Tolnai Napló, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)
1956-09-06 / 210. szám
Világ nrnl0*"ri"i 'xoiixai « 1 r "x & ¥ Egyetemi Kény y < AZ HDP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIII. ÉVFOLYAM, 210. SZÁM. ÁKA: 50 FILLÉR CSÜTÖRTÖK, 1956. SZEPTEMBER 6. HÍRADÁS TAMÁSIBÓL Begyűjtés Nem újkeletű már Tamási és Iregszemcse községek között a verseny, amely egyformán folyik a mezőgazdasági munkákban, a begyűjtésben, az adófizetésben. Az időnkénti értékeléskor hol az egyik, hol a másik község van ■előbbre valamivel — mostanában Tamási szerepel jobban. Ez a verseny is hozzásegítette a tamásiakat ahhoz a vándorzászlóhoz, amelyet az első féléves be gyűjtési eredmények után nyer tek el. A község lakossága, hallgatva a meggyőző szóra, igyekezett becsülettel eleget tenni kötele zettségének. Jó munkát végez tek a begyűjtési megbízottak is — és most, az augusztus 20 -i begyűjtési verseny lezárása előtt néhány nappal, megint csak ab ban bíznak, hogy megismétlik az előző jó eredményeket és to vábbra is megtartják az elsőséget. A sertésbegyűjtésben — az alkotmányünnepi versenyértékelési alap szerint — 99,3 százaléknál. vágómarha beadásban 75,5 százaléknál, a baromfi be adásban 88,3 százaléknál, tojás beadásban több. mint száz szá zaléknál tartanak. Szeptember 10 ig még négy mázsa sertést, 17 darab marhát adnak le s ez zel teljesítve lesz a terv. A ba romfibegyűjtésnél már nehezebb a helyzet. De itt is lehetőség van a száz százalék elérésére. Ebben már a tanács is segít. Negyven gazda van hátralékban a baromfibeadással, akikkel most, a hét elején foglalkozott a tanács, felhívta figyelmüket a kötelezettség teljesítésére. A hátralékosok legtöbbje ígéretet tett, hogy — a héten rendezik kötelezettségüket Milyen ered ményt ér el a község az alkot mányünnepi begyűjtési versenyben — azon is múlik, hogyan váltják be Ígéretüket azok a gazdák, akik eddig hátraléko sok voltak. A tagosító bizottság most a napokban alakult megt s már a megalakuláskor is azzal az elhatározással foglalkoztak a tagosítással, hogy senki ne kerüljön hátrányos helyzetbe. A martincai és a szemesei részre terjed ki a tagosítás. Igen sok egyéni gazdának volt távol, 10—12 kilométerre a földje, bent az állami gazdaság területén. Nagy nehézséget jelentett számukra a gazdálko_ dás ezeken a földeken. Ezért most az állami gazdaság cserél a gazdákkal. Betagosítja ezeket a távol fekvő földeket és olyan helyen ad helyette földet ami sokkal közelebb lesz a községhez. Hasonlóképpen oldják meg a tagosítást Szemcsén is. Sok egyéni gazdának volt földje túl a Vörös Szikra már régebben tagosított területén3 ugyancsak jókora távolságra. A termelőszövetkezetnek nem okoz gondot e földek megművelése, ha hozzácsatolják a tagosított területéhez. Viszont — az állami gazdasághoz hasonlóan — a községhez közelebb eső területéből ad földet az egyéni gazdáknak ahelyett, amelyet távolabb betagosítanak. Őszi munkák Tagosítás A községben most az ősz folyamán 600 hold föld tagosítására kerül sor. A tagosítás érinti a Vörös Szikra Termelőszövetkezetet, a Fomádi Állami Gazdaságot, és mintegy száz egyéni dolgozó parasztot. A Vörös Szikra Tsz. és az egyéni gazdák földjein is foly nak az őszi munkák. Az ősziárpa és a rozs vetéséhez mintegy 80 százalékban végezték el az elő készületeket. A búza alá mintegy 40 százaléknyi területen végez ték el a keverőszántást. Ez az a terület ugyanis, amelyen pillan gósok, vagy más takarmánynö vények után vetnek búzát. A többi területen — főleg az egyéni gazdáknál — kukorica és más kapás után kerül vetésre a búza. A termelőszövetkezet is, a gazdák is igyekeznek azon, hogy mielőbb elvégezhessék az őszi vetéseket, mert az idei tér méseredményekben közrejátszott az, hogy sokan csak megkésve vetettek el. Az egyéni gazdák búzából 7,68 mázsás, rozsból 7, zabból 9.78, tavaszi búzából 4,57, tavaszi árpából 6,97 má zsás átlagtermést étitek -el. A Vörös Szikra termésátlagai legkevesebb egy-egy mázsával múlták felül ezeket az átlagokat. 