Tolnai Napló, 1956. augusztus (13. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-16 / 193. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! TOLNAI r NAPLÓ AZ HDP TÖtNÁ NEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A HEGYE! TAKÁCStAPJA XIII. ÉVFOLYAM, 193. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR. CSÜTÖRTÖK, 1956. AUGUSZTUS 16. A párMemokrácia és a kommunisiák öntevékenysége A pártdemokrácia egész párt életünk éltető eleme, fontos al­kotó része. Enélkül nem élhet a párt, nem fejlődhet és nem töltheti be hivatását. Még az illegalitás nehéz éveiben sem lehetett lemondani a pártélet demokratizmusáról, mert ez a párt erejének a csökkentéséhez vezetett volna. Az igaz, hogy minden tekintetben nem volt olyan széles a demokratizmus, mint mondjuk napjainkban, de erre nem volt meg a lehetőség: a legkisebb megmozdulás is ezer veszéllyel járt, a kommu­nisták sokszor csak titokban találkozhattak egymással, még a legártatlanabb cselekedetek is kommunista-gyanúsak vol­tak a rendőrkopók előtt. Ez két ségtelenül gátolta a pártdemok ratizmus állandó fejlődését, szélesedését. A demokratizmus mégsem halt el egy pillanatra sem: a kommunista mozgalom legkiválóbb vezetői mindig megteremtették, hogy kifejezés re jusson és érvényesüljön a le hető legszélesebbkörű párttag­ság véleménye, akarata, és ép­pen ez adott erőt ahhoz, hogy a legelszigeteltebb, eldugott helyeken is ott volt, dolgozott állandóan a párt. Most nincsenek ilyen akadá­lyai a demokratikus életnek és ha a fontosságáról beszélünk, legalább annyira szükséges nap jainkban is a demokratizmus, mint bármikor volt. Gigantikus tervek megvalósításán dolgo­zunk és minden egyes területen más körülmények között, más részfeladatokat kell végrehaj­tani. Mindez elképzelhetetlen az ottlévő kommunisták tevé­kenysége nélkül. A párttagok aktivitása pedig nyilván nagy­mértékben múlik azon, hogy az irányító felsőbb pártszer­vek mennyire bíznak bennük, mennyire építenek okos meg­látásaikra, véleményükre, mennyire használják fel a munka során javaslataikat. Az egyszerű kommunista jóllehet nem tud mindig „országos mé­retekben“ gondolkodni, de is­meri a helyi élet problémáit és hozzá tud szólni ahhoz, hogyan lehet megoldani leghasznosab­ban egy-egy helyi kérdést, s ez rendszerint megegyezik az országos problémákkal, az egész ország érdekeivel és mindezt figyelmen kívül hagy­ni nyilvánvalóan nagy hiba lenne, csak gátolná nagy, or­szágépítő terveink megvalósu­lását. Akár gazdasági kérdésről van szó, akár a párt belső éle­téről, az egyszerű párttagok véleményére való építés csak segíti, sikeresebbé teszi a mun. kát. Ahol a. párttagok látják, hogy a vezetőség épít tudásuk­ra, tapasztalatukra, áldozat- készségükre, az csak lelkesíti őket a még jobb munkákra és ez teremti meg az alapját a kommunisták öntevékenységé­nek, amiről szintén oly sok szó esik mostanában. A Leperd- pusztai Állami Gazdaság párt­titkára, Szekerka elvtárs azt mondja: „Rendes emberek a mi párttagjaink, de még nem lehet számítani öntevékenysé­gükre, még nem az a gyakor­lat, hogy önállóan is hozzálát­nának saját brigádjukban, vagy munkacsapatukban a hi­bák kijavításához. Ha hibát látnak, megvárják a taggyű­lést és ott elmondják.“ Hasonló probléma van másutt is, és ez lényegében nem másból fakad, mint abból, hogy nagyon sok­szor kihangsúlyoztuk a pártélet centralizmusát, de ugyanakkor nem beszéltünk, vagy éppen megsértettük a pártélet demok ratizmusát. Nem bíztunk meg­felelően a párttagokban, nem értékeltük bennük eléggé a gondolkodó, tapasztalt embert, a kommunistát, aki félti eredmé­nyeinket és felbosszantja min­den egyes hiba, ami gátolja munkánkat. Egyes felsőbb pártszervek, amikor a pártmunkát vizsgál­ták egy-egy adott területen, rendszerint azon keresztül néz­tek mindent, hogy „kaptak-e a párttagok konkrét megbíza­tást?