Tolnai Napló, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)
1956-09-28 / 229. szám
185«. SZEPTEMBER 28. * TOLNAI NAPLÓ .? Sxííx ember le akar ülni Az ifjúság közötti munka megjavításáért A tolnai községi pártvégrehajtóbizottság ülésének tapasztalatai A Központi Vezetőség július 18—21*i ülésének határozatai, s az azóta megszülető intézkedés sek nagymértékű lendítő erőt ad* tak pártszervezeteink munkájához. Kedvező helyzetet teremtett ez ahhoz, hogy a párt meg» fontoitan, a tömegekkel szorosan összeforrva, lépésről lépésre elő* rehaladjon a lenini szellemben fogant ®s a szocializmus építésének objektív körülményeit helyesen tükröző júliusi határozatok megvalósításának útján. A tolnai községi pártbizottság mindehhez még körültekintőbb, még szervezettebb munkával kíván hozzájárulni. Ezt a célt szolgálják a RENDSZERES BESZÁMOLTATÁSOK, amellett, hogy a községi párt- bizottság tagjai fokozottabb segítséget nyújtanak az egyes alapszervezeteknek. A körültekintőbb, széleskö- rűbb segítő munkát elsősorban az jellemzi, hogy például a beszámoltatásoknál egy-egy pártszervezet azon területét veszik figyelembe, amelyik a legfontosabb. így volt ez legutóbb a Tolnai Textilgyár esetében is. Köztudomású, hogy a Tolnai Textilgyár dolgozóinak többsége fiatalokból áll. Rendkívül fontos tehát ebben az üzemben a fiatalokkal való foglalkozás kérdése, a DISZ-szervezet munkájának vizsgálata, fokozottabb segítése. Éppen ebből a célból tűzte ki legutóbb a községi pártvégrehajtó-bizottság, hogy ülésén a DISZ-szervezet munkáját vitatja meg. Ahhoz, hogy a tömegek vezetésében egyre inkább érvényesüljenek a párt és a tömegek helyes kapcsolatát tükröző lenini elvek, feltétlenül szükséges, hogy a DISZ-szerve- zetek előtt álló feladatokat is mélyen elemezzék és a segítség módját is meghatározzák. Már a beszámoló is megmutatta, hogy a textilgyári pártszervezet ezévi gondoskodása jó eredményeket hozott a DISZ- szervezet munkájában, s következésképpen ez a gazdasági munkában is hatásos volt. Míg például a DISZ-vezetőség újjáválasztása előtt az üzemben egyetlen DISZ-brigád sem működött, azóta kilenc alakult, s közöttük olyan, mint a Petőfi export DISZ-brigád, amelynek tagjait jó munkájuk jutalmául Kalocsára vitték kirándulni. E JÖ EREDMÉNYEKET a párt végrehajtóbizottság tagjai Is alátámasztották. Schalli Adám elvtárs többek között szintén a PetőfMorigád jó munkájáról beszélt, amikor megemlítette, hogy a brigád egyik tagja nemrégiben kapta meg a szakma kiváló dolgozója megtisztelő címet. Már az ő felszólalása is rávilágított a hiányosságokra, amelyek fékezik a DISZ-szervezet, s általában a fiatalok jó munkájának további kibontakozását. Elmondotta, hogy e kitüntetést az üzem vezetői jóformán titokban adták át, hisz sem ő, a főművezető, sem a többi művezetők nem tudtak róla. Igen helyesen szögezte le további útmutatásként, hogy ne csak az értékeléseknél vegyék igénybe munkájukat, s ne legyenek szűkszavúak a dicséretben. Orosz György elvtárs arról beszélt, hogy a kisebb üzemben, mint például ,a Selyemgyárban, jobb a kultúrmunka, mint a Textilgyárban, holott nagyobb lehetőségek vannak a textilgyári fiatalok előtt. E kétségtelenül meglevő helytelen állapotra azonban CSATTANÓS VALASZ VOLT az, hogy nem is nagyon segítették a fiatalok kultúrmunkájának ki. bontakozását, hiszen a saját kultúrtermükben is a legegyszerűbb szórakozásokért, mint az asztalitenisz, biliárd, sakk használatáért fizetniök kellett. Nem csoda hát, ha csak egyetlen tánccsoportjuk működik. ó községi pártbizottság határozata értelmében ezen sürgősen változtatnak. s azon is, hogy a vállalat, amely eddig nem sok anyagi segítséget adott a fiataloknak, ezután nagyobb gondot fordítson rájuk. Az is felvetődött, hogy miért nem