30 holdon végeztek a vetőszántással Az őcsényi Üt a szocializmus felé Tsz tagjai eddig 30 holdat szántottak fel őszi kalászo sok alá. A 65 holdnyi kenyér- gabona nagyrészét borsó és kender után vetik. Mindkét növény korán lekerülő elővete mény, így a mag idejében föld- 1~ be kerülhet, amely egyik előfel- tétele a jövő évi jó termésnek. A tsz idei termésátlaga kenyérgabonából felül volt a tíz mázsán, jobb volt, mint az egyénieké, a jövő évben , pedig még jobb eredményt akarnak elérni. A tsz-tagok szívesen tanulnak és alkalmazzák a fejlettebb termelési eljárásokat. Ezért határozták el, hogy 30 tag szombaton és vasárnap megtekinti a Mezőgazdasági Kiállítást, hogy az ott látottakat és tapasztaltakat az ősz folyamán már felhasználhassák Üdülnek a KÜipari Szövetkezetek tagjai ' A Kisipari Termelőszövetkezeti tagok közül évről évre többen üdülnek, s töltenek két hetet az ország szebb részein, fürdőhelyein. Ebben az évben megyénkből 120 szövetkezeti tag részére biz fosítottak üdülőjegyet, akik családtagjaikat is magukkal vihették. A szövetkezet megyei központja ezenkívül egyéb szociális juttatásban is részesíti az arra rászorulókat. Az 1956-os évben kilenc olyan kiöregedett szövetkezeti tagot részesítettek 250 — 400 forintos rendkívüli nyűgei látásban, akiknek nem volt meg a szükséges biztosítási idejük. II kisipari szövetkezetek megyei küldöttgyűlése elé Irta: Gyerő András KISZÖV elnök A Szovjetunió Kommunista Pártja XX. Kongresszusa és az MDP Központi Vezetősége által hozott oly nagyjelentőségű határozatok óta első ízben ül össze a megye kisipafli termelő szövetkezeteinek küldöttgyűlése. , Milyen feladat vár a megyei küldöttgyűlésre? Az a feladata, hogy a XX. Kong-'-'^zus, az MDP központi vezetőségi határozatok szellemében új módon értékelje a megye kisipari szövetkezeteinek az utóbbi küldöttgyűlés óta elért eredményeit és hiányosságait. Feladata lesz továbbá, hogy utat mutasson a szövetkezeti dolgozók széles tömegeinek, de a mozgalom vezetőinek is, a sző vetkezetek előtt álló feladatok helyes megoldására A tervteljesítést elemezve elé gedetten állapíthatjuk meg, hogy a megye szövetkezetei 1955. évi tervüket maradéktalanul teljesítették, sőt túlteljesítették. És bár kétségtelen, hogy ez év I. negyedévében az árvíz okozta kiesés és rossz időjárás miatt a tervet száz százalékig teljesíteni nem tudtuk, ennek ellenére szövetkezeteink ez év első félévében is gazdasági és politikai téren tovább szilár dúltak. Az említett objektív körülményekből folyóan ez év első negyedében szövetkezeteink közel 1 300 0Ü0 forinttal maradtak le a tervteljesítésben. A második negyedéves tervet megyei szinten teljesítettük, az első negyedéves lemaradás behozásáról azonban mégse lehetett szó. A július havi és általában a III. negyedévi kedvező termelési kilátások alapján a szövet kezeti dolgozók és vezetők lelkes munkája révén azonban lehetőség van arra, hogy az első ne gyedév lemaradását az év hátralevő részében behozzuk, amellett, hogy az éves terv túlteljesítésére tett vállalásunkat is teljesítsük. Az elmúlt küldöttgyűlés óta tovább javult szövetkezeteinkben a kollektív vezetés és különösen a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. Kongresszusa óta nagymértékben nőtt a szövetkezeti dolgozók aktivitása, a szövetkezetek vezetésében való részvéte lük. Ennek következtében, főleg az utóbbi időben, komoly fejlődés mutatkozik a megye szövetkezeteinél a termelés vonalán. A és több, mint százra tehető azon dolgozók létszáma, akik elsővagy másodízben elérték a ..Ki váló dolgozó" szint teljesítését. Nem kisebb eredmények vannak szövetkezeteinkben a szakma, utánpótlás terén sem. Míg 1953 ban 17. 