Tolnai Napló, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)
1956-09-28 / 229. szám
» Világ proletárjai er T9I LO AZ HDP TOLNA NEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A HEGYEI TANÁCS LA PIA XIII. ÉVFOLYAM. 229. SZÁM. ARA: 50 FILLÉR. PÉNTEK, 1956. SZEPTEMBER 28. Ünnepség a Néphadsereg Napján A Tolna megyei Kiegészítő Parancsnokság, a Magyar önkéntes Honvédelmi Szövetség és a Dolgozó Ifjúság Szövetsége Tolna megyei végrehajtóbizott. sága közös rendezésben szeptember 23-én, szombaton, a Néphadsereg Napja méltó megünneplése keretében tartalékos tiszti találkozót rendez. Délután 4 órakor az 1848— 49-es szabadságharc hőseinek és a szovjet hősi emlékmű megkoszorúzásával kezdődik a találkozó. Utána ünnepi naggyűlést tartanak a volt Pártoktatás Házában (Bajcsy-Zsilinszky út 7.). Az életszínvonal <\ külkereskedelem Hűn SZ kel' a' elmúlt evekben — és még “’újainkban is, — ha valami -tem kapható az üzletekben, a piacon, gyakran lehet hallani olyan megjegyzést, hogy „azért n'Pcs. rn€rt mindent kivisznek külföldre”. Talán nincs is népgazdaságunknak más olyan területe, ahol annyira hiányos lenne a lakosság tájékozottsága «lint a külkereskedelem területén. így születnek aztán nem egyszer különböző rosszindula tú, eltúlzott hírek arról hogy élelmiszer és ipari termelésünk javát külföldre adjuk el azért szenvedünk itthon hiányt különböző árucikkekben. Hozzájárult ehhez az is, hogy eveken keresztül csak a termelés emelkedéséről beszéltünk, arról hogy hányszor annyi kon zervet, tejterméket, gépet rádiót gyártottunk, mint mondjuk ot évvel ezelőtt és mégsem tudjuk mindenből a szükségleteket kielégíteni. Arról nem igen lehetett hallani, hogy mit viszünk ki külföldre és főként hogy rmt kapunk cserébe a kü] földön eladott árukért. A külkereskedelem fontosságáról — csak általánosságban beszél- tunk. Sokan kérdezik, miért nin-s eleg motorkerékpár az üzle-1 tekben, amikor iparunk az első i oteves terv ideje alatt másfél- szeresere növelte a motorkerék Par-gyártást. Miért zsúfoltak az autóbuszok miért nincs forgalomban elegendő autóbusz amikor ma nyolcszor annyit' »yartunk, mint 1949-ben. Miért viszünk sok olyan árut, élelmiszert külföldre, amiből itthon sincs elég? Mert igen is, exportálunk Ma mar közel kétszer annyit mint ót évvel ezelőtt. Élelmiszert, vajat, bort gépeket jármüveket, műszereket és ' még sok mindent, még akkor is ha ez pillanatnyilag a belső ’ fogyasztás rovására megy. Exportálunk, mert egy olyan ország, mint hazánk, amely nem rendelkezik a lakosság szükségletei kielégítése szempontjából döntő jelentőségű nyersanyagok nagy részével éghaj- lata nem teszi lehetővé minden élelmiszer, élvezeti cikk terme- eset, nem lehet meg külkereskedelem nélkül. Exportálunk, mert a külkereskedelem fejlesztése egész népünk életbevágó érdeke, az életszínvonal emelésének elengedhetetlen fel tetele. Gondoljunk csak arra hogy kohászatunk alapanyagának, a koksznak és a vasércr nek a szükséglethez mérten csak egy töredékével rendelkezünk, bőr, és textiliparunk túlnyomórészt külföldi nyersanyaggal dolgozik, iparunk technikája viszonylag elmaradott. a szükséges gépek nagv- reszét csak külföldről tudjuk beszerezni. Az export-termelés pedig lehetővé teszi azt is, hogy egyes gyártmányokat nagyszériában gyártsunk, megköveteli, hogy fejlesszük a technikát, korsze- rűsísük gyártmányainkat, így belföldi szükségletre is korszerűbb kivitelben és olcsóbban tudjuk-e cikkeket előállítani. A külkereskedelem fejleszté. se emellett politikai célokat is szolgál, ezzel bizonyítjuk be, hogy békésen akarunk élni a kapitalista országokkal is. A kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése a békés egymásmelleit élés ügyét is szolgálja. Megyénk ipari üzemeiben már szakítottak az elmúlt évek gyakorlatával, amikor többnyire lebecsülték az exporttermelés jelentőségét, vonatkodtak az export-megrendelések elfogadásától. A Paksi Konzervgyár már túlteljesítette