Tolnai Napló, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-07 / 211. szám

1856. SZEPTEMBER 7. TOLNAI NAPLÓ 3. Tengelicen se várjanak arra, hogy csak az eredmények agitáljanak Mintegy hatszáz tagja van már a tengelici Petőfi Terme­lőszövetkezetnek. A tagok túl­nyomó többsége jobban él, mint egyéni gazda korában, nem is beszélve azokról, akik mint gaz­dasági cselédek egykoron a kör­nyék nagybirtokain éltek. A kö zös munka, a közös problémák egyre inkább megváltoztatják a szövetkezeti tagok gondolkodás- módját. s az önző ,,én” helyett egyre inkább hallani: a ,,mi” gondunk, a ,,mi” eredményünk stb. MIT TESZ EZ AZ ÖSSZE FORROTT KOLLEKTÍVA annak érdekében, hogy a ma még egyénileg gazdálkodó dol­gozó parasztok is a közös gaz­dálkodás útját válasszák? A ten- gelicieknek nagyon sok jó ta­pasztalatuk van a termelőszövet­kezet eredményeinek ismerte­tése, népszerűsítése terén. Csu­pán néhányat említek meg ezek közül: a hatásos kultúragitációt, szemléltető összehasonlító rajzo­kat, számadatokat, az egyéni el­beszélgetést. de a hangoshíradót is igen jó eredménnyel használ­ták fel egy Időben. Jeleneteket sugárzott a híradó, s az egész község értesült arról, mi történt egyetlen nap alatt a szövetkezet­ben. De mintha megelégelték volna eddigi eredményeiket a tengeli ciek. E jó módszerek lassan a feledés homályába vesznek el. Pedig ma is sokan vallják a községben az egyénileg gazdál­kodók közül: „Majd meglátom, mit visztek haza. Ha többet kap tok, mint ami magamnak ma­radt .akkor az ősszel közétek ál­lok”. Eddig az ilyen és ehhez hasonló kérdések válaszolatlanul maradtak. A pártszervezet veze­tősége ugyan az elmúlt hetek­ben foglalkozott a tsz-agitáció helyzetével. A tapasztalatok alapján megállapította: ahhoz, hogy eredményes legyen az agi­táció, mindenek előtt az szük­séges, hogy maguk a szövetke­zeti tagok, s elsősorban a kom­munisták, kapcsolódjanak be ebbe a munkába. A határozat szerint mintegy harminc tsz- tagot — többségükben kommu­nistát — vonnak be a tsz-agitá- cióba. MIVEL AGITÁLHATNAK, MI­RŐL ADHATNAK SZAMOT A SZÖVETKEZET TAGJAI? A termelőszövetkezet eredmé nyei az idén is, éppúgy, mint az elmúlt években, messze meg­haladták az egyénileg gazdálko­dók eredményéit. Éppen ezért sokkal több jut a tsz-tagok kam­rájába, padlására, pincéjébe, mint az egyénieknek. Aki szor­galmasan dolgozott egész év­ben, annak bőven van jó értékű munkaegysége. Minden munka egységre 3 kiló búza, közel egy kiló árpa, két kiló kukorica, 70 deka széna, — ami a háztáji ál­latok fenntartására kell —, s számos más termény mellett mintegy 24 forint jut. Eddig 10 forintot adtak munkaegységen­ként, e hó végén ismét oszta nak pénzt a szerzett munkaegy­ség arányában. A termelőszövetkezet párt­szervezetének vezetősége és a tsz-vezetőség kidolgozta azokat a legfontosabb gazdasági ered­ményeket, amelyeket a népneve­lők ismertetnek a falu lakóival. A TSZ TAGOK MEGVÁLTOZOTT ÉLETÉT BEMUTATJÁK és összehasonlítják majd az egyénileg gazdálkodók életviszo­nyaival. Beszélnek majd arról is .amire ugyan még mindenki emlékszik, az augusztus 20-i ese­ményre. Ezen a napon a szövet kezet teherautója nem győzte a fuvart, annyi mindent vásároltak a Vidám Vásáron. 17 garnitúra hálószoba bútort, hét sezlont, mintegy 10 világvevő rádiót. 