1954 ben 52, 1955- ben pedig 103 tanulót szerződtettünk. Addig ez évben az ösz- szes ipari tanulók létszáma meg haladja a 200 főt. De a fejlődésről nemcsak a mennyiségi változások adnak tükörképet, hanem a szakmunkás vizsgák eredményei is. Az eddig felsoroltakon kívül szövetkezeteink még számos vonatkozásban értek el komoly sikereket. Azonban eredményeink mellett feltétlenül beszélni kell azokról a hiányosságokról is, melyek még jellemzőek a megye szövetkezeti mozgalmára. A hiányosságok egyik legfőbb forrása, hogy a vezetés színvo nala — dacára azoknak az erőfeszítéseknek, melyet a szövetkezeti vezetők továbbképzése érdekében kifejtettünk — nem kielégítő. A szövetkezetek jelentős részénél nem tartják be a szövetkezeti alapszabályt. Nem tartanak rendszeresen vezetőségi üléseket, közgyűléseket, termelési értekezleteket, így a veze tés magárahagyatott és elseké- lyesedett. De nem hajtják végre az OKISZ választmányi és vezető ségi .valamint a KISZÖV határozatokat sem. A felsorolt okból kifolyóan nem érvényesül szövetkezeteinknél megfelelően a szövetkezeti demokrácia. A szövetkezeti ve zetők egy része nem teszi lehetővé és nem ad alkalmat arra, hogy a tagság a szövetkezettel kapcsolatos véleményét kifejezésre juttathassa. Pedig nem egy jól működő, az alapszabályt betartó szövetkezet példája bizonyítja ,hogy ahol a tagság véleményét meghallgatják, a dolgozók javaslataira támaszkodnak, ott sikeresen oldhatók meg a szövetkezet előtt álló problé mák. Hasonló hiányosságok vannak a törvényesség betartása terén is. Nem egy szövetkezetnél tapasztaltuk, hogy a vezetőség’ vagy fegyelmi bizottság jogszabályellenes, törvénysértő határo zatokat hozott. Az első lépések után... Ez CT [ februárjában egy jelentős esemény színhelye volt a tolnai tanácsház, ugyanis ek- kr alakult át az egyes típu sú csoport termelőszövetkezetté. Egy maroknyi kis embercsoport határozta el akkor, hogy végleg lerakják alapjait a szocialista nagyüzemi gazdálkodásnak. — Azóta alig félév telt el és ma újra bekopogunk a tsz ajtaján, érdeklődve az első lépések után. Hatalmas ház, tágas gazdasági udvar, ahol egyaránt elfér nek a széna-, szalmakazlak, de van helye a ló és tehénistállóknak, a sertéskifutóknak és az ellető kutricáknak. Ez a porta a tolnai Alkotmány Termelőszövetkezet tagjaié, azoké az embe reké, akik sok nehézségek közepette jutottak el idáig. — Az elnökünk nincs itthon — közölte a tsz raktárosa, Maj- sai bácsi. — Nem is tudom, hogy mikor jön vissza — folytatta tovább, — mert ha Fácánkertből megjött, Gerjenbe megy át, malacokat vesz. Hiába, gon1 doskodnunk keik arról, hogy jövőre még gazdagabbak legyünk, ezért vásárolunk majdnem tíz darabbal több sertést a terve zettnél. A vásárlásra hosszúlejá ratú hitelt kaptunk, mire vissza kell fizetni, a sertés sok és biztos jövedelmet jelent nekünk. Beszélgetes| közben Máj- sai bácsi megmutatta kis birodalmukat. — Ezek lennének a kocáknak valók A fehér hússertésekből válogattunk öt darabot és további ötöt a mangalicákból. Bmitt a hízók vannak. Gabonabeadási kötelezettségünket sertésbe üte- meztettük át és még körülbelül hat mázsát kell leadnunk, ezzel teljesítjük beadásunkat. A fenn maradó hízókat majd december felé szabadon értékesítjük, kell a pénz a tagoknak. — Ez itt az istálló — mutatott Majsai bácsi egy átalakított épületre. Még nincs teljesen készen, a járdát le kell kövezni, de már bekötöttük a teheneket. Kilenc darab tehenünk van. igaz, nem mindegyik fejős, de tíz naponként, azért 1400—1500 fo rint bevételünk van a tejből. Ez az öt borjú már a közösben született. ez az első nemzedék. — Sokat dolgoztunk valameny nyien