egész évi exportteryét. A Tejipari vállalat kétszer annyi sajtot és vajat gyártott exportra, mint a múlt év első felében. A Tolnai Textilgyár az első negyedévben meg nem teljesítette exportter. vét, de azóta már rendszeresen teljesíti, közben állandóan nö- véli az exportcikkek választó kát. Nem teljesítette azonban első félévi exporttervét a Si- montornyai Bőrgyár. Bár égés, termelésének csak egy elenyésző hányada volt exportra előirányozva, mégis az export- felsobor tervet csak 36.1 száza- lakTa teljesítette a gyár. Ugyan akkor a megyében a legtöbb importanyagot ez a gyár' dolgozza lel. legjobban rá van szorulva a külföldi eredetű nyersanyagra. Helyes lenne megyénkben fel kutatni a további lehetősége- két is az exporttermelés foko- zására. Sok ilyen lehetőség kínálkozik például a szövetke- zeti iparban, vagy a háziipar- ban. De nagyobb ipari üzeme- ink is bővíthetik exporttermeié süket a választék növelésével. A magyar munkás mindig büszke volt arra, ha készítményeit külföldön is elismerik, dicsérik. Sajnos az üzemekben csak azt tudják, hogy egyes gyártmányaik exportra kerülnek, de hogy melyik országba és hogy ott, hogy vélekednek róluk, azt nem. A külkereskedelmi szerveknek jobban kellene tájékoztatni az üzemeket, ezzel segítenék az exporttervek teljesítését, a minőség javítását. Az üzemek dolgozóit, munkásokat és műszakiakat anyagilag is érdekeltté kell tenni az ex porttervek teljesítésében. A Dombóvári Vajüzemben például az elmúlt évi exportterv teljesítéséért export-prémiumban részesítették a legjobb dolgozókat. — Az eredmény: Az üzemnek majdnem egész vaj termelése export-minőségű és bizony elkedvetleníti a dolgo zókat az, hogy az ezévi jó mun káért az exportterv túlteljesí téséért még nem kaptak pré miumot. Jobbára csak erkölcsi megbecsülés jutott eddig tolnai Texcilgyár jól dolgozó export-brigádjainak is. Kormányunk továbbra is szé. jesíteni akarja külkereskedelmi kapcsolatait, hogy egyre több or szágba jussanak el a magyar ipar és mezőgazdaság termel- vényei, egyre több olyan árucikket tudjunk behozni külföldről, amit hazánkban nem tudunk előállítani. Feladatunk, hogy munkánkkal elősegítsük ezt, hogy ezzel is szolgáljuk népünk életszínvonalának emelését. A nyár elején igen sok gondot okozott az árvízsújtotta községek újjáépítésénél a tégla*, a mész* és kőhiány, az utóbbi két hónapban azon* ban ez a hiány már teljesen megszűnt. Az egyes árvízsújtotta községek helyreállítási és újjáépítési mun* kái befejezéshez közelednek, sőt Sióagárd és Baja újjáépítése már befejeződött. Az egyre kevesebb anyag* igényt már zökkenő nélkül tudják kielégíteni a téglagyárak, a kőbányák és mészégetők. A paksi téglagyár pl. Bölcske és Ma- docsa községek újjáépítéséhez szállította legnagyobb részt a sa* ját termelését. Hogy az árvízi újjáépítési igényeket, kielégíthessék, éppen egy hónapja, augusztus Végén új égetés-technikai módszert kezdtek alkalmazni, a gyárat látogató a tabi téglagyár orTerven felül gyártott téglával elégítette ki a paksi téglagyár az árvízsújtotta Bölcske és Madocsa szeptemberi téglaszükségletét szágos hírű égetőjének, Mészáros Ferencnek a javaslatai alapján. Ettől kezdve az eddig szokásos sűrűrakás helyett a ritka, „kálit- kázott” rakást alkalmazták s a tüzelést is kevesebb szénnel, de gyakoribbá tették. Ezzel a módszerrel a kemence teljesítményét csaknem meg. kétszerezték. Már az első két hétben több mint százezer darab téglát égettek terven felül. Az új rakás és égetés módszc* re alkalmazása eredményeként a paksi téglagyár szerda reggelre befejezte havi tervét s a hónap végéig mintegy 240 ezer égetet- téglát ad terven felül, negyvenezerrel többet, mint amennyi Bölcske és Madocsa egész szeptember havi téglaigénye a gyártól. Schrettner István műszaki vezető egy régi, konzervgyári do* bozzáró gép átalakításával egy vederfenekelő gépet szerkesztett. A negyedév folyamán kezdték meg az üzemben a horganyzott ereszcsatornák