Tolnai Napló, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-27 / 228. szám

195«. SZEPTEMBER 27.

TOLNAI NAPLÓ

P^RT ÉS PÁRTÉPlTÉS

Á pártmunka néhány tapasztalata a Tolna megyei Építőipari Vállalatnál

*

ír.

2,

>

A pártszervezetek munkája az SZKP XX. kongresszusának, valamint a Központi Vezetőség jú- liusi «határozata után megélénkült. A kommunisták érdeklődése nagymértékben a gazdasági feladatok megoldása felé fordult. Alig-alig lehet találni olyan párt- szervezetet, de egyes kommunistát is, aki a „tiszta” pártmunkát akarja végezni.

A Tolna megyei Építőipari Vállalat pártszervezetének elmúlt háromhónapi munkáját össze sem lehet hasonlítani a régi gyakorlatukkal. Erről nemcsak á kommunisták, de a vállalat pártonkívül'i dolgozói is sokat és szívesen beszélnek. A pártszervezet a dolgozók által felvetett valamennyi kérdésre igyekszik választ adni. A dolgozók figyelme az utóbbi időben a termelési kérdések felé fordult.

A pártvezetőség a termelés problémáit tűzte napirendre a pártvezetőségi ülésen és az augusztus 31-i taggyűlésen.

A pártvezetőség szükségesnek vélte, hogy felmérje a téli munkákra való felkészülés fokát: hogyan foglalkoznak a szakmunkások az ipari tanulókkal: milyen a műszakiak viszonya az újításokhoz, mik a további gépesítés problémái. A pártvezetőség, a pártcsoportbizalmiak és műszakiak bevonásával

ÖTTAGÜ BRIGÁDOT SZERVEZETT,

amely valamennyi fontosabb építkezésen vizsgálatot folytatott. A brigád tagjai voltak: Ru- bányi János párttitkár, műszaki vezető, Szűcs György ü. b. elnök, Vörös László pártvezetésé- gi tag, a termelési osztály vezetője, Vittinger Ferenc, az ü. b. pártcsoport vezetője, valamint Rohr János pártcsoportbizalmi, műszaki vezető.

Ez a brigád összetételénél lógva igen alkalmas volt arra, bogy a termelés problémáit, valamint a vállalat dolgozóit foglalkoztató kérdéseket alaposan megvizsgálja. Nem volt elhamarkodott a munka, egy hét alatt gondosan megvizsgáltak mindent.

Amikor a brigád befejezte munkáját, a pártvezetőség részére írásos jelentést készített. A jelentésben többek között megállapítja, hogy a téli munkára a vállalat még nem készült fel teljesen, fontos, hogy ezen a téren gyors intézkedések történjenek. Megállapították azt is, hogy a vállalat a jelenlegi létszámnak mintegy 92 százalékát télen is tudja alkalmazni.

Az idén lényegében megszűnik az a többéves gyakorlat, hogy a tél beálltával tömegesen „fagyszabadságra” küldték a munkásokat. A szedresi, a bonyhádi és a simontornyai építkezésnél minden feltétel adva van a téli munkához.

A szekszárdi 20 tantermes iskola és a 216 fős munkásszállás építkezésein csak akkor lehetséges a téli munka, — s így a 92 százalékos foglalkoztatás —, ha az Építésügyi Minisztérium változtatva eddigi álláspontján, a mintegy 400 gerendát leszállíttatja. Megállapították azt, hogy a vállalat vezetősége intézkedett a gépek, a tüzelőanyag és néhány felszerelés beszerzésének ügyében.

A brigád a beszámolóban megállapította, hogy nem mindenütt jó a szakmunkások" és az ipari tanulók kapcsolata. Szükségesnek tartja, hogy erről a közeljövőben termelési értekezleten legyen szó,

széleskörűen alkalmazni keli a néhány építkezésen bevált „egy szakmunkás egy tanuló” beosztást. így lehet leginkább biztosítani, hogy a fiatalok a választott szakmának tényleg mestereivé váljanak.

A brigád beszámolója Jután nem kevesebb, mint 29 kérdést tettek fel a brigád vezetőjének. Bíró György főmérnök elvtársnak.