“ Ha nem kaptak, már kész is volt az értékelés: „No, látja elvtárs', ezért nem megy itt a munka, ezért nem tevé­kenykednek itt a párttagok, ezért nincs itt aktivitás.“ En­nek aztán az lett a következ­ménye, hogy a pártvezetőség minden egyes taggyűlés előtt órákig törte a fejét azon, hogy kinek milyen megbízatást ad­jon, mert különben nem lehet dolgozni. Ez aztán nem önálló munkára nevelte a kommunis­tákat, hanem mechanizmusra. „A feladatok végrehajtásának elmulasztásáért felelősségrevo- nás jár“ — elv tudatában pon­tosan végrehajtották, amivel megbízták a taggyűlésen és úgy érezte, hogy mindent meg­tett, amit a párt kívánt tőle. Kétségtelen, néha szükséges, hogy egy-egy feladat végrehaj fásáért felelőssé tegyenek egy egy párttagot, de a kommunis­ták öntevékenysége mindennél többet ér. Azt nem lehet nél­külözni, hogy a párttagokat a napi munka során észlelt hiá­nyosságokra azonnal reagálja­nak, az illetékes szakvezetők­kel karöltve megtegyék kijaví­tásukra az intézkedéseket. Nél­külözhetetlen, amit az az erő rejt magában, amikor a kom­munisták saját példájukon ke­resztül és meggyőző szavakkal mozgósítják, lelkesítik a dolgo­zókat a munkák jobb elvégzé­sére, minden különösebb „szem pont“, „konkrét megbízatás“ nélkül. A pártvezetőség nincs ott — nem is lehet — minden egyes ember mellett, minden munka- folyamatnál és mire tudomást szerez az egyes hibákról, ame­lyek gátolják a termelést, „konkrét megbízatást ad a hiba kijavítására“, addig érté­kes napok múlhatnak el, a hiba pedig tovább burjánzik. Mindehhez, a demokratizmus elvének betartása, fokozása mellett az kell, hogy neveljük a párttagokat az önálló munká­ra, megtanítsuk őket arra, hogy nem elég feljegyezni a hibákat és a taggyűlésen el­mondani, hanem azonnal, operatívan meg kell tenni a szükséges lépést kijavításuk érdekében. Különösen fontos, hogy az egyszerű párttagok is tájékozottak legyenek a legfon­tosabb párt- és kormányintéz­kedésekről és így legyen egy olyan irányvonal, amelyek fi­gyelembevételével bátran tevé­kenykedhessenek anélkül, hogy bármilyen téren is szembe ke­rülnének pártunk politikájá­val. Ahol így cselekszenek, ott nem kell tartani attól, hogy csorba esik a pártegységen, el­lenkezőleg, erősödni fog, mert a mechanikus intézkedések, a nemtörődömség helyett a párt minden egyes tagja, a párt politikájának aktív har­cosává válik a napi munka so­rán. Vágják a kendert a szekszárdi Béke Tsz-ben A szekszárdi Béke Termelő szövetkezet már túljutott a ga­bonabetakarításon, de most új. ból munkábaállt a kombájn a szövetkezet földjén. — Ezúttal azonban nem - gabona, hanem a kenderkombájn dolgozik, ugyanis megkezdődött a ken­der aratása a szövetkezetben. A Béke Tsz nem kevesebb, mint 300 holdon termel ken­dert, amely holdanként átlago­san 30 mázsás termést ígér, — azonfelül igen jó jövedelmet. A kendertermelés ugyanis, a pré­miumot is számítva, mintegy egymillió forint jövedelmet je­lent a szövetkezetnek. A várdombi gépállomás ken. derkombájnja és egy Zetor-fű- kasza kezdte meg a kender ara­tását, a hét végén a tagság hoz­zálát a felkötéshez és meg­kezdik a beszállítást a kender­gyárba. A jövő héten pedig előreláthatólag újabb két, vagy három kenderkombájn áll mun kába, hogy mielőbb letakarít sák a 300 hold kendert. Teljesítette nyári tervét a bonyhádi gépállomás Mint már jelentettük, a me­gyében elsőnek teveli gépál­lomás traktorosai teljesítették nyári idénytervüket. A teveli gépállomás után a bonyhádi gépállomás is jelentette, hogy augusztus 20-a helyett augusz­tus 13-án estig a gépállomás 102 százalékra teljesítette nyári idénytervét. Ezzel egyidőben részleteiben is teljesítették terv feladataikat a bonyhádi trakto­rosok. így gépi aratási, gépi ka- pálási és cséplési tervelőirány­zatukat is teljesítették a bony­hádi traktorosok. Ä begyűjtési tervek teljesítésének élharcosai NÉMETH FERENC hat holdon gazdálkodó gyu- laji dolgozó paraszt az el­múlt években is mindig pon­tosan, s