Tolnai Napló, 1956. augusztus (13. évfolyam, 180-205. szám)
1956-08-23 / 198. szám
2. TOLNAI NAPLÓ 1956 AUGUSZTUS 23. 0.1. Sepilov a londoni értekezleten előterjesztette a Szovjetunió javaslatát London (TASZSZ.) D. T. Sepilov a Szovjetunió külügyminisztere a Szuezi-csatorna ügyével foglalkozó londoni értekezleten elhangzott augusztus 21-i beszédében a következőket mondotta a csatorna hajózásának szabadságát szabályozó egyezményről: ,,Az ilyen nemzetközi megállapodás az alábbi főkikötéseket tartalmazhatná: A Szuezi-csatorna minden időkre szabad lesz és nyitva áll minden állam kereskedelmi és hadihajói számára a hajózási és kikötői illetékek és az összes hajózási feltételek te_ kintetében megvalósítandó egyenlőség alapján. Emellett a csatornát nem használhatják fel a csatorna hajóforgalmában érdekelt egyetlen állam rovásé: ra vagy hasznára sem. , Egyiptom, amelynek a csatorna szuverénitása alá, birtokába és irányítása alá tartozik, az alábbi kötelezettségeket vállalja: a) Minden szükséges intézkedést megtesz a szuezicsator- nai hajózás teljes szabadságának, biztosítására valamint avégett, — hogy a csatornát és létesítményeit hajózási szabadság bárminő megsértésétől megóvja. b) Olyan állapotban tartja a csatornát, hogy az megfeleljen a hajózás követelményeinek és a korszerű technika színvonalának. c) Elvégzi a hajózás feltételeinek megjavításához szükséges munkákat, amelyek a csatorna kapacitásának növeléséhez szükségesek, hogy a szállítások volumene a világkereskedelem és Egyiptom érdekében növekedhessék. e) Megfelelő tájékoztatást nyújt az Egyesült Nemzetek Szervezetének a Szuezi-csatorna működéséről. A megállapodás összes aláírói vállalják, hogy semmi körülmények között sem tesznek olyan intézkedéseket, amelyek megbontanák a Szuezi-csatorna sérthetetlenségét, vagy — anyagi kárt okozhatnának a csatorna létesítményeinek, intézményeinek, építkezéseinek és az ott folyó munkáknak. Az 1888. évi megállapodás kikötéseinek értelmében a Szuezi-csatorna sohasem lesz hadműveletek színhelye. Nem engednek meg semmiféle ellenséges akciót vagy olyan akciót, amelynek célja a hajózás szabadságának megzavarása a csatornán és bejárati kikötőiben. A csatornát nem lehet bio kád alá venni. Olyan nemzetközi együttműködési formát vezetnek be a szuezi-csatornai hajózás szabadságának biztosítására vonatkozóan, amely megfelel az új körülményeknek — az idők szellemének, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezete céljainak. Ennek megfelelően a Szuezi-csatornával foglalkozó tanácskozó bizottságot alakítanának a csatorna hajózási szabadságának fenntartásában ér dekelt országokból — véleményünk szerint ennek a bizottságnak például az alábbi feladatai lehetnének: a) Tanácsokkal szolgálhatna az egyiptomi csatornaigazgatóságnak a hajózás szabadságára, valamint tarifakérdésekre nézve. b) Szükség esetén megfelelő segítséget nyújthatna az egyiptomi kormánynak abban, hogy a csatornát hajózható állapotban tartsák. c) Felhívhatná Egyiptom kormányának és az egyezmény bál-melyik aláírójának figyelmét azokra az intézkedésekre, amelyeket a bizottság a megállapodás kikötéseinek végrehajtásához szükségesnek tart. d) Megfelelő kapcsolatot tart hatnak fenn az Egyesült Nemzetek Szervezetével, valamint a nemzetközi hajózással összefüggő nemzetközi szervekkel. e) A megállapodás végrehajtásával kapcsolatos viták esetén intézkedéseket tehetne az ilyen viták rendezésére és szűk ség esetén az. Egyesült Nemzetek Szervezetéhez fordulna. A tanácsadó bizottság összetételét és megalakításának idejét egyezmény szabhatja meg.