A TAGGYŰLÉS

A pártvezetőség alapos vita

után jóváhagyta a párttaggyűlés elé terjesztendő beszámolót. Augusztus 31-re összehívták a taggyűlést. Egyetlen kommunista sem hiányzott igazolatlanul. Csupán azok hiányoztak, hkik betegek voltak és a szabadságukat vidéken töltötték.

A 48 kommunista közül tizennyolc kért szót.

A felszólalók közül többen elmondották: ,,A műszakiak nem érdekeltek az újításban, mert egy Idevonatkozó rendelet kimondja, hogy a műszakiak hivatali kötelessége az újításokkal foglalkozni, s éppen ezért nem lehet premizálni”. így történhetett meg, hogy a vállalat műszakijai igen kevés gondot fordítottak az újítások bevezetésére. Igen kevesen tudták például azt, hogy az egyik építkezésen már a betonozással egyidöben végzik a redőnyszekrények elhelyezését, beszerelését.

Javasolták a kommunisták, hogy a vállalat vezetősége éljen észrevételezési jogával az Építésügyi Minisz'crium felé, és tárja fel az említett rende- lettermelést gátló hatását. Nem kerülte el a kommunisták figyelmét a takarékossági mozgalom jelentős csökkenése sem. Megállapították, hogy mivel az egyes építkezésen nem vezetnek anyagfelhasználási naplót, így az sem állapítható meg, ki az, aki munkája során jelentős anyagmegtakarítást ér el. Javasolták, hogy rövid időn belül változtassanak ezen a helyzeten, értékeljék a takarékossági mozgalmat és premizálják a mozgalom legjobbjait.

A hosszantartó, de igen alapos vita után megszületett

A KOMMUNISTÁK HATÁROZATA.

Pontról pontra határozatba vették azokat a feladatokat, amelyek megoldása nem tűr halasztást. Így például — az eddig említetteken kívül — meghatározták azt, hogy

a pártszervezet kezdeménye-i zésére létrehozott és általa irá-'[ nyitott Műszaki Tanács minden építkezésen, az építkezé-ji sek előrehaladásának megfeleli lóén, havonta két-két órát fordítson arra, hogy a dolgozók# megismerjék az építőiparig munka problémáit, fogásait" (például az előregyártott elemek^ felszerelését, a gépek használa-, tának jelentőségét, stb.). A hátá- rczat megjelöli a határidőket és- a felelősöket is. 1

A taggyűlés után a kommunisták a vállalat valamennyi dolgozóját mozgósították határozatuk megvalósításáért. A pártcso portbizalmiak a határozat szerint tájékoztatót kaptak, amelynek^ alapján minden munkahelyen az* építésvezetők segítségével szeptember első napjaiban termelésig értekezletet tartottak.

j

A PARTONK1VOLI DOLGOZÓK ELMONDOTTAK:

igen örülnek annak, hogy a kom-( munisák feléjük fordulnak és kérik segítségüket. A kommunli ták tevékenysége nyomán

két-három hetes lemaradáso-1 kát hoztak már be az elmúlt napokban a dolgozók. Az át-A Iagteljesítés a 160—180 szá- 1 zalékról 190—210 százalékrai1 emelkedett. Többek között enJ nek köszönhető az, hogy a' szekszárdi bérházakat határidőre átadhatják a lakosság-J nak.

A kommunisták harca a terv teljesítésért tehát már eddig is Igen jó eredménnyel járt. S ebben a harcban, amelyben őszinte lelkesedéssel részt vesznek a pártonkívüliek is, a pártszervezet tömegkapcsolata erősödik, s erősíti a pártszervezet sorait is a dolgozók legjobbjaival. így érezteti többek között jó hatását az SZKP XX. kongresszusának, valamint az MDP Központi Vezetőségének július 18—21-1 határozata a Tolna megyei Építőipari Vállalat pártszervezeténél.

i:

K. Balog János

Egy példamutató tanácstag

v

Hálás a föld, mindig jól fizet, -de csak akkor, ha megkapja a kellő munkát, a talajerő visszapótlást. A jó gazda, mert ilyen nagyon sok van megyénkben, szereti földjét, amelyben éveken keresztül gazdálkodik, sze. reti állatállományát, amely nem csak dísze istállójának, de jelentős hasznot is ad.

Nakon a dombóvári járás egyik távoli községében sok becsületes egyéni gazda él, dolgozik, akik hangyaszorgalommal, éjt nappallá téve szorgoskodnak, hogy minél szebbé, jobbá tegyék kis gazdaságukat. E becsületes gazdák egyike Cs. Horváth Lajos 13 holdas dolgozó paraszt is.