példamutatóan eleget tett állam iránti kötelezettsé­gének. Most, a Központi Ve­zetőség legutóbbi határozata után pedig az elmúlt időknél is jobban szívügyén viseli a begyűjtési tervek teljesítését. Kötelező gabonabeadását a cséplőgéptől teljesítette és 400 kiló búzát adott el sza­badértékesítési áron az állam nak. TÓTH JÁNOS a duzsi dolgozó parasztok mindenkori példaképe. A me­zőgazdasági munkákkal álta­lában elsőnek végez a falu­ban, és amint mondják, so­sem tartozik senkinek, s fő­leg nem tartozik az állam­nak. Példáját ebben az évben is követi minden községi, sőt megyei dolgozó paraszt. Tóth János kötelező gabona­beadásán felül 10 mázsa 6- gabonát szállított a begyűjtő­helyre. A MAGYARKESZI BEGYŰJTÉSI MEGBÍZOTTAK mindig pontosan és lelkiisme retesen tanulmányozzák a begyűjtéssel kapcsolatos tör­vényeket, s munkájukat úgy végzik, hogy ne legyen sem a dolgozó parasztok részéről, sem a felsőbb szervek részé­ről panasz. Ebben az évben a magyarkeszi begyűjtési meg­bízottakra Potolák és Cse­reklyei elvtársakra nem is le­het panasz, hiszen a község a kötelező gabona beadásával jól áll, s amiért különösen di­cséretet érdemel a két begyűj tési dolgozó, az, hogy a ter­melők 90 százaléka kötötte meg előzetesen az É-gabona eladással kapcsolatos szerző­dést az állammal. HORVÁTH PÉTER és PENCS ISTVÁN kisszékelyi dolgozó parasztok augusztus 20-a tiszteletére felújították régebbi páros ver­senyüket. A többi között mindketten azt is vállalták, hogy Alkotmányunk ünnepé­re egészévi kenyér, és takar­mánygabona beadási kötele­zettségüknek eleget tesznek és megígérték mindketten, hogy gabonaíeleslegeiket az államnak adják el. Vállalásu­kat jóval a határidő előtt tel­jesítették. Augusztus 10-én ugyanis jelentették a kisszé­kelyi tanácstól, hogy mindkét dolgozó paraszt teljesítette vállalását. S példájukat kö­vették még Tímár József, Bérdi István egyéni gazdák Naponta költöznek be a lakók az újjáépített bogyiszlói házakba A tavaszi jeges árvíz 440 la­kóházat teljesen, 280-at pedig részben elpusztított Bogyiszlón. Több mint két hónap óta szak­munkások és segédmunkások százai dolgoznak a majdnem teljesen rombadőlt községben, akiknek munkáját július köze­pe óta 80 DISZ fiatal is segíti. A kezdeti anyaghiányból adódó nehézségek után július első felében, teljes erő vei megindulhatott az épít­kezés s a hét végére 230 ro­Nagyszabásu aratóünnepély Izményben Jóestét kívánok! Megérkeztünk végre. A sok kévét összeraktuk, az aratásnak vége. Megfontuk a. szép koszorút, amint itt■ most látják. Üssük csapra a nagy hordót, mert már nagyon várják. Megkérjük a cigányt, hogy most húzza ezt a kis költséget behozza a búza. Ezzel a kis verssel köszöntötte Herczeg István kisfia, Bur­ján Istvánt az izményi Nagysarló Tsz elnökét az elmúlt na­pokban lezajlott aratóünnepélyen. Nem mindennapi esemény egy ilyen ünnep. Vidáman, jó hangulatban ülték meg a Nagy­sarló Tsz tagjai, a meghívott egyéni parasztokkal és a község vezetőivel együtt. Jó volt a gabonatermés a Nagysarló Tsz-ben, átlagban meghaladja a 10 mázsát a holdankénti termés. Elégedettek is a tagok. Megelégedésüknek adtak kifejezést az aratóünnepé­lyen is. Közülük többen elmondották: nem bánták meg, hogy a közös gazdálkodást választották, s kijelentették, hogy nem cserélnének egyetlen középparaszttal sem. Az ünnepélyen átadták a tsz-tagok az elnöknek a jelképes búzakoszorút, melyet a szövetkezet irodájában őriznek egészen jövő ilyenkorig, az 1957-es aratás-cséplés befejezéséig. FRECH GYÖRGY. mos épület került tető alá. Jelenleg minden lakóházon dolgoznak már, s az elkészült épületekbe naponta költöznek be a lakók. A hét végéig a 230 újjáépített ház közül 120-ba költöznek be, de a 280 megron­gálódott épület közül is lakha­tóvá vált kettőszázhatvan. A lakóházak erős ütemben történő újjáépítése mellett sor került a középületek helyreállí fására is. A hét elején megkezd ték az iskola