és arra törekedtünk, hogy már az első év sikeres legyen, pedig nagy károkat okozott az árvíz. Százötven hold földből 100 hold víz alá került. Három tagunknak összedőlt a háza, ők a nyáron építettek. Igyekeztünk, de sok segítséget is kaptunk. Az állam kölcsönnel, az emberek pedig takarmánnyal, pénzzel, ki mivel tudott, segített. Nagyon jól esett az akkor nekünk — Gabonatermésünk az árvíz ellenére jónak mondható és mi vei gabonabeadási kötelezettségünket sertésre ütemeztük át, így a teljesített munkaegységekre munkaegységenként 4.70 kiló kenyérgabonát, 50 deka árpát osztottunk, de még körülbelül 3 kiló kenyérgabona jut. Gondoskodtunk már a búza és ősziárpa vetőmagról is. Nem égé szén fél éve dolgozom én is a termelőszövetkezetben és több. mint hat mázsa kenyérgabonát vittem haza, de még ennyi lesz is. Jövőre pedig még több lesz, mert nem félévi, hanem egész évi munkánk eredményét kapjuk. Csodalkozra| hallgattuk, láttuk " e ""kis" had munkáját, eredményét, akik egy percig sem csüggedtek el, hanem szívósan törekedtek a megjelölt úton előre. Munkájuknak már híre ment a községben és ami kor Luzsenszki János érdeklődött, mindenfelől csak jó véleményt hallott. Luzsenszki János volt már termelőszövetkezeti tag egy baranyai kis faluban, de amikor megtudta, hogy háza az árvíz áldozata lett. végleg hazajött. Kezdetben állami gazdaságban dolgozott, később újra tsz- tag lett, ma már szorgalmasan dolgozik a többiekkel együtt, hogy a jövőben is méltó siker koronázza munkájukat. lakosság egyre növekvő igényeinek kielégítése érdekében bővült a választék és tovább javult a termékek minősége. Eredmények mutatkoznak a szövetkezetek pénz- és hitelgazdálkodásában, az állami és szövetkezeti fegyelem megszilárdulása terén is. Kedvező hatással volt a termelésre, a megye szövetkezetei műszaki színvonalának emelését nagymértékben segítette elő a KISZÖV mellett megalakult műszaki kör, amely munkáját konkrét munkaterv alapján végzi. Bár nem kielégítő mértékben, de javult a szövetkezeti dolgozók munkavédelmi és szociális helyzete is. A termelési és egyéb téren elért eredmények összefüggés ben vannak a szövetkezeti dolgozók politikai fejlődésével is. A szövetkezeti dolgozók politikai öntudatának növekedése következtében javult a szövetkezetek versenymozgalma és a szövetke zetfl dolgozóknak a versenyben való részvétele. Ennek eredményeként az elmúlt küldöttgyűlés óta 17 fővel növekedett a „Szakma kiváló kisipari szövetkezeti dolgozója" címmel rendelkezők száma (akik közül hét olyan van, aki már másodízben nyerte el e kitünte test és a vele járó pénzjutalmat) Szövetkezeteink egy része még mindig nem. tartja be a pénzügyi, állami és szövetkezeti fegyelmet. Számos szövetkezet működését hátrányosan befolyásolja a kintlevőségek behajtásé nak elmulasztása, ami természe tesen az eredményesség rovására megy. Kétségtelen, hogy az OKISZ az I és II. negyedévben irreális béralapot bontott le a megyére, de emellett egyes szövetkezeteknél a bérek kilazulásával is találkoztunk. Ez utóbbi arról tanúskodik, hogy a szövetkezetek vezetőinek egy része még min dig figyelmen kívül hagyja az OKISZ vezetőségének a munkabérekre vonatkozó határozatát. A küldöttgyűlés akkor fog jó munkát végezni, ha a felvetett kérdéseket, problémákat a helyes vitaszellem kialakításával tárgyalja meg. El kell érni, hogy a küldöttgyűlés után a kisipari szövetkezeti mozgalomban fordulat következzen bei,1 A !szö vetkezeti demokrácia megvalósításával, a kollektív vezetés érvényre juttatásával elő kell segí teni, hogy a szövetkezeti dolgozók széles tömegeinek aktivitása, kezdeményező ereje, e tömé gekben rejlő nagyszerű képességek kibontakozhassanak és ez kiinduló pontja legyen a szövetkezeti ipar gyors ütemű fejlődésének. ______________J B. R.