“ Irak felhívása a bagdadi paktum országaihoz A kormány ellenőrzése alatt álló bagdadi rádió kedden éjszaka közölte, Irak arra kérte a bagdadi paktumhoz tartozó Törökországot, Pakisztánt és Iránt, hogy a szuezi kérdéssel foglalkozó londoni értekezleten álljon Egyiptom mellé — jelenti az AP. — A rádió hangoztatta, hogy Irak elsősorban az arab államok csoportja tagjának s csak másodsorban a bagdadi paktum tagjának tekinti magát. Irak folytatja arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a szuezi vitát „Egyiptom tetszésére“ oldják meg — fűzte hozzá a rádió. n Szakszervezeti Világszövetség nyilatkozata a szuezi kérdésről Prága (TASZSZ). A Szakszer vezeti Világszövetség kedden nyilatkozatot tett közzé a szuezi kérdésről. A Szakszervezeti Világszövet ség úgy véli — hangsúlyozza a nyilatkozat —, hogy a Szuezi - csatorna-társaság államosítása a népek önrendelkezéséhez és nemzeti kincseinek felhasználásához való jogukból fakad. A Szakszervezeti Világszövetség ezért támogatja az egyiptomi kormány határozatát. Ez a szuverén lépés a külföldi tőkét megfosztja nyereségforrásától és területi előjogaitól, amelyek többé semmivel sem igazolhatók. E lépés előmozdítja az egyiptomi nép életszínvonalának emelését. A Szakszervezeti Világszövetség támogatja ezenkívül az egyiptomi kormánynak a csatorna szabad hajózását biztosító döntését. Az államosítás óta minden ország hajói rendesen használhatják a csatornát. A Szakszervezeti Világszövet ség reméli, hogy a szuezi kérdést békés tárgyalás útján oldják meg és elítéli az erővel való fenyegetőzést. Az SZVSZ megragadja az alkalmat, hogy ismételten testvéri szolidaritását fejezze ki az egyiptomi és arab országok- beli dolgozók és szakszervezetek iránt, amelyek a Szakszervezeti Világszövetség által min dig védelmezett alapelveknek megfelelően cselekszenek. KAIRO A Tanjug tudósítója jelenti, hogy kairói politikai körökben kedden hangoztatták; Krisna Menőn indiai küldött hétfői beszéde diktátum elítélését jelenti és nagy támogatást nyújt Egyiptomnak. Kairói politikai körökben úgy vélik, hogy Dulles javaslata nemcsak lényegénél, hanem merevségénél fogva sem kielégítő s így nem szolgálhat alapul a további tárgyalások számára. Ezzel szemben Kairóban azt tartják, hogy Menőn javaslata magában foglalja azokat az elemeket, amelyek lehetővé teszik a további tárgyalásokat Egyiptom szuverén jogainak tiszteletbentartása mellett. Kairóban várják, hogy Londonban közelebb kerüljenek egymáshoz az álláspontok és megtalálják azt a formulát, amely Egyiptom számára is elfogadható lesz és amely alapul szolgálhat az új tárgyalások számára. WASHINGTON Egyiptom washingtoni nagykövetsége közleményt juttatott el a sajtóhoz, mely a következő két foglalja magába: A Szuezi-csatorna egyiptomi hatóságának műszaki szer vei — mondja a közlemény — befejezték a csatorna jelenlegi kapacitásának és ama munkálatoknak a tanulmányozását, amelyeket végre kell hajtani, hogy kimélyíthessék és kiszélesíthessék ezt a tengeri útvonalat és