és a tanácsház re­noválását s augusztus második felében hozzáfognak az új bogyiszlói művelődési ház építéséhez is. Bogyiszló újjáépítői arra tet­tek ígéretet, hogy a tél beállta előtt fedél alá juttatnak min­den bogyiszlói lakost. Az újjá­építés jó üteme lehetővé teszi, hogy az építkezéseket jóval előbb befejezzék, s már októ­berre minden bogyiszlói család nak új otthona legyen. Sokat lehet tanulni a Mezőgazdasági Kiállításon Sok száz és ezer ember lá­togat el évente a budapesti Országos Mezőgazdasági Kiál­lításra, hogy láthassa mező- gazdaságunk egyéves fejlődé­sét. Az elmúlt évben is elláto­gatott a kiállításra Lezsák Rudolf 9 holdas szakályi gaz_ da. Öt kerestük fel otthoná­ban, arra kérve, hogy beszél­jen nekünk arról, mi tetszett legjobban a tavalyi kiállítá­son.. — Sajnos, csak egy napig tudtunk a kiállítás területén tartózkodni és így nem volt alkalmunk alaposan, mindent megnézni. Mindenesetre a ki­állításon látottak azt az elha­tározást érlelték meg bennem, hogy érdemes többször kapál­ni és a földnek megadni a szükséges munkát, mert csak így lehet például jó kukorica termést elérni. Láttam Bodó József újdombóvári gazda ku­koricáját, amelyből 51 mázsa termett holdanként. Érdekelt a növénytermesztési rész, — mert nekem is van 9 hold föl­dem, amely nem a legjobb minőségű, és ezért igyekszem pillangósok termesztésével ja­vítani. — Nem kisebb érdeklődés­sel figyeltem az állattenyész­tési részt sem. Különösen ér­dekli a szarvasmarha és ser­téstenyésztés, mivel ezzel én is foglalkozom. A kiállításon látottakat kis gazdaságomban megpróbáltam alkalmazni és éppen ezért megyek el az idén is az Országos Mezőgazdasági Kiállításra, hogy tanuljak kü lönösen a növendékállatok új­szerű nevelését, tenyésztését szeretném elsajátítani — Törzskönyvezett tehe­nem van, amelynek utódját, sajnos, nem. tudtam értékesí­teni éppen ezért, mert a neve­lés nem volt megfelelő. — A kiállításon majd megnézem, és megkérdezem a növendékál­latok tenyésztőit, ők hogyan, Hagyszokolyban iskolai, (borán falumúzeumot létesítenek Tolna megyében mindeddig csak egy múzeum volt, Szék. ^szárdon Az elmúlt hónapok­éban azonban a bonyhádi gim- (inázium diákjai elsősorban saját |igyűjtésű régészeti anyagukból, ('saját iskolai múzeumot létesí­tettek a gimnázium épületében. A bonyhádi gimnazisták példá- milyen módszerrel érik elf ját most a nagyszokolyi általá_ eredményeiket. Azt akarom, J|nos iskolások követik akik hogy a legközelebbi utód ugyancsak saját régészeti gyüj. mindenféle szempontból kifo-(Itésükre támaszkodva, az isko- gástalan legyen. i Iában rendezik be helytörténeti — A növénytermesztésen ésfmúzeumukat. Mindkét iskolát az állattenyésztésen kívül azf jelentős régészeti anyaggal tá­jáén is meg fogom nézni a pé.émogatja a szekszárdi múzeum, pékét. Engem is érdekel! gamely letétként számos római, hogy a gépállomások a közel-népvándorláskori és magyar jövőben milyen új, modern i középkori anyagot ad a két is- gépeket kapnak, mert nem- ikolai múzeumnak. csak a takarodásnál veszem f igénybe a gépállomás segítsé-f Az ozorai várban augusztus gét, hanem az őszi mélyszán-f20-án nyílik meg a falumúzeum t ásnál is, sőt az idén a tarló A amely a község több, mint ezer hántást is a gépállomás vé- í esztendős történelmét mutatja gezte el. Ibe. A jelentős helyi gyűjtést iitt is számos kiállítási tárggyal — A mi községünkben is i1 gyarapította duplumaiból a többen fognak az Országos ('szekszárdi múzeum. Mezőgazdasági Kiállításra eZ-< látogatni és az a vélemé-\ A bonyhádi és a nagyszokolyi nyem, hogy ez valameny-^iskolamúzeumok példájára, — nyiünk részére nagyon hasz- i most a sióagárdi általános is- nos lesz, azért ajánlom noía-ikola, valamint a dombóvári mennyi gazdatársamnak, ha ^gimnázium és a tanítóképző is teheti, okvetlenül jöjjön élt tervbe vette iskolai múzeum szeptemberben Budapestre, »felállítását.

Next

/
Thumbnails
Contents