16 kerékpárt és két motort vásá­roltak a szövetkezet tagjai, nem is beszélve egyéb kisebb jelen tőségű vásárlásról. A termelőszövetkezet párt- szervezetének vezetőségével pár­huzamosan a községi pártveze­tőség is kidolgozta a maga ter­vét s megkezdte a tevékenysé­gét. így például a Szőlőhegyen egy alkalommal Gravencz József községi párttitkár, Harmath Jó­zsef tsz pártitkár és Németh 1st ván tanácselnökhelyettes alap­szabálymagyarázatot tartottak. A Szőlőhegyen egyébként a dolgo­zó parasztok egy egyes típusú tszcs-t akarnak létrehozni. Pél­dát itt a tanácstagok mutatnak: Bálint József, Vörös József és Fülöp Ferenc, akiket eddig: mintegy 16 család követ. Az agitáció kezdeti kibonta hozásának már van némi ered-! ménye. Szeptember első napjai ban HÁROM ÜJ TAG KÉRTE FELVÉTELÉT a Petőfi Termelőszövetkezetbe,' mégpedig: Szabó Gyula, Köble József és Koncsik István. Az elmondottak többsége; azonban még csak a pártszerve zetek terve. Már itt az ideje; annak, hogy a pártszervezetek hozzáfogjanak terveik, határoza taik végrehajtásához. Nem lehet azt várni .hogy a jó eredmé­nyeik majd maguktól agitálnak! — bár igaz, hogy eredményeik elég népszerűek, közismertek a faluban —, szükséges, hogy tü relmes felvilágosító szóval segít­senek az egyéni gazdák problé-: máinak, kételyeinek leküzdésé-J ben. Az eredmények nem ma­gyarázzák meg azt, hogy hogyan érti meg egymást a 600 tag, hogyan tudnak egységesen cse­lekedni. hogyan érzik maguké­nak a szövetkezetét? A jó ter­més, a jó zárszámadás csak azt mutatja meg, hogy jobban, gondtalanabbul élnek a szövet kezetiek, mint az egyéniek. A felvilágosító, nevelő munka fel­adata, hogy a többi kérdésre, amelyet feltesznek az egyéniek, választ adjon. K. Balog János Akinek nem inge.. Miért nem megy a gabonabegyüités Nagyszokolyon ? SZÁZHETVEN hold föld... Éppen elég munkát ad egy ilyen nagyságú terület megmű­velése. Emberek százainak meg terem a kenyere ezen a földön, ha történetesen kenyérgaboná­val vetik be ... 1500—1700 mázsa búzát jelent — ha törté­netesen elvetik. Ha nem vetik el, holott el kellett volna, ko­moly gondok származhatnak belőle. Akárcsak most Nagyszoko- lyon. Nagyszokoly a tamási já­rásban mindig azok közé a köz ségek közé tartozott, amelyek a legjoban teljesítették beadási kötelezettségüket. Nem egyszer voltak az első helyen a járásij rangsorban. S most? A legjobb,» községek között hiába keres-,I sük Nagyszokolyt, a gyenge ga-# bonabegyüjtési eredmény miatti1 a legrosszabbak közé került. * Hanyagabbá váltak tán a szo- kolyi gazdák? Vagy a begyűjtési megbízottak és a tanács nem kielégítő munkája van a gyen­ge eredmények hátterében? A gazdák is, a tanács is részes de nem azért, mert nem foglalkoz­na^ kellőképpen a begyűjtés­sel, hanem azért, mert az ősz folyamán 170 hold búzát nem vetettek el a községbeli gaz­dák, azonkívül mintegy 50 hold rozsot. Az ilyenformán adódó^ terméskiesés miatt jónéhány gazda nem tudta teljesíteni ga­bonabeadási kötelezettségét. AZ IGAZ, hogy a kedve­zőtlen időjárás miatt komoly gondot okozott tavaly a gabona vetés. Igaz, viszont az is, hogy a tanács megelégedett annyi ellenőrzéssel, hogy néhány szúrópróbát tartott. Mivel tör­ténetesen olyan gazdák vetéseit mérték fel, akijj elvetették az előírt nagyságú területet úgy