folyik verseny a szakma legjobb ifjúmunkása címért. Ennek érdekében javasolta a pártvégrehajtó-bizottság ülése, hogy célprémiumot tűzzenek ki a fiatalok részére épp úgy, mint a Selyemgyárban, ahol ez már jó eredményeket hozott. Külön jelentőséget kell tulajdonítani e fontos beszámoltatásnak azért is, mert a községi párt végrehajtóbizottság nemcsak a textilgyári DISZ-titkárt, hanem a selyemgyárit, a sertéstenyésztő vállalatit és a községi DISZ alapszervezetit is meghívta erre a gyűlésre. SOKAT TANULHATTAK ŐK IS e megbeszélésen, de útmutatást kapott elsősorban a textilgyári pártszervezet. Legfőbb tanulságként azt mondták el, hogy ne csak a pártszervezet titkára és egyes pártvezetőségi tag foglalkozzon a DISZ- szervezettel, hanem valameny- nyien, s mozgósítsák erre az egész párttagságot, az üzem valamennyi gazdaságvezetőjét, idősebb dolgozóját. S valóban ez az útja annak, hogy a textilgyári fiatalok a DISZ-szervezet segítségével betölthessék nagy feladatukat, sokkal jobban az eddigieknél, a szervezeti és gazdasági életben egyaránt. József Attiláról nevezték el a Rákosi Nátyás művelődési házat A közelmúltban megjelent minisztertanácsi határozat értelmében — amely szerint élő személyekről utcát és középületet nem lehet elnevezni és a meglevőket Is megváltoztatják — a Budapest XIII. kerületi tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi tanácsülésén úgy határozott, hogy a Rákosi Mátyás művelődési ház nevét József Attila művelődési házra változtatja át. (MTI) GÖMÖRI ENDRE: „0 szuezi-ügy“ A Hazafias Népfront külpolitikai füzetsorozatában megjelent Gömöri Endre: ,,A szuezl-ügy” c. írása. A kiadványban a szerző a Szuezi-csatorna ügyében kirobbant válsággal kapcsolatban ismerteti a csatorna történetét, fontosabb adatait, az államosítás körülményeit és az ennek során kialakult helyzetet. A fényképekkel, térképekkel, művészi illusztrációkkal gazdagított füzet komoly segítséget nyújt a külpolitikai kérdések iránt érdeklődök tájékozódásához, de szórakoztató olvasmányul szolgál a külpolitikai kérdésekben kevésbbé jártas olvasók számára is. — A füzet a helyi népfrontbizottságoknál, a pártalapszervezeteknél és a hírlapárusoknál kapható 1.20 forintos áron. Üsse kő, hát üljön le, mit kell azon tanakodni? Csakhogy — bocsásson meg az olvasó — nem olyan egyszerű dolog ez. Annak ellenére, hogy az üldögélés mindennapi kellemes szükségleteink közé tartozik, bármilyen furcsán hangzik, akadályok jöhetnek közbe. Akármilyen igénytelen ember legyen valaki, azért pl. ha moziba megy, szeretne leülni, márcsak azért is, mert a mozikban nem kap senki órabért az ácsorgásért, sem kedvezményes állójegyet. Az üléshez azonban — legyen az értekezlet, vagy közönsé. ges üldögélés — mindenképpen valamilyen ülőalkalmatosság, legegyszerűbb esetben szék kell. De mi történik akkor amikor nincsen szék? • Azt hiszem az, ami Váralján történt az elmúlt hónapok alatt. Annak ellenére, hogy Váralja 2000 lakosú község, állandó mozija még nincs.' — Van azonban minden csütörtökön mozielőadás keskeny- filmmelt nagy közönséggel, rozzant padokkal, törött székekkel. Sebaj — mondták Váralján az egyszerű, töretlen lelkek bizalmával — van készpénzünk, csak egy rendelés választ el bennünket attól, hogy száz ember kényelmes széken üljön. El is küldték a rendelést a Földművesszövetkezetek Járási Központjába, Bonyhádra — áprilisban. Persze, nem hiába szeszélyes hónap az április, a válaszból megtudták a váraljai tanácsnál, hogy az fmsz- ek járási központja nem szolgál ki közületeket. Forduljanak Budapestre a Bútorérté- kesító Vállalathoz. Különös dolog ez. Váralja ez a kis eldugott dunántúli község az ország fővárosánál nem talál közelebbi helyet, ahol székeket vásároljon. Szegény pestieknek ugyancsak sok