nagybani gyártó* sat, amely országszerte keresett cikk. Ugyanis kevés horganyzott lemez áll az ország rendelkezésbe, amiből az ereszcsatornákat készítik az építőiparban. A Fém tömegcikkgyártó Vállalatnál ezt közönséges feketelemezből készítik és úgy horganyozzák. Közel kilencezer métert gyártottak már belőle, ami mintegy 400—450 új családi házhoz elegendő. Az ev eleje óta hónapról hónapra rendszeresen túlteljesíti tervét a Pécsi Cementipari Vállalat dombóvári üzeme. Az üzem dolgozói befejezték már a harmadik negyedéves tervüket Is. Esedékes tervét az üzem eddig 109,3 százalékra teljesítette, 99,2 százalékos létszámmal. Az egy főre jutó termelés a tervezettel szemben 110,1 százalék. Most, a negyedév utolsó napjaiban — miután a legtöbb cikkből teljesítették a tervet — az üzem vezetősége olyan cikkek gyártásához csoportositotta át a dolgozókat, ahol az építőipar igényeinek megfelelően, a legnagyobb szükség van a terv tűi teljesítésére. így például födém- béléstestből, a 940 darabos terv1 vei szemben, naponta 1100 darabot gyártanak. Mozaiklapból 1200 négyzetmétert, bányaidomból 106 tonnával teljesítették eddig túl a tervet. rr Őszi hírek Grábócról Nehéz most a munka a földeken, régóta hiányzik már az eső, s a száraz idő akadályozza a vetést. A grábóci Alkotmány Tsz-ben a takarmánynövényeken kívül még csak nyolc hold ősziárpát vetettek a száraz idő miatt. Ugyancsak nehéz dolga van a tagságnak a burgonyaszedésse) dolgoznak a 20 holdas burgonyaföldön, de még így is lassú a munka. Jobban haladnak a termelőszövetkezet tagjai a napraforgó tisztításával. ' Tíz holdnyi területükről már leszedték a napraforgót, most négy tsz*tag van elfog* lalva a 60 tisztításával. mázsa napraforgó Jó ütemben halad a betakarítás a gyönki járásban A gyönki járásban, egykét kivételtől eltekintve, jó ütemben halad a betakarítás és ez min* denek előtt azért fontos, mert az őszi kalászosoknak jelentős re* sze burgonya- és kukorica földekbe kerül. A burgonyának már több, mint háromnegyed részét betakarították, napraforgónak közel három* negyed részét és az elmúlt hé* ten megkezdődött a kukonicatö- rés is. Ezen a héten már teljes erővel szedik járásszerte a kukoricát. A járás őszi munkálatait ellenőrző bizottság értékelése szerint a hét elején járási átlagban már betakarították a kukorica tíz százalékát. A községek közül kiemelkedő Miszla és Udvari eredménye. Ebben a két községben közel 20 százalékát takarították be a kukoricának. Miszlán már teljes egészében végeztek a burgonyaszedéssel és napraforgó is alig van a határban. *1 Leperdpusztai állami Gazdaságban eddig 118 hold búzát vetettek A Leperdpusztai Állami Gazdaságban a kedvezőtlen, száraz időjárás ellenére is jól haladnak az 3S5EÍ munkák .Minden nehézség ellenére folyamatosan végzik a vetéseket. A megyében elsőnek a leperdpusztaiak kezdték meg a búza vetését, s ezideig 118 holdon vetették el. A búzán kívül elvetettek 89 hold őszi takarmánykeveréket, 99 hold ősziárpát, 69 hold repcelegelőt. A vetések mellett az őszi mélyszántás is folyik, négy erőgép végzi ezt a munkát, eddig 260 hold őszi mélyszántást végeztek. A gazdaság őszi trágyázási tervét is teljesítette, összesen 250 hold földet trágyáztak meg. Az egyéb munkák mellett most folyik a gazdaságban a lucerna negyedik kaszálása, gondoskodnak arról, hogy legyen elegendő takarmány télre az állatállomány részére. Jól fizetett a vöröshere a bonyhádi Dózsa Népe Tsz-ben be • adnak, összehasonlításként meg kell még jegyezni, hogy a központi készletbe tavaly mindössze 50 mázsát adtak be a bonyhádi járásból. Á cikói gazdák eddig mintegy 200 holdon szedték meg a kukoricát Egész éven át szorgalmasan dolgoztak a cikói dolgozó parasztok. Időben elvégezték a tavasai. nyári munkákat, s szorgalmuk nem csökkent most sem, amint a munkák menete is bizonyítja. A sok egyéb munka között igen jól haladnak a cikói gazdák a kukoricaszedéssel. 