gondolták elvetett a többi gaz­A gazdák elfogadták a gabo- na vetésterület előírását, elfo­gadták a tervet, mégis keve­sebbet vetettek. A termésátla­got számítva, több mint 1300 mázsa búzával és 400 mázsa rozzsaj termett kevesebb a községben. Ez a mennyiség pe­dig bőven elég lett volna ahhoz, hogy a község teljesítse beadási kötelezettségét. így viszont bú­zából 80 százalékra, rozsból 50 százalékra teljesítették kötele­zettségüket. JÓ NÉHÁNYSZÁZ mázsá­val kevesebb kenyérgabonát adtak be a nagyszokolyiak, ennyivel kevesebb az állami készlet. De rosszabbul jártak maguk a gazdák is, mert — mivel jónéhányan a kötelező vetésterületnek legfeljebb felét vetetté^ el — saját szükségle­tüket sem tudják biztosítani, így más terményekkel, takar­mányfélékkel kellett helyette­síteniük a gabonabeadást, ami_ vei pedig több jószágot tarthat­tak volna. Kozár Lajos például 3 hold búzát vetett csak a kötelező öt hold helyett ezen is igen gyen­ge volt a termés. Tizenkilenc mázsa gabonát kellett volna be­adni kötelezettségének teljesí­tésére — így viszont 16 mázsa I» búza helyett más terményt kell beadnia, 256 kiló zabot, 4 mázsa kukoricát, 8.41 mázsa napra forgót. A kukoricán például jó­formán meghízlalhatott volna egy sertést. Tihanyi Ferenc egy holddal vetett kevesebbet a kö telezőnél, termése hasonlóan gyengén sikerült. A kenyérga­bona helyettesítésére neki csak nem 14.5 mázsa kukoricát és öt mázsa napraforgót kell beadni. Ezzel a mennyiséggel két hízót hizlalhatott volna. így azzal, hogy nem vetették el a kötelező vetésterületet, nemcsak az álla mot, hanem sajátmagukat is megkárosították, mert saját szükségletükre, vetőmagra ke­vés a megtermett gabona. AZ OLYAN gazdák — mint Molnár Sándor, H. Szabó »•József és még sokan — akik (•elvetették, amit számukra kö­telezően előírtak, minden gond nélkül teljesítették kötelezett­ségüket, megvan a kenyérnek- való és a vetőmag is. Nagyszokoly — ugyanúgy, mint eddig — komoly esélyese f lehetett volna a járásban folyó begyűjtési versenynek. Az állat 11 és állati termékbegyüjtésben most sem állnak rosszul. A ga- bonabegyüjtés azonban most ugyancsak lerontotta eredmé - Ínyüket. A tanács komoly ta­pasztalatokat szerezhetett most arra nézve, hogyan kell foglal­kozni az őszj vetésekkel. Nem elég néhány szúrópróba, a ta- Jnácstagok, az állandóbizottsági ([tagok segítségével állandóan ellenőrizni kell, ki hogyan tesz ideget vetési kötelezettségének. \A gabonaprobléma megoldása nem kis erőfeszítéseket követel, (jnem lehetnek kivételek a nagy- szokolyi gazdák sem. Úgy lás- isanak most az őszi munkákhoz, • •hogy a jövő évben ne ismétlőd. i jenek meg az idei gabonabe- í gyűjtési nehézségek. Túlius 19-én írtam egy cik­** két „A tanács, a bíróság meg a lakáskiutalás” címmel a Tolnai Naplóba. A cikknek az volt a feladata, hogy a pince­helyi községi tanácsnak és a ta­mási járás illetékeseinek figyel­mét felhívja egyes emberségte len, törvénytelen eljárások meg­szüntetésére, hogy a pincehelyi gépállomás gépészmérnöke a több. mint fél éve húzódó la káskiutalásában segítséget ad jón. Előre kell bocsátanom, hogy az újságíró általában nem he­lyettesíti és nem is helyettesít­heti az egyes visszaélések körül a nyomozást, de még a bírósá­gokat sem. Mi újságírók a leg­gyakrabban az általunk