A Fő-utcára néző új, de még vakolatlan ház, az udvaron található apró baromfiak hada, a 25 darab sertés, a 3 tehén 3 borjával, a két ló arról tanúskodik hogy olyan ember a gaz dájuk, s az egész család, aki az anyatejjel szívta magába a föld az állatok iránt érzett szerete- tet. Igaz, sokat dolgoznak, többet dolgozni talán már nem is lehet, mert késő éjszaka van, amikor beteszik az istálló ajta. ját, kora hajnal, amikor a két deres már a határba indul. — Szorgalmasan dolgoznak az öregek a szülők és a fiatalok, mert látják munkájuk gyümölcsét és hasznát nemcsak ők, hanem valamennyien érezzük.

Valamennyien, hiszen a hizlalásra lekötött 20 darab sertés

nemcsak a gazda egyedüli haszna, hanem a miénk is, mert abból a mi asztalunkra is kerül. A 3 törzskönyvezett tehén, amelyek naponta átlag 16 liter tejet adnak, nemcsak a gazdának jelentenek hasznot, hanem népgazdaságunknak is, mert a törzskönyvezett tehén utódja a 14.000 forintért tovább tenyésztésre eladott bika még sok kiváló egyed létrehozója lesz.

Ismerik, szeretik és becsülik Cs. Horváth Lajost a nakiak, amit bizonyít az is, hogy tanácstagnak választották.

— Szinte naponta ellátogat a tanácsházára — mondotta a VB titkár, Szebeni Kálmán elv társ. Mindig érdeklődik a legújabban megjelent rendeletek, határozatok iránt, amelyet körzetének lakóival ismertet is. Gazdatársai iránt tanúsított figyelmességét bizonyítja az is, hogy amikor jégverés volt határukban és körzetében volt olyan dolgozó paraszt, aki saját hibáján kívül nem tudta a kárt jelenteni, mert beteg, vagy kórházban volt akkor az ő nevükben is szólt.

Ilyen ember Cs. Horváth Lajos, ilyennek ismerték és ezért becsülik is a falubeliek, mert ahol lehet, segíti körzetének lakóit, de ő maga is példát mutat. Beadási kötelezettségét mindig pontosan teljesíti, sőt, eleget tett már egész évi adófizetésének is

Jubiláló kisipari szövetkezetek

Szekszárd

Kedves ünnepséggel ülték meg a Szekszárdi Építőipari KTSZ dolgozói, szövetkezetük alakulásának ötödik évfordulóját.

A szövetkezet házi „szerzője” Töttős Gábor ez alkalomra vidám rigmust írt a szövetkezet életéről. Ezzel kezdődött az ünnepi gyűlés, ahol Simon- Takács István elnök ismertette a szövetkezet ötéves fejlődését, jelenlegi helyzetét. Ezt követően közös vacsorán vettek részt a tagok, családjukkal és a vendégek. Utána vidám hangulatban mulatott szórakozott a tagság.

Nagy utat tett meg a szövetkezet megalakulása óta. 1951- ben egy 16 tagú lelkes kis csoport indult el a szövetkezés útján és ma már 98 taggal, 13 részleg dolgozik a KTSZ-ben. Kezdetben sok nehézséggel küz döttek, de ma már a jól működő szövetkezetek közé tartozik a Szekszárdi Építőipari KTSZ. A tagok szívesen dolgoznak szeretik szövetkezetüket. Augusztusi tervét is 105 százalékra teljesítette a KTSZ.

Jelenleg is sok munkája van minden részlegnek, lelkesen versenyeznek a dolgozók, hogy felajánlásukat — az éves terv határidő előtti befejezését — teljesíthessék.

Bonyhád

Bensőséges ünnepet tartottak a múlt hét szombatján Bonyhádon, a Ruházati és Szolgáltató KTSZ-ben. A szövetkezet fennállásának ötéves jubileumát ünnepelték a KTSZ tagjai. Jóleső érzéssel ünnepelhettek, mert az elmúlt esztendők alatt munkájuk eredményes volt. A néhány lelkes taggal indult szövetkezetnek ma 112 tagja van.