így alkalmassá válnék a legnagyobb tonnasúlyú kőolaj - szállító hajók átkeléséhez is. A Szuezi-csatorna egyiptomi hatósága azt is elhatározta, hogy munkálatokat kezd annak érdekében, hogy a csatornán átmenő jelenlegi forgalmat a lehető legmegfelelőbb körülmények között bonyolítsák le. Görögország az ENSZ elé viszi a ciprusi kérdést Az AP jelentése szerint Evangelosz Aveloff görög külügyminiszter kedden bejelentette Grögország eltökélt szán deka, hogy az ENSZ elé viszi a ciprusi kérdést. „Elszánt harcot fogunk vívni az Egyesült Nemzetek előtt a ciprusi nép jogos követeléseinek teljesítéséért“ — mondotta a külügyminiszter. Malik ebédje a londoni arab nagykövetek tiszteletére London (TASZSZ). Malik, londoni szovjet nagykövet ked den ebédet adott az arab országok Angliába akreditált képviselőinek tiszteletére. Az ebéden jelen volt Libia, Egyiptom, Libanon, Szíria, Jordánia, és Szudán nagykövete, valamint Szaud-Arábia, Jemen ügyvivője. Szovjet részről ott volt az ebéden Sepilov külügyminiszter a Szuezi-csatorna kérdésével foglalkozó londoni értekezleten résztvevő szovjet küldöttség vezetője. a Haj tó vadászat Nyngat-Németopszágban haladó szervezetek ellen Bonn (TASZSZ). A Német Kommunista Párt betiltása után a nyugatnémet propagandagépezet valóságos hajtóvadá szatot indított a Német Szövet ségi Köztársaságban megmaradt haladó szervezetek ellen. Ez a többi között megnyilvánul azokban a nyilatkozatokban, amelyeket Thediek, a Német Szövetségi Köztársaság össznémetügyi minisztériumának államtitkára adott. Mint a Die Welt című lap rámutat, Thediek aggódik „az álcázott kommunista szervezetek tevékenységének megélénkülése“ miatt. Az ilyen szervezetek közé sorolja a többi között az egységért, békéért, és szabadságért küzdő németek szövetségét. A „kommunista tevékenység“ feltámadását láthatja The dick — folytatja a lap — a kelet- és nyugatnémetországi tudományos és kulturális élet képviselőinek „össznémet találkozóiban“, továbbá a munka- nélküliek, a menekültek, a parasztok szervezetének tevékenységében és a dolgozók más nyugatnémetországi egyesületei nek tudományos munkájában, nem szólva arról, hogy a „mun kásosztály akcióegységét“ a legnagyobb „kommunista veszélynek“ tekinti. Thediek veszélyes „kommunista szervezetnek“ minősíti a nyugatnémet dolgozók minden olyan szervezetét, amely síkra száll a béke védelmében KOMMENTAR A londoni értekezlet döntő szakaszához jutott. Dulles ja_ vaslata után — mely nem jelentett előhaladást — elhang- zott Krisna Menőn indiai küldött javaslata, kedden pedig D. T. Sepilov beterjesztette a Szovjetunió javaslatát. Dulles javaslatát kairói körök elutasították, hangsúlyozva, — hogy a nemzetközi ellenőrzést lehetetlen bevezetni —• Egyiptom szuverén jogainak megsértése nélkül. Krisna Menőn javaslatáról az a vélemény alakult ki egyiptomi kormánykörökben, hogy ez a lehetőségekhez képest híven tükrözi az egyiptomi álláspontot. Sepilov javaslata, amely kedden hangzott el, most olyan reális lehetőségeket tár a londoni konferencia elé amelyekből kiindulva a legszerencsésebben oldható meg ez a sokat vitatott s mos tanában annyi port felvert probléma. A szovjet javaslat leglénye gesebb pontja a csatorna szabadságának biztosítása. Az 1888-as megállapodásból a legfontosabbat ragadja ki, hogy a