gondjuk lehet, ha még a váraljaia két is a maguk vállára veszik. Elment a levél Budapestre, aztán nem sokára választ hoAz ódéi nyár bővelkedett zivatarokban és nem volt ritka a jégeső sem. Felkértük az Állami Biztosító Tolna megyei igazgatóságának vezetőjét, Boros Ferencet, hogy adjon felvilágosítást, milyen jégkárok voltak az idén és hol tartanak jelenleg a károk felbecsülésével és a kártérítések kifizetésével. — A nyárelejei változékony időjárás már májusban jégesőket hozott. Különösen gyakori volt a jégverés aratás előtt és közvetlen az aratás időszakában. Júniusban és júliusban 84 esetben jelentettek jégkárt megyénkből. Bár a jégverés a tavalyinál nagyobb kalászos szántóterületet érintett, a kár értéke mégis ki" sebb volt — mondotta Boros Ferenc. — A legsürgősebb feladat a kalászosokat ért károk felbecslése volt. Ugyanis a jégkárösult termelők beadási kedvezményben az Állami Biztosító kárszakértői által megállapított százalék arányában részesülnek. Ezért ennek a munkának az elhúzódása gátolta volna az aratást és beszolgáltatást. zott rá a posta. Az üzlet lebonyolításához felsőbb hatóság kiutalása kell. Szóval nem elég, ha szükség van a székekre, nem elég ha készpénzzel fizet a tanács, kiutalás is kell, mintha valami ritka használati cikknél azt kellene eldönteni ki érdemes egyáltalán arra, hogy megkapja — hogy leüljön. Ám, ha kell, hát kell. Felsőbb hatóság a járás, kérték onnan a kiutalást. A járás azonban, sajnos, nem érezte, vagy nem érezhette magát eléggé felső hatóságnak, mert a megyéhez utasította a váraljaiakat. Május 22-én beküldték az igénylést a megyéhez — ahonnan válasz nem érkezett. Hosszú ideig vártak Váralján, de nem jött semmi értesítés, hát újra megpróbálkoztak a Budapesti Bútorértékesítő Vállalattal. Az ismét a megyéhez, a népművelési osztályhoz tanácsolta őket. Újabb levél ment Szekszárdra, míg végre megtörtént a nagy esemény. Szeptember 1-én —• nem keli mindjárt nagy dologra gondolni — megérkezett a kiutalás 100 darab szék vásárlására. Elküldték újra a rendelést Budapestre és most várják a székeket... Tíz levélbe és hosszú hónapok várakozásába került, hogy a legegyszerűbb közhasz nálati tárgyak vásárlására kiutalást kapjanak Váralján, pedig a pénz, azonnali felhasználással rendelkezésükre állt. Ez — azt hiszem, megegyeznek a vélemények — nem kereskedelem; ez közönséges huza-vona, aminek egyetlen, de erősen kétségbevonható haszna van. Mégpedig az, hogyha megérkeznek a várva- várt bútordarabok, a váraljaink azzal a tudattal telepedhetnek rá, hogy az FMSZ, a Bútorértékesítő Vállalat tudtával, a járás és a megye hozzájárulásával ülnek le. BÉZI — A kalászosok jégkárbecslését 9500 holdon, 71 községben időre befejeztük. 35 mezőgazda- sági termelőszövetkezet és 11 ezer egyéni gazda részére több, mint egy és félmillió forint kártérítést állapítottunk meg. — A kapások a nyárelejei jégveréseket részben kiheverték, így augusztus végéig ezekben a kár, megyénk területén, nem volt jelentékenynek mondható. Rontott azonban ezen a helyzeten az augusztus 23-i jégverés, melypek folyamán 38 községből jelentettek kapás-, szőlő- és dohány károkat. Ezen károk szakszerű felmérése és a kártérítés kifizetése folyamatban van, a gyors befejezés érdekében minden szükséges intézkedést megtettünk. A kártérítési eljárás befejezése után részletes, számszerű tájékoztatást nyújtunk a kifizetett károkról. — Megyénk termelőihez az a kérésünk, hogy munkánkat a biztosítási díj pontos fizetésével viszonozzák. Ez saját érdekük és állampolgári kötelességük, mert a jég- és tűzkárok megtérítését a befizetett biztosítási díjak teszik lehetővé. így élnek a harci Alkotmány Tsz tagjai — Virág bácsi — — Megmondom az igazságot, úgy, ahogy van. Én azért léptem be a szövetkezetbe 