Évek során élenjártak a termelésben is. Kétízben nyerte el a KTSZ a „Megye kiváló szövetkezete” megtisztelő címet, a vándorzászlót és a vele járó pénzjutalmat. A megye szövetkezetei között folyó versenyben is ért ej első helyezést. Az elmúlt évben pedig az ország szövetkezetei közötti versenyben harmadik lett, aminek jutalmául oklevelet és 4000 forint pénzjutalmat kapott a szövetkezet.

A szövetkezetnek hat Szakma

kiváló kisipari szövetkezeti dolgozója” és tizenhárom „Kiváló dolgozója’’ van.

Augusztusban 132 százalékra teljesítették tervüket. A tagság lelkes munkakészsége, valamint a vezetőség jó irányító és szervező munkája a biztosíték arra, hogy a szövetkezet a jövőben is eredményesen fog működni és továbbra is jó minőségű ter- melvényekkel látja el a lakosságot.

Az ünnepi közgyűlésen Ivan- csik Lajos elvtárs a Megyei Pártbizottság, Back Gyula elvtárs a Járási Pártbizottság, — Pollák Andor elvtárs pedig a KISZÖV részéről üdvözölték a szövetkezet dolgozóit a jubileum alkalmából és sok sikert kívántak a további munkához.

A Minisztertanács határozata további gazdagodásunkat jelenti

Nemcsak mit hanem az ország valamennyi termelőszövetkezetének tagsága örömmel vette a Minisztertanács legutóbbi határozatait, amelyek a termelőszövetkezetek megerősítéséről megszilárdításáról szólnak. Termelőszövetkezetünk, a bölcskei Vörös Október Tsz az elmúlt évek alatt közel 1000 holddá gyarapodott és bizony volt 50 négyszögöles parcellánk is. Az elmúlt évben ezért nem volt meg a lehetőségünk, hogy valóban nagyüzemi módra gazdálkodjunk. Az idén végrehajtott tagosítás azonban lehetővé teszi, hogy a következő években eddig el nem ért eredményeket tudjunk felmutatni. Ehhez járul e munkában segít a Minisztertanács határozata. a

hitelek és a Zetor-traktor vásárlása.

Számítgattuk a tagokkal együtt, hogy mit is jelent ne- künk, ha eddig rövid- és középlejáratú hiteleinket nem pár év alatt, hanem 15—20 év alatt kell visszafizetni és a törlesztést 6 év után kell megkezdeni. Mondanom sem kell hogy termelőszövetkezetünk fejlesztésében milyen hatalmas jelentősége van ennek, hiszen egy-két év is elegendő ahhoz• hogy a kapott pénzt úgy forgassuk, hogy mire azt államunknak vissza kell fizetni nagy hasznot jelentsen nekünk. Régi terve volt tagságunknak egy hídmérleg vásárlása. Eddig nem tudtuk megvenni mert nélkülözhetetlen volt az a közel 8000 forint, amibe a hídmérleg került. Most megvettük hosszúlejáratú hitelre.

Ebben az évben még nem tudjuk megvásárolni, de jövőre sikerül majd, az igénylést már beadtuk egy Zetor-traktor vásárlására. Durván számítva is, saját Zetorunkkal mintegy 80.000 forint megtakarítást tudunk elérni, amit nem kell a gépállomásnak adni, amit majd a tagok között oszthatunk szét. A Zetor megoldja a szállítást, a növényápolást, mert a tagosított területen például 30—40 holdon tudunk kukoricát négyzetesen vetni, így könnyebb a növényápolás.

Hallgattuk a rádión keresztül, de olvastuk a sajtóban is a termelőszövetkezeti tagok nyugdíjazásáról szóló tervezetet Azt természetesen mi nem tekintjük és nem is tekinthetjük véglegesnek, mert úgy gondoljuk, hogy azt a helyi viszonyoknak megfelelően módosítani lehet. Egyszóval valamennyiőnknek az a véleménye, hogy a Minisztertanács és Termelőszövetkezeti Tanács legutóbbi határozatai még jobban hozzásegítenek bennünket ahhoz, hogy a tsz-ünk tagsága még gondtalanabbul éljen.

KLÁRIK IMRE tsz-elnök.