csatorna soha nem lesz hadműveletek színhelye, a hajózás szabadságának biztosítására pedig olyan nemzetközi együttműködési formát ajánl, amely megfelel a jelenlegi körülményeknek a mostani idők szellemének. A szovjet javaslat konstruktív voltát pedig éppen ebben kell keresnünk. Míg a nyugateurópai hatalmak, elsősorban Anglia és Franciaország mereven ragaszkodnak régi kiváltságaikhoz, addig a szovjet javaslat az idők szellemének megértése jegyében készült. Az a tanácskozó bizottság, amely a csatorna hajózásának biztosításán őrködnék nem sértené Egyiptom szuverén jogait, de ugyanakkor már összetételénél fogva is garanciát jelentene minden országnak a Szuezi-csatorna és a hajózás szabadságáról. A szovjet javaslat az egyet len olyan megoldási forma, amelynek alapján rendezni lehetne ez a fontos kérdést. Éppen ezért nyilvánvaló örömmel fogadják majd szerte a világon, mert ez is hűen tüksözi a Szovjetunió következetes békepolitikáját. A KÜLPOLITIKA HÍREI Damaszkusz (TASZSZ). A sziriai lapok szembetűnő helyen közük a Szovjetunió és Sziria kulturális együttműködési szerződésének megkötéséről kiadott hivatalos közleményt. Az An Nur című lap örömmel üdvözli az egyezményt. Hangsúlyozza, hogy az egyezmény különös jelentőséggel bír, mert „npm követ semmiféle imperialista célt, csupán a népek közötti baráti együttműködést tűzi ki feladatul.“ * Berlin (MTI). Hosszabb kény szerszünet után a nyugatnémet és francia szakértők tovább folytatják tanácskozásaikat a Saar-szerződésről. Szeptemberben Párizs lesz a tanácskozások színhelye. • Helsinki (TASZSZ). A Työ- kansan Sanomat ismert finn közéleti személyiségek nyilatkozatát közli Vorosilov finnországi látogatásáról. Toivo Karvonen a Finn— Szovjet Társaság főtitkára ki- jelentette, hogy Vorosilov finn országi látogatása tovább erősíti Finnország és a Szovjetunió kulturális kapcsolatait. — Ezek a kapcsolatok különösen a barátsági, együttműködési és a kölcsönös segélynyújtási szer ződés keretében fejlődtek és az országok közötti kapcsolatok példaképéül szolgálhatnak. Toivo Kuala ,a finn parlament másodelnöke nyilatkozatában megállapítja, hogy Finn ország és a Szovjetunió kapcsolatai a második világháború után kedvező irányban fejlődtek. * Az AFP idézi a djakartai rádiót, amely szerint az indonéz külügyminisztérium szó_ vivője kijelentette: „össze lehetne hívni egy második ban- dungi értekezletet, amely a Szuezi-csatorna társaság államosítása következtében előállott helyzet tanulmányozásával foglalkoznék.” A szóvivő rámutatott, hogy Egyiptom felkérte Indonéziát egy ilyen értekezlet összehívásának tervbevételére. Mindamellett — fűzte hozzá —- e téren semmit sem lehet kezdeményezni a londoni értekezlet befejezése előtt. (69. folytatás.) Az utcán csoportokba verődtek az emberek és úgy tárgyalták felháborodva az újság híradását. Alig olvastam végig a gengről szóló cikket, amikor riadóautó szirénája harsant, — Végig a Quint-utcán egymásután jelentek meg a riadóautók és az autókról rohamsisakos rendőrök rontottak a járókelők közé. A rikkancs összegyűrte - maradék néhány újságot, de a rendőrök elkapták. — Jó emberek — kiáltott a rikkancs — elkobozzák az újságot, és engem meg elhurcolnak, mert az igazságot terjesztettem. A járókelők pillanatok alatt hatalmas tömegbe verődtek és