1952- ben, hogy az adósságtól szabaduljak. Nem mondom, dolgoztam én, de nem voltam képes teljesen tisztázni mindent. Mondhattam volna azt is, azért léptem be, mert láttam, hogy mennyivel jobb a szövetkezetben, mint az egyéni gazdáknak, hogy meggyőződtem, menynyivel jobban lehet élni, azért léptem be, de ami igazság, az igazság, — így beszél a termelőszövetkezetbe való belépése körülményeiről Virág bácsi, a harc; Alkotmány tagja, amint a présház előtt beszélgetünk egy rozzant asztal mellett ülve, miközben az újbort kóstolgatjuk. Az öreg nem kertel, elmondja, hogy nem annyira a szilárd meggyőződés, mint az anyagi körülmények vitték a szövetkezetbe. — De becsületére legyen mondva, a belépés pillanatától kezdve becsületesen helytállt a szövetkezetben. Otthagyhatta volna ugyan 1953-ban, amikor annyian próbálták meg újból az egyéni gazdálkodást, de nem tette. Kitartott a szövetkezet mellett. Kitartott, de most már meggyőződésből. — Nem kellett sok idő ahhoz, hogy összehasonlítsam így jobb-e, vagy úgy, egyénileg, —magyarázza. — A magamfajta idős embernek igazán nem kell több, mint amennyiből a szövetkezetben részesül. Megvan a nyugodt, gondtalan élet, és amit a belépéskor még nem nagyon hittem, sokkal, de sokkal többre megy az ember. Nem hiányzik semmi, ami a megélhetéshez kell. Hatvanhat éves múltam már, és azt mondhatom, nem éltem annyi jót, mint most ezalatt a néhány év alatt. Azóta járok a csárdába is- Minden reggel kijár a féldeci törköly — de több nem — és ha sör van, abból is megiszok egy-két pohárral... addig, amíg jólesik. — ... pedig sokszor megfordultam olyan helyeken, ahol inni kellett, de soha nem ittam le magamat. Mert zenész is voltam azelőtt. — Cimbalmoztam, meg rezes bandában is voltam. Emlékszem .egyszer Zombán — a Marsai Gábor lakodalma volt — végigfujtuk a falut egyezúszra. Szóval, megiszom, ami jólesik, mert az kell az egészséghez. Nem is voltam még orvosnál soha azon kívül, hogy az első világháborúban megsebesültem. A nyáron még összeálltam birkózni az egyik taggal, hát kétszer is földhöz teremtettem pedig valamivel fiatalabb nálam. — Most mégiscsak be kell mennem a kórházba röntgenre, mert alig bírom az oldalam. Leestem a présház padlásáról, leszakadt alattam a vikni. Most, mivel kevesebb a munka, gondoltam, átépíttetem, rendbehozatom. Eddig bádogból volt rajta a tető, most kicseréltetem palára. Tudja, volt egy szerződéses üszőm azt adtam el most annak az árából szedetem rendbe a présházat. Nem egészen négyszáz öl szőlőm van, annyi azért terem, hogy módjával elég égész évben. Csak disznóöléskor, meg búcsúkor fogy valamivel több. — Azelőtt több szőlőm is volt, úgy 2000 ölre való, de eladogattam. A felszerelés megmaradt, láthatja ott bent azt a nagy kádat. Már jónéhány éve nincs használva, majd ha a termelőszövetkezet szőlője termőre jön, akkor odaadom a közösbe. Láthatta, itt az út mellett, milyen szép a szövetkezet szőlője, amit tavasszal telepítettünk. Jól jövedelmez majd ... Még nagyobb lesz a részesedés . . . — Most például mennyit kapott Virág bácsi? — Hát kaptam 13 mázsa búzát, hét és fél mázsa árpát, két mázsa rozsot. Pénzt mennyit kaptunk, nem is tudom hirtelenében megmondani. Körülbelül tíz forintot osztottunk ki előlegben egy munkaegységre. Csak az a baj, hogy a dohányunkat elverte a jég, abból kaptunk volna sok pénzt. De azért megélünk így is. Most rendbehozatom a présházat, utána a házra kerül a sor. Megnagyobbítjuk, keresztben építünk hozzá elől. Csak egészség legyen, a többit megkapja az ember a szövetkezettől. No, dehát necsak beszélgessünk, hanem kóstoljuk meg a bort is — mondja az öreg, miközben a kancsóból tölt a poharakba. — Egészségére, Virág bácsi. BOGNÁR Milyen károkat okozott idén a jégverés megyénkben ?