is elbí­rált igazságtalanságok esetében a sértett dolgozók véleményét tolmácsoljuk azzal a céllal, hogy az újságok hasábjain keresztül a megoldatlan kérdésekre irá nyítsuk az illetékesek figyelmét. Most, a XX. Kongresszus után különösen szívesen tesszük ezt, hisz mindezzel a dolgozók bát­rabb véleménynyilvánítását se gítjük elő. Azt tartja a közmondás: Akinek nem dnge, ne ve­gye magára. Sajnos, a cikkem esetében ez nem érvényesülhe­tett teljes igazában, mert az in get olyan szervek számára cí­meztem. amelyek — már akkor tudvalevők voltak, — nem ille­tékesek az ügyben. Én mégis megírtam. Hogy miért? Mert a pincehelyi tanács titkára olyan meggyőzően hivatkozott a járás bíróságra, hogy kénytelen vol­tam szó szerinj^' feljegyezni ja szavait. Azért térek erre ki. mert a tamási járásbíróság ve­zetője a Cikk nyomán felkere­sett egy ultimátumszerű levélle], amelyeben a többi között oktat és neheztel a cikk miatt. Abban az egyben, hogy nem a bíróság­nál van az ügy. és hogy ezt a cikk írásánál is figyelembe kel­lett volna venni, teljes mérték­ben egyetértek. Nem értek egyet azonban Marosi József le­velének a többi részével. örvényekre hivatkozva iga­zolja például, hogy ebben a lakásfellehbezési ügyben is törvényes ejárás volt az ügyész­séghez fellebbezni. Már az emlí­tett cikkből kiderült, hogy tör <xxxxxxitxx3ooooooooooooooCT30ooooorinooroa vénysértő úton halad ez a lakás- kiutalás halogatása, mert ha az illetékesek igaz úton jártak vol­na. nem kellett volna a „járás bíróság”, a helyzet őszintesége miatt most már nevén nevezve a gyereket, az ügyészség es a Fejér megyei pártbizottság névé nek említésével szinte meghát­rálásra kényszeríteni a sérelme­zetteket. Különben is van egy törvényerejű rendelet arra vo­natkozólag, hogy a lakásból csi­nált irodákat vissza kell alakí­tani lakásokká. Már pedig ebben a lakásügyben erről van szó. S ha abban a cikkben azt a hibát el is követtem, hogy az ügyészség helyett bíróságot em­lítettem s ezzel a cikkel most ezt lényegében helyreigazítom, meg kell mondanom azt is, hogy a cikk nem íródott hiába, célját elérte még akkor is, ha a sér­tettek, avagy a „panaszosok" meghallgatása után csak egy „hivatalos” személyt, a községi tanács titkárát hallgattam meg. Túlius 30 án ugyanis a me­** gyei tanács igazgatási osztálya a járási tanács csaknem fél évvel ezelőtt hozott határoza­tát hatályon kívül helyezte és a következő véghatározatot hozta: — Véghatározat. A tamási járási tanács VB II. Igazgatási Osztályának 809— 11/1956. II. szám alatt f. évi március hó 3-án kelt határoza­tát hatályon kívül helyezem, s a pincehelyi Kisipari Termelő­szövetkezet elnökét felhívom, hogy jelen véghatározatom kéz­hezvételétől számított 8 napon belül a kérdéses épületet bocsás­sa a községi tanács végrehajtó­bizottsága rendelkezésére, lakás céljára. A fentiek szerint kellett hatá­roznom, mivel a pincehelyi Ve­gyesipari Kisipari Termelőszö- szövetkezet korábban ígéretének nem tett eleget s a véghatározat fentebb megjelölt részében a kérdéses helyiségeket lakássá nem alakíttatta vissza. ^ sérelmezett és panaszttevö dolgozónak csupán eny- nyit akart segíteni az újság, s úgy hiszem, ebben az esetben ez sikerült is, és ez meggyőzött arról, hogy mégis csak törvé­nyes és igazságos húrokat