413 hold kukoricavetés van a község határában, ezideig mintegy 200 holdról szedték le a kukoricát a gazdák. A napraforgó betakarításával lassan végeznek is, többnyire már a tisztítást és & szárítást végzik. Jónéhányan már a beadási kötelezettségüket is teljesítették. A cikói gazdáknak 265 mázsa napraforgót kell beadni köteTezefísegük teljesítésére, s ezideig 156 mázsa napraforgót szállítottak a begyűjtőhelyre. * im %*. * IM -«■ «. A DOMBÓVÁRI ÜZEMEK ÉLETÉBŐL Befejezte negyedéves tervét a Féxnfömegcíkkgyárfó Vállalat Szeptember 20-a óta már a negyedéves terv túlteljesítésén dolgozik az „Élüzem” Dombóvári Fémtömegcikkgyártó Vállalat. A negyedév során hónapról hónapra túlteljesítette tervét. Befejez* te már a szeptemberi tervet is. A tervek határidő előtti teljesítését nagymértékben segítették elő a negyedév folyamán bevezetett újítások, melyek főként a korábban kézzel végzett munkák gépesítésére irányulnak. így például Söffiogyvári István lakatos elgondolása alapján készítettek egy gépiét a Iábrácsok alkatrészeinek méretvágására és lyu* kasztására. A gép egyszerre végzi a két műveletet, amit korábban külön, kézierővel végeztek. Uj munkásöltözőt és fürdőt létesítenek a Vajüzemben Az elmúlt napokban kezdték meg — egy, korábban raktárnak használt kis épület átalakításával — munkásöltöző és fürdő építését a Dombóvári Vajtlzem-> ben. A Tolna megyei Tejipari Vállalat több, mint 40 000 forln tot fordít a külön férfi és női öltöző-fürdő létesítésére. Az aljzatbetonozással már elkészültek, dolgoznak már a vízvezetékszerelők is. Ügy tervezik, hogy ok tóber közepén teljesen elkészül nek a munkával. Terven felül gyárt építőanyagot a Cementipari Üzem Sok helyen folyik még az ap- rómagcséplés, de az eddigi eredményekből azt lehet megállapítani, hogy ebben az évben elég jó terméssel fizetnek a herefélék. Nem hiába hangoztatták annyiszor, hogy mindenki maga termelje meg a pillangós vetőmagját, az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, egyéni gazdák az elmúlt évekhez képest sokkal nagyobb területeken próbálkoztak meg magfogással. A bonyhádi Dózsa Népe Tsz például 40 holdon termelt vörös- heremagot, mégpedig sikerrel, ugyanis közel 100 mázsa magot csépeltek ki. Az egyik, 20 holdon felüli tábla holdanként átlagosan 283 Miló magot adott, komoly bevételt jelent a szövetkezetnek az a vörösheremag- mennyiség, amelyet a saját szükségletén felül értékesít. Egyébként az egész járás területén jól sikerült a herefélék magjának a termelése. Az ldén( mintegy hét vagon lucerna éS| vörösheremagra számítanak azi eddigi cséplési eredmények alap-1 ján. Ebből a mennyiségből négy1 vagon lesz a járás szükséglete a! jövő évi vetéshez, három vagon magot pedig a központi készlet* A kisdorogi Szabad Nép Tsz-ben is ':, j jó a jövedelem A nyár elején a kisdorogi Szabad Nép TermelőszövetkeJ zetben több tag még azon panaszkodott hogy kevés lesz a\ jövedelem, kevés lesz a részedés. Azóta már megváltozott a véleményük, mert ahogyan számítgatják, felülmúlja a 30 ( forintot o.z egy munkaegység értéke. Minden hónapban fizet-, tek négy forint munkaegységenkénti előleget, a természetbenii részesedés sem volt rossz, belátták tehát, mégis csak érdé-i mes tsz-tagnak lenni. Többen igen jó részesedést kaptak. Szilasi Péter a 367 munkaegység után 917 kiló búzát, 2471 kiló árpát, 810 kiló burgonyát, 734 kiló rétiszénát kapott, —( azonfelül havonta a 4 forint előleget minden munkaegységre Kerekes Pálné fejőnő részesedése (az év elején lépett a < szövetkezetbe) 632 kiló búza. 151 kiló árpa, 506 kiló széria, i hat mázsa burgonya ehhez jön a havonkénti 4 forint munka-1 egységelőleg, a tejprémium havonta mintegy 200 forintot1 jelent. t Schumacher Gábor részesedése 627 kiló búza, 147 kiló őszi árpa, 502 kiló széna, 577 kiló burgonya, azonfelül mun-, kaegységenként havonta a négy forint. Ezek a részesedések i természetesen nem véglegesek, amikor majd a zárszámadásra i kerül a sor, akkor kapják meg a végleges részesedést. 1