Ha jobban dolgoznának, nagyobb lenne a jövedelem

Látszólag rendben folynak a munkák a tabódi Rákóczi Termelőszövetkezetben. Az eddig sorrakerülő őszi gabonaféléket, az ősziárpát, a rozsot, a takarmánykeveréket elvetették. Amikor azonban a szövetkezetek életére terelődik a szó, azzal kezdi Rudas József, a szövetkezet elnöke:

— Sokat lehetne mondani, de sok panaszunk is lenne. Az a legnagyobb baj, hogy nagyon laza a munkafegyelem. Elment a tagság kedve a munkától, mivel kevés lesz a részesedés.

— Igen — mondja az elnök — van adósságunk, azt kell visszafizetnünk, és kevés a bevételünk . . .

— Kevés, de miért? Többet kaphatnánk a tejből is, ha jobban utánanéznénk, ki mennyi tejet visz el — szól közbe Dunai Mátyás. — Mert van olyan is, aki elvisz majd tíz literre valót, de ez nincs beírva. Aztán nem tudják, miért csökken a fejési átlag. Amikor egy hónapban így elmegy száz-százhuszonöt liter tej, annak megvan ám az értéke... az is pénzt jelentene a tsz-nek. Ne csak egy héten egyszer, hanem minden nap ellenőrizzék a tej elosztást — magyarázza Dunai.

Ha jobban gazdálkodna a szövetkezet, ha jobban dolgozna a tagság, nem lenne okuk arra, hogy a kevés jövedelem miatt panaszkodjanak. Elég. szép állatállományuk van tehenekben, sertésekben, és ha jöbban foglalkoznának velük, jó jövedelmük lehetne. Azonban van olyan nap, amikor enni sem kapnak.

— Azért nem gondoltam volna, hogy amíg nem leszek itt, a nyolc nap alatt felforduljon minden — korhol az elnök két embert. — Szombaton lakodal- mázott mindenki, de már megkezdték csütörtökön, a jószággal meg nem törődött senki. Még csak enni sem adtak nekik.

— A takarmányos nem vitte le az abrakot — hangzik a vé dekezés. — Szólhatott volna a raktáros is, amikor ott voltunk kocsival.

— Azért van a takarmányos, hogy mindenhova széthordja az

abrakot — szól a másik.

— Az a baj — mondja az elnök —, hogy mindenki a másikra vár, hogy majd az elvégzi ezt, vagy azt.

— Az volt a baj, hogy a Nagy-Tabódiak idejöttek — szói közbe Hagymási János. — Azelőtt sokkal jobban dolgoztak az itteniek is. Ok elmentek a nyáron részes szénát kaszálni, mi pedig azt sem tudtuk, rriihez fogjunk, Amit kerestek, eladták, a két hét alatt kerestek négy-ötezer forintot, amellett a szövetkezetét csak úgy vágták volna le, ha mindet megkapják. Most úgy kellene határozni a közgyűlésnek, hogy ne kapjon a szénából részesedést az, aki a nyáron máshová ment kaszálni.

— Csakhogy egyik sem fog maga ellen szavazni — szól közbe Dunai Mátyás.

A tabódi Rákóczi Tsz-ben tehát nem az a legnagyobb baj, hogy sok a fizetnivaló. (A minden látszat nélkül elfecsérelt ősz- szegeket természetesen vissza kell fizetni az államnak.) Azonban ebben is jelentős segítséget kaptak az államtól, azzal az intézkedéssel, amely a rövid- és középlejáratú hiteleket hosszú- lejáratúvá változtatta át.

Annak, hogy kevés a jövedelem, maga a tagság az oka. A lehetőség éppen úgy megvan náluk is, mint bármelyik másik termelőszövetkezetben. Jó példáért nem is kell messzire menni, a zombai Béke Tsz jövedelmének nagyrésze az állattenyésztésből származik — amelyet itt elhanyagolnak. Ha jónéhány tsz- tag nem a szövetkezeten belüli egyéni gazdának érezné magát, hanem úgy dolgozna, mint Győr- fi András, aki három, négy családtagját viszi dolgozni, akkor nem panaszkodnának a kevés jövedelem miatt. Nem valószínű, hogy Győrfiék szívesen dolgoznak helyettük is. A szövetkezet tagságának meg kell változtatni addigi gondolkodás- és .gazdálkodásmódját, mert a jövedelem magától nem lesz nagyobb, azért meg kell dolgozni, úgy, ahogyan más termelőszövetkezetekben is megdolgoznak érte. Akkor maj'd megváltozik a hangulatuk is.