körülfogták a gumibotokkal hado nászó rendőröket. Fütty har_ sant, a tömeg már elfogta az úttestet is. A villamosok leálltak és a villamosokról lelépő emberek is mind a tömegbe vegyültek. Valahol a hullámzó embergyűrű közepén, ahol a rikkancs lehetett, ököllel ütötték egymást a rendőrök és a nép. Igye keztem a tömegen kívül kerülni, mert nekem már meglehetősen sok tapasztalatom volt az ilyen rendőri heccekből. Egyszer csak azt vettem észre, hogy a tömeg szélén fölborul az egyik villamos és nyomban harsant az utca közepéről: — Le a rendőri elnyomással munkát, Sxamoa Rudolf t Amerikából jöttem... Kalandos történet Bíróság elé a rendkenyeret.. őrfőnököt. A park felől újabb riadó- autók és Niagara-fecskendővel felszerelt tűzoltóautók rohantak fültépő szirénázással, de a cömeg nem tágított. A tűzoltóautók zúgó vízsugara elől az egyik ház kapulajába ugrottam. S míg az utcán a pokoli komédia játszódott, eszembe ötlött, miért kiabál a tömeg? A békésen sétáló járókelők, miért lett egyszerre feketén hul_ lámzó sötét emberfelhő? — Munkát, kenyeret... — Hát hova tartozom én? ... En a bevándorolt hazátlan csavargó. Nem vagyok gengszter, nem embertársaim kirablásából akarom fenntartani az életemet ... dolgozni akarok. És miért nem dolgozhat az emberek százezre Amerika egyik leggazdagabb országában... Itt még a túlnépesedés veszélye sem fenyeget, hiszen négyzet- kilométerenként alig él tizenöthúsz ember. Azott, csapzott ruhájú embe. rek menekültek a kapu alá, ahol álltam ... s nem múlott el tél óra, az utca újból csendes lett. Elkotródtak a riadóautók és a rendőrök. Azt beszélték, több, mint száz embert letartóztattak ... és a kedélyek újra megnyugodtak. Ki tudja talán Montrealban a belügyminisztériumban meg_ Inog néhány úr pozíciója, de ez mit sem változtat a helyzeten, mert lehet, hogy a rendőrfőnök nek menni kell, ám a geng az virul, erősödik tovább ... Kicsi porszem voltam én ahhoz, hogy a dolgok világos nagy összefüggéseit láthattam volna. A kávéházon keresztül mentem haza. Mielőtt lefeküdnék —• gondoltam, — iszom egy szörpöt. Akkor este egy Józsi nevű pincér volt szolgálatban és míg bárpultnál a szörpöt kértem gyorsan a fülembe súgta. — A szobád előtt egy földül vár,itt van már másfél órája. — Földi? ... Ugyan ki lehet az’ — Nem tudom ... amolyan negyvenév forma vékonybaj- szu ember. A nevét nem mondta, csak annyit, hogy feltétlenül beszélni akar veled. Gyorsan felhajtottam a szörpöt, megköszöntem Józsinak a hírt, és meglehetősen vegyes érzésekkel nyitottam ki a foiyo sóra nyíló kijáratot. A szűk bolthajtásos folyosón, amelyről a raktár, vagyis akkori hálószobám ajtaja nyílott — egyet- leiyiégypiszkos, sárgafényű lám Pa égett. Alig tettem be magam mögött az ajtót, a fal mellől elvált egy árnyék és ahogy a sapadt villanyfénybe ért annyira meghökkentem, majdnem Hangosan kiáltottam. Erdősi volt. — Mi az, kisapám, nem is örülsz, hogy viszontlátsz? Én nem szoktam egykönnyen elfe lejteni a barátaimat. — Minek jött ide? — Minek? — és szeme gonoszul villant — csak úgy baráti látogatóba. Remélem, nincs ellene kifogásod? — Hagyjon nekem békét. — Mi a szösz Talán kínos találkoznod velem? Velem, aki Linzben kihúztalak a pácból, vagy azt már elfelejtetted? .. Na, de eleget ácsorogtam itt kint, gyerünk a szobádba. (Folytatjuk.)