pen­gettem. Nagy Ferenc Budapesti kirándulás. A Paksi Járási Művelődési Otthon képzőművész szakköre a közelmúltban háromnapos tanul­mányi kirándulást rendezett Bu­dapestre. A fővárosban tartóz kodásuk alatt két alkalommal is meglátogatták a szakkör tagjai a Képzőművészeti Múzeumot. Ezenkívül megtekintették még a főváros nevezetes épületeit is. Gyönyörködtek a Vár. a Margit­sziget, a Gellérthegy, a János- hegy szépségében, esténként pe­dig a Vidám Parkban szórakoz­tak és a főváros kulturális éle­tével ismerkedtek. A szakkör tagjai, akik közül többen még most jártaik elő­ször Budapesten, igen szép és gazdag élménnyel gazdagodva tértek haza. Kielégítik a tájigényeket a kereskedelemben A Divatáru Nagykereskedelmi Vállalat a jövőben az eddiginél nagyobb figyelmet kíván fordí­tani az egyes vidékek lakossá­gának, elsősorban a parasztság tájigényeire és módszeres piac­kutató púinkéval kutatja fel azokat a hagyományos népvise­letű paraszti cikkeket, amelye két ma nem gyárt az ipar, de kereslet lenne rájuk. Ennek a piackutató feladatnak ellátására a nagykereskedelmi vállalat most külön részleget ál­lít fel, amely szoros kapcsolatot fog tartani az ország minden vi déki gócpontjában működő piac­kutató aktívákkal. Mozgósítani kívánja azonban egyidejűleg a hagyományos népi öltözködést szerető vásárló közönséget is, és szívesen fergad el »mindenkitől javaslatokat, hogy egyes vidé­keken milyen hagyományos nép­viseletű, paraszti cikkek gyártá­sát kívánják. Ha a Divatáru Nagykereske­delmi Vállalat címére (Budapest. V.; Alpári Gyula utca 5.) bekül­dött javaslatok olyan cikkek (ka­lapok, ingek, kendők és más egyéb) előállítását fogja lehető­vé tenni, amelyek, ezidő szerint kereskedelmi forgalomban nin­csenek, úgy az ilyen javaslato­kat újításként fogják kezelni és megvalósításuk esetén az újítót díjazzák. Ujszerü lapterjesztés — vagy így is lehet? — Tizenhét darab ebédjegyet szeretnék befizetni. — Igen, 87.40 forintot fizet. — Tessék ... , — Köszönöm ... i — Itt van még egy újság is. i — Kérem, nekem nem kell újság. » — Tessék elvinni! Már beszámoltam az ebédjegyek i árába. 1 Fizetését veszi fel a ruházati bolt tanulója. — Kérem, még jár 1.40 forint... — Tessék, itt van két újság, az egyik a tiéd, a másik a i vezető kartársé, majd az megadja neked az árát. i Újabb dolgozók jönnek — igen kérem fizet 20.70 forintot. | ön pedig 16.30 forintot és itt van egy-egy újság is. 1 — Nekünk nem hell újság. — Tessék csak elvinni! Már beszámoltam az árakba. És ! hiába tiltakoznak a dolgozók a decsi földművesszövetkezeti I pénztárnál, Petrányi kartársnő a tiltakozás ellenére is bele­• számolja az áruk vételárába az újság árát. Úgy látszik így I is lehet bár én tudnék jobb módszereket a lap terjesztésére. »Meg is kérdeztem tőle, miért kényszerít mindenkit a „Föld­művesszövetkezet” című lap megvásárlására. i — Azért, — mondotta, — mert ha nem tudok 100 példányt 1 eladni, akkor levonják a fizetésemből, pedig őszintén szólva [ nem vállaltam az újság eladását — mondja kis sóhaj kísére­• tében. Úgy látszik a decsi földművesszövetkezetnél ilyen radi- i kális módszerekkel terjesztik a „Földművesszövetkezet” című ' újságot, vagy másutt is? 1 , PLESSZ JÓZSEF 1 Decs Sztálin-út.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents