofról Prágába utazott az NDK kor­mányküldöttsége. A kormányküldöttség vezető­je Otto Grotewohl miniszterel­nök. • Berlin (MTI). A szélsőjobbol­dali Szabad Néppárt közölte, hogy nem ellenzi a Szovjetunió Legfelső Tanácsa meghívásá­nak elfogadását és bonni parla­menti küldöttség Moszkvába indítását. Thomas Dehler, a Szabad Demokrata Párt elnöke szintén a meghívás elfogadása mellett szállt síkra. A nyugatnémet rádiók sze­rint a bonni parlament hivata­los szervei rövidesen foglalkoz­nak majd a meghívássak Ez a farm egy kis tanyából állt és körülötte tizenöt-húsz hatalmas szárító pajta sorako­zott katonás rendben. A munkavezető szétosztotta a csoportot. Hat-hat ember ke­rült egy bandába és ennek a hat embernek egy nap alatt tele kellett szedni egy ilyen nagy szárító pajtát. Végigpróbáltam már néhány aratást, de ilyen kutya munkát még sosem végeztem. Reggel hatkor kezdtüp. a munkát és délben félórás megszakítással, folytattuk este kilencig. Az első napokban azt hittem le­szakad estére a derekam;.. — Hat-hét nap alatt végeztünk itt a dohány szürettel és akkor to­vább vittek bennünket. A kö­zelben volt egy hatalmas gaz­daság. Egész kis dohányfalu. — Ide kerültünk mi is. Ezen a farmon harmincán dolgozhat­tunk és a közeli farmokról is ide jártak a munkások, mert itt Dr. Julius Raab szövetségi kancellár fogadta a Szabad Nép és a Magyar Rádió kikül­dött tudósítóit és válaszolt kér­déseikre. Arra a kérdésre: Hogyan lát. ja Magyarország és Ausztria jószomszédi kapcsolatainak fej­lődését az államszerződés élet­belépése után? — így vála­szolt: Kapcsolataink az államszer­ződés aláírása óta észrevehe­tően javultak. Ehhez lényege­sen hozzájárul a magyar kor mány májusban hozott elhatá­rozása, hogy a határzárakat eltávolítja. Ennek a határozat­nak végrehajtása révén a kap­csolatok további normalizálása válik majd lehetővé. Vagyon­jogi tárgyalások is folyamat­ban vannak, amelyeknek ki­menetele szintén befolyással lesz kapcsolataink további ala­kulására. Azt hiszem, mindkét oldal megértő magatartása mellett a megegyezés nehézség nélkül elérhető. A két állam között állami, hivatali síkon tartott különböző tárgyalások az utóbbi időben gyümölcsözőek voltak, mint például a vízügyi, vagy árucsereforgalmi tárgyalások. Az utóbbi időben a vagyonjogi tárgyalások is megmutatták Kairó. A Tanjug tudósítója jelenti: Az ötösbizottság elnökének kijelentése szerint a legköze­lebbi tárgyalásokra Nasszer el­nök és az ötösbizottság között csak szombaton kerül sor. Jólértesült körökben úgy hiszik, hogy az egyiptomi el­lenjavaslatok jelentik az ed­digi beszélgetések legjelentő­sebb részét. Kairóban az a vé­lemény alakult ki, hogy az egyiptomi ellenjavaslatok szé­les lehetőségeket tartalmaznak a szuezi válság megoldására. Diplomáciai megfigyelők Kairóban, amidőn rámutatnak Egyiptom állandó konstruktív Nemzetközi jelentőségű ze­nei események sorozata kezdő­dik Budapesten szeptember 9-én, vasárnap a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán: a nemzetközi Liszt Ferenc zon­goraverseny. Reggel 9 órakor tartják a sorsolást, amellyel el­a bolt, kocsma és az idény alatt bordélyház működött. Nem akarom a szót szaporí­tani csak egy történetet szeret­nék elmesélni. Talán emlékezik még Ga­lambos Sanyira. Tudja az a szegény fiú, aki Linzben a Du­nába ölte magát és akitől egy zacskó hazai földet kaptam ... Még annakidején Sanyi be­szélt egy matrózról, egy Dosz- pod nevű zqmbai fiúról, aki előttem ment Amerikába. Hát itt a dohánymezőkön ta­lálkoztam vele először. Szép szál barna legény volt Doszpod. 1953 áprilisában jött Kanadába és a farmi életet kezdte, de ha­marosan ráúnt és bement To­rontóba. Sikerült alkalmi mun­kát szereznie, és amikor kiesett belőle, városról, városra csa- vargott. Dolgozott Uj Skóciában Halifax tengeri kikötőjében, — megjárta- Alberta tartomány Galgary és Edmont városainak bányáit... át akart szökni az Unióba, Detroit városba, de ak­kor elkapták és tiltott határ- átlépésért három hónapot ült az egyik határszéli börtönben, majd visszakerült Torontóba és most a szezonra a dohányföl­dekre jött. (Folytatjuk.) mindkét oldal komoly akaratát hogy eredményre jussunk. Kereskedelmi volumenünk az első félévben a múlt év azonos idejéhez mérten majd­nem megkétszereződött. Ma­gyarországról főleg több élel­miszert és gépet hoztak be, míg Magyarországra irányuló exportunk emelését a fa-, pa­pír-, vegyipari termékek és közlekedési eszközök fokozott szállítása jelenti. Kétségteíen, hogy a fejlődés csúcspontját még nem értük el. Meg va­gyok győződve, hogy országaink között a gazdasá­gi forgalom még lényege­sen intenzívebben alakulhat, de ehhez is idő és türelem kell. Végül a kulturális kapcsola­tokra vonatkozó kérdésre vá­laszolt. Világos, hogy közös törté­nelmünk elősegíti a népeink kulturális eredményei iránti kölcsönös érdeklődést. Különö­sen az élő, alkotó művészek munkája kelt nálunk is és önöknél is érdeklődést. A kulturális csere megkezdő­dött és örvendetes, hogy ezek a kapcsolatok a sport te riilctén túl, ahol találkozása­ink már évek óta rendszere- * sek, más területekre is kiter­jednek. erőfeszítéseire, hangoztatják, hogy a két nyugati ország ed­dig még a legminimálisabb jó- indulátáról sem tett bizonysá­got arra vonatkozólag, hogy az egész kérdést hajlandó békés úton elintézni. A megfigyelők szerint Egyiptom új kezdemé­nyezése és konkrét, rugalmas javaslatai a nyugatot ismét sú­lyos helyzetbe sodorták, amint az már a londoni értekezlet előtt is megtörtént, amikor Egyiptom azt javasolta, hogy a 22 ország értekezlete helyett hívjanak össze egy olyan érte­kezletet, amelyen részt venné­nek mindazok az országok, amelyek a Szuezi-csatornát igénybe veszik. döntik, hogy a résztvevő zon­goraművészek milyen sorrend­ben szerepelnek a válogató ver senyen. Szeptember 10-én, hétfőn reggel fél tízkor kezdő­dik a válogató verseny első fordulója, amely három napig tart a Zeneművészeti Főiskola nagytermében. Egy nap alatt 14 versenyzőt hallgat meg a zsűri. A válogató verseny má­sodik fordulóját szeptember 14- től 17-ig rendezik. A kétfordu­lós válogató verseny lehetővé teszi, hogy minden művész két szer szerepelhessen a döntő előtt és két szereplés alatt elért pontszám alapján döntenek a továbbjutásról. A középdöntőt szeptember 19-én és 20-án, a döntőt 21-én és 22-én tartják, 23-án lesz a díjkiosztás, 24-én pedig a ver­seny győztesei díszhangver­senyt adnak az Erkel színház­ban. A versenyen 38 külföldi és 18 magyar művész, a zsűri munkájában pedig 13 ország­ból érkező 22 zongoraművész és tanár vesz részt. (MTI) flz olasz követ bemutatkozó látogatása a külügyminiszternél Fabrizio Franco, aa Olasz Köztársaság rendkívüli követe meghatalmazott minisztere megbízólevelének a közeljövő­ben történő átadásával kapcso­latban, pénteken, szeptember 7-én látogatást tett Horváth Imre külügyminiszternél. {MTI) SxamoH Rudolf i Amerikából jöttem... Kalandos történet Ma folytatják a kairói tárgyalásokat Vasárnap kezdődik a nemzetközi Liszt Ferenc zongoraverseny

Next

/
Thumbnails
Contents